Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «tengerszint-emelkedés»

13 millió amerikai van veszélyben a klímaváltozás miatt

klima
photo by alphaspirit via shutterstock.com

Több mint tizenhárommillió, vagyis a korábbi becsléseknél jóval több amerikai veszítheti el az otthonát a század végére a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt – figyelmeztettek a szakemberek.

A kutatók a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatait, valamint a népesség-növekedési mutatókat összevetve nézték meg, hogy az Egyesült Államok part menti területein milyen következményei lehetnek a különböző mértékű tengerszint-emelkedéseknek 2100-ig.

Eredményeik szerint 90 centiméternyi tengerszint-emelkedés esetén 4,2 millió, 1,8 méternyi emelkedés esetén 13,1 millió embernek otthont adó földterület kerülne veszélybe.

A sűrűn lakott part menti területek közül Floridának kell szembenéznie a legnagyobb kockázattal: a délkeleti állam 6,06 millió lakója kényszerülne elhagyni az otthonát 1,8 méternyi tengerszint-emelkedés esetén. Egy ilyen forgatókönyv Louisianát, Kaliforniát, New York államot, New Jersey-et, Virginiát, Massachusettset, Texast, Dél- és Észak-Karolinát is súlyosan érintené.

A tanulmányt vezető Mathew Hauer, a Georgiai Egyetem munkatársa szerint az otthonukat elvesztő emberek számára vonatkozó legfrissebb előrejelzés majdnem háromszorosa a korábbi becslésnek.

A Nature Climate Change című folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint megfelelő óvintézkedések hiányában olyan méretű népességmozgás várható az Egyesült Államokban, mint a 20. századi nagy migráció idején, amikor a rossz gazdasági körülmények és a szegregációs törvények miatt több mint hatmillió afroamerikai költözött el a déli államokból.

A szakemberek szerint a Miamihoz és New Orleanshoz hasonló kaliberű városok lakosságának több mint negyede válhat érintetté a part menti áradásokban, míg a floridai Monroe megye, az észak-karolinai Hyde és Tyrrell megyék lakosságának 80 százaléka kényszerülhet elhagyni az otthonát.

mti

Tévesek voltak az óceánkutatók mérései: nagy viharokra számítanak

vihar
photo by Slava Gerj via shutterstock.com

A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez – derítették ki német kutatók.

A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között. Ez például azt eredményezheti, hogy jelentősen megnő a heves viharok kockázata.

Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.

“Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő” – hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.

“Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése” – tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.

A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.

Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. “Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek – mondta Rietbroek.

A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.

mti

Új tanulmány: az antarktiszi jégolvadás csak 10 centivel fogja növelni a tengerszintet

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

Olvasd el a teljes sztorit

Washington lassan, de biztosan süllyed

Több mint 15 centiméterrel süllyed meg az amerikai főváros, Washington talajszintje az elkövetkező évszázadban amerikai tudósok szerint – közölte a CNN.

Olvasd el a teljes sztorit

Gyors fellépést sürgetnek a klímakutatók

Gyors és ambiciózus fellépést sürgettek felhívásukban az éghajlatkutatók egyebek között az energiatermelésben, a közlekedés és a lakhatás energiafogyasztásának optimalizálásában, az erdőirtás csökkentésében, illetve a mezőgazdaság átalakításában; a felhívást július 10-én fogadták el a klímaváltozás veszélyeinek visszaszorításáról Párizsban rendezett nagyszabású nemzetközi konferencián.

Olvasd el a teljes sztorit

Ijesztő animáció a Business Insidertől: mi marad Európából, ha az összes jég elolvad?

k

Ha az összes jégtakaró elolvadna a Földön, a tengerek, óceánok vízszintje több mint 65 méternyit emelkedne.

Hogy nézne ki ezek után Európa térképe – ezt mutatja be az alábbi Business Insider-videó. London, Dublin, Barcelona, Brüsszel, Koppenhága, Amszterdam, Stockholm, Szentpétervár, Helsinki, Odessza, Isztambul is eltűnne.

A Business Insider másik videójában azt mutatják be, mi történne a világon a tengerpart-közeli világvárosokkal, ha a globális felmelegedés miatt a jégtakarók, gleccserek és az állandó hótakaró elolvad. New York, Peking, Tokió, Buenos Aires, Rio de Janeiro is teljesen víz alá kerülne, sőt Florida teljesen eltűnne.

A város, amelyet elöntött a víz, majd újra a felszínre került

elontottvaros

Egy kis argentín várost még a nyolcvanas években elöntött a víz. Villa Epecuen azelőtt rendkívül népszerű turisztikai célpont volt, magas sótartalmú tavának gyógyhatása és a bájos környék miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

Klímaváltozás: lakhatatlan lesz Anglia és Wales partvidékének egy része

_71581911_hemsby612
a Norfolk megyei Hemsby a klímaváltozás által súlyosan érintett település. Forrás: BBC

Anglia és Wales partvidékein mintegy 7000 ingatlant lep el a tenger a vízszint emelkedése és a sokasodó viharok miatt ebben az évszázadban – állapította meg a brit Környezetvédelmi Ügynökség. Több mint 800 ingatlan a következő két évtizedben válik lakhatatlanná az elemzők szerint. Védelmük túlságosan költséges lenne. A kár várható mértéke több mint egymilliárd angol font.

Olvasd el a teljes sztorit

Unokáink sem fogják látni (de mi még megnézhetjük)

Nem csoda, hogy a legújabb ENSZ-jelentés után a Time magazin összeállította annak a 10 helynek a toplistáját, amelyeket nem ártana meglátogatni, mielőtt az északi jégtakarók megolvadása annyira megemelné a vízszintet, hogy teljesen eltűnnének.

És ez korántsem riogatás: a klímaváltozást vizsgáló bizottság szerint az átlaghőmérséklet egy fokos növekedése akár 2,3 méterrel is megnövelheti az óceánok szintjét, ami sok régióra végleges hatással lehet. A Time azonban nem csak a tengerszint-növekedés szempontjából veszélyeztetett turisztikai attrakciók közül szemlézett. A listán szerepel olyan hely, amit a szennyezés tesz tönkre, olyan is, amit közvetlenül a felmelegedés fog tönkretenni. Ha ezeken a helyeken nyaralná, telelnél, most menj, mert száz év múlva már biztos nem fogsz!

1. A Nagy korallzátony, Ausztrália

Évek óta rombolja az óceánok felmelegedése, de nagyon érzékeny a vízszennyeződésre is . A 344 400 négyzetkilométernyi terület a legnépszerűbb vízalatti attrakció. A rendkívüli biodiverzitással rendelkező korallok 100 éven belül elpusztulhatnak.

2. Velence
, Olaszország

Szerintem, aki meghallja, hogy emelkedik a vízszint, először Velencére gondol. Az egykori gazdag kereskedőváros, Földközi-tengeri nagyhatalom ma Európa egyik legnépszerűbb turistahelye. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkezendő évtizedekben számos árvíz sújthatja a várost, így a lakói előbb-utóbb kénytelenek lesznek elhagyni. Igaz, nemrégiben gyorsan terveztek egy gátrendszert, ami megvédené a várost. Amennyiben ez nem válik be, az évszázad végére víz alá kerül.

3. A Holt-tenger

Az ősi Holt-tenger nem csupán a közel-kelet történelmében, mítoszaiban fontos, jelenleg is jelentős gyógyászati központja a térségnek. Az elmúlt negyven évben azonban harmadára apadt, a szakértők úgy vélik, 50 éven belül el fog tűnni, mert a környező országok vízrajza is egyre szegényesebb. A tónak a Jordán biztosítja az egyetlen utánpótlást, aminek szintén egyre jobban csökken a hozama.

4. Glacier Nemzeti Park, Montana állam, Amerikai Egyesült Államok

Montana fenséges nemzeti parkjának valamikor 150 gleccsere volt, ma már mindössze 25. A gyors klímaváltozás miatt úgy vélik, 2030-ra ezek teljesen el fognak tűnni. Emiatt az ökoszisztémában is hatalmas változások állnak majd be.

5. Maldív-szigetek

A világ legalacsonyabban fekvő országaként (átlag 1,5 méter tengerszint fölött). A szigetvilág a következő 100 évben teljesen eltűnhet. Az aggodalom annyira nagy, hogy az ottani kormány már most földterületeket bérel más országokban azon állampolgárainak, akik kitelepedésre kényszerülnek.

6. Seychelles-szigetek

A trópusi paradicsom 150 kisebb szigetből áll, jelenleg hihetetlenül népszerű turisztikai célpont, számos luxusszálló található itt. Az államnak 90 000 polgára van. Jelenleg a legnagyobb veszélyben az öblök vannak, miután a korallok jelentős része megsemmisült. Egyes kutatók úgy vélik, 50-100 év, és az egész szigetcsoport a víz alatt lesz.

7. Az Alpok

Kétségtelenül Európa legnépszerűbb síelőhelye, magassága kisebb a Sziklás-hegységnél, így sokkal nagyobb mértékben hat rá a hőmérséklet növekedése. Az alpesi gleccserek száma évi 3%-al csökken, a szakértők szerint 2050-re teljesen el fognak tűnni.

8. Magdalen-szigetek, Quebec, Kanada

A homokos öblök és masszív homokkő-sziklák miatt a a Szent Lőrinc folyó torkolatánál elhelyezkedő Magdalen-szigetek népszerű turisztikai helyként vannak elkönyvelve. A szigetek azonban heves szélviharoknak lennének kitéve, ha nem védené egy jéghegyfal őket. Az így is jelentős mértékű erózió nagyon hamar meg fog sokszorozódni, lévén a jéghegyek olvadni kezdtek. Számítások szerint az elkövetkező 75 évben a szélsőséges időjárás tönkre fogja tenni a sziget varázsát.

9. Alaszka

Az alaszkai tundra adja az Egyesült Államok legészakibb államának legjellegzetesebb tulajdonságait. A klímaváltozás miatt azonban a permafroszt megolvadt, amely nem csak a talaj struktúráját, hanem az ökoszisztémát is drámaian megváltoztatja.

10. Athabasca-gleccser
, Alberta, Kanada

Észak Amerika legsűrűbben látogatott gleccsere, a 6 négyzetkilométeres Columbia-jégmező része. Az utóbbi 125 évben a gleccser déli csücskéből mintegy 1,5 négyzetkilométernyi olvadt el. Az utóbbi években ez az olvadás jelentősen felgyorsult, évente körülbelül 15 négyzetméternyi területtel csökken a mérete.

Forrás: TIME

Gyorsabban halad a “Titanic-gleccser”

gleccser
Fotó: Ludovic Hirlimann via flickr

A grönlandi Jakobshavn gleccser, amelyből a feltételezések szerint kialakult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy, négyszer olyan gyorsan halad a tenger felé, mint az 1990-es években – állapították meg a seattle-i Washington Egyetem kutatói.

Ez a leggyorsabb gleccser a világon; a múlt év nyarán készített műholdas mérések kimutatták, hogy naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé. (A Science tudományos folyóiratban 2008-ban megjelent amerikai tanulmányban a szakemberek arról írtak, hogy a gleccser 20-30 métert halad előre naponta a tenger felé.) Évente 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba. Olvasd el a teljes sztorit

előző »