Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «visszatelepítés»

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Mesterséges szaporítással próbálják visszahozni a kolozsvári Bükkbe a tátogó kökörcsint

Fotó: Fenesi Annamária

Fotó: Fenesi Annamária

Eddigi cikkeinkben a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, Szentiváni rét és a Kis-Szamos Natura 2000-es területek 18 célfajának helyzetét mutattuk be a legfrissebb felmérések alapján. A Kolozsvár környéki védett területeken jelenleg is megtalálhatók (vagy a védett területek kezelési terveiben foglalt intézkedésekkel a szakértők reményei szerint újra visszahozhatók) a vidra, a mocsári teknős, a sárgahasú unka, a hangyaboglárka és a nagy tűzlepke, két tarkalepkefaj, a sárga gyapjasszövő, a narancslepke és mustárlepke, a sűrű csetkáka, a szibériai hamuvirág, a hagymaburok, az illatos csengettyűvirág, a homoki küllő, a vágó csík, a szivárványos ökle és az erdélyi tarsza populációi. A gyorsan fejlődő metropolisz és térsége azonban még további ritka, védett fajoknak ad otthont, amelyeket a felmérések során a kutatók megtaláltak, és véleményük szerint a védelmi intézkedések kidolgozásánál ezekre is tekintettel kell lenni.

Közülük most egy növényfajt mutat be két vendégszerzőnk, Rés Katalin és Sándor Dorottya, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet Növényökológiai Kutatócsoportjának tagjai.

Fotók: Szabó Anna

Fotók: Szabó Anna

Olvasd el a teljes sztorit

Őstulokszerű állatokat és vadlovakat telepítettek Csehországba

Czech Republic Ancient Cattle

Vadlovak után őstulokszerű állatokat is telepítenek a Prágától 35 kilométerre északkeletre található egykori katonai körzetbe, Milovicébe. A négy fiatal nőstényből és egy bikából álló csordát egy hónap múlva engedik szabadon, ha minden jól megy. A vadlovakat idén januárban Nagy-Britanniából hozták, és január óta kószálhatnak szabadon Milovicében.

A több mint 150 hektáros Milovicét a hetvenes és a nyolcvanas években a Csehszlovákiában állomásozó szovjet hadsereg használta. Az ötvenes évek elejétől a kilencvenes évek elejéig a civil világ elől jórészt elzárt területnek számított, az ottani állatvilágot csak a katonák gyakorlatozásai zavarták.

A terület állatokban és növényekben is rendkívül gazdag, különösen értékes lepkék élnek a térségben, és a cseh állam ezt a gazdagságot szeretné megőrizni, illetve továbbfejleszteni. A vadlovak és a tulkok régen a csehországi állatvilág részét képezték, de az idők folyamán az emberek gyakorlatilag egész Európában kipusztították őket.

Most megpróbálják megmenteni mindazt, ami még menthető: vadlovakat és őstulkokat, majd később más, korábban itt élő állatokat is telepítenek a térségbe. A vadlóállomány 15 tagú.

A nagytermetű barmokat, amelyek rokonai a kihalt őstuloknak, a ma élő szarvasmarhák ősének, egy hollandiai tenyészetből szerezték be körülbelül 350 ezer koronáért, és azt a közép-csehországi régió finanszírozta. A tervek szerint a jövőben Romániában is megpróbálják újrahonosítani az “őstulkot”.

A vadlovak és az őstulkok segítenek a térség ökológiai egyensúlyának a fenntartásában is, mert egyenletesen lelegelik a növényzetet.

Úgy tudni, hogy a valódi őstulok utolsó példánya 1627-ben pusztult el Lengyelországban.

mti

Nőstény kisbölény született a Szárkő-hegységben

Megszületett az első nőstény kisbölény a Szárkő-hegységben – jelentette be Facebook-oldalán Csibi Magor, a romániai visszavadítási projektben résztvevő WWF Románia programigazgatója. Jelen pillanatban a bölénycsordában két kisbölény van, amelyek már új otthonukban, a visszatelepítési program helyszínéül választott Szárkő-hegységben élnek.

11953243_10153000499830684_7385834317525713762_n

Sikerült újra meghonosítani a hódokat Arad megyében

Per Harald Olsen - User made.: „Beaver pho34”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Per Harald Olsen – User made.: „Beaver pho34”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Az Arad megyei Maros Ártér Natúrpark biológusainak sikerült újra meghonosítaniuk a hódokat a Maros medrében csaknem kétszáz évvel az állatfaj romániai kipusztulása után – közölte a Mediafax hírügynökség.

Olvasd el a teljes sztorit

Kilőnék a visszatelepített medvék egy részét Észak-Olaszországban

P1420854

Engedélyezni akarja a veszélyesnek tartott barnamedvék elfogását és elpusztítását az észak-olasz Trentino tartomány elnöke, miután a térségben túlzottan elszaporodtak a mackók.

Olvasd el a teljes sztorit

Megmentik a kihalástól a lápi pócot a Vajdaságban

A Vajdaság egyik leginkább veszélyeztetett halfaját, a lápi pócot (Umbra krameri) igyekeznek menteni Újvidéken.

Olvasd el a teljes sztorit

1300 éve kihalt ragadozót telepítenének vissza Nagy-Britanniába

lynx
photo: Bernnard Landgraf/Wikipédia

Nagy-Britanniában 1300 éve kihalt a Titokőrzőnek nevezett állat, de hamarosan ismét az angol és skót erdőkben lehet élőhelye egy nagyszabású visszavadítási projekt keretei között. Amennyiben jóváhagyja a parlament, három bekerítetlen magánbirtokon fogják kipróbálni a visszatelepítést Norfolkban, Cumbriában és Aberdeenshire-ben.

„A hiúz a bolygó egyik legemblematikusabb, leggyönyörűbb macskája” – mondja dr. Paul O’Donoghue, a visszavadítási projektet Lynx UK Trust alapítvány tudományos tanácsadója. „A brit vidék haldoklik, és a hiúz újra életre fogja kelteni.”

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az egyik legnagyobb hiúzféle, hosszú, erős lábai vannak, amelyek nagy, erős és kerekded mancsokban végződnek, hossza 80-130 centiméter; a hím nagyobb a nősténynél. Marmagassága 60-75 centiméter, farokhossza 11-24,5 centiméter, testtömege 8-38 kilogramm. A hiúz kisemlősöktől kezdve őzekig sok mindenre vadászik.

Tekintve, hogy magányos és rejtőzködő természetű, az emberekre nem jelent fenyegetést. Az alapítvány ennek ellenére nyilvános vitát hívott össze, hogy a szakemberek kiderítsék, a lakosság hogyan fogadná az állatokat. Ha ez kedvezően fog alakulni, akkor a Natural England és a Scottish Natural Heritage kormányügynökségekkel közösen fogják beadni a tervezetet.

Ha a projekt zöld utat kap, akkor mindhárom területen hat-hat, GPS-szel ellátott példányt engednek szabadon. A területek egyaránt gazdagok szarvasokban és fás területekben, úgyhogy ideális élőhelyei lehetnek a hiúzoknak.

A hiúz megjelenése nagyon sokat fog segíteni abban a szigetországban, ahol több mint egymillió szarvas él, és ezeknek nincsenek természetes ellenségeik. A szarvasok – ha nem kell folyamatosan mozgásban lenniük – túlságosan sokat legelnek egy-egy helyen, és megeszik a földön fészkelő madarak tojásait. A szarvaspopuláció fenntartható szabályozásáért küzdő Deer Initiative szervezet elnöke, Peter Watson is üdvözölte a hiúzok visszatelepítésének ötletét.

Ugyanakkor nem mindenki ilyen lelkes. A múltban is történtek már kísérletek a ragadozók visszatelepítésére, a helyi farmerek akkor megvétózták ezt, mondván, az ő állataik is veszélynek lennének kitéve. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a juhtenyésztők állományait Romániában és Lengyelországban (itt élnek Európán belül a legnagyobb hiúzpopulációk) ritkán érik támadások.

Ennek ellenére a National Farmer’s Union vezetői szkeptikusak, szerintük ez egy drága és magas kockázatú terv, az erre szánt pénzt pedig el lehetne költeni jobban is, ha a meglévő biológiai sokszínűség erősítésére használnák fel.

Európában több olyan példa is van, ahol a hiúz visszatelepítésének jótékony hatásai voltak: Németországban 2000-ben 14 hiúzt telepítettek vissza a Harz hegységbe, azóta több más régióba is. Svájcban már 1990-ben visszatelepítették őket, azóta szépen el is szaporodtak.

Az biztos, egy 1300 éve kihalt állat visszatelepítése Angliába és Skóciába nem csupán azt jelentené, hogy a szakértők jól gondolkodnak a biodiverzitás megőrzéséről, hanem, hogy a természetért ennyi idő után is lehet tenni valamit.

A hiúzok Romániában ugyan sokan vannak (2001-ben kb 2050 példányt feltételeztek), nagy gondot jelent, hogy vadászatukra egész évben engedélyt lehet szerezni. A National Geographic éppenséggel a kihalás szélén álló fajnak tekinti a hiúzokat. Egy 2013-ban jegyzett cikkben ők már csak körülbelül 1300 példányra teszik ezt a számot.

via The Telegraph

Visszatelepítik a vadlovakat Csehországba

1024px-Exmoor_ponies_on_Porlock_Common
Fotó: Nilfanion via Wikipedia

Tizennégy vadlovat szállítanak szerdán Nagy-Britanniából Csehországba, ahol a Prágától észak-keletre elterülő Milovice volt katonai körzetben kiengedik őket a szabad természetbe.

Ezek a vadlovak a régmúltban a csehországi állatvilág részét képezték, de az idők folyamán az emberek gyakorlatilag egész Európában kipusztították őket. Olvasd el a teljes sztorit

Visszatelepítik Portugáliába a világ legveszélyeztetettebb macskáját

A világ legveszélyeztetettebb macskaféléje az ibériai hiúz. Már csupán néhány száz példány él belőle szabadon, Spanyolország egyes területein – ezért is fontos lépés a vadon élő populációk megerősítésében az a lépés, hogy megpróbálják újra meghonosítani Portugáliában.

Lisszabontól 180 km-re, egy 809 hektáros területet nyilvánítanak védetté, ahol a hiúz és fő prédája, a vadnyúl populációi stabilizálódhatnak. A területtulajdonosok azt remélik, ők is profitálnak a környezetvédelmi minisztériummal és a természetvédőkkel közösen elindított projektből, hiszen a hiúz visszatelepítése várhatóan megerősíti a térségben az ökoturizmust. Még több infó itt.

előző »