Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Tibet»

Jégkúpokat építenek Ladakban a gleccserolvadás ellensúlyozására

stire-6-nov-tibet-1

A gleccserolvadás miatt az indiai Ladak régió vízhiánnyal küzd. A helyiek – az egyik iskola diákjai – ezért mesterséges gleccsereket kezdtek építeni jégkúpok formájában, hogy tartósítsák a vizet.

Olvasd el a teljes sztorit

Fegyverrel védik az antilopok vonulását

Rendőri erők felügyelik a ritka tibeti antilopok vonulását Kína dél-nyugati részén, hogy biztosítsák az állatok testi épségét.

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a délnyugat-kínai Tibet Autonóm Régióban hétfőtől kezdődően fegyverrel felszerelt erdészeti rendőröket vetnek be a vonulásukat megkezdő tibeti antilopok felügyeletére. A költöző állatok hatósági védelmére az orvvadászok miatt van szükség, az antilopok szőre ugyanis a világ legfinomabb gyapjának alapanyagaként szolgál, emellett bőréért és húsáért is vadásszák, a szarva pedig a tibeti hagyományos orvoslás fontos alapanyaga.

Az állatok telente alsóbb fekvésű legelőkön élnek, itt kerül sor a párzásra is, majd a májusban mintegy 300 kilométerrel északabbra, magasabban fekvő helyekre vonulnak. Az antiloptehenek minden évben hosszú utat tesznek meg az újszülöttek szempontjából kedvezőbb legelőkig.

A vándorlás során több mint 100 ezer antilop hagyja el a Csientang természeti rezervátum térségét a Servo-hegység és Tiensuj-folyó mellé vonulva.

A négylábúakból valamikor több millió élt Tibet és az azzal határos Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület magas vidékein, az 1980-1990-es években felélénkülő orvvadászat következtében azonban számuk mára jelentősen lecsökkent. Az állatot 1979 óta súlyosan veszélyeztetett fajként tartják nyilván és a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmének konvenciója alapján is védelmet élvez.

Forrás: MTI

Az eddigi legrégebbi nagymacska-fosszíliára bukkantak


photo by GOLFX via shutterstock.com

Egy, a Proceedings of the Royal Society B nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint Jack Tseng amerikai régész, a New York-i Amerikai Természettudományi Akadémia munkatársa, egy kollégáival együtt szervezett nepáli expedíció során megtalálta az eddigi legősibb macskaféle-fosszíliát.

A még 2010-ben végigjárt expedíció során talált leletek 4,1-5,95 millió évesek lehetnek. A koponyatöredékek nagyon fontosak a téma kutatóinak, hiszen az eddigi legrégebbi leletek 3,6 millió éves fogtöredékek voltak, amelyekre Mary Leakey brit kutató bukkant tanzániai ásatások során az 1970-es években.

A Panthera blytheanak keresztelt állat tanulmányozása evolúciós szempontból is enged néhány válaszra következtetni a macskafélék (Felidae) történetére nézve, eszerint a párducformák (Pantherinae) alcsaládja mintegy 6,37 millió évvel ezelőtt vált el evolúciós szempontból legközelebbi rokonaitól, a kismacskaformáktól (Felinae).

“Eredményeink arra utalnak, hogy a nagymacskák, vagyis párducformák evolúciós ugrása az eddig feltételezettnél korábbi időpontra tehető” – fejtette ki Tseng. A felfedezés új ismerettel szolgál ahhoz is, hogy mikor alakult ki a tulajdonképpeni nagymacskák neme (Panthera). Ide tartozik például az oroszlán, tigris, jaguár, leopárd. Eddig a tudósok úgy vélték, hogy különválásuk legfeljebb 3,72 millió évvel ezelőtt történhetett. Tseng és munkatársai viszont megcáfolták az elméletet.

Az pedig, hogy a leletet Tibetben találták meg, azt sugallja, hogy a párducfélék Közép-Ázsiából terjedtek el. Hogy további információkat gyűjtsenek a macskák evolúciótörténetéről, a tudósok a következő évben további expedíciókat indítanak a területre.

Forrás: MTI

50 év alatt közel 250 tó tűnt el Kínában

A Jamdrok-tó Tibetben. Fotó: Miss Jo/flickr.com

Összesen 243, egy négyzetkilométernél nagyobb területű tó tűnt el Kínában az elmúlt 50 évben – derül ki egy nem régi felmérésből, amelynek eredményeit a kínai média idézi. A nankingi földrajzi és belvíztani intézet által készített kutatás megállapítja, hogy e vízterület hiánya, a változás jelentős hatással van a természeti környezetre, az állat- és növényvilágra.

Az intézet munkatársai 2007-ben távérzékelők alkalmazásával megkezdték a 10 négyzetkilométernél nagyobb tavak feltérképezését, elhelyezkedésük és vízállományuk megfigyelését. A felmérésből kiviláglik, hogy az északi és északnyugati országrészben folyamatosan csökken a tavak vízszintje, míg a kelet-kínai területeken az eutrofizáció, vagyis a növények elszaporodása – például az algásodás – vált jellemzővé. Olvasd el a teljes sztorit

Irimiás Balázs, aki átkelt a befagyott folyón Csoma szobájához

Egy kerékpártúrán kezdődött, komoly restaurálási munkálatokkal folytatódott, idén februárban pedig már kalandfilmbe illő, folyó jegén kirándulós expedíciónál tartott a Csoma szobája-projekt. Irimiás Balázs és felesége még 2007-ben egy magánút alatt teázott a zanglai királynál, aki tucatnyi magyar Csoma-kutató névjegyével büszkélkedett nekik, akik közül sokan megígérték, hogy eljönnek, és felújítják a régi palotát.

Rácz Tímea

Irimiásék voltak az egyetlenek, akik meg is tartották a szavukat, és valóban visszatértek a tibeti apró királyságba, hogy rendbetegyék azt a palotát (és nem kolostort), ahol Kőrösi Csoma Sándor is élt, és szavakat gyűjtött a tibeti-angol szótárához. Felmérték a terepet, visszaszerezték a hegyről a folyó mellé költözött faluban még fellelhető, eredeti tárgyakat – például egy ajtót –, és három éve minden nyáron egy-egy újabb részét restaurálják a négyszintes palotának. Bár a legsürgősebb beavatkozásokkal kezdték, korántsem mondhatjuk azt, hogy a Csoma által lakott palotaerőd megmenekült, idén nyáron folytatódnak a munkálatok, 2010 óta alapítványi keretek között. Olvasd el a teljes sztorit