Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «zöld építészet»

Most épül az első minősített passzívház Székelyföldön

Látványtervek: Blipsz

Látványtervek: Blipsz

Székelyföld első, Erdély és Románia elsők közötti minősített passzívháza épül Székelyudvarhelyen. A ház jövőre készül el, egy magánszemély rendelte meg. Az épületet a Blipsz (Benedek István és Pásztor István) tervezte, az épületfizikai és energetikai tervezést a a V&V Projekt (Varga Szabolcs) végezte el.

Olvasd el a teljes sztorit

Bent vagy, de mintha a természetben lennél ebben a romániai passzív házban

c09

A Che Passzív Házat a Tecto Architectura tervezte. Hamar felfigyeltek rá külföldön is: többek közt az Inhabitat is bemutatta.

Olvasd el a teljes sztorit

Klíma-apartheid: zöld luxuserődök épülnek a gazdagoknak

The center-piece of the Marina District of Eko Atlantic
Forrás: ekoatlantic.com

Zöld, környezetbarát, fenntartható építészet: az valami trendi dolog, ezt már mindenki tudja. De nyilván nem mindegy, hogy méregdrága, extravagáns, bár alternatív energiával működő luxusnegyedet építünk, vagy az erőforrásokat arra fordítjuk, hogy a szegények számára is elérhető, olcsó és innovatív megoldásokkal operáló ingatlanok épüljenek. A klímaváltozás hatásai ellen úgy védekezni, hogy a gazdagok vagyona és tulajdona előbbre való legyen, mint a szegények alapvető életlehetőségei: ez a “climate apartheid”.

A fogalmat még 2011-ben a durbani klímacsúcson vágta a fejlett országok képviselőinek arcába a bolíviai Pablo Solón volt ENSZ-nagykövet és a nigériai Nnimmo Bassey környezetvédő aktivista. Az akkori kontextus – a fejlett országok felelősség- és kötelezettségvállalásának elmaradása a klímaváltozás megállítását célzó törekvések tekintetében – ugyanakkor nem az egyetlen aspektusa a klíma-apartheid jelenségének. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, amikor egy fejlődő, szegényebb ország dúsgazdag elitje olyan intézkedéseket eszközöl, amelyekkel saját pozícióját erősíti meg, és nincs tekintettel a legszegényebb, legsérülékenyebb rétegeket sújtó következményekre.

A Greenpeace dél-afrikai származású igazgatója is klíma-apartheidről beszél egy friss interjúban. A dél-afrikai apartheid ellen harcoló aktivista egy idő után ráébredt arra, hogy a szegénység és egyenlőtlenség szorosan összekapcsolódik a környezeti problémákkal, kölcsönösen erősíthetik egymást. Például a más opció nélkül hagyott helyiek fűtésre, főzésre kivágják az erdőt, tehát a szegénység súlyosbíthatja a környezeti problémát, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a környezeti károk nagy részét nem a szegények okozzák, hanem elszenvedik azok következményeit.

Zöld luxus a falak mögött

Lagos mellett, Nigéria tengerpartján mesterséges sziget emelkedik ki a tengerből, tíz kilométer hosszan. 250.000 ember számára tervezett luxusnegyed épül itt, Afrika jövőbeni Hongkongja, Eko Atlantic néven – írja a The Guardian egy tavalyi cikkében. Nigériát is érinti a tengerszint-emelkedés, több ezer ember otthona esett már a tenger áldozatául a partmenti területeken. Hogy megvédjék a luxusszigetet az eróziótól, falat terveznek köréje húzni: a Lagosi Nagy Falat, melynek megépítéséhez 100.000 darab öttonnás betonelemet használnak föl. A magánbefektető szerint Eko Atlantic “fenntartható város lesz, tiszta és energiahatékony, minimális széndioxid-kibocsátással”, ahol munkahelyek, fejlődés és új föld vár a nigériaiakra.

Nigériában hivatalosan nagyon kevés a munkahellyel rendelkező személy, Lagosban – Afrika legnagyobb városában – milliók dolgoznak viszont az informális gazdaságban. Az ország 170 millió lakosának 60%-a kevesebb mint egy dollárból él egy nap. Megelőzhető betegségek pusztítanak, az áram és a tiszta víz nehezen hozzáférhető. Lagostól néhány kilométerre terül el egy vízre épült slum, Makoko.

slum

A hasonló nyomortanyákat a kormány rendszeresen ledózerolja, mint a bűnözés melegágyait, és ezreket lakoltat ki. Nem ők azok, akik majd Eko Atlantic városában megengedhetnek maguknak egy lakást.

A befektetés mögött egy politikai befolyással rendelkező libanoni testvérpár cége, a Chagoury Group, valamint afrikai és nemzetközi bankok állnak. Gilbert Chaougry a kilencvenes években a hírhedt nigériai diktátor tanácsadója volt, a rendkívül korrupt Sani Abacha generálisé, aki több milliárdot sikkasztott közpénzekből – írja a brit lap. Abacha több száz tüntetőt gyilkoltatott le, és kivégeztette Ken Saro-Wiwa környezetvédőt, aki a Shell és más olajvállalatok Nigériát és lakóit kiszipolyozó ténykedése elleni tüntetésekről vált híressé. Eko Atlanticban az első 15 emeletes irodaház is egy brit olajvállalat számára épül: a magát környezetbarátnak beállító luxusnegyedben azok telepednek meg, akik a környezet pusztításáért leginkább felelősek.

Nem fejlődés, hanem az egyenlőtlenségek elmélyítése

A “zöld” luxusváros projektjét a neoliberális kapitalizmus ihlette. Nigériában az erőforrások kiaknázása nem hozott össztársadalmi fejlődést, az olajból elsősorban a katnai elit gazdagodott meg, hatalmasak az egyenlőtlenségek. A The Guardian cikke szerint az IMF “neoliberális diktátumai” alatt a helyzet csak rosszabbodott: az oktatást és az egészségügyet kizsigerelték, az ipart privatizálták, a helyi termelőket tönkretették a piacot elözönlő nyugati termékekkel. A Világbank dicsérte Nigériát, eközben a mélyszegények száma megduplázódott. A gazdagok érdekeiért hozott notórius intézkedések között az egyik legfelháborítóbb volt, amikor 1990-ben Lagos egy teljes negyedét, 300.000 lakást ledózeroltak, hogy a helyén nagy értékű ingatlanfejlesztés kezdődhessen. A nigériai elitek is úgy tekintenek ezekre az egyenlőtlenségekre, mint a fejlődés motorjára; eközben azonban újratermelték a gyarmati idők szegregációját és a védettséget élvező luxuséletformákat.

Nnimmo Bassey környezetvédő aktivista szerint a partmenti közösségek attól tartanak, az új luxusváros sem fejlődést, hanem kilakoltatásokat hoz számukra. Eko Atlantic megépítése pontosan az ellenkezője annak, amit a klímaváltozást és az erőforrásfelhasználást komolyan vevő kormánynak tennie kellene – véli az aktivista. A befektetés mögött álló érdekcsoportok ürügyként használják a klímaváltozást, hogy megépítsék a gazdagok álomvárosát, amely egyenesen “építészeti inzultus” a nyomorban élő nigériaiak számára; a luxust őrző falakon pedig kívül rekedtek a kriminalizált szegények. Ez a jövő egyik arca: privatizált, biztonságos zöld enklávék a leggazdagabbaknak, akiket fegyveres őrök és falak védenek a vízhez és áramhoz sem hozzáférő nyomortanyák gyűrűjében. Amikor a gazdagok egy globális válságot arra használnak föl, hogy még inkább elmélyítsék a létező egyenlőtlenségeket, és közben elbarikádozzák magukat annak következményeitől: ez a klíma-apartheid.

Felkészülhetünk arra, hogy az elitek a világon mindenhol eddig példátlan módon elkezdik átalakítani a negyedeket, városokat, sőt országokat, hogy számukra megfelelő védelmet biztosító erődökként védjék őket a klímaváltozás következményeitől – érvel a lap szerzője. Afganisztántól Arizonáig, Kínától Kairóig ugyanez a séma érvényesül: aki megengedheti magának, jobb környékre költözik, ahol jobban és zöldebben élhet, ahol jó a tömegközlekedés, ahol hozzáférhetőek a zöld energiaforrások, környezetbarát módon megépített épületek.

A jövő másik arca

terv

Vannak mégis alternatívák: egy nigériai építész, Kunle Adeyemi megoldást javasol a Lagos melletti Makoko slum lakóinak helyzetére.

Negyedmillió ember lakik ebben a nyomornegyedben. Olyan vízen lebegő lakóstruktúrákat tervezett számukra, amelyek olcsó fából, újrahasznosított műanyag hordókból készülnek, napelemmel és komposztáló mellékhelyiséggel ellátottak, és a tetőkön összegyűjtik az esővizet. A slumban mindeddig működő első iskola mellé nemrég megépült a második iskola e terv szerint.

A tervet bármilyen nigériai partmenti településen gyakorlatba lehet ültetni, a konstrukciókat könnyű megépíteni, és a tengerszint-emelkedéshez is alkalmazkodni tudnak. Viszont teljesen másfajta víziót feltételez: a felhalmozás helyett a megosztást, az egyenlőtlenségek mélyítése helyett azok csökkentését, a kivételezett kevesek megmenekülése helyett pedig mindenki ellenállóképességének a növelését tartja szem előtt. És azt, hogy a klímaválság elleni bármilyen lépésnek a kiindulópontjában nem a leggazdagabbak, hanem a legsérülékenyebbek igényeire kellene figyelni – áll a The Guardian cikkében.

Minek nagy házban élni? Íme 13 érv arra, hogy miért ne!

Egyre népszerűbb a kisház-mozgalom nyugaton. De miért jobb a kis ház egy nagynál?

Egy tipikus amerikai otthon körülbelül 240 négyzetméteres, ezzel szemben egy mini-ház 10-37 négyzetméter közt mozog – írja a whydon’tyoutrythis.com. Ezek a miniatűr otthonok mindenféle formában, méretben és alakban kaphatóak, mindegyikben közös a leegyszerűsített térhasználat és az ötletes dizájn.

A kis házak gyártására már több vállalat is szakosodott, ilyen például Four Lights Tiny House Company. Alapítója, Jay Shafer szerint a nagy házakkal ellentétben ezek a kisebb életterek megkövetelik, hogy lakóik a lehető legjobban lecsökkentsék az egyes szekciókra jutó helyet, miközben mindenből a maximumot hozzák ki.

„Minden olyan ház, amelyben maximálisan kihasználják a teret, helytakarékos háznak számít. Ugyanez érvényes akkor is, ha két ember 27 négyzetméteren él, vagy ha nyolcan kétszázon. A mini házak koncepciója az egyszerűségen és a praktikusságon alapszik, na meg persze az anyagiakon: ki akarna már a fiatal éveiben masszív adósságokba temetkezni egy pénznyelő, ráadásul kihasználatlan lakás miatt? Ingatlanba fektetni sosem hülyeség, de a gazdasági válság miatt lehetetlen jó áron hozzájutni vagy megszabadulni ingatlanoktól, és a többségnek ez egyáltalán nem is opció. Többek között nekik (is) ajánlom a miniatűr házakat” – írja Shafer.

Természetesen nem csupán az egyszerűség és a gazdaságosság a fontos szempont, hanem a környezettudatosság is. A háztartások által használt energiamennyiség világszerte ijesztő méreteket ölt, így nem csoda, hogy ha valaki az ökológiai lábnyomát szeretné csökkenteni, minél energiafüggetlenebb, kevesebbet fogyasztó lakhelyet fog választani magának. Az alábbi 13-as listából számos példa akad, amely során a tulajdonosok gyakorlatilag lekapcsolták magukat az elektromos hálózatról is.

1. Romantikus erdei lak

1
Fotók: TreeHugger

„Volt egy hosszú, rossz időszak az életemben. Egy kis bölcsészettudományi egyetemen végeztem, és rögtön neki is fogtam dolgozni. Irodai munka: minden pillanatát gyűlöltem. 2007-ben, egy hosszú erdei túra alkalmával drámaian megváltozott az életem. Fordulópont vol, és örülök, hogy 27, nem 67 évesen jöttem rá arra, hogy fenntarthatatlan az az élet, amit élek. Az erdőben eltöltött idő új perspektívákat nyújtott az egyszerűség előnyeiről. Itt ígértem meg magamnak, hogy nem fogok egy életet leélni egy olyan munka végzésével, amelyben semmi örömömet nem lelelem” – mondja Dave Herrle, aki 6 hét alatt, 4000 dollárért épített fel az erdőben egy gyönyörű házat.

2. A kreativitás legteteje

2

Cristopher Tack profi fotós, felesége, Malissa 3D animátor, és grafikus dizájner. Építettek maguknak egy kis házat, és természetesen minden tehetségüket bevetették annak megtervezéséhez: nem csupán egy ház lett, hanem dizájneri, építészi, 3D modellezési, fotózási képességük ékes bizonyítéka.

3. Az egyetemisták, ha belecsapnak…

3

A következő házat a Vermont-i Green Mountain Egyetem Megújuló Energia és Ökodizájn szakos diákjai tervezték. Hetven négyzetméteres, és egy utánfutóval bárhová elvontatható.

4. Minden ami kell, 20 négyzetméterben

4

„A legmeglepőbb az volt, hogy nem éreztük úgy, hogy bármilyen kompromisszum született volna, vagy áldozatot hoztunk volna a saját magunk által tervezett házzal. Egyszer sem éreztük, hogy a házunk túl kicsi lenne, nem voltak luxusigényeink sem, de elég lett a hely otthoni munkára, szórakozásra, főzésre, fürdésre, filmnézésre, gitározásra, a kutyánkkal való játékra, a ruhánk és egyebek tárolására. Egyszer sem éreztük magunkat kényelmetlenül, egyszer sem ütöttük meg a hátunkat” – mondja Gabriella Morrison, e 20 négyzetméteres kis ház büszke tulajdonosa.

5. Kis ház luxuskivitelben

5

Kis házak mindenféle méretben, kivitelezésben léteznek már. Míg egyesek nagyon kis házakat építenek nagyon kevés pénzből, mások luxuslakásokat, olyanokat, melyek még illeszkednek a koncepcióba. Végül is mindenkinek mást jelent az „Élj kevesebbel!” szlogen. A nagy-britanniai Warwikshireben működő Tinywood Homes cég egyszerre gyárt kis házakat és fatüzelésű pezsgőfürdőket. Elkerülhetetlen volt hát, hogy ezeket együtt állítsa elő.

6. Úton szállítható erdei lak

6

A kis ház mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, ahogyan egyre többen szeretnének kisebb pénzügyi teherrel és környezeti lábnyommal élni. Alek Lisefski jelszava az volt, hogy „több élet, kevesebb ház”. A házat úgy igazította, hogy még éppen megfeleljen annak a törvénynek, amely a lakókocsik, vontatható felületek méretét szabályozza. Az eredmény pedig egy bájos erdei ház.

7. Kreatív megoldások tömkelege Új Zélandon

7

A méretek különbözősége miatt minden egyes kis ház sajátos kialakítással rendelkezik. Az autodidakta csontfaragó, tetoválóművész és tengerész Brett Sutherland Új-Zélandon nemrég épített egy kortárs, tér-hatékony, de tágas házacskát, amelyben számos kreatív ötletet alkalmazott.

8. A világ legszebb szaunája?

8

Ez meg egy szauna, ennél jobbat nehezen lehet építeni. Aki meg elkövette, az az újonnan indult (2010) PARTISANS cég.

9. Előregyártott modell

9

Több vállalat is foglalkozik ma már előregyártott modelekkel. Az AltiusRSA az egyik ilyen, amely fenntartható miniházakat készít.

10. Futurisztikus pótkocsi

10

A pótkocsikban rengeteg lehetőség rejlik, ami az energiahatékonyságot és helygazdálkodást illeti. Íme az ausztrál Conqueror cég UEV440-es modellje. Vele lehet menni, lehet aludni benne, és dolgokat árusítani.

11. A Lisefski-rezidencia

11

A következő vontatható faházat egy Alek Lisefski nevű fiatal webdizájner tervezte. „Egy ilyen kis helyet belakni egyszerűbb, és rendezettebb, hatékonyabb életre kényszerít engem. Szoba nélkül (ahová a világ elől elrejtünk dolgokat) kénytelen vagyok több időt tölteni a természetben, kint, kénytelen vagyok többet közösségben lenni” – meséli tapasztalatait.

12. Biciklivel hordozható kempinglakhely

12

Biciklivel húzható kempinglakhely, amelyben kényelmesen elfér két felnőtt. Lehet vele vándorolni, testmozgást végezni, szabadságolni.

13. Hát nem jobb, mint egy lakókocsi?

13

És az utolsó: ez is vontatható, ám egyszerre tűnik otthonosnak is. És mindeközben nem rendelkezik a lakókocsik kényelmetlenségével.

Forrás: TreeHugger

Öko pihenőhelyek ingyen wifivel: fiatal építészek versenyeztek

Kihirdette az Eco Wi-Fi Zone Design verseny nyerteseit az Eco-Rom Ambalaje. Az építészeknek és tervezőknek szóló megmérettetés célja az volt, hogy a helyi hatóságok által felhasználható terv készüljön egy vonzó, a közösség számára hasznos, ugyanakkor minimális környezeti terhelést jelentő öko-pihenőhelyről, ahol a lakosok ingyenes wifit vehetnek igénybe.

Olvasd el a teljes sztorit

Újrahasznosított ablakkeretekből erdei víkendház

Nick Olson és Lilah Horwitz – egy fotós és egy designer – 500 dollárból felépítette álmai víkendházát Virginiában, amelyhez nagyrészt bontási hulladékot használtak föl. A falak egy része újrahasznosított régi ablakkeretekből épült, így sok fény jut be a belső terekbe, és a ház lakói az erdő részének érezhetik magukat.

Olson és Horwitz 2012-ben építették fel saját kezűleg a házat, miután otthagyták munkájukat. Most ismét dolgoznak, Olson egyedi tervezésű tárgyakat készít egy kerttervező cégnek, ugyanakkor saját készítésű fényképezőgépekkel fotóz. Horwitz ugyancsak egy kerttervezőnél dolgozik, emellett saját tervezésű ruhákat varr, amelyeket New York-i butikokban árusít.

Forrás: totb.ro

Függőleges erdő a milánói felhőkarcolókon


Fotó: Stefan Boieri Architects tervezőiroda honlapjáról

Milánó legzöldebb épületeit álmodta meg a Stefan Boeri Architects tervezőiroda. Európa egyik legzsúfoltabb városának központjában zöld oázisként állnak a 110 és 76 méteres lakóházak, amelyeknek teraszait és tetejét több száz fával és növénnyel ültetik be.

A Bosco Verticale (függőleges erdő) projekt egy nagyszerű példa arra, hogy hogyan lehet a természetet újra becsempészni a betonnal beépített városokba. Az épületeken létrehozott zöldterület megfelel egy 10 000 négyzetméteres erdőnek.


Fotó: Stefan Boieri Architects tervezőiroda honlapjáról

A lakóházaknál más környezetkímélő megoldást is alkalmaztak, az energiaszükségletet napelemekkel biztosítják, míg a növények öntözését a háztartásokban keletkező szürkevízzel oldották meg.

Az épületek kivitelezése már 2011-ben elkezdődött és végleges formájukban az idén tervezik átadni őket. A függőleges kertek – méltán – egyre népszerűbbek a nagyvárosokban, hiszen rengeteg előnnyel jár azok alkalmazása: növelik a városi zöldövezetek méretét, az épületet szigetelik, a nyári hőségben kellemes mikroklímát teremtenek, valamint kiegyenlítik a városi közlekedés széndioxid-kibocsátását.

Forrás: origo.hu

Új dizájn: tetőcserép, amely egyben virágcserép is

A városi zöldövezet növelésére alkalmas új tetőcserép került a piacra, amely bármilyen régi épület tetőterét zöldtetővé varázsolja. A holland tetődizájn kis fészekszerű cserepek sokaságából áll, amely egyszerűen alkalmazható a régi épületek ferde tetőin is.

A Roel de Boer cég fejlesztése igencsak egyszerű technikán alapul, amely tölcsérszerű tartók segítségével képes táptalajt biztosítani a növények számára. Az így kialakított tetőkert öntözést sem igényel, hiszen azt elvégzi az eső, a csapadék pedig természetes körforgásába kerül vissza, és nem a csatornahálózatot terheli.

Ugyanakkor nemcsak a kellemes látvány az egyetlen előnye a tetőkerteknek, hiszen egy zöldtető egyben energiatakarékos megoldás is. Nyáron hűt, míg télen megtartja a meleget. A zöldtetők elnyelik a városi környezet káros anyagainak nagy részét is, növelik a levegő oxigéntartalmát és életteret biztosítanak a településeken mindinkább háttérbe szorított növény- és állatvilág számára is.

Forrás: Inhabitat, roeldeboer.com

Egy régi ház ökóbb lehet, mint a csúcstechnológiás “passzív ház”


Fotó: Mădălin Nicolaescu via totb.ro

Hobbitházakról álmodunk, vagy vadregényes tájon, erdő szélén, világtól távol egy önfenntartó, napelemes, esővízgyűjtős, szélturbinás kis lakról? Azon kívül, hogy javíthatatlan romantikusok vagyunk, talán azon is érdemes elgondolkodni: a hely, ahol élünk, hogyan építkezett önmagából évszázadokon át, milyen anyagokat és miért használtak a régi házépítő mesterek, és tényleg olyan jó dolog-e mindent “betermopánozni” és hablemezbe burkolni?

Raluca Munteanu műépítész és az Arhiterra csoport a természetes anyagokat használó, fenntartható és hagyományos építészetet próbálja népszerűsíteni, amely nem tájidegen, hanem igazán ökologikus.

Kérdezett: Bakk-Dávid Tímea Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható építészet, intelligens városok: versenykiírás


Fotó: K.Sebastian/flickr.com

Online megmérettetésre küldhetik be a fenntartható városi építészettel kapcsolatos megvalósításaikat az európai szakemberek. A Sustainable Urban Building Award 2013 keretén belül az intelligens város felé vezető fejlesztéseket népszerűsítik, olyan megoldásokat, amelyek már megvalósultak és működnek.

A résztvevőknek egy általuk készített konstrukciót kell bemutatniuk, és ezzel kapcsolatban három kérdésre válaszolniuk: hogyan integrálható épületük a “jövő városának” infrastruktúrájába, hogyan járulhatnak hozzá pozitív módon a jövő infrastruktúráinak fejlesztéséhez, és hogyan növelhetik a városi életminőséget. Olvasd el a teljes sztorit

előző »