Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vegyszer»

Mit keres a rákkeltő gyomirtó az európaiak szervezetében?

permet

Meglepő eredményei lettek nemrég lezajlott kutatásoknak: Németországban például 4-ből három ember szervezetében megtalálható egy nagy valószínűséggel rákkeltő gyomirtó. A legszomorúbb, hogy olyanok szervezetében is megtalálható, akik bio-élelmiszeren élnek. Romániából nincsenek eredmények, de nagy az esély rá, hogy például a sörből a mi szervezetünkbe is bejut, mert míg az ivóvíz szabályozva van, a sörgyártásban senki sem figyel erre.

A glifozát nevű gyomirtó ma a világon a legjobban fogyó generikus készítményekben fordul elő. A haszonnövény kelése előtti felhasználású felszívódó hatóanyag számára a növényi géntechnológia teremtette meg a lehetőséget a kelése után való felhasználás felé, de terjed az állományszárítási célra való használata is. A 2015-ös WHO (Egészségügyi Világszervezet) rákkutató ügyöksége, az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) szerint, a glifozát valószínűleg rákkeltő az emberek esetében. Ennek ellenére az Európai unióban engedélyezett, és a német állampolgárok 75%-ának szervezetében megtalálható.

A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2013-as cikke szerint „Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt, vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken, Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják, de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.”

Egy 2015 májusában megjelent tanulmány szerint a hormonkárosító szerekhez kapcsolódó egészségügyi ellátásra az EU évente 150 milliárd dollárt költ. Ugyanitt olvashatjuk, hogy alacsonyabb IQ, a felnőttek körében 5%-kal nagyobb valószínűségű elhízottság és több autizmus eset köthető az endokrin diszruptorokhoz. Független kutatások szerint a glifozát valószínűleg az egyik ilyen hormonkárosító vegyszer.

A Heinrich Böll Alapítvány új tanulmánya szerint Németország lakosságának háromnegyede glifozáttal mérgezett. A tanulmány glifozát jelenlétét vizsgálta a vizeletben, és eredményei szerint a célcsoport 75%-ának vizeletében a glifozát maradvány szintje ötször magasabb volt, mint az ivóvízben engedélyezett határérték. A lakosság egynegyede esetében pedig a határérték negyvenkétszeresét mérték.

A vizsgálatok alátámasztották a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményeit, miszerint a lakosság nagy része vizeletében glifozát maradvány mutatható ki, mondta Monika Krüger nyugdíjas állatorvos, aki a kutatást felügyelte. Ez a kutatás volt az eddigi legnagyobb kutatás a témában.

Krüger hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint további tanulmányokat kell végezni, hogy teljesen feltárják a glifozát kapcsolatát egyes betegségekkel és más egészségi problémákkal.

Harald Ebner, a német zöld párt géntechnológiai és biogazdaságpolitikai szakértője figyelmeztetett, „most közülünk majdnem mindenkit megmérgeztek gyomirtó szerrel, számomra világos, hogy szóba sem jöhet egy 2031-ig tartó újraengedélyezés.” Ebner ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság szeretné meghosszabbítani 2031-ig a glifozát használatát.

Ugyanakkor még folynak a tudományos elemzések, beleértve az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals Agency) tanulmányait, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) növényvédő szerekkel foglalkozó közös bizottságának felmérését. Ebner felszólította Christian Schmidt mezőgazdasági és Barbara Hendricks környezetvédelmi minisztert, hogy ne szavazzák meg az Európai Bizottság javaslatát.

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Maria Krautzbergert nem lepték meg a tanulmány eredményei, hangsúlyozta, hogy a hivatal további tanulmányok elvégzését kéri, hogy ezt a valószínűleg rákkeltő anyagot az EU jelenlegi jogszabályai alapján ne engedélyezzék gyomirtóként.

Ugyanakkor viszont a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) nem lát semmilyen egészségkárosító kockázatot a mostani felmérés eredményeiben. A hatóság elismeri, hogy kis mennyiségű vegyszer jelenlétére számítani lehet, de kitartottak véleményük mellett, hogy a hatóanyag a vizelettel hamar kiürül a szervezetből, és ily módon nem jelent kockázatot.

Nagy a probléma a sörgyártással is, a hagyományos német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) szerint a sörbe csak komló, maláta és forrásvíz kerülhet, és ez sokáig meg is határozta a német sörgyártók sörgyártáshoz való hozzáállását. Ezt a tisztasági törvényt 1516-ban alkották meg Bajorországban, idén lesz 500 éves. Bár a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, állítólag számos sörgyártó még mindig alkalmazza. Az 500. évforduló alkalmából tesztelte egy németországi civil egyesület, a Müncheni Környezetvédelmi Intézet (Umweltinstitut München) a 14 legnépszerűbb német sört, és megdöbbentő eredményeiket február 25-én tették közzé (angolul itt). Mind a 14 vizsgált sör glifozát maradványt tartalmazott.

glifozat

A német DBV mezőgazdasági szövetség azonnal tagadta a felelősségét, kijelentették, hogy tilos glifozátot használni olyan árpa termelésénél, amiből majd maláta készül. Hozzáfűzték, hogy a vegyszert vetés előtt használhatták.

Az Anheuser-Busch sörgyártó óriás brémai irodája szerint a civil szervezet megállapításai “nem valószínűek”, majd a német BfR (német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) adataira hivatkoztak, miszerint a sörben talált glifozát mennyiségek nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra. Az ipar vélekedése szerint kivédhetetlen a glifozát jelenléte, mert egy világszerte elterjedt gyomirtóról van szó, amit évtizedek óta használnak.

Az AB InBev (Anheuser-Busch InBev) három sörrel képviseli magát a civilek listáján, övék a legtöbb glifozátmaradványt tartalmazó sör, aminek glifozáttartalma 300-szor magasabb, mint Németországban az ivóvízben engedélyezett glifozát határértéke.

„Egy felnőttnek mintegy 1000 liter (264 US gallon) sört kellene naponta meginni ahhoz, hogy akkora mennyiséget fogyasszon el, ami káros lehet az egészségére” – áll a nyilatkozatukban, ez a hozzáállás pedig csak tovább bőszíti a fogyasztókat. A BfR álláspontját képviseli Christian Schmidt szövetségi mezőgazdasági miniszter is, annak ellenére, hogy Németországban egy átlagfogyasztóra évente 107 liter sör jut, tehát jelentős kereslet van a folyékony kenyérre.

Ha az ivóvíz esetében szabályozott a glifozát (C3H8NO5P) határértéke, a sör esetében nincs ilyen szabályozás.

Az Anheuser-Busch InBev cégcsoport 2015-ben a második helyen állt a német sörpiacon, ismert sörmárkái Németországban, Magyarországon és Romániában a Stella Artois, Corona Extra, Leffe, Löwenbräu, Beck’s, Hoegaarden, Diebels, Franziskaner, Haake-Beck, Hasseröder, Löwenbräu, Spaten és a Noroc. Romániában nincs üzeme a cégcsoportnak, de a ploiesti-i Bergenbier sörgyárban az AB inBev számára gyártanak Stella Artois és Beck’s söröket. Romániai glifozátmérésekről nincsenek adatok, de ezen különösen nincs miért csodálkozni.

glifozatsor

Sarah Wiener berlini sztárszakács, akit leginkább a bioélelmiszerek melletti elszánt elköteleződéséről ismernek, azt nyilatkozta a német DPA ügynökségnek, hogy a peszticidek elkerülése majdnem lehetetlen. Wiener igyekszik környezettudatosan élni, csak bio élelmiszert vásárol, és ennek ellenére glifozátot mutattak ki a vizeletében.
Pár éve a Föld Barátai civil szervezet tanulmányt végzett európai országokban, Magyarországon minden tíz embertől vett vizeletmintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. Romániában nincs tagszervezete a Föld Barátainak, így Románia kimaradt a tanulmányból.

A tanulmány adatait 18 országból gyűjtötték, az önkéntesektől begyűjtött minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. A mintaadó önkéntesek mindegyike városi lakos volt, és egyikük sem használt glifozátot, vagy érintkezett ilyen termékkel. A glifozát használata általánosan elterjedt, mindenhol használják, a vasúti sínek mellett, magánkertekben, vagy a mezőgazdaságban. Wienernek meggyőződése, hogy nem lenne kötelező glifozátot használni, ha másfajta termelési módot választanánk.

Martin Häusling, a Zöldek/ Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoport EU-képviselője szerint az Európai Bizottság tervei között szerepel, hogy március elején újabb 15 évvel meghosszabbítják a glifozát használatának engedélyét. Az engedély idén jár le.

Világszerte 96 tudós írta alá az Egészségügy és élelmiszer-biztonság EU-biztosának, Vytenis Andriukaitisnek címzett nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy az Európai Bizottság utasítsa el az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) véleményét, miszerint a glifozát valószínűleg nem okoz rákot.

A Ki a glifozáttal a sörből!-kampányt pár napja a Müncheni Környezetvédelmi Intézet indította. Levélküldésre biztatják a lakosságot. Arra biztatják a levél aláíróit, hogy kérdezzék meg a sörgyártókat, miként jutott glifozát a sörbe, a sörgyártókat pedig felszólítják, tegyenek meg mindent, hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő, és végül tiltsák be a glifozátot.

via bozseikakcioban/greenfo/atlatszo.hu

A mosás nem gyerekjáték: a mosógélkapszulák veszélyeiről

mosogel
Fotó: Rakka via flickr

Csodás városkánkban egyre népszerűbbek a különféle mosógélkapszulák. Ezek a termékek kis párnácskák, puhák, színesek, illatosak, és könnyen játékszernek nézhetik a gyerekek.

Bözsike akcióban

Soha nem óhajtottam ilyen mosószert vásárolni, de egy rokonom jóvoltából pár darab “halacskás” kapszula (rózsaszín folyadékkal teli párna, rajta lila és fehér “halacska”) tulajdonosa lettem. Az internet segítségével derül csak ki, hogy melyik cég termékéhez van szerencsém. Aki vette, sem tudta, hogy mit vett. Látta a reklámot, és neki ennyi elég volt a boldogsághoz. Olvasd el a teljes sztorit

Túlélőkészlet kezdő aktivistáknak: miként legyünk könnyen, gyorsan népszerűtlenek?

Legegyszerűbb, ha elmondjuk, hogy minden vásárlás szavazás is egyben, (és) egyáltalán nem mindegy, kit vagy mit támogatunk a vásárlásunkkal.

Olvasd el a teljes sztorit

Fertőtlenített vagy kétes tisztaságú ruhák a turkálókban: mire figyeljünk?

ruha1
Fotó: MrHicks46 via flickr

Vezető ruhamárkák gyermekruhái veszélyes vegyi anyagokat tartalmazhatnak – de mi a helyzet a használt ruhákkal? A Greenpeace Detox kampánya keretében csak az új ruhaneműket vizsgálták, ám sokan vannak, akik akár anyagi okokból, akár más meggondolásból a turkálók kínálatából öltöznek. Nekik mire kell figyelniük?

Olvasd el a teljes sztorit

Vegyszermentes védekezés szúnyogok ellen: tippek a Geodában

A szúnyogok elleni védekezésnek lényegében nem egészségügyi, hanem kényelmi okai vannak, tehát nem tűnik indokoltnak a környezet- és egészségkárosító – még a hasznos rovarokat is elpusztító – anyagokkal való szúnyogirtás. Mit tehetünk tehát a kellemetlen tolakodók ellen?

Erdély FM

A szúnyogok elleni védekezés állandóan napirenden van, hiszen a Romániában élő körülbelül 50 szúnyogfaj közül több csípőszúnyog él, amelyek kényelmetlenné, olykor szinte elviselhetetlenné teszik nyáron különösen a vízpartok közelében lévők életét. Ez károsan hathat a turizmusra is. Olvasd el a teljes sztorit

Petíció az új európai vetőmag-szabályozás ellen: veszélyben a hagyományos gazdaságok és kistermelők


Tavaszi munkálatok Felső-Háromszéken. Fotó: BDT

“Jelenleg egy új vetőmag-szabályozást készítenek elő Brüsszelben. Ha megvalósulnak az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának tervei, akkor több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta fog eltűnni a piacról. Ezen változatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használatát a bürokrácia megnehezítené, miközben a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne” – áll abban a petícióban, amelyet egy német civil csoport indított az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács tagjainak címezve.

Az új szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetémagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ami a civilek szerint elfogadhatatlan. Követelik, hogy a változatos fajtákat ne csak a génbankokon keresztül lehessen elérni, hanem nyíltan a piacokon is, bármiféle bürokratikus korlátozás nélkül; ne legyen kötelezõ a regisztráció (fajtabejelentés); a jelenlegi regisztrációs kritériumokat pedig enyhítsék az olyan fajták esetében, amelyek a sokféleségükbõl adódóan alkalmasak a biotermesztésre. Olvasd el a teljes sztorit

Pert nyert egy francia farmer a Monsanto ellen

Fotó: europe1.fr

Bűnösnek találta egy francia bíróság a Monsanto biotechnológiai multicéget, amiért egy francia farmer emlékezetkiesésekben, fejfájásban és dadogásban szenvedett az általuk gyártott gyomirtó belélegzése miatt. A vád szerint a cég nem tüntette fel a megfelelő figyelmeztetéseket a termék címkéjén.

Paul Francois ügyvédje szerint ez a döntés precedensértékű lehet. Korábban a hasonló perekben nem született a károsultaknak kedvező döntés, mivel úgy vélték, nagyon nehéz megállapítani a gyom- és rovarirtóknak való kitettségből származó betegségeket. A Monsanto az ítélet megtámadását fontolgatja. Olvasd el a teljes sztorit

Dinnyék robbantak Kínában egy növekedésserkentő miatt

Fotó: Daily Record

Húsz dinnyetermelő 45 hektárnyi dinnyetermése robbant fel Kínában, Jiangsu provinciában, túlzott növekedésserkentő-szer használata miatt.

A CCTV szerint a farmerek túl sok forklórfenuron-tartalmú növényvédő-szert használtak és a dinnyék ezért robbantak fel. A farmerek azt szerették volna, hogy a gyümölcsük hamarabb nőjön meg; minél hamarabb piacra akarták vinni a termést, hogy még a szezon előtt megnövelhessék a profitjukat.

A mezőgazdasági szakértők nem találtak magyarázatot arra, hogy miért robbantak fel azok a dinnyék, amelyek nem voltak vegyszerrel kezelve. Olvasd el a teljes sztorit