Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «think outside the box»

Székelyföldi passzívházra, üvegbetonra és csodakenyérre kattantatok rá leginkább 2015-ben

k

2015-ben összesen több mint 720 cikket – hírt, interjút, publicisztikát, ajánlót, riportot stb. – olvashattatok a Think Outside The Box magyar felületén, ami átlagosan két cikket jelent naponta, a hétvégéket is beleszámolva. Legtöbben Romániából követtétek a TOTB-t (52,41%), illetve Magyarországról (36,21%), több mint 416 ezer oldalletöltést generálva.

Olvasd el a teljes sztorit

Agitátorok, krónikások, a hatalom kihívói: 131 ember, aki megváltoztatta a világot 2014-ben

dugin
Forrás: Foreign Policy

2014-re úgy fognak majd emlékezni a történelemkönyvek, mint határkőre, amikor nagyon sok minden megváltozott. A Foreign Policy multimédiás összeállításban eleveníti fel, kik azok, akik 2014-ben hozzájárultak a világ felfordításához. 131 Global Thinker-címkés személyiséget mutatnak be, köztük művészeket, terroristákat, politikusokat – ebből az összeállításból szemelgettünk.

Az Agitátorok szekcióban Alexander Dugin (az első képen) az, akiről talán a legkevesebb szó esik a napi sajtóban. A radikális orosz politikai filozófus az orosz expanzionizmus ideológiájának (ha van ilyen) a kidolgozója, megtestesítője; egyes információk szerint közeli kapcsolatban áll az ukrajnai szakadárokkal, sőt instrukciókat adott nekik. Ugyanebben a szekcióban az Iszlám Állam vagy a Boko Haram terroristái, illetve maga Vlagyimir Putyin orosz elnök kapott helyet.

Az enyhébb-szelídebb Döntéshozók kategóriában szerepel az uruguay-i elnök és külügyminiszter, José Mujica és Luis Almagro amiatt, ahogy a menekültügyet kezelték: megmutatták, nincs kifogás, hiszen még egy ilyen kis ország is, mint az övék, szíriai menekülteket fogad be.

Mujica amúgy is különcszámba megy a világpolitikában: fizetése nagy részét szétosztja, nem lakik elnöki palotában, hanem egy kis farmon, ahol többek közt virágokat termeszt, és legalizálta a marihuánát.

A kategória egy másik kevéssé ismert prominense, Catherine Samba-Panza a Közép-Afrikai Köztársaság ideiglenese elnökeként próbálja eltökélten összeszedni országa darabkáit: elkezdeni a korrupcióellenes harcot, az ifjúság integrálását, a keresztény-muzulmán párbeszédet, előkészíteni a jövő évi választásokat.

A Kihívók kategóriába került be a hongkongi tüntetések kirobbantásával vádolt egyetemi tanár és egy diák, Benny Tai és Joshua Wang, akik “megizzasztották Pekinget”. Több tíz ezer ember tüntetett szeptembertől a demokráciáért, a kínai hatóságok elnyomó politikája ellen, melyhez Tai Occupy Central With Love And Peace nevű szervezete biztosította az intellektuális háttérmunkát; Wang a diákmozgalom vezetőjeként a tüntetések egyik arca lett, december 1-jén kezdett éhségsztrájkját azonban egészségügyi okokból abba kellett hagynia.

pikkety

A Kihívók közé került Thomas Piketty, a fiatal francia közgazdász, aki A tőke a 21. században című paradigmaváltó munkájában rámutatott arra, az egyenlőtlenségek a tőkefelhalmozás miatt olyan szintre jutottak a világban, mint amilyenre az első világháború előtt volt csak példa. Az FP szerint ugyanakkor Pikkety-t 18 éves kamaszként 1990-ben Romániába látogatva az üres üzletek és tétován lézengő emberek látványa oltotta be “az antikapitalista lustaság” ellen, és vezette arra a következtetésre, hogy szükséges a magántulajdon intézménye és a piacgazdaság, nemcsak a gazdasági hatékonyságért, de az emberek nagyobb szabadságáért is.

Kurdisztán női harcosai nemcsak szülőföldjüket védik és vállvetve harcolnak a férfiakkal együtt az Iszlám Állam szélsőségesei ellen, hanem a női egyenjogúságért is demonstrálnak. A tradicionális, patriarchális iraki társadalomban belépni a hadseregbe szinte az egyetlen út a kurd nők számára, hogy ellenálljanak a rájuk kényszerített elvárásoknak és szerepeknek, és a férfiakéval megegyező szabadságjogokat élvezhessenek. Az utóbbi két évben a Szíriában harcoló kurd harcosoknak 35%-a nő.

Egy dél-afrikai jogász, Thuli Madonsela a nép ügyvédjeként “bele merészelt harapni” abba a kézbe, amely kinevezését aláírta, ami a korrupciótól és nepotizmustól átitatott fejlődő országok államigazgatásában igazán kivételes és csodálatraméltó gesztus.

 

Thuli Madonsela jelentést tett közzé Jacob Zuma gyanús pénzügyeiről, az elnök eszerint 23 millió dolláros közpénzből finanszírozott befektetéseknek volt a haszonélvezője. A Transparency International Thuli Madonsela érdemeit az Integrity Awarddal ismerte el.

A Természetesek kategóriában kilencen szerepelnek: egy japán botanikus, egy perui aktivista, három klímakutató-közgazdász, egy amerikai csillagász, egy finn közlekedési mérnök, egy indonéziai környezetvédő, és a klímamenekült, akinek köszönhetően a klímamenekült szó bekerült a globális szótárba.

t

A további kategóriákban is érdemes böngészni ismert és kevésbé ismert nevek után (Feltalálók, Szószólók, Krónikások, Művészek, Gyógyítók, Mogulok). Egy szószólót, egy krónikást és egy művészt azonban még kiemelünk. Zainab Bangura az ENSZ különleges megbízottja a háborús fegyverként használt nemi erőszak ügyében. Sierra Leone 15-49 éves női polgárainak mintegy 90%-a esett át női nemiszerv-csonkításon; Zainab Bangura tinédzserként szintén áldozata volt ennek az eljárásnak, és majdnem belehalt a súlyos vérveszteségbe. Mióta hivatalban van, ráirányította a figyelmet egy korábban elhallgatott, tabuként kezelt problémára is: a férfiak elleni nemi erőszakra.

bangura

A háborús konfliktusok megerőszakolt férfi áldozatai általában hallgatnak, egyrészt mert a közvélekedés szerint ilyesmi csak nőkkel történik, másrészt mert félnek a homoszexualitás vádjától. Az ENSZ-megbízott idei márciusi jelentésében erre a problémára mutat rá. Ugyanakkor az Iszlám Állam emberkereskedőinek szigorú megtorlást ígért, nem lesz számukra biztonságos zug a világban, ahol elbújhatnak a felelősségre vonás elől – írta.

Farah Baker “a modern Anna Frank”. Gázából írja Twitter-naplóját, bombatámadásokról, fotókkal illusztrálva, 16 éves szubjektív krónikásaként a palesztin-izraeli konfliktusnak. Három háborút és egy intifádát élt meg eddig.

Shamsia Hassani Kabulban, Afganisztánban nagyméretű graffittiken egy olyan országot képzel és képzeltet el a járókelőkkel, ahol a nők nem kötelesek burkát viselni, ahol szabadon tehetnek mindent, amit a férfiaknak is megengedett, és ahol a háború sebei begyógyíthatók.

Hulladékgazdálkodás Romániában: a civilek végzik a hatóságok munkáját

24-1024x768

Egy termék csomagolásának útja ideális esetben a következőképpen néz ki Bukarestben: a szemétbe kerül, onnan elszállítják, az öt válogatóállomás valamelyikére kerül, összebálázzák és újrahasznosítják. Ennek a folyamatnak azonban nagyon sok akadályozó tényezője van, és emiatt Románia szégyenletes módon csupán 1%-át hasznosítja újra a háztartási hulladéknak. Ezen a téren Európában az utolsó helyezett az ország. Ennek okairól beszélgettek résztvevők és meghívottak a Think Outside The Box bukaresti kerekasztalán.

Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás: helyzetkép és megoldások. Kerekasztalt szervezünk Kolozsváron

TOTB-cover

Pénteken, november 28-án 14 órától a Think Outside the Box beszélgetést szervez Kolozsváron a romániai erdőirtás problémájáról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Miért csak 1%-át hasznosítja újra Románia a szemétnek?

November 27-én 18:30-tól a Think Outside the Box kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben a Bastilia könyvesboltban (Piaţa Romană 5. szám) a romániai hulladékgazdálkodásról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

A beszélgetésen a romániai hulladékgyűjtéshez hozzájáruló, hatékony programokat futtató szervezetek képviselői vesznek részt, akik megosztják a nagyközönséggel azokat a jó gyakorlatokat, működő megoldásokat, amelyek beváltak, és hozzájárulnának a hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A résztvevők feltérképezik azokat a problémákat is, amelyek együttesen odavezettek, hogy Romániában jelenleg csupán a keletkező hulladék 1%-át hasznosítják ténylegesen újra. Olvasd el a teljes sztorit

A romániai élelempazarlásról szervez kerekasztalt a Think Outside The Box

Október 30-án 18:30-tól a Think Outside the Box román szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben a romániai élelempazarlásról. Helyszín: a Scrie despre tine székhelye (Constantin Budişteanu u. 26.). A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Természeti csodák Erdélyben, pápás világvége, víztisztítás, vega székely – az idei év legolvasottabbjai


photo by Iakov Kalinin via shutterstock com

A következő összeállításban a legnépszerűbb idei cikkeinket szemlézzük. Néhány fontos téma így kimarad, értelemszerűen. Például nincsenek a topban a verespataki, pungeşti-i, szászmuzsnai eseményekről készült riportok, tudósítások, holott az ottani események nyilvánvalóan a civil társadalom mozgatórugói voltak, ezért megkerülhetetlenek egy ilyen listán is. A ciántechnológiás bányászat, illetve a hidraulikus repesztés körüli viták végigkísérték az év második felét, és nem valószínű, hogy jövőre alábbhagynának.

k.á.

Íme akkor cikkekre lebontva az idei évünk:

Idei legolvasottabb anyagunk megmelengeti a lokálpatrióta kebleket, ugyanis összeállításunk Erdély 10 természeti csodájáról rekordokat döntögetett, itt-ott el is lopták az anyagot. És Erdély természeti csodái között nem volt egyetlen nagy turistalátványosság sem. Mondjuk meglehet, hogy ezután már azok lesznek.

A vegyes kategória népszerű anyaga lett még az évszázad üstökösének híre. Az ISON-t mindenki kíváncsian várta, aztán kipukkadt. Lufi volt az, nem is üstökös. Aztán dán diákok találták ki, saját koncentrációs problémáikból kiindulva, amelyet a mobiltelefon mellett alvásból gyanítottak, hogy megnézik, a wi-fi hullámai hogyan befolyásolják a növényeket. Halálosan. Önök meg halálosan kíváncsiak voltak erre. Mint ahogyan arra is, hogy az egy éjszaka alatt egyet alszunk, nem mindig volt így, hanem csak a 19. századtól errefele. Valamikor kétalvók voltunk. Bizony. Nagyon népszerű volt az Information nevű dán lapból átvett interjú is, amely a kapitalizmustól megcsömörlött, és a vadonba kiköltözött Heljskov családot mutatta be.

Urban Legend rovatunk idén igencsak hasított, leginkább a pápaválasztások körüli mendemondák találtak olvasóra, utolsó pápánk-e Ferenc, jön-e a világvége, volt-e női pápa stb.? Ezeket az érdekes kérdéseket kívánta megválaszolni anyagunk. Másik népszerű cikkünkben az olvasók arra találhatnak választ, hogy a méregdrága víztisztító berendezések, amelyek elvileg baktériummentesek és környezettudatosak, miért problémások mégis? No, és járják-e gyerekrabló kisbuszok a romániai városok utcáit? Szolgáltak-e fel emberhúst hazai éttermekben, szurkáltak-e tűvel rosszindulatú AIDS-esek? Mindezek, és többek, kiderülnek a Románia félelmetes legendái című anyagból.

Az Urban Hero-k közül egy Joós István interjú érte el leginkább az ingerküszöböket. Pedig akkor még nem is tett szexista kijelentéseket. A másik népszerű interjúnk a kategóriában Fülöp Róberttel készült, aki kézdivásárhelyi szalonnaevőből lett biokertésszé az Egyesült Államokban. És jól érzi magát.

A Pró és kontrában idén többnyire fajsúlyos kérdéseket vitattak arra hivatottak. A pró és kontráknak általában magas olvasottsága van, de ha a legnépszerűbbeket szeretnénk kiemelni, akkor meg kell említenünk az iskolai egyenruháról szóló vitát, a The Human Body kiállítás morális/nem morális voltának feszegetését, a marihuána legalizálásának és a lányok szórakozóhelyeken történő pozitív diszkriminációjának kérdéseit.

És még valami, amit örömmel közlünk: idén, egész pontosan februárban volt a Think Outside the Box történetének legolvasottabb napja. Köszönjük az érdeklődést, jövőre ugyanitt, továbbra is a dobozokból kifelé tartva!

A jegesmedvének annyi. Sok a szemét, mégis “lopják” – Think Outside The Box-viták a Félszigeten


Fotók: Szász Péter

Klímaváltozást csak úgy mérhetünk, ha legkevesebb 30 évnyi adatot vizsgálunk. A klímakutatók azért vannak jobb helyzetben, mint a meteorológusok, mert nemcsak adataikat, de forgatókönyveiket is több évtized távlatában írják, és ha 50 év múlva nem válik be a “jóslat”, már senki nem kéri rajtuk számon – hangzott el a Think Outside The Box magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetésén a Félszigeten.

B.D.T.

A klímaváltozás-vitán Nagy Benedek (Aquaprofit Consulting, a CarpathCC projekt képviseletében), Bartók Blanka, a BBTE Földrajz Kara Természetföldrajz tanszékének tanársegéde, valamint Pap Péter László, a Biológia és Geológia kar adjunktusa vett részt (képünkön balról jobbra). A beszélgetés helyszíne a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 sátor volt.

Sokan éghajlatváltozás helyett éghajlatingadozásról beszélnek, mivel a globális összkép kaotikus, a Föld egyes részein felmelegedés, máshol lehűlés tapasztalható. A globális felmelegedés a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedésére utal, és ezt mérések igazolják, de mindig regionálisan kell megvizsgálni, egy adott térségben milyen rendszerszint változások mennek végbe – magyarázta Bartók Blanka. Tőlünk ezer kilométerre sivatagok alakulnak ki, de a Kárpát-medencében kevésbé érezhető a felmelegedés hatása. A klímamodellek és előrejelzések az emberi hatást igazolják – mondta.

Nagy Benedek megjegyezte, szakértők szerint nem lehetne “leállítani” a klímaváltozást azonnal akkor sem, ha most hirtelen minden kibocsátást megszüntetne az emberiség, mert a rendszernek akkora a tehetetlensége, hogy évszázadokig tovább melegedne. Ami viszont még tovább gyorsítja a felmelegedést, az a szibériai permafrost olvadása nyomán felszabaduló, légkörbe jutó metán.

Pap Péter László leszögezte, arról nincs vita, hogy felmelegedés van, az átlaghőmérséklet 100 év alatt 0,7 Celsius-fokot nőtt, a jégtakarók zsugorodnak, és 1950 óta egyre gyorsul ez a folyamat. Az élővilágra súlyos hatással van a felmelegedés, ám ennek kapcsán Kelet-Európában még kevés vizsgálat folyt. Hosszú távú kutatásokra, adatsorokra lenne szükség. Annyit már tudunk, hogy a vándormadarak korábban érkeznek, és a virágzás is hamarabb indul be tavasszal, és ez klappol azzal, amit a klímakutatók mondanak – tette hozzá.

A klímaváltozás következtében csökken a biodiverzitás. Minden fajnak specifikus termális tűrőképessége van; a felmelegedéssel megfigyelték, a lepkék vagy madarak populációi elindultak a hűvüsebb és/vagy magasabban fekvő területekre. Átlagosan 10 évente 6 km-t “vándorolnak” északra, a sarkok felé, illetve a hegyekbe.

Azt gondolnánk, ezek természetes migrációs folyamatok, és a fajok tudják “kezelni” a helyzetet, de az endémikus fajok, azaz azok, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési területen élnek, “nincs ahova menjenek”, számukra előbb-utóbb elfogy az élőhely. A klímaváltozás első áldozatai néhány endémikus dél-amerikai békafaj; Európában is érezhető már a jelenség, a hegyvidéki fajokat érinti. Franciaországban például eltűntek az Apolló-lepke dombvidéki populációi.

Emblematikus nagyragadozónk, a jegesmedve talpa alól szabályszerűen el fog tűnni a jég 2050-ig, és addig csupán 3-4 generáció van, tehát a faj semmiképpen nem tud alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. Ha 10 ezer év alatt menne végbe, akkor lenne esély arra, hogy az evolúció közbelépjen.

Nagy Benedek hozzátette, a Kárpát-medencében az erdő kártevői jelentős problémát okoznak, az enyhébb idő miatt egyre többen élik túl a teleket, és pusztítanak tavasszal. A Carpath Climate Change projekt kapcsán elmondta, 200 szakértő, illetve 8 cég és intézet dolgozik a Kárpát-medencei klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó kutatásban, amelynek irányvonalai a következők: 1. vizekre, vízkészletekre, 2. ökoszisztémákra, 3. ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások; 4. alkalmazkodási módszerek; 5. döntéshozók bevonása, és 6. integrált sérülékenységi vizsgálat a fókuszterületeken. Ökoszisztéma-szolgáltatás például a kaszálás a Keleti-Kárpátok füves területein, az emberi tevékenység tartja fenn a törékeny egyensúlyt az ökoszisztémában, amelynek növényzete rendkívül fajgazdag mindaddig, amíg kaszálják, ám ha felhagyják, megváltozik, veszít a biodiverzitásából.

Nagy Benedek még elmondta, eddigi kutatásaik alapján a hegyvidéki turizmus még profitálhat is a Kárpát-medencében a klímaváltozásból, mivel a nyári turizmus sokkal erősebb lesz – azt még nem tudni, az esetleges szélsőséges jelenségek, árvizek, erdőtüzek ebbe mennyire fognak beleszólni. Szakértőik úgy becsülik, a Déli-Kárpátokban lesz a legnagyobb az átlaghőmérséklet-növekedés, elérheti az 1,5 Celsius-fokot is, nyáron kevesebb eső lesz, aszályokra lehet majd számítani hosszú távon. 1 Celsius-fokos emelkedés már 150 méterrel tolja feljebb a hóhatárt, ami a lejjebb fekvő síüdülőhelyeknek lehet majd veszteséges.

A résztvevők egyetértettek abban, az élővilága legérzékenyebb a klímaváltozás hatásainak. Pap Péter László szerint a Kárpát-medencében élő háromezer növény-, 400 madárfaj közül még sok nincs leírva, kutatva, ökológiai igényükről még nem tudunk sokat, sürgető az idő, több kutatásra lenne szükség. Ugyanakkor szerinte az élővilágra veszélyes tényezők közül nem a klímaváltozás a legfontosabb, mivel sokkal inkább romboló az emberek visszaélése, a vadászat, a túlzott élőhelyhasználat. A 21. században szerinte az egyik legnagyobb kihívás a biodiverzitás csökkentésének megállítása.

Bartók Blanka szerint még sokáig elviselhető lesz a klíma, addig is azonban mindenkinek igyekeznie kell úgy élni, higy a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre, okosan gazdálkodjon az erőforrásokkal. Nagy Benedek úgy gondolja, amit egyéni szinten tehetünk, az inkább szimbólumértékű, ám sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk a legfiatalabb generációk oktatására, másfajta fogyasztási modellek elterjesztésére.

2015-ig Romániának be kell zárnia a szeméttárolókat, és el kell indítania az újrahasznosító központokat, ez nagy kihívásnak bizonyul, mivel még a szelektív hulladékgyűjtés sem ivódott bele mindennapi szokásainkba, mentalitásunk nem változott – hangzott el az utolsó kerekasztalon, amelyen Ştefana Sahangiu (Viitor Plus), Ionuţ Ruscea (Salvaţi Delta/Mentsük meg a Deltát), Miruna Tănase (Eco-Rom Ambalaje) és Stanislav Costa (Környezetvédelmi Őrség) vett részt.

Az Ecorom cég országszerte 18500 szelektív gyűjtőkonténert helyezett ki, ebből több mint 400-at Kolozsváron, számukra a legnagyobb probléma az, hogy a szelektív gyűjtésből élő szegény családok “kilopják” ezekből az értékesíthető hulladékot, ha pedig nem tudják feltörni, gyakran fel is gyújtják.

Csibi Magor, a WWF Románia vezetője arra mutatott rá, Kairóban mindaddig, amíg az erre specializálódott szegény réteg gyűjtötte be a lakosságtól a hulladékot, a szelektív gyűjtési ráta 85% volt, ám miután szakcégekre bízta a város ugyanezt a feladatot, drasztikusan leesett az arány. A lakosságot nem érdekli, ki és hogyan viszi el, gyűjti és adja le a hulladékot, mindaddig, amíg a végeredmény az, hogy újrahasznosul. Felmerült a vita során a kérdés, hogyan lehetne integrálni a hulladékleadásól élő embereket a szemétgazdálkodási rendszerbe, elhangzott az is, hogy sok esetben egyszerre kell megoldani egy környezeti és szociális problémát.

A Viitor Plus Bukarestben és Calarasiban szociálisan hátrányos helyzetű személyeket alkalmaz papírbegyűjtésre cégektől; a cégektől kerékpárral veszik el a hulladékot, és viszik a begyűjtőbe, az abból kapott pénzből pedig csemetéket ültetnek. A nonprofit alapon működő vállalkozás azonban forráshiánnyal küszködik, ezért nem terjesztették még ki máshová is a tevékenységüket.

A kerekasztal-beszélgetésekre a Think Outside the Box projekt keretén belül került sor, a projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza, a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Ember- és természetközelibb városra vágyunk: Think Outside The Box-beszélgetés a Félszigeten

Miért megyünk olyankor is autóval, amikor félóra alatt simán odaérnénk gyalog, vagy 5 perc alatt biciklivel? Miért felejtjük el, hogy a város, az életterünk, a zöldövezeteink, parkjaink is a természet részei, miért kell „kimennünk” ebből a városi térből ahhoz, hogy a természetben érezzük magunkat? Mi ez a mesterséges szétválasztás? Ahelyett, hogy hajtjuk a pénzt, látástól vakulásig dolgozunk, miért nem koncentrálunk a fontosabb dolgokra, miért nem mosolygunk többet, miért üvöltjük le egymás fejét a stresszes városi forgalomban? A Think Outside The Box első kerekasztalán a Félszigeten többek között ilyen témák kerültek terítékre, és a beszélgetés résztvevői mindannyian egyfajta alternatívát mutattak fel a jelenlegi urbánus, természettől elidegenedett életre.

B.D.T.

Csibi Magor moderátor, a WWF Románia elnöke úgy vezette fel a beszélgetést, hogy külön hangsúlyozta: nem személyekről lesz itt szó, hanem arról, hogy mit tesznek a közgondolkodás változásáért, milyen projektek léteznek, amelyek az embereknek segítenek visszatalálni egy természetesebb, emberközelibb, nyugodtabb élethez, vagy legalábbis felmutatják ennek lehetőségét.

>> Think Outside The Box-kerekasztalok a Félszigeten >> Olvasd el a teljes sztorit

előző »