Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «sör»

Mit keres a rákkeltő gyomirtó az európaiak szervezetében?

permet

Meglepő eredményei lettek nemrég lezajlott kutatásoknak: Németországban például 4-ből három ember szervezetében megtalálható egy nagy valószínűséggel rákkeltő gyomirtó. A legszomorúbb, hogy olyanok szervezetében is megtalálható, akik bio-élelmiszeren élnek. Romániából nincsenek eredmények, de nagy az esély rá, hogy például a sörből a mi szervezetünkbe is bejut, mert míg az ivóvíz szabályozva van, a sörgyártásban senki sem figyel erre.

A glifozát nevű gyomirtó ma a világon a legjobban fogyó generikus készítményekben fordul elő. A haszonnövény kelése előtti felhasználású felszívódó hatóanyag számára a növényi géntechnológia teremtette meg a lehetőséget a kelése után való felhasználás felé, de terjed az állományszárítási célra való használata is. A 2015-ös WHO (Egészségügyi Világszervezet) rákkutató ügyöksége, az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) szerint, a glifozát valószínűleg rákkeltő az emberek esetében. Ennek ellenére az Európai unióban engedélyezett, és a német állampolgárok 75%-ának szervezetében megtalálható.

A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2013-as cikke szerint „Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt, vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken, Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják, de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.”

Egy 2015 májusában megjelent tanulmány szerint a hormonkárosító szerekhez kapcsolódó egészségügyi ellátásra az EU évente 150 milliárd dollárt költ. Ugyanitt olvashatjuk, hogy alacsonyabb IQ, a felnőttek körében 5%-kal nagyobb valószínűségű elhízottság és több autizmus eset köthető az endokrin diszruptorokhoz. Független kutatások szerint a glifozát valószínűleg az egyik ilyen hormonkárosító vegyszer.

A Heinrich Böll Alapítvány új tanulmánya szerint Németország lakosságának háromnegyede glifozáttal mérgezett. A tanulmány glifozát jelenlétét vizsgálta a vizeletben, és eredményei szerint a célcsoport 75%-ának vizeletében a glifozát maradvány szintje ötször magasabb volt, mint az ivóvízben engedélyezett határérték. A lakosság egynegyede esetében pedig a határérték negyvenkétszeresét mérték.

A vizsgálatok alátámasztották a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményeit, miszerint a lakosság nagy része vizeletében glifozát maradvány mutatható ki, mondta Monika Krüger nyugdíjas állatorvos, aki a kutatást felügyelte. Ez a kutatás volt az eddigi legnagyobb kutatás a témában.

Krüger hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint további tanulmányokat kell végezni, hogy teljesen feltárják a glifozát kapcsolatát egyes betegségekkel és más egészségi problémákkal.

Harald Ebner, a német zöld párt géntechnológiai és biogazdaságpolitikai szakértője figyelmeztetett, „most közülünk majdnem mindenkit megmérgeztek gyomirtó szerrel, számomra világos, hogy szóba sem jöhet egy 2031-ig tartó újraengedélyezés.” Ebner ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság szeretné meghosszabbítani 2031-ig a glifozát használatát.

Ugyanakkor még folynak a tudományos elemzések, beleértve az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals Agency) tanulmányait, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) növényvédő szerekkel foglalkozó közös bizottságának felmérését. Ebner felszólította Christian Schmidt mezőgazdasági és Barbara Hendricks környezetvédelmi minisztert, hogy ne szavazzák meg az Európai Bizottság javaslatát.

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Maria Krautzbergert nem lepték meg a tanulmány eredményei, hangsúlyozta, hogy a hivatal további tanulmányok elvégzését kéri, hogy ezt a valószínűleg rákkeltő anyagot az EU jelenlegi jogszabályai alapján ne engedélyezzék gyomirtóként.

Ugyanakkor viszont a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) nem lát semmilyen egészségkárosító kockázatot a mostani felmérés eredményeiben. A hatóság elismeri, hogy kis mennyiségű vegyszer jelenlétére számítani lehet, de kitartottak véleményük mellett, hogy a hatóanyag a vizelettel hamar kiürül a szervezetből, és ily módon nem jelent kockázatot.

Nagy a probléma a sörgyártással is, a hagyományos német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) szerint a sörbe csak komló, maláta és forrásvíz kerülhet, és ez sokáig meg is határozta a német sörgyártók sörgyártáshoz való hozzáállását. Ezt a tisztasági törvényt 1516-ban alkották meg Bajorországban, idén lesz 500 éves. Bár a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, állítólag számos sörgyártó még mindig alkalmazza. Az 500. évforduló alkalmából tesztelte egy németországi civil egyesület, a Müncheni Környezetvédelmi Intézet (Umweltinstitut München) a 14 legnépszerűbb német sört, és megdöbbentő eredményeiket február 25-én tették közzé (angolul itt). Mind a 14 vizsgált sör glifozát maradványt tartalmazott.

glifozat

A német DBV mezőgazdasági szövetség azonnal tagadta a felelősségét, kijelentették, hogy tilos glifozátot használni olyan árpa termelésénél, amiből majd maláta készül. Hozzáfűzték, hogy a vegyszert vetés előtt használhatták.

Az Anheuser-Busch sörgyártó óriás brémai irodája szerint a civil szervezet megállapításai “nem valószínűek”, majd a német BfR (német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) adataira hivatkoztak, miszerint a sörben talált glifozát mennyiségek nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra. Az ipar vélekedése szerint kivédhetetlen a glifozát jelenléte, mert egy világszerte elterjedt gyomirtóról van szó, amit évtizedek óta használnak.

Az AB InBev (Anheuser-Busch InBev) három sörrel képviseli magát a civilek listáján, övék a legtöbb glifozátmaradványt tartalmazó sör, aminek glifozáttartalma 300-szor magasabb, mint Németországban az ivóvízben engedélyezett glifozát határértéke.

„Egy felnőttnek mintegy 1000 liter (264 US gallon) sört kellene naponta meginni ahhoz, hogy akkora mennyiséget fogyasszon el, ami káros lehet az egészségére” – áll a nyilatkozatukban, ez a hozzáállás pedig csak tovább bőszíti a fogyasztókat. A BfR álláspontját képviseli Christian Schmidt szövetségi mezőgazdasági miniszter is, annak ellenére, hogy Németországban egy átlagfogyasztóra évente 107 liter sör jut, tehát jelentős kereslet van a folyékony kenyérre.

Ha az ivóvíz esetében szabályozott a glifozát (C3H8NO5P) határértéke, a sör esetében nincs ilyen szabályozás.

Az Anheuser-Busch InBev cégcsoport 2015-ben a második helyen állt a német sörpiacon, ismert sörmárkái Németországban, Magyarországon és Romániában a Stella Artois, Corona Extra, Leffe, Löwenbräu, Beck’s, Hoegaarden, Diebels, Franziskaner, Haake-Beck, Hasseröder, Löwenbräu, Spaten és a Noroc. Romániában nincs üzeme a cégcsoportnak, de a ploiesti-i Bergenbier sörgyárban az AB inBev számára gyártanak Stella Artois és Beck’s söröket. Romániai glifozátmérésekről nincsenek adatok, de ezen különösen nincs miért csodálkozni.

glifozatsor

Sarah Wiener berlini sztárszakács, akit leginkább a bioélelmiszerek melletti elszánt elköteleződéséről ismernek, azt nyilatkozta a német DPA ügynökségnek, hogy a peszticidek elkerülése majdnem lehetetlen. Wiener igyekszik környezettudatosan élni, csak bio élelmiszert vásárol, és ennek ellenére glifozátot mutattak ki a vizeletében.
Pár éve a Föld Barátai civil szervezet tanulmányt végzett európai országokban, Magyarországon minden tíz embertől vett vizeletmintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. Romániában nincs tagszervezete a Föld Barátainak, így Románia kimaradt a tanulmányból.

A tanulmány adatait 18 országból gyűjtötték, az önkéntesektől begyűjtött minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. A mintaadó önkéntesek mindegyike városi lakos volt, és egyikük sem használt glifozátot, vagy érintkezett ilyen termékkel. A glifozát használata általánosan elterjedt, mindenhol használják, a vasúti sínek mellett, magánkertekben, vagy a mezőgazdaságban. Wienernek meggyőződése, hogy nem lenne kötelező glifozátot használni, ha másfajta termelési módot választanánk.

Martin Häusling, a Zöldek/ Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoport EU-képviselője szerint az Európai Bizottság tervei között szerepel, hogy március elején újabb 15 évvel meghosszabbítják a glifozát használatának engedélyét. Az engedély idén jár le.

Világszerte 96 tudós írta alá az Egészségügy és élelmiszer-biztonság EU-biztosának, Vytenis Andriukaitisnek címzett nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy az Európai Bizottság utasítsa el az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) véleményét, miszerint a glifozát valószínűleg nem okoz rákot.

A Ki a glifozáttal a sörből!-kampányt pár napja a Müncheni Környezetvédelmi Intézet indította. Levélküldésre biztatják a lakosságot. Arra biztatják a levél aláíróit, hogy kérdezzék meg a sörgyártókat, miként jutott glifozát a sörbe, a sörgyártókat pedig felszólítják, tegyenek meg mindent, hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő, és végül tiltsák be a glifozátot.

via bozseikakcioban/greenfo/atlatszo.hu

Mi a bánatot iszunk mi sör helyett?

shutterstock_282973301 photo by Stas Ponomarencko via shutterstock

Ipari enzimekkel készült olcsó löttyöt. És nem biztos, hogy csak Romániában.

Miközben azt hisszük, hogy egy-egy világmárka termékét fogyasztjuk, úgy tűnik, a Romániában működő összes nagy gyártó – Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia – esetében valami más van az üvegben. Legalábbis erről számol be az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) portálon közölt riport.

Gyors és olcsó folyamat érdekében vernek át

Ez a szabályozásban rejlő kiskapuk kihasználásával lehetséges, ami lehetővé teszi, hogy kevéssé ismert, akár genetikailag módosított mikroorganizmusokból kivont, ipari enzimek hozzáadásával készüljenek az italok. Így jelentősen csökken a gyártási idő, és olcsó gabonafélék felhasználásával az előállítás költsége is. Tehát a gyártók jól járnak, de a fogyasztók kevésbé, egyszerűen átverik őket, mert ezeket a „söröket” tradicionális, természetes, vagy prémium jelzőkkel felaggatva adják el. Ráadásul a Heineken Románia honlapja azt állítja, hogy 12-39 nap alatt készítik el a söröket, holott egy volt alkalmazott olyan 2008-as kísérletről is beszámolt, amikor egy nap alatt próbáltak meg sört készíteni. Nem hivatalos források pedig azt feltételezik, hogy ez a trend nem csak Romániában, hanem egész Kelet-Európában jellemző.

Egy lager típusú sör készítéséhez például normális esetben alacsony hőmérsékletre és 12-48 napnyi érlelésre van szükség. Ez az időtartam az enzimek hozzáadásával néhány napra csökkenthető. De a sörkészítés egy másik időigényes fázisát is kikerülhetik ezekkel az anyagokkal: a sörárpa csíráztatását (malátakészítés), amely során természetes cukrok keletkeznek. Az enzimek hozzáadásával csírázatlan, olcsó gabonából is lehet sörszerű italt készíteni, ilyen például a cirok, a kukorica, vagy a rizs.

shutterstock_191537189 photo by BlueSkyImage via shutterstock

Az elmúlt 10 évben drasztikus változáson ment át a romániai piac. A Román Versenyhivatal adatai szerint 2002-ben 50 gyártó volt jelen a piacon, jelenleg pedig mindössze 7 nagy cég osztozik a 30 forgalmazott márkán, és ebből négy domináns: Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia.

A Heineken és az Ursus volt alkalmazottait sikerült megszólaltatni, akik alátámasztották a különféle enzimek használatát, és azt is elmondták, hogy pontosan tudnak a hazugságokról, arról, hogy a vezetők természetes alapanyagokról fognak beszélni, ha bárki az összetevőkről kérdezi őket. Habár Daniel Constantin, az egykori földművelésügyi miniszter is arról ír egyhelyütt, hogy a sör egy nemes termék, amely természetes alapanyagokból készül, és a romániaiak millióinak hoz derűt, úgy tűnik, leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek bele. Az első kettőt a dán Novozymes cég állítja elő; előbbi a magasabb alkoholtartalomért felel, utóbbi pedig a csírázatlan alapanyagok felhasználását teszi lehetővé.

A Bergenbier és a Tuborg volt vagy jelenlegi alkalmazottai nem nyilatkoztak. Az ipari enzimek nemzetközi, illetve helyi forgalmazói viszont annál beszédesebb adatokkal szolgálnak: megerősítették, hogy ezeknek a gyáraknak is szállítanak. Az enzimeket forgalmazó Grama Trading nevű cég például a honlapján állítja, hogy a vállalat mind a négy fent említett nagy gyártóval kapcsolatban áll. Marius Toboșaru, a cég kereskedelmi igazgatója viszont az újságíróknak erről ipari titokra hivatkozva nem beszélt.

Nincs megfelelő szabályozás

Nem beszélhetünk világméretű problémáról, úgy tűnik, pont abba a szerencsétlen kategóriába esünk, hogy nekünk ilyen „sör” jut. Debbie Spillane, az enzimeket gyártó dán Novozymes sajtóreferense elmondta, hogy az enzimek használata sokkal jellemzőbb azokra az országokra, ahol a kiskeresetű fogyasztók hagyományos gyártási eljárás mellett nem engedhetik meg maguknak a drágább terméket. De Németországban például 1993 óta teljesen tilos az enzimek és egyéb adalékanyagok használata. Az Egyesült Államokban viszont speciális esetekben, például kalória- vagy cukormentes sörök gyártásakor még használhatják őket.

shutterstock_208969072 photo by MaxyM via shutterstock

A probléma gyökere az emberi természeten túl az, hogy Európában nincs uniós szabályozás az ipari enzimek használatára, így Romániában még csak egy, az egészségre nem káros adalékanyagokat tartalmazó listát sem rögzít a törvény. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint a gyártók nem is kötelesek nyilatkozni az enzimek használatáról, mert azok nem minősülnek összetevőnek. Ráadásul az a jelenleg alkalmazott gyakorlat, hogy kizárólag a piacra kerüléskor vizsgálják meg egy adott márka összetevőit, utána pedig már senki sem foglalkozik azzal, hogy mi van az üvegben, és az egyezik-e a címkén feltüntetettekkel.

A „kicsik” nyilatkoznak, a „nagyok” hallgatnak

Akadnak függetlenek is: az Igazi Csíki Sör, a Clinica de Bere, a Zaganu, a Ground Zero és a Sikar. Ezek a sörgyártók nehéz helyzetben vannak a piacon a nagy márkákkal szemben, azonban még így sem használnak enzimeket.

Lénárd András, az Igazi Csíki Sör tulajdonosa elmondta, hogy nagyon is tud ezekről az anyagokról, ismeri őket, azonban nem használja, mert akkor már nem sör lenne az, amit gyártanak. Hozzátette, hogy rendszeresen megkeresik, és az enzimek használatát javasolják neki különböző gyártók. Marius Mircea, a temesvári Clinica de Bere vezérigazgatója pedig kihangsúlyozta, hogy az különbözteti meg az ő terméküket a nagy gyártókétól, hogy valódi, minőségi alapanyagokból dolgoznak, és ő maga nem is ismeri az említett népszerű enzimeket.

Velük ellentétben a nagy cégek vezetői nem szívesen nyilatkoznak: az elmúlt fél év során az OCCRP újságírói többször is kértek interjút az Ursus, a Bergenbier, a Heineken Romania illetve a Tuborg Romania illetékeseitől, de még csak e-mailben sem kaptak választ az enzimek használatára vonatkozó kérdésekre. Peter Hammarstedt, a Carlsberg International’s exportigazgatója azt ígérte, utánanéz, hogy a Tuborg Romania alkalmaz-e ipari enzimeket, de később már az emlékeztető levelekre sem válaszolt. Emily Hamburger, az Ursus anyavállalalatának, a SABMiller-nek a sajtófelelőse szintén nem nyilatkozott.

Marie-Christine van’t Hullenaar, a Heineken International szóvivője viszont azt nyilatkozta, hogy a Heineken 1873 óta ugyanazon egy recept alapján készül világszerte, illetve a cég helyi márkáinál sem használnak enzimeket.

Több tucat romániai sörfogyasztót is megkérdeztek, hallottak-e az enzimekről, és tudnak-e arról, hogy milyen anyagokat fogyasztanak el egy-egy sörözés alkalmával. A válaszok többsége azonban lesújtó képet mutat: a sörgyártás folyamatának alapjaival sincsenek tisztában.

Pisiből sör?

Credit: SH Luftfoto - Stiig Hougesen

Credit: SH Luftfoto – Stiig Hougesen

A dán Roskilde fesztivál szervezői első hallásra abszurd ötlettel álltak elő: idén összegyűjtenék a résztvevők vizeletét, amelyet felhasználnának a következő fesztiválon a sör készítésére – írja az Ice News. “From Piss to Pilsner” jeligére. Ez valami vicc?

Olvasd el a teljes sztorit

Vagy sör vagy palagáz: tiltakoznak a német sörfőzők

beers
Fotó: Lisa B via Flickr.com

Váratlan akadály gördült a palagáz-kitermelés útjába. A sörfőzők szövetsége hivatalosan is a hatóságokhoz fordult, mivel aggódik, hogy a fűtőanyag kitermelése során alkalmazott technológiák negatívan befolyásolják a víz, és ezzel a termékük minőségét is.

A sörfőzők szerint még az Európa szintű palagáz-felmérésről is le kell mondani, hiszen a felméréseket csak a kitermelés követheti, ami pedig szennyezheti a vizet – írja az Oroszország Hangja Rádió honlapján közölt hírben. Szergej Pikin, az Energetikai Fejlesztési Alapítvány igazgatója szerint a kitermelés során alkalmazott vegyi anyagok összetételét nem hozzák nyilvánosságra, mivel felmerül az ökológiai helyzet lényeges megváltozásának lehetősége. Hangsúlyozta, hogy számos ország számolva a negatív környezeti hatásokkal be is tiltotta a kitermelést, nem akarnak kockáztatni.

Jelenleg Németországban a palagáz feltárásával és kitermelésével kapcsolatos valamennyi munkálatot leállították. Folyik az ökológiai aspektusok vizsgálata. Aktívan ellenzi a palagáz kitermelését Franciaország, Olaszország, Ausztria és Dánia is. Hollandia és Luxemburg is lemondott a fúrásokról. Moratórium van érvényben Csehországban és Bulgáriában. Ugyanakkor mind nagyobb reményeket fűz a palagáz kitermeléséhez Lengyelország, Románia, Ukrajna és Litvánia. Igaz, a hatóságok lelkesedését nem osztják azoknak a körzeteknek a lakosai, ahol a palagáz kitermelése várható. Elég, ha a hazai országos szintű tüntetésekre gondolunk, de tiltakozások voltak Ukrajnában is.

A palagáz-kitermelés területén az Egyesült Államoknak van világszinten a legnagyobb tapasztalata. Ott a palagáz kitermelése révén csökkentek a gázárak, de a fúrások hatására megváltozott a természet, és a mezőgazdaság is átstrukturálódott. Lényegében a kitermelés következtében területek váltak sivataggá.

Forrás:hungarian.ruvr.ru

Szokták-e vizezni a sört fesztiválokon?

Fotó:félsziget.ro

Hányan nem panaszkodtak arra, hogy a fesztiválon árult sört egész biztosan felvizezték, mert ott háromszor annyit is meg bír inni, mint egy kocsmában, és nem lesz semmi baja tőle? Mások erre legyinteni szoktak: úgysem lehetséges, a hordókat úgy zárják le, hogy ne lehessen felnyitni, csak egyből csapolni belőle. De vajon nem lehet mégis meghekkelni a rendszert, ha valaki nagyon nyerészkedni akar?

Rácz Tímea

A Zimmer Feri című, 1998-as magyar vígjátékban az elképzelhető legprimitívebb sörvizezést láthatjuk, amikor a ”megkeresztelt” italt újra ledugaszolják. Itt üveges sörről van szó, a vizezés mégis leginkább a csapolt sör esetében szokott szóba kerülni. Olvasd el a teljes sztorit