Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vadászat»

Kétmillió énekesmadarat mészároltak le Cipruson tavaly

baratposzata
photo by Victor Tyakht via shutterstock.com

Természetvédő szervezetek adatai szerint Cipruson tavaly több mint kétmillió énekesmadarat ejtettek el illegális madárcsapdákkal. Az orvvadászok által kifeszített hálós csapdák együttes hossza elérte a 19 kilométert – számította ki a Royal Society for the Protection of Birds és a BirdLife Cyprus a szigetország déli és a keleti partvidékén végzett felmérések alapján.

A hatóságok 5300 olyan enyves pálcát koboztak el, amelyekkel a védett madarak által használt fákon és szőlőtőkéken csalják lépre az énekesmadarakat. A helyi orvvadászok emberi fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöket erősítenek a pálcára, amelyre enyvet kennek, hogy a lépre csalt szárnyasok ne tudjanak elrepülni. A csapdás madárvadászat évszázadok óta a ciprusiak kedvenc időtöltése, azonban az Európai Unió állampolgáraiként le kellene mondaniuk e szokásukról.

Az illegális madárvadászat felszámolása eurómilliárdokban mérhető bevételkiesést okozna, mivel az énekesmadarak ínyencfalatok a ciprusiak körében. A madárvadászat szigorú korlátozása elleni tiltakozásul egy kormánypárti parlamenti képviselő nemrég egy olyan asztal előtt fényképezkedett, amely énekesmadarakkal teli tányérokkal volt tele. A hagyomány megőrzéséért a ciprusi kormány azt a kompromisszumot javasolta, hogy engedélyezzék a “szelektív vadászatot” kis kaliberű fegyverekkel és légpuskákkal. Az Európai Bizottság azonban azt válaszolta, hogy a védett madarak leölése semmivel sem igazolható az uniós jogszabályok alapján.

A kormány madárcsapda-ellenes erőfeszítései ellenére nagy léptékben folyik tovább a madarak lépre csalása, mivel annak jó része körülkerített magánbirtokokon történik, ahova a hatóságok csak bírósági végzéssel léphetnének be. A BirdLife Cyprus adatai szerint ugyanakkor tavaly ősszel 13 százalékkal csökkent a hálócsapdás madárvadászat aránya 2002-höz képest, ami a természetvédők szerint első jele annak, hogy a szigorú intézkedések, főleg a brit felségterületeken, kezdik meghozni eredményüket.

A brit katonai támaszpontokat övező, brit fennhatóság alá eső területeken a hatóságok megkezdték az akáciafák eltávolítását, amelyek mágnesként vonzzák a madarakat, így az orvvadászokat is. A fő vadászidény ősszel van, amikor barátposzáták és más énekesmadarak milliói szállnak le a szigeten élelemért.

A Committee Against Bird Slaughter (CABS) vadvédő szervezet szerint aggasztóan terjed a vadászat a téli idényben, amikor nagyobb testű költöző madarak lepik el a szigetet. A BirdLife International egy tavalyi jelentésében 25 millióra becsülte a Földközi-tenger medencéjében évente illegálisan elejtett madarak számát. A szárnyasoknak a legéletveszélyesebb régió a Ciprus délkeleti részén fekvő Famaguszta és környéke.

mti

Ismét vaddisznókat mészároltak Bályokon, de remélhetőleg utoljára

photo: gandul.info

photo: gandul.info

Tíz év óta minden év decemberében a bályoki (Bâlc) volt grófi uradalmon ismét vadászatra gyűlnek az arra érdemesek az egykori teniszcsillag, Ion Țiriac jóvoltából. A birtok bejáratához ilyenkor meg állatvédők gyűlnek, akik az indokolatlan mészárlás beszüntetését követelik.

Nem volt ez másként idén sem, csakhogy az események megspékelődtek a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) jelenlétével. A dolog úgy kezdődött, hogy már éppen megindult volna a vadászat, amikor egy állatvédő szervezet egyik jelenlevő embere kihívta a rendőrséget, mondván, hogy illegalitások szemtanúja volt. A kiérkező rendőrök egy személy ellen eljárást indítottak, még nem tudni, hogy kicsoda az illető: a vád állatkínzás.

Az eset azért is kellemetlen, mert a vadászaton olyan neves vendégek fordulnak meg, mint Klaus Mangold, a Chrysler-Daimler csoport volt elnöke, Peter Rau, a Philip Morris vállalat és a Porsche volt pénzügyi szakértője, Wolfgang Porsche, Franz Rauch și Stefano Ricci, de sokan mások is, a Monte Carlo-i polgármestertől kezdve különféle hercegekig. Țiriac, akit az állatvédők már többször felelősségre vontak, mindig azzal intézi el a kérdést, hogy ezek az üzletemberek jelentős hasznot hoznak az országnak, és ehhez hozzátartozik a vadászat is, ugyanis sokszor itt kötnek ismeretségeket, beszélnek meg üzleti részleteket.

A legvehemensebb tiltakozó a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet romániai szárnya, akik idén is több emberrel vonultak ki, olyan feliratokkal, amelyeken az állt: Teniszezz, ne gyilkolj!”. A szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy bármi olyat is sportnak nevezzünk, aminek a végén élőlények veszítik az életüket, különösen abszurd a helyzet ebben az esetben, amikor fogvatartott állatokat terelnek a puskacsövek elé. A Vier Pfoten számításai szerint az elmúlt 10 évben több mint 2000 vaddisznót mészároltak le bestiális módon.

A civilek tiltakozása mind nem elég a véres rítus betiltására, ugyanis magánterületen történik tenyésztett állatokkal, és erre nem vonatkoznak a hatályos vadászati törvények. Az eseményt többször tűzdelték már botrányok, a leglátványosabb ezek közül talán az volt, amikor Adrian Năstase miniszterelnök is jelenlétével tüntette ki, sőt, meg is nyerte a versenyt 23 elejtett vaddisznóval.

Ugyanakkor könnyen lehet, hogy az idei az utolsó ilyen esemény: a területet bérlő vállalatnak jövőre lejár a szerződése az állami erdészeti hivatallal, és elképzelhető, hogy főleg a civil nyomásnak köszönhetően a ROMSILVA nem fog hosszabbítani. A történethez hozzátartozik, hogy több mint 150-en fogják elveszíteni a munkahelyüket emiatt. Ugyanakkor 150-200 vaddisznó fog megmenekülni.

Nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában

A jövőben az eddiginél nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában, egyebek mellett nő azoknak a területeknek a száma, ahol tilos lesz vadászni ezekre a ragadozókra, és szigorodnak vadászatuk feltételei is – közölte a Vlk (Farkas) környezetvédelmi szervezet.

Olvasd el a teljes sztorit

Szuperragadozók vagyunk

Barent Fabritius: The slaughtered swine

Barent Fabritius: The slaughtered swine

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon – derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

Olvasd el a teljes sztorit

Évente 25 millió madarat mészárolnak le a Földközi-tenger partjain

Regani - A feltöltő saját munkája: „Fringilla coelebs in Thuringia Germany”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

ReganiA feltöltő saját munkája: „Fringilla coelebs in Thuringia Germany”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Kegyetlen bánásmódnak vannak kitéve a madarak a Földközi-tenger medencéjében, ahol évente 25 milliót ölnek meg belőlük, a legtöbbet Egyiptomban, a fő zsákmány az erdei pinty – közölte a témával foglalkozó első átfogó jelentésében a Birdlife International.

Olvasd el a teljes sztorit

Az ember okozta a nagy testű őskori állatfajok kihalását

"Woolly mammoth" by Flying Puffin - MammutUploaded by FunkMonk. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Commons.

Woolly mammoth” by Flying PuffinMammutUploaded by FunkMonk. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Commons.

Az ember játszotta a döntő szerepet a nagy testű őskori állatfajok, az úgynevezett pleisztocén megafauna tízezer évvel ezelőtti kihalásában – tették közzé következtetésüket brit kutatók.

Olvasd el a teljes sztorit

Zimbabwe betiltotta az oroszlánvadászatot a rezervátum környékén is

Zimbabwe vadvédelmi hatóságai bejelentették, felfüggesztették az oroszlánok, leopárdok és elefántok vadászatának engedélyezését a Hwange nemzeti rezervátum környékén.

Olvasd el a teljes sztorit

“Hajtó vagyok, ne lőjetek!”

Nyakörvezett, nyomkövetővel ellátott medvét lőttek ki májusban orvvadászok Hargita megyében. Nyakörvezett, nyomkövetővel ellátott oroszlánt lőtt ki júliusban egy minnesotai fogorvos Zimbabwéban. Empatikus rekviem azokért, akik látják a pökhendi külföldi vadászt és a jólétet, amiben él. Akik hozzá hasonlóvá szeretnének válni, de csak a zsákmányállat húsából kapnak kegyelemfalatokat.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

Vadkárok, medvék: ne a tünetet kezeljük, hanem a kiváltó okokat!

Fotó: Gál László

Fotó: Gál László

Ismét forró téma lett a sajtóban a székelyföldi medvekérdés annak kapcsán, hogy Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor petíciót nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumnak. A szenátor a sajtóban azt nyilatkozta, megítélése szerint a medvék elszaporodtak és egyre több kárt okoznak.

B.D.T.

A petíciót 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását sürgető dokumentumban szerepel: 2014-ben 527, medvék által okozott vadkárt jelentettek, ezekből csupán 99 után fizettek kártérítést, 197 esetben nem találták megfelelőnek a dokumentációt, 231 esetben pedig még nem született döntés.

A petíció szövegében az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

A kártérítések rendezetlensége (késnek a kifizetések, az ügyintézés egyesek számára hozzáférhetetlen és roppant bürokratikus stb.), a nagyragadozó-ember konfliktusok hatékony megelőzésének kérdése nagyon fontos téma, csak kár, hogy az a kontextus és retorika, amellyel a közéletben erről kommunikálnak, ismét és új erővel a medvék ellen hangolja a közvéleményt. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a helyi közösségek, gazdák, termelők érdekeit a természetvédők semmibe vennék, vagy nem fordítanának rá kellő figyelmet. A kompenzációk, kártérítések rendezését legalább ennyire fontosnak tartják, és régóta lobbiznak érte. Viszont a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá, mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják.

Az empirikus megfigyelés, hogy “sok a medve” – azaz olyan helyeken is látni a nyomát vagy őt magát, ahol korábban nem, és megszaporodtak a medvék által okozott károk – még nem bizonyítja, hogy többen lennének. (Lásd részletesebben az alábbi idézetet és a belinkelt régebbi cikket.)

A medvéknek nincs „flotantjuk”: sokukról azt sem mondhatjuk, hogy pl. „Hargita megyei”, hiszen rendszeresen vagy időszakosan megfordul több megyében is (mert a vadászterületek határaihoz hasonlóan a medvék az emberi megyehatárokról sem voltak felvilágosítva). Ergo érvényüket veszítik az olyan jellegű kijelentések is, miszerint x megyében elszaporodtak a medvék, ezért növelni kellene a kilövési kvótát.

A mérési módszer pontatlanságával jó esetben maguk a vadászegyesületek is tisztában vannak, ám a terület bérleti szerződése kötelezettségekkel jár: ki kell tölteni az adatlapot valamilyen adatokkal, és le kell jelenteni a számokat. Ezeket megyei, majd országos szinten összesítik. Így jött ki pl. 2011-ben egy 5630-6380 példányos becslés.

A számolási módszer mellett a bürokrácia is keresztbe tesz azoknak, akik lelkiismeretesen szeretnének eljárni. Tételezzük fel, hogy a vadásztársaság maximálisan jóhiszemű és professzionális munkát akar végezni adott keretek között. Vagyis nem pumpálja föl mesterségesen a számokat a kilövési kvóta megnövelése érdekében, sőt valahogyan még a duplázásokat is kiszűrné. Ha ezt tenné, és az előző évben lejelentett számhoz képest reálisan sokkal kevesebb jön ki (mert pl. pont a számláláskor nem jártak arra medvék, különböző okokból: számukra megfelelő élelem hiánya, zavarás hatása miatt stb.), akkor a terület bérleti szerződésének felbontását kockáztatja. Ugyanis a szabályok sincsenek tekintettel a medvék nagytávú mozgásaira, és úgy értelmezik a korábbi évinél kisebb számot, hogy a vadásztársaság nem gazdálkodott megfelelően a területen.

Tehát ördögi kör alakul ki, ami a hivatalos adatokban szereplő számokat egyre feljebb és feljebb srófolja. >>Tovább

A székelyföldi sajtó nagy része jópár éve a politikusok, vadásztársaságok nyilatkozatait visszhangozza a témában, de szinte soha nem esik szó a jelenség hátterében álló okokról. Mi több, aki az okokról próbál beszélni, az azonnal megkapja a “sötétzöld” címkét, és azt, hogy fontosabb neki a medve, mint az ember élete. Ez a leegyszerűsítő és az indulatokra apelláló retorika lassan mindent behálóz, és egyre nehezebb ebből a diskurzusból kilépve racionális érveket felsorakoztatni.

Mégis (ismét) kísérletet teszünk erre, ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, vázolják szempontjaikat, és szakmai hírnevüket, tekintélyüket latba vetve erősítsék azt a tábort, amely a medveellenes retorikát károsnak tartja, és érveket próbál bevinni a közbeszédbe. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük. Olvasd el a teljes sztorit

Civil győzelem: jó irányba módosult a vadászati törvény

pacsirta

A képviselőház tegnap elfogadta, hogy szavazásra bocsássák a Klaus Johannis elnök által tett javaslatokat, ez pedig a Román Madártani Egyesület és a Natura 2000 Koalíció szerint annak a civil kampánynak köszönhető, amely az Állítsd meg a barbárságot, védd a pacsirtát! címet viselte. A törvény úgy módosult, hogy az már nem sérti meg a magántulajdonhoz való jogot, és kevesebb környezetre káros hatása lesz.

„Az elfogadott törvényből eltűnt a 4-es cikkely egyik vitatott része, azaz a vadászoknak mégis szükség lesz a föld- vagy erdőtulajdonosok engedélyére, amennyiben azon a területen akarnak vadászni, ahogyan ezt a jóérzés is diktálná egyébként. Tovább 11 faj esetében módosították a vadászati időszakot, úgy, hogy ez a fajok védelmében történt. Mindez annak köszönhető, hogy a mi kérésünkre az Európai Bizottság küldött egy levelet a környezetvédelmi Minisztérium számára” – mondta Luminița Tănasie, a Natura 2000 Koalíció elnöke.

„Számunkra nagyon fontos az is, hogy a vetési ludat (Anser fabalis) kivették a vadászható fajok listájából. Romániában téli időszakban körülbelül 20 példányt lehet látni ebből a madárból, ha nagy szerencsénk van, akkor 100-at, ennek ellenére 2014-ben 25000 példányra adtak ki kilövési kvótát” – mondta el Marina Drugă a Román Madártani Egyesület törvénykezési szakértője.

Máskülönben a Környezetvédelmi Minisztérium csökkentette a pacsirták kilövési kvótáját is az „Állítsd meg a barbárságot, védd a pacsirtát!” kampánynak köszönhetően egy minisztériumi rendelettel. Így felére, 100-ról 50-re csökkent az egy személy által egy nap alatt kilőhető pacsirták száma, a teljes kvóta pedig 600 000-ről 363 000-re esett vissza. „Továbbra is úgy hisszúk, hogy ez a faj nem tartozhat bele azon madarak közé, amelyek vadászhatóak, de első lépésnek ez is megfelel. A Román Madártani Társaság folytatni fogja az énekesmadarak védelméért folytatott eddigi kampányát” – állítja Drugă.

totb.ro

előző »