Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «verespatak»

Nyerésre áll a turizmus a bányászattal szemben Verespatakon?

Mócvidéki csűr. Fotó: Sebők Botond

Mócvidéki csűr. Fotó: Sebők Botond

Semmissé nyilvánította a kolozsvári közigazgatási törvényszék Verespatak általános területrendezési tervét (PUG) és az RMGC SA ipari zónára vonatkozó területrendezési tervét. A két területrendezési tervet 13 évvel ezelőtt fogadta el a verespataki helyi tanács, és a dokumentumok értelmében tilos volt bármilyen, nem a bányászathoz kapcsolódó beruházás a térségben.

Olvasd el a teljes sztorit

Interaktív térkép: a verespatakinál kétszer nagyobb ciános bányászati projekt kapja meg sorban az engedélyeket

csertes

A Mining Watch szervezet interaktív térképet tett közzé Az erőforrások dézsmálói névvel, amelyen azt mutatják meg, hogy mi történik/mi fog történni a közeljövőben Felsőcsertés közelében, az aranykitermelés miatt.

A felsőcsertési bányaprojekt az Eldorado Gold kezében van, és a Mining Watch szerint a vállalat nemrégiben újra megkezdte a munkálatokat a területen. Egyelőre a majdani bányászat segédépületeit építik a hatóságok által 2014 októberben kibocsátott építkezési engedélyek alapján, melyet aztán az Állami Építészeti Ügynökség és a Vajdahunyadi Bíróság illegálisnak ítélt. A projekt lefolyása nem lehetne ilyen gyors a csertési polgármester hathatós támogatása és a Nemzeti Ásványforrások Hivatalának könnyed hozzáállása nélkül, amellyel újabb és újabb területekhez juttatja az Eldorado Goldot, amelynek jelenleg 4591 hektárnyi területre van kitermelési joga az Érchegység déli részén. Ez körülbelül akkora terület, mint egy közepes méretű romániai városé (Marosvásárhelyé, Aradé vagy Bákóé).

„Az állami hatóságok minden kiírását a csertési arany kitermelésére vonatkozóan az Eldorado Gold nyeri meg, a 4591 hektár pedig a Verespatakra tervezett bánya területének a duplája. Ebben az esetben az állampolgárok azon akarata, hogy egy egészséges környezetben éljenek, teljesen figyelmen kívül van hagyva. Még nagyobb baj, hogy a projekt engedélyezése megyei szinten dől el, a központi hatalom teljesen figyelmen kívül hagyja” – mondta Roxana Pencea, a Mining Watch Romania képviselője.

Az elmúlt években az Edorado Gold gyakorlatilag megduplázta a területilletékeit a környéken, és így öt kerületben illetékes. Bár az ezekre kapott koncessziókat az Eldorado külön-külön szokta emlegetni, a Mining Watch által készített interaktív térkép megmutatja, hogy tulajdonképpen egy egységes területről van szó. Például a csertési projekt hatóköre túlmutat a kezdeti koncesszió határain, s így az Eldorado leányvállalata, a European Goldfields Deva cég kapott engedélyeket egy, az eredeti mellett elhelyezkedő körzetre Săliște Hondolra, ahol a tervek szerint meg fog épülni a két zagytározó, egyik különböző mérgező vegyületeket, a másik ciános folyadékot fog tárolni.

„Amikor egy projekt környezetromboló hatásait vizsgálják, elfogadhatatlan, hogy a területet kis részekre osztva tegyék ezt, és nagyon úgy tűnik, hogy az Eldorado Gold ezt a rendszert használja, hogy a projekt bővítésére az engedélyeket könnyebben megkapja. Nagyon valószínű, hogy egyben tekintve túl nagy környezeti kockázatokat jelentene ahhoz, hogy engedélyeztethető legyen, és ez esetben az illegalitás egy klasszikus példájával állunk szemben” – mondta el Oana Poenaru, a Mining Watch Romania jogi hálózatának vezetője.

2011-ben az Eldorado Gold megkapta a kitermelési engedélyt Băița-Crăciunești-re, anélkül, hogy a környezetvédelmi értékelést megismételtették volna, mondván, ez egy önálló bányászati projekt. Ezt a Környezetvédelmi Ügynökség sem kérdőjelezte meg, annak ellenére sem, hogy ugyanaz a cég fog ezen a területen dolgozni, és ugyanazt a zagytározót kívánja használni. Úgy tűnik, az Eldorado Gold tanult a Rosia Montana Gold Corporation hibáiból: azokat az engedélyeket kapja meg, amelyeket az RMGC is akart, csak nem egységesen, hanem darabokban.

70 dolgozót küld kényszerszabadságra az RMGC Verespatakon

verespatak

Kényszerszabadságra küldi a verespataki aranybányát megnyitni tervező Roșia Montana Gold Corporation (RMGC) mintegy 70 dolgozóját – jelentette be hétfőn a vállalat.

Az intézkedés kedden lép hatályba. Az RMGC-nek jelenleg még száz dolgozója van. A kényszerszabadságot azzal indokolta a cég, hogy bizonytalanná vált a kitermelési engedély megszerzésének ütemterve.

A kényszerszabadság intézményével a nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek, ilyenkor a vállalat a dolgozóknak alapbérük 75 százalékát biztosítja.

A kitermelési engedéllyel kapcsolatos problémákra hivatkozva az RMGC tavaly áprilisban elbocsátotta dolgozóinak csaknem 80 százalékát. Akkor 481 alkalmazott közül 371-et küldtek el.

Az RMGC anyavállalata, a kanadai Gabriel Resources január közepén a román hatóságokhoz fordult levélben, amelyben szorgalmazta, hogy folytassák a kitermelési engedély megadásáról elkezdett, majd felfüggesztett tárgyalásokat. A vállalat kilátásba helyezte, hogy kedvezőtlen válasz esetén kártérítést követel a román államtól.

A Gabriel Resources tizenöt éve próbálja megszerezni a Verespatakon és környékén rejlő mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési engedélyét. Próbálkozásai eddig sikertelenek voltak. A román parlament tavaly júniusban utasította el bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet, azóta ez a kérdés nem került napirendre.

mti

Johannis köszöntötte Verespatakot a “születésnapján”

fotó: Wikipédia

fotó: Wikipédia

Facebook-bejegyzésben köszöntötte Klaus Johannis pénteken az erdélyi Verespatakot első írásos említésének 1884. évfordulója alkalmából: az államfő a ciános bányaprojekt ellenzőit próbálta megnyugtatni.

A települést védő Alburnus Maior egyesület a napokban azt kifogásolta, hogy Johannis a kormány és a beruházó közti tárgyalások újrakezdését szorgalmazta. A civil szervezet arra emlékeztette az államfőt, hogy a választási kampányban még azt mondta, nem érthet egyet egy olyan technológiával, amely katasztrófákhoz vezethet. Ehhez képest pedig megválasztása után „optimizmust sugárzó” megnyilatkozásával próbál felszínen tartani “egy életképtelen és törvénytelen” beruházási tervet.

Az Alburnus Maior február hatodikát, a település első írásos említésének napját Verespatak napjává nyilvánította, amikor kiállításokkal és kulturális programokkal igyekszik felhívni az országos és nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a római kori településen értékes kulturális, természeti és ipartörténeti örökséget veszélyeztetne a külszíni bányászat.

A román államfő a bányaprojekt ellenzői felé tett gesztust azáltal, hogy ezen az általuk meghonosított nem hivatalos ünnepen köszöntötte az erdélyi települést.

„Verespatak kulturális és természeti örökségünk jelképévé vált. A település nevében olyan közösségi mozgalom indult, amelyről elmondható, hogy hegyeket képes megmozgatni” – írta Johannis. Szerinte a település jövőjét az európai környezetvédelmi szabványok és az örökségvédelmi törvények betartásával kell megtervezni, de azoknak a szakembereknek a véleményét is meg kell hallgatni, akik hozzájárulhatnak a térség gazdasági újjáélesztéséhez.

A verespataki ciántechnológiás aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources vállalat január közepén levélben fordult a román államfőhöz és Victor Ponta miniszterelnökhöz, sürgetve a tárgyalások újrakezdését a bányaprojekt elindításáról. A cég kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bírósághoz folyamodik, és kártérítést követel.

mti

Made in Roşia Montană: verespataki helyi termékeket vásárolhatsz online!

SONY DSC
Fotó: Camelia Jula / TOTB

Verespataki helyi lakosok gyapjúból készült termékeit lehet megvásárolni a nemrég beindított Made in Roşia Montană weboldalon. A projekt kezdeményezői bizonyítani szeretnék, hogy a környezetszennyező bányászattal szemben van alternatív útja a verespataki gazdasági fejlődésnek.

Olvasd el a teljes sztorit

A Greenpeace ilyen államelnököt szeretne. Mi is.

greenpeace

A Greenpeace Románia úgy érzi, a két elnökjelölt figyelmen kívül hagyja az ország számára égető környezetvédelmi kérdéseket, ezért néhány javaslatot fogalmaztak meg számukra.

A szervezet szerint azért sem szabad ezeket figyelmen kívül hagyni, mert a víz-, levegő- és talajminőségre való fokozott odafigyelés nélkül nem lehetséges nagy és országos stratégiai projekteket elgondolni.

1. Az elnök tehát támogasson olyan rendeleteket, amelyek gátat szabhatnak az erdőirtásoknak és a falopásnak, továbbá amelyek védelmet nyútatnak az érintetlen erdőségeknek.

Romániában óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el, nagy részük illegális tevékenységhez köthető (2012-ben naponta 51 ilyen esetet számoltak átlagosan). Ezen tevékenységek negatív hatása jelentős mind a környezetvédelem, mind az erdőkhöz köthető gazdasági tevékenységek szempontjából. Románia erdős területe csupán az ország 27%-át teszi ki, ez az európai átlaghoz (33%) képest jelentős lemaradás.

2. Támogassa a megújuló forrásokból nyert zöld energiára való átállást.

Hogy Románia a klímaváltozás elleni globális erőfeszítésekben részt vehessen, szükség van arra, hogy az ország vezetői szorgalmazzák a veszélyes és szennyező (szénre, atomenergiára, palagázkitermelésre alapuló) technológiákról való átállást olyan minimális kockázatú technológiákra, amelyek el nem fogyó forrásokra támaszkodnak (megújuló energiák).

A Greenpeace Energiaforradalom című tanulmánya szerint 2050-re a ma ismert technológiákkal is képesek lennénk Románia szükségleteinak 84%-át megújuló forrásokból fedezni.

3. Bátorítsa a vegyszermentes és génmódosítás nélküli mezőgazdaságot.

Hogy az emberek egészségére és a környezetre jelentett veszélyeket csökkenthessük, szükség van arra, hogy a leendő államelnök az ökogazdaságokra való áttérésre bátorítson, ahol nincsenek genetikailag módosított növények, a mezőgazdaságból nyert élelmiszer egészséges, és fenntartható forrásokból származik.

4. Gátolja meg a Verespatakhoz hasonló projekteket.

A javaslat teljes szövege itt érhető el.

Ön szerint ki fogadná meg a Greenpeace tanácsait?

View Results

Loading ... Loading ...

via Greenpeace

Lehet, hogy te is öko-terrorista vagy

terror

Amikor körülbelül egy évvel ezelőtt a román titkosszolgálat feje, George Maior aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy öko-anarchista elemek keveredtek a Verespatak-tüntetésekbe, a nyilatkozatot senki nem vette komolyan, amolyan megszokott, politikai stratégia részeként elkövetett túlzásnak könyveltük el. Viszont amikor Pungești-en a palagáz-kitermelés ellen tiltakozó helyiekre és az odasereglő zöld aktivistákra aránytalan mennyiségű rendőrt küldtek ki, és a faluban szükségállapotot vezettek be, világossá vált, hogy a SRI-vezető nagyon is komolyan gondolta, amit mondott.

De van-e olyan kontextus, amiben megérthetjük Maior akkori nyilatkozatát, a titkosszolgálat, a csendőrség és a rendőrség fellépéseit? Ugyanakkor mivel számoljunk, ha részt veszünk egy környezetvédelmi akcióban, demonstrációban?

Egyesült Államok

Kezdjük az Amerikai Egyesült Államokkal, ahonnan az öko-terrorizmus kifejezés is ered. Ron Arnold 1983-ban használta először. Ő egy környezetvédők ellen harcoló aktivista volt, a nagyvállalatok környezetvédelmi szempontok alapján történő regulációja ellen küzdött. Az aktivistákra addig az ecotage szót használták, a kifejezés az öko előtagot vonta egybe a szabotázs szóval, az Earth First! és az ALF (Animal Liberation Front), valamint az ELF (Earth Liberation Front) aktivistái ezt saját magukra aggatták, hangsúlyozva, hogy tetteik során senkinek nem esik bántódása.

A terrorista megnevezés hamar elkezdte kifejteni a hatását, démonizálva a „zöld aktivista” képet. A terrorista megnevezés egyszerre váltott ki félelmet és dühöt ezekkel az emberekkel szemben. Egyrészt a vandál képe rajzolódott ki, aki bármikor hatalmas károkat okozhat az infrastruktúrában, anélkül, hogy bármire tekintettel lenne. A másik kép a társadalmon kívül álló anarchistáé, aki káoszra és pusztulásra vágyik, és nincs tekintettel a mások által megmunkált világra. A 2000-es évek közepén az Egyesült Államokban fokozott támadások alá kerültek ezek az emberek. Egyrészt a média erősítette meg a fennálló sztereotípiákat, másrészt a kormány aránytalan mértékű rajtaütést rendelt el ellenük. Kormány, média. A harmadik szereplő a kriminalizáció sikerében a nagyvállalati érdek.

Európai Unió

Az Európai Unióban is biztonsági kockázatként és bűnözőkként tekintenek a radikális aktivistákra: 2011-ben az Europol közzétette az európai terrorizmus helyzetére vonatkozó jelentését, a TESAT-ot (Terrorism Situation and Trend Report). Ez külön fejezetben tárgyalta az úgynevezett „single issue” kategóriát, amely szélsőséges környezetvédelmi aktivitásokat és állatvédői szélsőségeket jelölt). A jelentés szerint 2010 óta növekedésben van az ilyen terrorista akciók száma, ezért fokozott figyelemre kérte az EU kormányait.

„A szélsőséges környezetvédők száma növekvőben van, és más szélsőséges csoportok támogatását élvezik. Néhány anarchista csoport is vonzódik a környezetvédelmi és állatvédő ügyekhez. Egy dinamikus együttműködés jellemzi ezen szélsőséges egyének és csoportok egymással való viszonyát, határokra és nemzetiségekre való tekintet nélkül. Ezek az egyének és csoportok Európa minden részén felbukkannak, és közös célok érdekében egyesítik erőiket” – áll a jelentésben.

A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet ezen egyének vagy csoportok által kifejtett erőszakos tettek számainak növekedésére: zsarolásokat, fenyegető e-mailek küldését, fenyegető telefonhívásokat, és a magántulajdon ellen elkövetett támadásokat írják a számlájukra. Az öko-terroristák továbbá „tömegesen bocsátanak szabadon állatokat”, illetve félreinformáló kampányt vezetnek annak érdekében, hogy rontsák az általuk kiszemelt vállalat hitelét és közmegítélését. A TESAT éves jelentésében használt kategóriák az Unió területén azóta is megmaradtak, és alkalmazzák is őket. Olaszországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban több csoportot is rendkívül problémásnak ítéltek meg ezután. Így történt, hogy 2011-ben a Routledge Terrorizmuskutatási Kézikönyvébe, amelyben a szélsőséges, terrorista és egyéb veszélyes szervezeteket, csoportokat listáztak, Ausztriának egy (Militant Forces Against Huntingdon Life Sciences), Hollandiának is egy (Animal Liberation Front), Nagy-Britanniának pedig egyenesen hat terroristaszervezetet írtak fel.

Európa-szerte megsokszorozódtak a a fellépések a környezetvédő aktivistákkal szemben, és egyre több esetet könyveltek el terrorista tettnek. 2011-ben, Spanyolországban az állam 12 aktivistát tartóztatott le, akik különböző állatjogvédő csoportok tagjai voltak, és 20 000 vidramenyétet szabadítottak ki egy farmról, megakadályozva, hogy elpusztítsák őket bundájukért. A bíró a sajtónak kifejtette: a vádlottak jelentős kárt okoztak a nercszőrme-iparnak, ezért öko-terrorizmussal fogják őket vádolni. Finnországban ugyanabban az évben négy személyt tartóztattak le, mivel közzétettek egy videót arról, hogy disznófarmokon milyen körülmények között tartják az állatokat. A farmok tulajdonosai 175 000 euró kártérítést követeltek az őket ért károkért. Ausztriában 2008-ban, egy nagyon komoly nyomozás után, amelyben lehallgatásokat, e-mailek ellenőrzését, követéseket használtak, 10 személyt tartóztattak le, ők is állatvédő csoportok tagjai voltak. Mindannyiukat bűnszervezetben való részvétellel vádolták, és olyan bizonyítékokat is felhoztak ellenük, amelyek normális esetben állampolgári jognak számítanak: konferenciákat, workshopokat tartottak állatvédelmi témákról.

Nagy-Britannia

Bár Nagy-Britannia geopolitikai jelentősége nagyot esett az elmúlt évtizedekben, titkosszolgálata, az MI5 még mindig az egyik legerősebb a világon. 1995-ben a kormány elindította a Washington-hadműveletet, amelynek célja az öko-anarchisták elleni fellépés volt: Több tucat könyvkiadót, magánlakást, intézményt özönlöttek el a terrorellenes egységek. Az ELF szervezet sajtóreferensét, Robin Webbet letartóztatták sajtóközlemények kiadása miatt, de a biztonság kedvéért az autójában elrejtettek egy fegyvert is. A művelet második fázisában a Green Anarchist lap három szerkesztőjére csaptak le, a vád szerint károkozásra való felbujtás miatt. Egy másik lap, a GA szerkesztőit azért vették őrizetbe, mert az állatok kiszabadítására irányuló akciókat dokumentálták. Az egyik szerkesztő később azt mondta, gyakorlatilag nem csak saját és szerkesztőtársaik által közölt szövegekért, hanem az 55 rendőrsejt által 1990-1996 között gyűjtött minden radikális írásért őket tették felelőssé. Az ügy során a GA-ba beépült egy ügynök, Tim Hepple is, a titkosszolgálat vezetői pedig a médiában folyton öko-terroristáknak nevezték a vádlottakat. Az MI5 igazgatója, David Shayler a Gandalf-per során azt nyilatkozta, hogy az észak-írországi tűzszünet után Nagy-Britannia öko-terrorista csoportjait is be kell szüntetni.

A Gandalf-ügy megmutatta, hogy az állam a korporatizmus elleni aktivizmust egyfajta összeesküvésnek tekinti, és bármit képes bizonyítékként használni ellene. Néhány évvel később ezt újra bebizonyította: a The Guardian jelentetett meg egy anyagot 2011-ben, amiben bemutatják, hogy egy Mark Kennedy nevű ügynök 7 éven keresztül vett részt a zöld aktivisták műveleteiben, számos esetben vezető pozícióban, a műveletek tervezőiként. Közben információkkal látta el a rendőrséget például egy szénszállító vonat eltérítése, egy erőműfoglalás, vagy a híres Koppenhágai Ungdomhuset Ifjúsági Ház lebontása utáni zavargásokról is. Egy beépített ügynök önmagában nem meglepő, a történet különlegessége az, hogy a rendőrség nagyvállalatokkal együtt kívánta felgöngyölíteni az ügyeket. Olyan vállalatokkal osztott meg információt, mint az E-On és az EDF, akik saját nyomozókat béreltek fel a „terroristák” megfigyelésére. Az együttműködés később is fennállt az energiacégek és a rendőrség között: nemrég az EDF beperelte a No Dash for Gas csoportot, amiért elfoglaltak és leállítottak egy széntüzeléses elektromos erőművet. A polgári perben a rendőrség a vállalat oldalán lépett fel, holott erre semmilyen jogkör nem hatalmazta fel.

A harmadik eset a hírhedt Huntingdon Life Science laboratóriumhoz kapcsolódik, ahol állatokon végeznek teszteket, és amelyet régóta próbálnak bezáratni főleg angol, amerikai és holland aktivisták, úgy, hogy a HLS-sel dolgozó vállalatoknak leveleket írnak, amelyekben informálják ezeket a cég által elkövetett horrorisztikus tettekről. 2007-ben 32 személyt tartóztattak le, és a vállalat zsarolásával vádolták meg őket. 2012-ben négy további személy került őrizetbe a SOCPA 145 és a SOCPA 146 törvények alapján (az állatkutatásban dolgozó személyek ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó, 2005 után elfogadott törvények, amelyek az élveboncolás elleni fellépéseket súlyos bűncselekményekké minősítették, amelyekre szigorú büntetést kell kiszabni). Ezek alapján aki a HLS elleni kampányban részt vesz, akár 6 évnyi börtönbüntetéssel is sújtható.

Franciaország és Olaszország

A francia és az olasz módszerek a környezetvédelmi aktivizmus kriminalizálására számos hasonlóságot mutatnak. a No Tav és La Zad mozgalmak párhuzamosan futnak, és hasonlóan harcolnak ellenük: az aktivisták elleni brutális rendőrségi fellépésekkel, illetve terroristaként való feltüntetésükkel. A legabszurdabb eset Olaszországban történt: 1998-ban három No Tav aktivistát tartóztattak le két torinói foglalt ház felszámolása során: Silvano Pelliserrót, Edoardo „Baleno” Massarit, és Soledad „Sole” Rosas-t. A per során semmilyen egyértelmű bizonyítékot nem hoztak fel ellenük, a média azonban állandóan terroristának bélyegezte őket. Baleno és Sole öngyilkosságot követtek el. Az Olasz Anarchisták szervezet közleménye államgyilkosságoknak nevezte a halálukat.

Olaszországban a No Tav jó ideje tiltakozik egy gyorsvasút-építés ellen. A területet, ahol a talajmunkálatok folynak, kordonokkal kerítették el, és a rendőrség könnygázt vet be a tiltakozók ellen, valamint terroristáknak nevezi őket. 2014-ben a No Tav kiadott egy közleményt, amelyben figyelmeztetnek rá, hogy a terrorizmus vádnak nagyon súlyos jogi következményei lesznek. Az ügyész azonban erre válaszként, Olaszország történetében példátlanul a terrorizmust úgy definiálta, mint a politikai és gazdasági hatalommal szembeni bármilyen fellépési formát, márpedig a No Tav egy nemzeti érdekű beruházás ellen, közterületen lép fel. (Emlékeztek Pungești-re?)

Hasonló a történet Franciaországban,ahol évtizedek óta ellenzik aktivisták a Notre-Dame des Landes reptér építését. 2012-ben a rendőrség megtisztította a La Zad mozgalom által elfoglalt területet, és egy militarizált területet hozott létre ott.

Görögország

A sor folytatódhatna, de helyette nézzünk egy példát Görögországból, ami sok tekintetben hasonló a mi itthoni, verespataki mozgalmunkhoz. Az eset Skouriesben történt, a hely is hasonló, festői környezet, régi erdőségek. A Hellas Gold azonban aranybányát kívánt nyitni, régi terve ez a cégnek, kiváló munkahelyeket ígér, de a helyiek számos esetben meggátolták már a beruházást. 2012 októberben a rendőrség aztán megelégelte a dolgot, és a 2500 helyi tiltakozó ellen könnygázt vetett be, illetve rohamra indult ellenük. Aznap 14 letartóztatás történt, és egy 15 éves fiú ellen is bűnvádi eljárás indult. 2013 februárjában 40 eltakart arcú személy bontotta le a bányászgépeket őrző kerítéseket, és borította lángba azokat. A rendőrségnek volt 27 gyanúsítottja, viszont nem volt bizonyíték ellenük. Az eset azonban jó ürügyet szolgáltatott a rendőrségnek arra, hogy szigorúbban lépjen fel a helyi közösséggel szemben: állandó ellenőrzések következtek, sőt, DNS-vizsgálatoknak is alávetették őket, annak ellenére, hogy nem folyt eljárás ellenük. Néhány nap múlva Ierissosban megjelent egy kommandó, azt állítva, hét gyanúsított a településen tartózkodik. Őket őrizetbe vették, de bevetettek könnygázt is, és házkutatásokat is tartottak. A helyiek haragját csak fokozta, hogy a média nem pártatlanul számolt be a történtekről, és az összecsapások gyakoribbak lettek. Azonban a hatósági túlkapások nem voltak indokoltak: gyerekeket, járókelőket vertek meg, vád nélkül tartottak fogva embereket, és DNS-mintákat vettek tőlük.

A titkosszolgálat telefonokat hallgatott le, a vádlottak nem hívhatták fel ügyvédjeiket. 2013 októberében az ügyészség vádat emelt a bányászatellenes mozgalom elindítója, Tolis Papageorgiu ellen, a vád szerint propagandát terjeszt, és a közvéleményt befolyásolja a hazai és nemzetközi médiában adott interjúiban. A titkosszolgálat aztán egy vádiratban ezeket bizonyítékként használta arra nézve, hogy bemutassa a Skouriesben zajló terrorista műveleteket. 2014-ben is folytatódtak az összecsapások: februárban egy csoport nő élőlánccal akarta meggátolni, hogy a bányászok bejussanak a területre. Több letartóztatás is történt, és többen kerültek kórházba a túlzott könnygázhasználat miatt. Nemrég terrorizmussal vádolták meg a helyieket, és kötelezték őket DNS-minták adására, az ügyészi hivatalba majdhogynem naponta kellett bejárniuk, stb.

Mi a probléma mindezekkel? Az állam gyakran nevezi terroristának polgárait, holott ők nem feltétlenül támasztják alá ennek szükségességét. A kriminalizáció inkább egy módszer arra nézve, hogy az állam megfigyelhesse és szankcionálhassa polgárait, de nem az elkövetett bűncselekmény alapján, sokkal inkább arra való tekintettel, hogy mit követhetnek el a jövőben. Sok esetben a vádlottak nem tettek mást, mint állatkínzásokat filmeztek le, cikkeket közöltek az állatok kiszabadításáról, vagy mély-ökológiai írások voltak a birtokukban. Mint ilyen, a politikai elégedetlenséget tükröző erőszakmentes cselekedetek is veszélyessé válnak. Ugyanakkor sokszor azok is a megfigyelő szervek célkeresztjébe kerülnek, akik nem vesznek részt öko-akciókban, csupán ismernek olyanokat, akik igen.

Ez a gyanúsítgatás az állam újabb technikája a polgárok ellen: ha valami terrorista megítélés alá esik, akkor ott egy titkot kell felfedni, ezért, akár kényszeredetten is, fel kell állítani egy hálózatot, konferenciákat, találkozásokat kell összekötni, és meg kell alkotni a nagy összeesküvés képét. Ezzel csak az a baj, hogy így nagyon sokan válnak büntethetővé, mert tagjai ennek a hálózatnak. Valaki részt vesz egy előadáson, amit egy végső nagy “terrorista hálózat” működésének részeként tartanak, és már kész is a baj. A bűnüldözők alkotják meg a jó és rossz tiltakozók dichotóm kategóriáit. Megfigyelni mindenkit megfigyelnek, de egy csoportot elkülönítenek, kriminalizálnak, és ezzel legitimálják magát a megfigyelést. Az „olyanok, mint mi” és a „rosszak” kategóriák létrehozása rögtön olyan pozíciót teremt az állam számára, amelyből az agresszív fellépést igazolhatónak mutathatja be. Azzal, hogy a terrorista identitásmarkerrel jelöl meg embereket, az állam kényelmes pozícióba kerül, hiszen a a demokratikus társadalomra veszélyes csoportok ellen küzdhet. Csakhogy szabad-e terroristának titulálni olyanokat, akik hagyományosan mégsem terroristák? Az öko-terroristák nem embereket ölnek, hanem a profitban ejtenek károkat, a stigmatizációjuknak egy gazdasági vonatkozás adja az alapját.

Az állam kulcsszerepet játszik abban, hogy az elnyomóapparátust összehangolja a vállalati igényekkel. A nagy kérdés, hogy ez mennyire etikus a részéről: delegitimizálni embereket, akik a vállalatok profitszerzési módját kifogásolják. Néha a „fejlődés” megakadályozása miatt teszi ezt, de sokszor elejét akarja venni a nagyvállalati érdekek bármiféle kritikájának. S nem csupán kriminalizálja a kritikát, hanem ellehetetlenít egy egész gondolkodásmódot, ebből nem enged politikai kibontakozást megtörténni. A jelenlegi gazdasági rendszer alternatíváján gondolkodókat ezzel többnyire sikerül elhallgattatni. De csak többnyire.

criticatac.ro/bbc/independent/cnn

Kell nekünk ciános aranybánya? Csak augusztusban három komoly baleset történt

mexiko

Két kénes és ciános szivárgás egy hét alatt, mintegy 20 000 ember ivóvíz nélkül. Ez Mexikóban történt augusztus 6 – 13. között, egy arany- és rézbánya zagytározója miatt. Azóta a mexikói parlament szenátusa el is fogadott egy tervezetet, amelyben a bányászati engedélyek felfüggesztését kérte.

Augusztus 6-án helyi idő szerint 10:00 órakor több mint 40 millió liternyi kénsavas oldat és más, zagytározóból származó folyadék ömlött a Bacanuchi folyóba, amely az észak-mexikói Sonora folyóba torkollik. A zagytározó a világ egyik legnagyobb felszíni réz- és aranybányájához tartozik, a Buenavista nevű település közelében található és a Grupo Mexico nevű vállalat üzemelteti.

A katasztrófát az ő hozzáállásuk is súlyosbítja, hiszen a szivárgást több mint 24 órás késéssel jelentették be (augusztus 8-án), miután a helyiek értesítették a hatóságokat, hogy kezdenek hullani az állatok. A vállalat szóvivői kijelentették, hogy az ivóvízbe jutott dózis nem halálos, mert mésszel semlegesítették. Ugyanakkor azt mondták, a baleset a szokatlanul sok eső miatt következett be. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy építési hiba miatt szakadt át a zagytározó fala.

Denuncian pobladores que los desbordes de agua sulfuradas por parte de la mina ya  han estado sucediendo en años anteriores.

A környéken több mint 20 000 ember maradt iható víz nélkül, most palackozott vízzel látják el őket, továbbá 88 iskolásban függesztették fel a tanítást. Augusztus 18-án a Mexikói Szövetségi Környezetvédelmi Ügyészség a Mexikói Törvénykönyv 44. cikkelyének megsértése miatt feljelentést tett. A törvény értelmében akár kilenc év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha valaki nem veszi figyelembe a biztonsági előírásokat és ezzel erőforrásokat, élővilágot, a víz vagy a környezet minőségét károsítja.

A feljelentés szövege szerint a 40 millió liternyi folyadék példátlan környezeti pusztítást okozott a térségben a folyó mintegy 90 kilométernyi szakaszán. A folyónál többnyire marhatenyésztők élnek, számukra szintén hatalmas veszteség keletkezett, naponta kb. 28 000 liternyi tejet kell elönteniük, mivel az alkalmatlan az árusításra.

A múlt hét közepén az ország szenátusa elfogadott egy határozatot (nem kötelező érvényű), amelyben azt kérik a kormánytól, vonják vissza a bányászati engedélyt. A vállalat is kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy egy ilyen lépés részrehajló és igazságtalan lenne, és nem venné figyelembe a baleset előreláthatatlanságát. A szakértők azonban azt állítják, a vállalat hazudik a baleset okairól és a megelőzéséért tett lépéseiről. Szerintük nem az esők, hanem a felügyelet hiánya és az építési hibák vezettek a balesethez.

mexiko3

Augusztus 10-én egy újabb baleset következett be egy másik észak-mexikói bányában, amelyet a Magistral vállalat üzemeltet. A heves esőzéseket a gátak ugyan kibírták, de azok tetején 2 millió liternyi csapott át. A ciánt is tartalmazó folyadék a közeli folyóba folyt. A Környezetvédelmi Szövetségi Ügyészség megállapította, hogy a gátakat nem a megfelelő magasságra voltak építve.

Ugyancsak e hónap elején történt még egy hasonló baleset, csak Kanadában, egy ugyancsak egy arany- és rézbánya mellett. A zagytározó ott átszakadt, felmérhetetlen környezeti károkat okozva. Az eset pikantériája, hogy a zagytározót azok építették, akiket a Gabriel Resources kért fel tanácsadónak a Verespatakra tervezett beruházáshoz. Nem akarunk következtetéseket levonni, de egy hónap alatt három baleset jól szemlélteti, miért aggódik a civil szféra, ha beindul az aranyláz.

Ilyen ha átszakad egy zagytározó. A kanadai Mount Polley augusztus elején történt balesetének légi felvétele:

forrás: romaniacurata.ro

Hétvégi program? Szénafesztivál!

irodalom

irodalom

 

Javában zajlik a kilencedik Szénafesztivál Verespatakon, ahol a civil aktivizmustól kezdve a biodiverzitás felmérésén át a környezetvédelmi problémákig sok mindent tanulhatnak/vitathatnak meg a résztvevők.

k.á.

Sajnos innen a gép elől vagyunk kénytelenek követni, mi zajlik ott, ezért kizárólag a helyszínen tartózkodó Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnökének információira hagyatkozunk, amikor azt állítjuk, fogalmunk sincs, hányan tartózkodnak most ott. Ugyanis a fesztivál több négyzetkilométeren szétszórva terül el, így még csak nagyjából sem lehet megbecsülni a számot, de nincsenek óriási tömegek.

A hangulat viszont jó, annak ellenére, hogy a minap a bányász-szakszervezet képviselői kijelentették, hogy zavarja őket a Verespatakon évről-évre megszervezett fesztivál, és az idelátogatók nincsenek tekintettel a mintegy ezer család életére, akik a bánya bezárásakor nehéz helyzetbe kerültek. Emlékeztettek rá, hogy a település 80%-a támogatja a Roșia Montana Gold Corporation által tervezett felszíni aranybányát, így minden RMGC-ellenes tevékenység sérti a közösséget. Mindezek ellenére a fesztiválozók nagyon jól megvannak, nem érte őket semmi inzultus. Sőt, a helyieknek is hoznak bizonyos mértékű hasznot, hiszen tőlük bérelnek szobákat, parkoló- és sátorhelyeket.

zene az unitárius templomban

zene az unitárius templomban

A terep nem csupán a szórakozásé, rengeteg szakmai fórum is zajlik, de a Zöld Sátor program keretében például önkéntesek mérhetik fel a környék biodiverzitását. „A résztvevő szakemberek a Zöld Sátornál egy elkészített adatlapot vesznek át, ezt aztán vasárnapig visszaadják nekünk, utána összesítjük az adatokat, amely során létrejön egy lista, ami az itteni biodiverzitást jellemzi. Ez nem egy olyan felmérés, ahol szervezett munka folyik teljes területi lefedettséggel, hanem önkéntességi alapon, az éppen jelenlevő biológusok, szakemberek vagy egyszerű érdeklődök munkája. Ezek az adatok arra lesznek használhatók, hogy az összesítés után felmutassuk: Verespatakon létezik egy olyan biodiverzitás, ami értéket képvisel a leendő bányával szemben, ami elpusztítaná” – magyarázza Kovács. Jó lesz, majd összevetjük ezzel.

színház

színház

A Zöld Sátor másik terve az Első lakás program madaraknak, amelynek keretében az érdeklődök madárlakásokat készíthetnek, ezeket magukkal vihetik, vagy rábízhatják kihelyezésüket a szervezőkre. „Itt sem a mennyiségre megyünk, jelenleg nincs túl nagy érdeklődés, mivel a rendezvény lényegét a különböző fórumok és bemutatók adják, az emberek ide tömörülnek. A program felhozatala nagyjából úgy néz ki, hogy a a fesztivál első felében a hangsúly inkább ezekre a szakmai fórumokra fókuszál, a végén pedig felerősödik a szórakoztatásra való összpontosítás: a koncertektől kezdve a sárkányrepülőzésig” – fejtette ki a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Kovács elmondta, a fő irányt jelentő vitafórumok nem arról szólnak, hogy bármiféle döntéseket hozzanak meg a zöld mozgalmakra nézve, inkább az emberi erőforrásokat próbálják minél jobban tömöríteni, az emberekben rejlő potenciálokat összefogni, amiket utólag majd hasznosítani lehet, hiszen ebben a verespataki játszmában nem igazán a „zöldek” a mozgatórugók, hanem a különböző döntéshozó fórumok, amelyek engedélyeket bocsáthatnak ki. A civilek vagy zöld szervezetek ezekre, illetve a bányavállalat bizonyos lépéseire tudnak reagálni. Stratégiailag megtervezni egy ilyen kampányt lehetetlen, amit lehet, az az erőforrások felmérése, a különböző kommunikációs csatornák kialakítása, amiket később használni lehet. Erről szólnak ezek a fórumok, akár ciánalapú kitermelés, a palagáz-ügyek vagy az illegális fakivágások esetében.

Közben emlékeznek Alexandru Popescura, aki annak idején a pungești-ekkel szolidarizálva éhségsztrájkot tartott Bukarestben az Egyetem-téren. A Szénafesztiválon derült ki, hogy újabb „performanszra” készül: augusztus 30-án Ploiești-ről fog indulni Brüsszelbe, az utat gyalogosan teszi majd meg, hogy az Európai Parlamentben átadjon egy egyszerű üzenetet: a romániaiak nem kérnek a palagáz-kitermelésből! Akinek gyalogtúrára van kedve, az csatlakozhat hozzá, akár néhány ezer kilométer erejéig, de lehet szimplán támogatni is, ha úgy gondoljuk, hasznos figyelemfelkeltő-akciót végez.

és persze: szééééééééééna!

és persze: szééééééééééna!

Aki ezután menne ki Verespatakra, az vigyen esőköpenyt és bakancsot, itt-ott sár van. És hát van miért kimenni, példának okáért különböző helyszíni, természeti- és műemlék-túrákon lehet részt venni. Ezeken mutatkozik meg igazán Verespatak értéke. Van továbbá bányatúra, ami a település bányászati történetét mutatja be, vagy a szászavinci zagytározóhoz lehet kirándulni, aminek a látványa annyira sokkoló, hogy önmaga elveheti a kedvet az aranybánya támogatásától. Itt kerül továbbá bemutatásra szombaton Kocsis Tibor új filmje, a Verespatak aranya, amely az Új Eldorádó folytatása. De aki fesztiválra vágyik, az is jó helyre megy, hétvégére összpontosulnak a koncertek is.

Kilencedszer lesz Szénafesztivál Verespatakon. Mi ajánljuk

rosia

A Szénafesztivál idén ismét megnyitja kapuit Verespatakon. S naná, hogy érdemes elmenni, ezt már többször megírtuk (itt főleg). Kifejtjük, hogy miért:

Egyrészt ez a legnagyobb, aktivisták által szervezett fesztivál. Nemcsak a környezetvédők találhatnak itt tartalmas kikapcsolódást, hanem minden más civil (baloldali) aktivista is. Egy hely, ahol senki nem szól meg nemzetiséged, nemi identitásod miatt. Ahol megtanulhatod, hogyan élj tudatosabban, mi a teendő, ha jogsérelem áldozata leszel. Az idei fesztivál a „forradalom” jegyében zajlik. A forradalom arra vonatkozik, hogy kilenc éve kipattant egy szikra, s már majdnem lett egy tűzvész belőle (ha az őszi tüntetésekre gondolunk).

Közben persze nem árt, ha fontosnak gondolod Verespatak megmentését. Ha nem, akkor is menj el, mert megvitathatod az álláspontodat. A táborba több országból érkeznek vendégek, hogy megmutassák, szolidárisak a helyiek küzdelmeivel, amelyet évek óta vívnak a Roșia Montana Gold Corporation Verespatakra tervezett aranybányája ellen.

A Szénafeszt augusztus 11–17. között lesz Verespatakon, és természetesen ingyenes. Nemcsak látszólag, hanem ténylegesen, a koncertektől kezdve a bulikon át a workshopokig minden. Idén kilencedik alkalommal rendezik meg, oroszlánrészt az Alburnus Maior Egyesület vállal belőle, de számos önkéntes van a segítségükre. Ehhez hozzátartozik, hogy az itt fellépő zenészek, művészek is ingyen végzik a munkájukat.

A fesztivál fő témája ez évben is a vidék fenntartható fejlődésének alternatívái. Az ott élő emberek és környezetük harmonikus fejlődése a cél, úgy, hogy se a természeti, se a kulturális örökség ne szenvedjen csorbát miatta.

Kilenc év alatt már számtalanszor bizonyítottak a szervezők, több száz koncertet, táncelőadást, restaurálási workshopokat, közösségi játékot, filmvetítést, felolvasóestet, kiállítást, bulit szerveztek meg. A fesztivál ideje alatt sétákat szerveznek a környék jelentős épített örökségére és természeti látnivalóira kíváncsi résztvevőknek.

A zenei felhozatal is igen erős lesz idén: Baba Zula, Kumm, Poetrip, Luna Amară, Toulouse Lautrec és más együttesek szórakoztatják majd a közönséget, de számos dokumentumfilm is bemutatásra kerül, többüknek a rendezője is jelen lesz a helyszínen. Sőt, amennyiben szeretnéd a saját rövidfilmed bemutatni, beküldheted, és, amennyiben egy zsűri érdemesnek találja, levetítik majd azt is (wetransfer-en a forum@rosiamontana.org-ra kell küldeni).

A szervezők szívesen látják a családokat is. Hogy nekik könnyebb legyen, külön gyereksarok üzemel majd a fesztivál ideje alatt, ahol a gyerekek tanulhatnak (nem, ők még nem civil mozgalmároknak lenni) és játszhatnak egyszerre.

Lesznek kiállítások, irodalmi programok, és ott lesz a szabad piacot propagáló EcoRuralis csoport, akik a Seminte Libere programmal a génmódosított termékek ellen küzdenek, helyette a bio-élelmiszereket népszerűsítik, alternatív és hagyományos mezőgazdálkodási modelleket vázolnak fel.

A Szénafesztivál semmiben nem marad le a drága, profitorientált fesztiváloktól, nem csupán olcsóbb, de konstruktívabb időtöltést képes nyújtani. Ajánljuk!

További infók az immár magyarul is elérhető weboldalon.

előző »