Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Vizauer T. Csaba»

Zefír boglárkalepke, a sztyepplejtők lakója

K.sephirus_Szénafüvek_2009.05.13_foto Vizauer Csaba
Fotó: Vizauer Tibor-Csaba

Ennek a ritka lepkefajnak annyira bonyolult a családfája, mintha legalább egy kasztíliai arisztokrata fattyáról lenne szó: sokféle rokonság szóba jöhet, mellék- és oldalági, távolabbi és közelebbi. Bár taxonómiai besorolása nem tisztázott, annyi bizonyos: veszélyeztetett fajról van szó.

Olvasd el a teljes sztorit

Exkluzív: erdélyi magyar biológus fotózta le idén az első narancslepkéket

narancslepke_gyergyo
Nagyon ritka, mégsem védjük: narancslepke teljes pompájában, 2014. május 18-án a Gyergyói-medencében. Fotók: Vizauer Tibor Csaba

Erdélyi magyar biológus találta meg az idén először az EU-ban a kihalás szélén álló narancslepke két nagyobb populációját Romániában, Gyergyóban és Magyarlétán. Ez azonban, mondhatni, logikus is, hiszen a faj az utóbbi 1-2 évtizedben szinte teljesen eltűnt Európa országaiban, Románián kívül talán még Lengyelországban, illetve Szlovákiában élhet.

Vizauer Tibor Csaba ökológus, a Romániai Lepkésztársaság tagja a napokban felméréseket végzett a szóban forgó romániai térségekben. Most kezdődik május közepén-végén a lepke rajzása, Gyergyóban 8 példányt számolt. Olvasd el a teljes sztorit

Konzervbe zárt lepkék? Természetképünk problémái: előadás Kolozsváron

Vizauer T. Csaba ökológus “Konzervbe zárt lepkék? Természetképünk problémái” címmel tart előadást május 8-án szerdán 18 órától a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii u. 5/1.) Házigazda Farkas György, a Sapientia Tudományegyetem tanára, szervező: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).

>> Az esemény Facebook-oldala >>

Veszélyben a Szénafüvek védett lepkéi


Botár Gellért: Nagykoporsó

Visszaszorult a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területen több veszélyeztetett lepkefaj állománya is, többek között az intenzív legeltetés miatt – derül ki fiatal ökológusok friss kutatásaiból. Természetvédelmi akciótervre lenne szükség a folyamat megállítására, a területnek azonban jelenleg nincs nevesített gondnoka.

Olvasd el a teljes sztorit

Műgyantában valódi bogár: gyűjtés vs. állatvédelem?

Kéthetente jelenik meg, 80 száma lesz, és minden számhoz egy műgyantába öntött rovar jár: ez a Valódi rovarok (Insecte reale) című sorozat, amely jelenleg a negyedik számnál tart. A „Rovarok” cím különben megtévesztő, mivel a kiadvány nemcsak ebből az osztályból mutat be fajokat.

R.T.

Az ismeretterjesztő sorozat amolyan Tudás Fájaként működik, az első lapszám lényegesen olcsóbb, mint a többi, illetve később „kedvezményes” áron dossziékat is lehet vásárolni, amiben összegyűjthetjük az összest. A magazinban először az illető rovarfajt mutatják be, testfelépítésükkel, élőhelyeikkel, szaporodási szokásaikkal együtt, majd érdekességeket közölnek általában a rovarokról. A kiadvány különlegessége azonban –amiért valószínűleg a gyerekek nyaggathatják érte a szüleiket – a mellékelt, gyantába öntött igazi rovar. Olvasd el a teljes sztorit

Mi fán terem a narancslepke?


Gergyói narancslepke, 2009-es kiadásban

Laikusok gyakori kérdéstípusa a lepkészek felé: a boglárkalepke boglárkát eszik? Nem, a lepke szárnyának fonákján található apró csillogó pöttyök miatt lett „boglárka”, akár a virágok – megy a türelmes válasz. A párbeszéd potenciális forgatókönyve: – És a káposztalepke? Az igen, a hernyója káposztát is eszik – még mindig türelemmel. És a rókalepke? Az nem, nem vadászik rókára, a pávaszemlepke sem rágja ki a páva szemét, és a busalepke sem eszi meg a fejed! – (Halkan) Na és a narancslepke? Nem, az sem narancsfán terem. (Szomorúan) …Sőt, már alig „terem”.

Vizauer T. Csaba Olvasd el a teljes sztorit

A szépséges gyilkos


Párzó rablópillék (Mészáros András fotója)

Lepke! vágod rá magabiztosan, ahogy sárga-fekete mintás szárnyakkal látod ellibbenni. Nem, nem, ingatom a fejem. Szitakötő? Az sem, de nem ám, ingatom tovább. Hogy a rabló mindenit. Bizony, eltaláltad: rablópille!

Markó Bálint-Vizauer T. Csaba

Se nem lepke, se nem szitakötő, de még légy sem, hanem rablópille. Magyar neve talán egyike a legtalálóbb és legszebb rovarneveknek. Olvasd el a teljes sztorit

Vadgesztenye-levelet támad a titokzatos hódító


Vadgesztenyelevél-aknázómoly. Forrás: www.wsl.ch

A tulipánt, a holland gazdaság nemzeti termékét és az ország egyik szimbólumát Charles de l’Écluse (Carolus Clusius) füvész ismertette meg honfitársaival. Tudományának híre II. Miksa császár udvarába is eljutott, aki 1573-ban Bécsbe hívta a császári kertek felügyelőjének. 1576-ban a Balkán-félszigetről először hozta be Közép-Európába – pontosabban a bécsi udvarba – a fehérvirágú vadgesztenyét, amely azóta kontinens-szerte kedvenc díszfává vált. Az egyik legegészségesebb díszfajnak tartották, amely többnyire jelentéktelen kártevői miatt különösebb gondozást nem igényelt. Két évtizede viszont különös rontás támadja a vadgesztenye leveleit: a titokzatos eredetű kártevő egy néhány milliméteres molylepke.

Vizauer T. Csaba Olvasd el a teljes sztorit

A tizenhatlábú medve


Forrás: www.leps.it

Hány szirma van a tiszavirágnak? Mikor vemhes a bölömbika? A biológusoknak intézett klasszikus találós kérdések sorát a következővel bővítem: hány lába van annak az állatnak, amely barnás színű, szőrös, málnán és szedren él, méghozzá… medve nevet is visel? A helyes válasz: tizenhat! Az állat kilétére való pontos megfejtés: a csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) hernyója.

Vizauer Tibor Csaba

A megtévesztő magyar állatnevek alaposan megdolgoztatják asszociatív képességünket. És ha már e gyakorlatnál tartunk, további tévhiteket szeretnék eloszlatni a lepkékkel kapcsolatosan. Először: a közhiedelemmel ellentétben nem csak a valódi nappali lepkék színesek! Hajlunk arra, hogy az általában éjjeli aktivitású „molylepkéket” fekete-szürke-barna egyhangú állatoknak képzeljük. Pedig kivétel bőven van: a medvelepkék (Arctiidae) családjába tartozó lepkék többsége rikító színektől virítanak. Olvasd el a teljes sztorit

Már csak legenda az Apolló-lepke Erdélyben?


Fotó: www.bordano.ud_.it

Carl Linné, a taxonómia atyja különösen szerethette a nappali lepkéket. A természet nagy rendszerezője az ógörög mitológia pantheonjának szinte teljes tárházát felhasználta a pillangók binominális megnevezésére. A svéd természettudós tollából született Systema Naturae köteteinek megjelenése után nimfák, pieridák, múzsák, heszperidák és danaiszok lepkeszárnyakon keltek életre a nyugati kultúránk egyik forrásának tekintett mondavilágból, benépesítve a teljes Holarktikumot. Természetesen nem maradtak el az istenek, istennők, félistenek vagy titánok sem, de még a görög mondavilág helyszíneinek nevei is helyet kaptak a lepkék megnevezésében.

Vizauer T. Csaba

Középiskolában mélységes csalódást okoztam volna a földrajztanárnőmnek, ha a Parnasszusra rákérdezve a Keleti-Kárpátok vonulatára mutatok Európa térképén. Pedig akkor már tudtam, hogy a Parnassius apollo – azaz a nagy Apolló-lepke – a Nagy-Hagymásokban is él.

Akkor még joggal hittem; ma már bizonytalan vagyok ebben. Olvasd el a teljes sztorit

előző »