Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «védett terület»

Német katonai bázisokból vadállat-menedékek

germany-bases-exotic-birds.si

A német kormány bejelentette, vadállatok számára alakít ki menedékhelynek 62 egykori katonai bázist a valamikori vasfüggöny nyugati oldalán.

Olvasd el a teljes sztorit

Meghívó a Kis-Szamos védett terület kezelési tervének közvitájára

Afis_intalnire_Somes Mic
A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és az Apáthy István Egyesület Egyesület nyilvános közvitára hív minden érdekelt felet február 18-án 10:00 órára a Kis-Szamos (ROSCI0394) védett terület kezelési tervének munkaverziójáról (a tervezet elérhető ezen a linken).

A találkozó Kolozsváron, a Napoca hotel Ambasador termében (Goga utca 1.) lesz.

A nyilvános konzultáción való részvétel lehetőséget nyújt arra, hogy a szakértők, az intézmények képviselői és a helyi lakosság (azaz Dés és Szamosújvár, valamint Szamosújvárnémeti és Mikeháza község lakói) elmondja hozzászólásait, javaslatait a kezelési terv munkaverziójával kapcsolatban.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő egyesület egy nemrég megnyert, uniós forrásból támogatott pályázatnak köszönhetően három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készítteti el, és a térség lakói körében a természetvédelem fontosságát tudatosító kampányokat szervez. A projekt címe: A Kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált menedzsmentterveinek kidolgozása. Még több információ a projekt honlapján.

Közvita volt a kisbácsi Szentiváni rétről: egy jelenlevő, és két visszavárt fajt védenek

fotó: natura2000clujkolozsvar.com

fotó: natura2000clujkolozsvar.com

A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület közvitát rendezett a kisbácsi Szentiváni rét (ROSCI0356) természetvédelmi területről, amelyen a helyi gazdákkal közösen vitatták meg a problémákat, és ezután véglegesítik a menedzsmenttervet, amelyet elküldenek a Környezetvédelmi Minisztériumhoz engedélyeztetésre.

Az eseményen Nagy H. Beáta, az Apáthy István Egyesület munkatársa ismertette az egyesület eddigi tevékenységeit. Amellett, hogy már tartottak egy közvitát Bácsban, az egyesület 26 iskola több mint 3200 diákjának beszélt a környezetükben élő védett fajokra való odafigyelés fontosságáról, felmérték a területet, különböző kiadványokat publikáltak. Ezután Mihai Andrei Platon, a Greenviro cég képviselője mutatta be a kezelési terv fontosabb részleteit.

A negyvennégy hektáros terület három (jelenlevő, és potenciálisan ismét megjelenő) itteni faj miatt vált védetté. A lápi tarkalepke (Euphydyas aurinia), és az erdélyi tarsza (Isophya stysi) nincsenek jelen a területen, de az élőhely kedvező feltételeket nyújtana nekik ahhoz, hogy újra megjelenjenek, amennyiben oda fognak figyelni ennek megmaradására. A medvelepkék pedig jelen vannak, számukra fontos, hogy a legeltetések, kaszálások során a területtulajdonosok odafigyeljenek rájuk. A cél, hogy helyreállítódjék a korábbi, kevésbé intenzív gyephasználat.

Az eseményen bemutatták a legnagyobb problémákat, amely a területet fenyegetik: az égetéseket és a túlzott legeltetést. A természetvédők azt javasolják, kevesebb állattal legeltessenek itt, és inkább szarvasmarhákkal, mint juhokkal, mivel a juhok gyakorlatilag mindent letarolnak, a területen pedig szükség van egy minimális (2-5%) cserjézet fennmaradásához, hogy a lepkék élőhelye biztosítva legyen.

Mivel a gyep extenzív használata kevésbé jövedelmező, a Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület munkatársai azt javasolják a mintegy harminc területtulajdonosnak, tömörüljenek egyesületbe, hogy egységesen választhassanak agrártámogatási csomagot, és a helyreállításhoz európai uniós alapokat tudjanak lehívni . A szakemberek siettek megnyugtatni a gazdákat, hogy a kompenzációs pénzek mindenképp fedezik a „veszteséget”, sőt, természetvédelmi terület tulajdonosának lenni a megpályázható támogatások miatt jövedelmezőbb is.

Az egyik jelenlevő tulajdonos megjegyezte: tulajdonképpen semmi szokatlan nincs a mostani elvárásokban, hiszen sok tekintetben megegyezik az általuk működtetett hagyományos gyakorlattal. A Környezetvédelmi Igazgatóság jelen levő képviselői konkrét javaslatokat tettek rá, hogyan szerezzenek támogatást a gazdák.

Az egyik probléma, ami ezeken a területeken fennáll, az illegális legeltetés: a gazdáknak ugyanis nem minden esetben van róla tudomásuk, hogy valakik ráhajtják állataikat a földekre. A csendőrség jelen levő tagjai arra biztatták a tulajdonosokat, ilyenkor nyugodtan hívják ki a rendőrséget, ők majd megfelelő bírságokat fognak kiszabni, hogy ilyen a jövőben ne történhessen meg.

A Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg. Hamarosan a Bükk-Malomvölgyről tartanak közvitát.

Dönci lett a neve a bálványosi unkának

1907935_633289476776205_6560521820535764167_n

Sikerült nevet találni a Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület kabalabékájának: a gondnokság csapata a Dönci nevet választotta a sárgahasú unkának.

Olvasd el a teljes sztorit

Kolozsvári biológusok újraélesztenék “Erdély deltáját”

csukasto
Csukás-tó Szék mellett. Fotó: Alin David

Teljesen kiszáradhat és eltűnhet a széki láp, ahol számos ritka és védett faj él, és amely fontos madárpihenőhely a hazatérő védett vándormadarak számára. Kutatók javaslatcsomagot fogalmaztak meg, hogy lehetne megmenteni “Erdély deltáját”.

Olvasd el a teljes sztorit

Törékeny vadvilág egy metropolisz mellett: Kolozs megyei lakosok a védett területekről

DSCF8961

Túllegeltet a juhász, egész évben kint vannak a juhok a védett területen, még az erdőbe is kihajtják őket, amit törvény tilt; motoros járművekkel zajonganak és túrják fel az erdőt a Bükkben; a Kis-Szamos partja szemetes – Kolozs megyei lakossági fórumokon egész problémalistát soroltak föl a helyiek a természetvédelemben dolgozó szakembereknek. Ugyanakkor hatalmas érték, hogy egy ilyen nagyváros mellett, mint amilyen Kolozsvár, még megtalálhatók olyan fajok, amelyek más országokból kihaltak már.

Vevők-e az emberek a természetvédelem üzeneteire, fontosnak tartják-e a tiszta vizet, környezetet, aggódnak-e az emberi mohóság következményei, az erőforráscsökkenés, az erdőirtás, az árvizek, természeti katasztrófák miatt? Kolozs megyei védett területekről tartott több településen is lakossági fórumokat az Apáthy István Egyesület uniós projektjének csapata, és az derült ki, az embereket többnyire foglalkoztatják ezek a problémák, vagy legalábbis meggyőzhetők arról, hogy elgondolkodjanak ezeken. Olvasd el a teljes sztorit

Lakossági fórumokat szerveznek a védett területek hasznáról Kolozs megyei településeken

A védett területek gazdasági-társadalmi előnyeiről és a felmerülő problémákról tartanak közvitákat a lakosság részvételével az Apáthy István Egyesület szakemberei a következő napokban, október 8-9-10-én Kolozs megye több településén.

Az egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készítteti el. A területeken biológusok felmérik az élőhelyeket, a védett fajok populációit, ez alapján kidolgozzák a megőrzésükre alkalmas módszereket. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása.

A szervezők az érintett lakosságot és a sajtó képviselőit is várják a fórumokra.

A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074) érintett települései: Kolozsvár, Szászfenes község (Szászfenes, Magyarlóna), Csürülye község (Csürülye, Szelicse, Tordaszeleste), Felek község (Felek, Bányabükk), Tordatúr község (Komjátszeg, Mikes, Pusztacsán, Pusztaszentmárton). A találkozó október 8-án 18 órától lesz a feleki kultúrházban.

A Kis-Szamos (ROSCI0394) érintett települései: Dés, Szamosújvárnémeti község (Széplak, Szamosújvárnémeti, Néma, Péterháza, Szilágytő), Mikeháza község (Szentbenedek), Szamosújvár. A találkozó október 9-én 13 órakor lesz a szamosújvárnémeti polgármesteri hivatalban.

A Szentiváni rét (ROSCI0356) érintett települései: Kisbács, Nádaskóród, Méra, Nádaspapfalva, Andrásháza. A találkozó október 10-én lesz 10 órától a kisbácsi polgármesteri hivatalban. Olvasd el a teljes sztorit

Ritka növények élőhelyét dózerolták le a Bükkben

DSC_0032
Fotók: Szabó Anna

Ritka növények élőhelyét, egy égeres láperdőt nyírfákkal (Alnus glutinosa) taroltak le, valamint források, lápok területét dúlták fel ismeretlen tettesek a Kolozsvár melletti Bükk-Malomvölgy védett területen.

Az egyik kiemelten védett szibériai reliktumfaj, a sásréteket, fűz- és nyírlápokat kedvelő szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) több száz példánya semmisült meg a pusztítás során – tájékoztatta a TOTB-t Mihai Constantinescu, a Natura Transilvaniei Egyesület önkéntese. A fajnak ezen a területen található az egyik legnagyobb kiterjedésű erdélyi élőhelye. Olvasd el a teljes sztorit

Vidrák is élnek Kolozs megye legnagyobb folyójának védett szakaszán

vidra_foto_de_Papp_Tamas
Vidra. Fotó: Papp Tamás

Játékosak, roppant intelligensek és nagyon rejtőzködőek. Csúszdát építenek agyagos folyópartokon, fűből dinnye nagyságú labdát ügyeskednek össze, így játszanak. Ellenség közeledtével elrejtőznek. Az ellenség mi vagyunk, akik beszennyeztük a vizet, amiben úszkálnak és élnek, és vadásszuk őket, mert sajnáljuk azt a néhány halat, amit “előlünk” kifognak. Nem szükségszerű, hogy így legyen!

Bár a Szamos mentén lakók többsége nem hallott róla, és soha nem látott egyetlen példányt sem, friss kutatás bizonyítja: 3-7 eurázsiai vidra (tudományos nevén: Lutra lutra) él a Kis-Szamos védett, mintegy tíz kilométer hosszú szakaszán, vagyis a Kolozs megyei Kis-Szamos Natura 2000-es területen.

akutato_sike_tamas
A képen Sike Tamás, a vidrás felmérés készítője

A kutatás a védett faj állományának felmérését célozta, ami a terület kezelési tervének elkészítéséhez szükséges. Olvasd el a teljes sztorit

Legelők tisztítása védett területeken: miért fontos a mozaikosság?

tarvagas500
A Kisbács melletti legelő a tisztítási munkálatok után. A kivágott cserjéket halmokba gyűjtötték össze, majd a halmok jelentős részét felgyújtották. Fotó: László Zoltán

Nem is gondolnánk, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő cselekedet, mint a cserjék kivágása, mekkora hatást gyakorolhat az adott terület közösségeire. Napjainkban az élőhelyek változatosságának csökkenése következtében a fajdiverzitás is csökken, mivel minden egyes élőlény számára más-más biotikus és abiotikus tényezők szükségesek. A területek mozaikossága számos faj számára fontos egy, az emberi tevékenységeknek nagymértékben kitett területen. A nem megfelelően elvégzett cserjeirtások csökkentik a területek mozaikosságát.

Prázsmári Hunor

A biodiverzitás megőrzésének elsődleges szempontja az élőhelyek védelme, hiszen az élőhelyek uniformizálása csak néhány faj számára biztosít megfelelő megélhetési körülményeket. Olvasd el a teljes sztorit

előző »