Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «stressz okozta kardiomiopátia»

Megszakadhat-e a szív a bánattól?

szivszakado
phtoto by michaeljung via shutterstock.com

Mindenki hallott már történetet arról, hogy egy idős házaspár egyik tagja meghal, és társa hamarosan követi. Megszakadt, meghasadt a szíve – mondják ilyenkor, és ez a kifejezés annyira beivódott a köznyelvbe, hogy gyakran bele sem gondolunk, vajon tényleg meghasadhat-e. Shakespeare Lear királyának is meghasad a szíve, amikor megtudja, hogy a lányát, Cordéliát meggyilkolták. Tudtommal ez az első irodalmi példa arra, hogy a gyász közvetlenül ilyen hatást fejt ki. De vajon mennyiben tudható be a véletlennek, ha bekövetkezik, vagy van-e rá valamilyen tudományos magyarázat?

A JAMA Internal Medicine-ban közölt tanulmány kimutatta, hogy valóban létezik összefüggés a gyász és a megromló egészségügyi állapot között. A kutatók két csoportot vizsgáltak: egy 30 447 tagú gyászoló csoportot és egy 83 588 személyből állót, akik nem veszítették el férjüket/feleségüket. Az első csoport tagjai közül 50 embernek lett szívrohama a társa elveszítését követő első hónapban, a második csoport ugyanolyan korú tagjai közül 67-nek: a számok tehát 0,16 és 0,08 százalékot mutatnak.

Vannak, akik a „megszakadt szív-szindróma” kifejezést használják erre, a hivatalos megnevezés a stressz okozta kardiomiopátia, vagy takotsubo kardiomiopátia. A British Heart Foundation meghatározása szerint egy ez egy „ideiglenes állapot, amikor a szívizom elgyengül, a bal szívkamra megváltoztatja az alakját, vagy teljesen felszakad.”

szív és edény

szív és edény

Mindez sokk hatására következhet be: a takotsubo-szindrómával diagnosztizáltak több mint háromnegyede szenvedett el erős érzelmi vagy fizikai sokkot, mielőtt rosszul lett. A stresszt kiválthatja a gyász, de sok minden más is: dokumentált esetek vannak a bekövetkeztére például akkor is, ha csak viccből megijesztettek valakit a kollégái, vagy valaki a nyilvánosság előtt tartott beszéde miatt annyira stresszes lett, hogy szívrohamot kapott. Valószínűleg a hirtelen felszabaduló hormonok – főleg az adrenalin – okozza az izombénulást.

Ez más, mint egy átlagos szívroham, ahol az artériák  eltömődése a vérellátást blokkolja. Itt valóban megszakad a szív, azaz a kamra fala. Innen is ered a takotsubo megnevezés, ami egy hagyományos japán halászedény, amelynek egyik felén rés van.

Egy 2006-os, a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmány szerint ugyancsak megnövekszik az elhalálozás kockázata, ha egy szerelmespár egyik tagja kórházba kerül. 2011-ben pedig azt derítették ki, hogy a partner halála után fél évvel nagy a kockázata az elhalálozásnak.

Van ugyanakkor egy másik vetülete is a dolognak: a kölcsönös egymásra figyelésen alapuló házasság jelentősen csökkenti a stresszt, ideális esetben a felek ellenőrzik, hogy a másik hogyan él, nem iszik-e túl sok alkoholt, beveszi-e időben a gyógyszereit stb. Az egyik fél elhunyta gyakran megszünteti ezt a kontrollt, ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy a gyászérzet miatt amúgy is hajlamosak vagyunk destruktívabban élni, kész lehet a baj.

Persze a romantikusoknak akár szimpatikus is lehet az elképzelés: egyszerre menni el mindketten, kézen-fogva, annyi évnyi szerelem után. Feltéve, ha nem marad senki gyászolni minket is, akkor viszont neki jóval szomorúbb lehet a kettős veszteség. Persze az ilyen módon elhunyt szülők gyermekei gyakran mondogatják azt is: legalább a hosszas együttélés után nem kell egymás nélkül maradniuk.

A legdurvább hír azonban, hogy hasonló hatást válthat ki a szervezetünkből egy „egyszerű szakítás” is. Persze ez alkati dolog, és nyilván függ a kapcsolat mélységétől, de amennyiben úgy érezzük, hogy hatalmas veszteség ért minket amiatt, hogy a másik fél elhagyott, hasonló szimptómák léphetnek fel. A fizikai tünetek között légszomj, mellkasi fájdalom szerepelhet, de akár szívrohamhoz is vezethet a sok szomorkodás.

A férfiak szakítás után rendszerint több testi tünetet produkálnak, mint a nők. Az elhagyott férfiak 90 százaléka alvászavarban szenved, étvágytalanná válik. A nőknél ez az arány csak 70 százalék. Ennek valószínűleg az az oka, hogy amíg tíz nőből kilenc megbeszéli a barátokkal, családtagokkal a csalódását, a férfiak közül csak minden harmadik osztja meg valakivel a szerelmi bánatát.

A kutatók azt tanácsolják a szerelmi bánattól szenvedőknek, hogy a szakítást követően egy hétig maradjanak ágyban, aludjanak minél többet, és csak utána térjenek vissza a mindennapok világába. Szerintünk jó ötlet.

Szakadna a szíved, ha elhagyna a párod?

View Results

Loading ... Loading ...

felhasznált forrás: BBC