Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vulkán»

Fél fokkal hűtötte le a globális hőmérsékletet egy 200 éve kitört vulkán

vulkan
photo by bikeriderlondon via shutterstock.com

Kétszáz évvel ezelőtt tört ki az indonéz Sumbawa szigetén található Tambora vulkán. Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörésének következtében tízezrek haltak meg, emellett hosszú távú éghajlatváltozást is okozott a katasztrófa – mondta< Karátson Dávid vulkanológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A szakember szerint a rétegvulkán sok száz évig szunnyadt azelőtt, hogy 1815. április 5-én, a sötétedés utáni órákban megkezdte több napig tartó tombolását. Az első kitörés robaját még a vulkántól 1200 kilométerre fekvő Batáviában, a mai Jakartában is észlelték. A robbanásokat az ottani brit kormányzó ágyúdörgésnek vélte, még egy hadihajót is kiküldtek a kikötőből a feltételezett kalózok ellen.

A tudósok rekonstrukciói szerint az első kitörés több tucat kilométer magas hamufelhővel és hamu- vagy horzsakőhullással járt, ezek a folyamatok általában nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre és az emberi életre.

Azt nem tudni, hogy a Tambora esetében okozott-e kárt ez az első kitörés. A nyomokat teljesen eltüntette ugyanis a napokkal később bekövetkezett újabb kitörés, amely már a környék összes települését elpusztította.

Karátson Dávid elmondta: a vulkáni rétegek elemzéséből az derül ki, hogy a következő napokban csupán kisebb vulkáni tevékenység volt észlelhető. Április 10-én este azonban újabb, “kataklizmaszerű” kitörés történt.

A tudósok szerint ekkor több mint negyven kilométer magas hamufelhő szökött fel az égbe, miközben az addig 4300 méter magas vulkánhegy felső része is beszakadt a hatalmas robbanás következtében. A hamufelhő magasságára egyébként nem szemtanúk beszámolóiból lehet következtetni, hanem egyebek mellett abból, hogy milyen távolságban és milyen vastagon szóródott szét a hamuanyag a vulkán körül.

A hatalmas hamufelhő egyes részei nemsokára összeomlottak, izzó gáz- és hamufelhők borították be a környéket.

A vulkáni robbanásossági index nyolcas skáláján hetesre értékelt kitörés súlyos következményekkel járt az időjárásra is: először többnapos sötétség ült a környékre, majd a szokatlanul hideg idő miatt nem érett be idejében a termés, járványok és éhínség tizedelte az ott élőket. Egy év alatt 70 ezer ember halhatott meg az indonéz szigetvilágban a természeti következmények miatt.

Karátson Dávid elmondta, hogy a nagy vulkánkitörések gyakran hosszabb távú éghajlatváltozással járnak, és nem történt ez másképpen a Tambora esetében sem: a Föld átlaghőmérséklete körülbelül fél fokkal csökkent a légkörbe jutó vulkáni anyagok miatt.

„Bármikor előfordulhatnak hasonlóan erőteljes vulkánkitörések” – jegyezte meg Karátson Dávid. Az elmúlt évtizedekben két nagy vulkánkitörés is történt, 1982-ben a mexikói El Chichon, 1991-ben pedig a Fülöp-szigeteki Pinatubo VEI skálán hatos erősségű kitörése említhető egy lapon a Tamboráéval.

A vulkanológus azonban hozzátette: nem feltétlenül a legnagyobb vulkánkitörések azok, amelyek a legtöbb életet követelhetik. Példaként említette az olaszországi Vezúvot, amelynek egy esetleges robbanásos kitörése súlyos következményekkel járhat a közeli Nápoly és környéke lakosságára nézve, még úgy is, ha a mai eszközöknek köszönhetően egy-egy nagyobb kitörést hetekre előre lehet jelezni.

mti

Magyar kutatók aktív vulkánt találtak Székelyföldön

fotó: Wikipédia

fotó: Wikipédia

Az ELTE kutatói a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel közösen vizsgálták meg a Csomád-hegységet, amely tulajdonképpen a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának számít, és 32 000 éve tört ki utoljára – írja a Volcanology and Geothermal Research folyóiratban megjelent tanulmányuk alapján az Origo. Azonban a kutatók magmát találtak alatta, ami azt jelenti, a vulkán ma is aktív, és tulajdonképpen kitörhet még bármikor. De nem valószínű, hogy a közeljövőben.

A Csomád-hegység a Keleti-Kárpátokban Kovászna megye és Hargita megye határán található. Nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence határolja, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal, északnyugati lábánál található Tusnádfürdő.

„Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer, vagy tízezer éven keresztül szunnyadt” – mondja Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. A csoport két, egymástól független módszerrel vizsgálta, mi rejlik a Csomád alatt.

A Szent Anna tó a Csomád-hegységben (fotó: Wikipédia)

A Szent Anna-tó a Csomád-hegységben (fotó: Wikipédia)

Az egyik módszer szerint azokat kőzeteket vizsgálták meg, melyek korábbi vulkánkitörések során kerültek felszínre, ezzel meghatározták a magmatározó helyét, másrészt behatárolták a földkéreg azon részeit, amelyek jobban vezetik az elektromosságot, ugyanis ez is a mélyben levő magmára utal.

A kutatók úgy tartják, ha egy vulkán több tíz-, vagy akár százezer évig nem tör ki, attól még tartalmazhat aktív magmakamrákat. Egy olvadékot is tartalmazó magmás test évek vagy néhány évtized alatt is ismét aktívvá válhat, és a vulkán váratlanul kitörhet.

A Csomád kőzeteinek vizsgálatából kiderült, hogy a korábbi kitörések előtt már egyszer majdnem kikristályosodott a tűzhányó magmakamrája, azaz csaknem leállt működni, de a folyamat elakadt. Friss, bazaltos magma nyomult be a kamrába, több mint 200 Celsius-fokkal felhevítette és részben felolvasztotta a kristályokat, így olyan magmatömeg alakult ki, amely miatt bekövetkezhet egy kitörés.

A kőzettani és geofizikai vizsgálatok szerint 8–20 km mélységben még mindig lehet magmakása. A magmakása ugyan erősen kristályos képződmény, de 5–15 százalékban még olvadt állapotban van, így nagyon gyorsan alakul át kitörésre képes magmává. Amennyiben teljesen kikristályosodna, már szinte lehetetlenné válna, hogy újra felolvadjon.

„A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült” – idézi Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológus oktatójának blogját az Origo. „Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs”.
A csoport a Csomádot potenciálosan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette (PAMS volcano). Ez olyan kategória, amely olyan vulkánokra vonatkozik, melyekre nem állítható, hogy aktívak, mivel nagyon régóta törtek ki, viszont a mélyben zajló magmás tevékenységek miatt akár ki is törhetnek még a jövőben. Ilyenre több példa van világszerte, így a Yellowstone szupervulkán az Egyesült Államokban, amely 640 000, illetve 70 000 éve is kitört, vagy a bolíviai Uturuncu vulkán, amely 270 000 éve tört ki.

via origo

Fortyogó vulkánkráterbe ereszkedett le két férfi (videó)

vulkan

George Kourounis és Sam Cossman a csendes-óceáni Vanuatu egyik vulkánjának Marum nevű kráterébe ereszkedett le. Régi álmuk teljesült az expedícióval. Kourounis dokumentumfilmes, extrém természeti jelenségek megörökítésével foglalkozik.

Olvasd el a teljes sztorit

Hogyan emészt meg a hömpölygő láva egy konzervdobozt? (videó)

Bryan Lowry vulkánokat és a forró láva hömpölygését dokumentálja 22 éve. Az alábbi videó Hawaii-on, a Pu’u O’o vent vulkánon készült.

Begyógyulhat az ózonlyuk?


Az ózonlyuk 2008 októberében. Fotó: esa.int

Kémiai éghajlati modellek azt mutatják, hogy az ózonréteg újjáépülése elindult, és az Antarktisz fölötti „lyuk” a következő évtizedekben bezárulhat – áll az Európai Űrügynökség február 8-i közleményében. Szatellitfelvételek azt mutatják, hogy az Antarktisz feletti ózonlyuk 2012-ben volt a legkisebb az elmúlt évtizedben. A hosszú távú megfigyelések is megerősítették, hogy a Földet körülvevő teljes ózonréteg állapota javulásnak indult, a nemzetközi egyezmények előírásainak betartása következtében.

összeállította: Szabó Botond

Az ózonréteg elvékonyodását az 1980-as évek elején észlelték, amikor a folyamat olyannyira előrehaladott állapotban volt, hogy a Déli-sarok felett „lyuk” keletkezett az ózonrétegben. Ez a „lyuk” nem más, mint az Antarktisz feletti ózonréteg 70%-os pusztulása, az emberiség ipari tevékenysége során kibocsátott nagy mennyiségű szénhidrogén gázok felgyülemlése miatt, illetve a földrajzi helyzettől és a Déli-sarokra specifikus légköri viszonyokból adódó állapot. Olvasd el a teljes sztorit

Demény Attila: az emberi hatás nagyobb a klímára, mint a vulkáni tevékenység


Fotó: gnuckx/flickr.com

Noha kicsik vagyunk e bolygón, tevékenységünk mégis globális mértékben képes befolyásolni az éghajlatot – hangsúlyozta Demény Attila akadémikus. Az éves emberi CO2-kibocsátás nagyságrendekkel több, mint ami az intenzív vulkáni tevékenységből származik.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója A vulkanizmus hatása a Föld klímaviszonyaira címmel tartott előadást a magyar tudomány ünnepe keretében. Az MTI-Pressnek elmondta, előadása azokról a vulkanizmus hatásával foglalkozó szakirodalmi adatokról szólt, amelyeket ő gyűjtött össze, hogy kiderítse, mennyire hatnak a tűzhányók a klímára. Olvasd el a teljes sztorit

Vulkánon főznek egy spanyol étteremben

Fotó: Sylviane Moss/flickr.com

A Spanyolország melletti Lanzarote szigetén “vulkánon” főz egy étterem, amelyet stílusosan Diablónak, vagyis Ördögnek kereszteltek. Az étterem 1970 óta működik.

A Timanfaya Nemzeti Parkban található vulkán bár aktív, nem lövell lávát. Annyi geotermikus hőt termel viszont (450-500 Celsius-fokos a kigőzölgés), amely bőven elegendő különféle húsok grillezéséhez. Maga a grill kilenc réteg vulkáni eredetű kőzetből épült fel, egy hagyományos főzőrendszer ugyanis nem bírta volna meg ezt a hőmérsékletet.

A “vulkángrillt” César Manrique építész tervezte meg, akinek saját háza is a lanzarotei vulkán 18. századi kitörésének nyomaira épült, a legalsó szint szobáit a bazaltba vájták.

Forrás: Tree Hugger