Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «thaiföld»

Beismerte a Nestlé, hogy rabszolgákkal dolgoztatott

ness

Az emberjogi szervezetek úgy vélik, precedensértékű lehet az, hogy a Nestlé beismerte, Thaiföldön rabszolgamunkát végeztettek dolgozóikkal. A svájci cég azt mondja, kidolgoztak egy akciótervet arra nézve, hogy átstrukturálják a vállalatot, és náluk ilyen többé ne fordulhasson elő.

Thaiföld a világ harmadik legnagyobb tenger gyümölcsei exportőre, és a Nestlé is a dél-kelet ázsiai országból szerzi be alapanyagait. Egy éve kérte fel a Verité rabszolga- és gyermekmunka felszámolásával foglalkozó szervezetet, hogy nyomozzon a thaiföldi beszállítóinál. A genfi céget számos kritika érte, miután több cikk és hír is megjelent a munkakörülményekről. Az amerikai Hagens Berman ügyvédi iroda két pert indított a Nestlé ellen. Az egyiket azért, mert az állateledelekhez felhasznált halat rabszolgák halásszák Thaiföldön, a másikat pedig azért, mert az Elefántcsontpartól importált kakaóbabot gyermekmunkásokat alkalmazó vállalattól rendelik.

A Verité nyomozásai kiderítették, hogy a thaiföldi munkások nagy részét eladták és erőszakkal kényszerítették olyan nehéz fizikai munkákra, amiket gyakran nem éltek túl. Egy név nélkül nyilatkozó mianmari halász azt mondta, a háló sokszor annyira nehéz, hogy visszahúzza a halászokat, be a tengerbe, majd a víz elnyeli őket, ám ezeket az eseteket nem jelentik. Egy másik halász pedig arra panaszkodott, hogy a fizetése éppen csak a túlélésre elég.

Civil szervezetek szerint a Nestlé beismerése segíthet, hogy a thaiföldi kormány fellépjen a gyermek- és rabszolgamunka ellen.

Az Európai Unió már korábban megfenyegette Thaiföldet, ha nem tesz semmit a rabszolgamunka és az illegális halászat felszámolásáért, importtilalmat vezet be a tengeri alapanyagaira.

A Tesco is reagált az esetre, szerinte a legtöbb nagy áruházlánc rendel olyan ázsiai és afrikai beszállítóktól, akik rabszolgákat alkalmaznak.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint 21 millió embert kényszeríthetnek rabszolgamunkára világszerte, ami évente 150 milliárd dollárnyi illegális nyereséghez juttat számos mezőgazdasági, halászati, bányászati és építőipari vállalkozást.

euronews

Rabszolgák munkája miatt olcsók egyes halkonzervek

hal
Fotó: HatM via flickr

Az olcsó halkonzervek egy részét nagy valószínűséggel rabszolgák fogásaival töltik meg. A thaiföldi halászhajókon embercsempészek áldozatai dolgoznak, sokan közülük évekig nem léphetnek a szárazföldre, a kapitányok, ha nincsenek megelégedve velük, egyszerűen tengerbe lökik munkásaikat – írja az Index.

Olvasd el a teljes sztorit

Méreggel vadásszák a tigriseket Thaiföldön

Warning!!!...Tiger in training...:O))
Fotó: law_keven/flickr

Orvvadászok méreggel átitatott csalikkal vadásszák a még szabadon élő tigriseket, ezáltal veszélyeztetve a thaiföldi tigrisrezervátumok állatállományát.

A tigris a Washingtoni Egyezmény különösen veszélyeztetett fajokat tartalmazó I. számú függelékében szerepel, nemzetközi kereskedelme tiltott. Ennek ellenére orvvadászok az értékes bőréért, csontjáért és fogaiért vadásszák.

Legfeljebb 7000 szabadon élő tigris van Ázsia-szerte, de a legújabb kimutatások valószínűsítik az állomány felére csökkenését. Thaiföldön a legpozitívabb becslések szerint 200 szabadon élő tigris van, ebből 50-60 a Huai Kha Khang rezervátumban. Olvasd el a teljes sztorit

A thaiföldi kutyák megmentői: Soi Dog Foundation


Gill Dalley. A fotók a Soi Dog FoundationFacebook-oldaláról származnak

2003-ban Thaiföldön valami olyasmi indult el, ami példa nélküli volt az ázsiai országokban. Két brit nyugdíjast, Gill és John Dalley-t sokkolta a kóbor kutyák nyomorúságos helyzete, az állatkínzások, az illegális kutyahúskereskedelem és az ebből adódó rengeteg visszaélés, az állattartás körülményei. Az eredetileg Margot Homburg Park által alapított Soi Dog Foundation („utcai kutyákért alapítvány”) munkájába bekapcsolódva Phuketben megalapították az első menhelyet, ahol azokat az állatokat látják el és kezelik, amelyeket munkatársaik segítségével befognak, de akár magánszemélyek is vihetik oda kezelésre az állataikat.

Bakk-Dávid Tímea

Thaiföldön naponta átlagosan ezer állatot szállítanak a szomszédos országokba, ahol barbár és embertelen kínzás közepette – lenyúzzák a bőrt a még élő állatokról, mert állítólag így finomabb lesz a húsuk – lemészárolják őket. Sok példány még azelőtt megfullad a szűk ketrecekben, mielőtt a vágóhídra érkezne, de ők még a „szerencsésebbek”. Olvasd el a teljes sztorit

Wetropolis: az úszó város, amely túléli az árvizet

Bangkok folyamatosan süllyed, az ENSZ becslései szerint 2050-re már csak mocsár lesz a város helyén. Ezért egy thaiföldi építészcsoport azzal a javaslattal állt elő, hogy építsenek úszó várost, összhangban a természettel.

A várost 300 évvel ezelőtt mocsarakra építették. Bangkok láthatóan erodálódik. Az utóbbi években a zsúfoltság miatt kiapadt a talajvíz és az árvíz károk jelentősen megnőttek. A bangkoki építészcsoport célja, hogy megtervezzék a szebb a jövőt a Wetropolis nevű városnak. A terv alapja, hogy a természet és az épített környezet harmóniába kerüljön egymással. Ehhez mangrove fákat használnának, amelyek természetesen megtisztítják a vizet, miközben oxigént és a levegő hűtését is biztosítják. A víz tisztításával megnyílna a lehetőség a garnélarák-halászat előtt is, amely a városnak manapság sok probléma forrása. A tervek szerint, a város lakossága a vízfelszín fölött élne házak, utcák és nyilvános terek hálózatában.

Olvasd el a teljes sztorit

Tavirózsák, amelyek igazából napelemek

Ismét futurista, és ismét öko: néhány mérnök nem mindennapi ötlettel dobná fel a thai Phuket városát. Olyan mű-tavirózsákat terveztek ugyanis, amelyek egyszerre termelnének zöld energiát, és vonzanák a turistákat is.

A The Why Factory, a jövő városaival kísérletező mérnökcsoport ezzel a projekttel vesz részt a berlini Víz – áldás vagy átok című kiállításon. Terveik szerint a város vizeit lehetne hatalmas művirágokkal “díszíteni”, amelyek mind a turizmusnak, mind az energiahálózatnak jót tennének. A fémes “szirmok” ugyanis napenergiát gyűjtenek össze, ugyanakkor látványban sem mindennapiak.

A berlini kiállítás a délkelet-ázsiai országok szárazsággal, árvizekkel és ivóvízhiánnyal kapcsolatos lehetséges problémáira hívja fel a figyelmet, ugyanakkor a térség alternatív építkezési és tervezési formáit is támogatja.

Forrás: TOTB.ro/Designboom

Menekülés a civilizációból: a siker nem minden

Nem is olyan régen Bradut Florescu a fogyasztói társadalom szorgalmazójának számított. Sokan sikeresnek tartották, mivel kulcspozíciókat töltött be reklámcégeknél vagy a sajtóban. Egy adott ponton azonban megszállta az ihlet és elment. Nem vakációra, mint egyesek, nem egy luxusszigetre távozott. Ázsiába ment, és élvezi az életet. Az otthoniak kedvéért blogot vezet, a követői számára weboldalt tart fent. Azért “hős”, mert bátor volt – és eddig megérte.

Csibi Magor Olvasd el a teljes sztorit