Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «rovar»

Bogarakkal, denevérekkel barátkoztak a sepsiszentgyörgyi gyerekek

IMG_6342

A Vinca Minor Egyesület, vagyis a Csomád-Bálványos Gondnokság csapata „Csodabogár Tanoda” címmel környezetnevelési programokat szervezett Kovászna megyei gyerekek számára. A projekt célja az óvodás és iskolás gyerekek természet- és környezettudatos gondolkodásának fejlesztése a vizuális és tapasztalati környezeti nevelés módszereivel. A programok megvalósulását és a szükséges eszközök beszerzését a Kovászna Megyei Tanács támogatta. A támogatás értéke 1000 lej.

Olvasd el a teljes sztorit

Egy rejtőzködőművész lakik Kolozsvár mellett: ő az erdélyi tarsza

Fotók: Urák István

Fotók: Urák István

Egy rejtélyes és különleges nevű szöcskefajról mesélünk most, amely sehol máshol nem fordul elő a világon: ő az erdélyi tarsza (Isophya stysi). Endémikus faj a Kárpát-medencében, ami azt jelenti, hogy csak ebben a térségben fordul elő (egész pontosan Romániában, Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban jelezték jelenlétét).

Romániában többnyire az Erdélyi-medencében, a Keleti-Kárpátok lábainál, a Moldovai-medence északi részén, az Erdélyi Szigethegységben él, hegyvidéki kaszálókon akár 1500 m-es magasságokban is előfordul. Magyarországon 80 m-es tengerszint feletti magasságon is jelezték a faj jelenlétét, ez a legalacsonyabb területről származó adat. Főleg a közepesen meleg (mezofil) üde réteket, lápréteket, tisztásokat, kaszálókat, erdők közelében lévő területeket kedveli.

Közepes termetű, jellegzetesen élénkzöld testű szöcskefaj. Csápjai zöldek vagy sárgásak, és kétszer hosszabbak, mint az állat teste. A nőstények tojócsöve hajlott, a hímek potrohvégi cercusai jellegzetes alakúak és apró fogakkal rendelkeznek a végükön. Megkülönböztető jellegzetessége a fajnak, hogy a szemeitől testének mindkét oldalán egy-egy fehér csík húzódik a potroha felé. Szárnyai csökevényesek, emiatt csak ugrálva közlekedik. A rejtőzködés nagymestere: nagyon jól beolvad környezetébe, a magasra növő növényzet közé, hegyi legelőkön kedvenc rejtőzködőhelye a fehér zászpa (Veratrum album) széles levelei. Növényevő, kétszikűek zöld részeit kedveli leginkább. Nászidőszakban, nyáron, június végétől augusztusig a hímek ciripelnek, az első pár szárnyukat összedörzsölve keltik a ciripelő hangot. A nőstények is adnak ki hangot, válaszolnak a hímek jellegzetes hívóénekére. A petéket a talajba rakják 1-2 cm mélyen, amelyek április végén és május elején kelnek ki. A kifejlett egyedek júniusban jelennek meg, és nyár végéig élnek. Olvasd el a teljes sztorit

Agent Green-fotó: így teszik tönkre a lombhullató, természetes erdőket

Padure de fag rasa si inlocuita cu molidTaierile accidentale si plantarile criminale sunt noua moda de a scoate arbori…

Posted by Agent Green on Wednesday, 30 September 2015

A “véletlen vágások” módszerével és a lombhullató természetes erdők irtásaiban elhelyezett fenyőültetvényekkel teszik tönkre a nemzeti parkokat Romániában – írja egy Facebook-posztban az Agent Green.

Olvasd el a teljes sztorit

Tetemrehívás: “járványellenes” intézkedések egy hangyametropoliszban

2. kep
Zombi hangya: Ophiocordiceps fajjal fertőzött hangya (fotó: Penn State via flickr)

Az emberek lakta nagyvárosokhoz hasonlóan, a hangyák szociális rendszere is melegágya lehet mindenféle betegségokozónak. A fertőzések elhárítására a hangyák számos egyéni és társas védekezési stratégiát alkalmaznak. Egy több milliós hangyametropoliszban egy sajátos patogén gomba jelenlétét és az ellene való védekezését vizsgáltuk.

Erős Katalin

A hangyák társas lények, az általuk kialakított hangyafészkekben tömegesen élnek együtt a dolgozók (valójában funkcionálisan steril nőstények) egy vagy több királynővel. Egyes hangyafajok ún. szuperkolóniákat, hangyametropoliszokat képesek létrehozni. A szuperkolónia egymással kapcsolatban álló hangyafészkek hálózata, amelyet a dolgozók közötti információs és genetikai kapcsolat fűz egységes rendszerré. A hangyák nagy egyedszáma (több millió) és fészkeik stabilitása (több tíz év) miatt számos patogén és parazita számára jó megtelepedési lehetőséget nyújtanak, ami fokozottan érvényes egy többfészkes rendszerre, ahol a paraziták gyors terjedése és fennmaradása még könnyebbé válik, akárcsak egy emberi metropoliszban.

Ennek megfelelően a hangyáknál a legkülönbözőbb betegségokozókkal és parazitákkal szemben számos egyéni és társas védekezési viselkedési stratégia jött létre. Kölcsönös és öntisztogatással hatékonyan távolítják el a patogének vagy paraziták spóráit, petéit és más fertőző képleteit a testük felszínéről. Képesek olyan mirigyváladékot termelni, amelyek egy része antimikrobiális és gombaölő hatású. Ugyanakkor az alapos fészektisztítás során eltávolítják az elhullott vagy fertőzött egyedeket is. Ezen védekezési stratégiák hatékonysága révén a hangyák kevesebb parazitával rendelkeznek, mint arra tömegességükből elméletileg következtetni lehetne. Így számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazódhat meg egy szuperkoloniális rendszer és parazitáikat illetően.

Kutatási területünk a Gyergyói-medencében található, ahol egy őshonos hangyafaj (Formica exsecta – nyomott fejű hangya) több mint háromezer fészekből álló, európai szinten rekordméretű hangyametropoliszt hozott létre. Olvasd el a teljes sztorit

Érdekes és védett rovarok Erdővidéken: előadás Baróton

Február 25-én, kedden 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár termében Érdekes és védett rovarok Erdővidéken címmel dr. Máthé István biológus, egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE, Csíkszereda) tart vetítettképes előadást a Tortoma Önképzőkörön. Házigazda: Demeter Zoltán.

Forrás: közlemény

Terjed a foltosszárnyú muslica Magyarországon. Romániában is itt lehet már


Drosophila suzukii egy málnaszemen. Fotó: uacesscom/flickr

Magyarországon is megjelent a gyümölcstermő növények új kártevője, a foltosszárnyú muslica – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az MTI-vel. A TOTB által megkeresett szakember konkrétan nem tud a romániai megjelenésről, ám valószínűnek nevezte, hogy ide is megérkezett már a kártevő.

Magyarországon 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő Drosophila suzukii néhány példányát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói. A NÉBIH 2013-ban országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. Ezért a lakosságnak, a termelőknek és a forgalmazóknak is szóló tájékoztató kiadványban gyűjtötte össze a hivatal a faj legfőbb jellemzőit és a védekezési lehetőségeket. Olvasd el a teljes sztorit

Flickr-n fedeztek fel egy új rovarfajt

Amikor a malajziai Hok Ping Guek feltette néhány szépen sikerült képét a Flickr fotómegosztó portálra, nem sejtette, hogy lázba hozza a biológusokat, mivel a fényképen látható rovar eddig még nem ismert fajhoz tartozik.

A Flickren Kurt néven szereplő amatőr fotós a hálón ismerősei segítségét kérte a zöld hártyásszárnyú rovar azonosításához – számolt be az esetről Yahoo hírportálja. Néhány hónappal később a képet meglátta Shaun Winterton biológus, aki felkereste Gueket és együtt nyomoztak a rovar után a malajziai esőerdőben.
Olvasd el a teljes sztorit

Mesterséges madárodúk: működő módszer a kártevő rovarok ellen


Széncinege fiókák a Sárerdőben – fotó: Kiss István, Erdélyi Kárpát-Egyesület

Az erdők egészsége minden tavasszal veszélybe kerül a kártevő rovarok okozta levélrágások miatt. Ez alól a Sárerdő sem kivétel. Az elmúlt évek során az erdészeti szakemberek számos vegyi anyagot kipróbáltak a levélrágó hernyók ellen, ám ezek a kémiai vegyületek károsan hatnak a védett rovarfajokra is.

A Szatmárnémeti Erdészeti Hivatal és az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti szakemberei 2012 tavaszán egy új módszert próbáltak ki a kártevők visszaszorítása érdekében. A Dimilinnel való permetezés helyett, amely kivétel nélkül minden lepkefajt elpusztít, 80 darab mesterséges madárodút helyeztek ki. Ez által olyan énekes madarak megtelepedését segítették elő a fertőzött területen, mint a mezei veréb, a kék cinege, a széncinege és az örvös légykapó. Ezek a madarak leginkább hernyókkal és rovarlárvákkal táplálkoznak, természetes ellenségként kordában tartva ezek túlszaporodását. Olvasd el a teljes sztorit

40 új, állkapcsos hangyafajt fedeztek fel


A fotó Gary Alpert és David General tulajdona (via livescience.com)

Negyven új hangyafajt fedeztek fel a Fülöp-szigeteken. Ezzel a Fülöp-szigeteken felfedezett fajok száma elérte a kilencvenkettőt, ami közel harmada a világon ismert hangyafajoknak.

A Fülöp-szigeteki Palawani Állami Egyetem kutatói David M. General irányításával több alkalommal végeztek kutatásokat Luzon szigetén. Az első gyűjtéseket 2003-ban és 2004-ben végezték, ahol 27 évvel korábban kiirtották az erdőségeket, hogy új területeket biztosítsanak a kukoricatermesztéshez. Olvasd el a teljes sztorit

Műgyantában valódi bogár: gyűjtés vs. állatvédelem?

Kéthetente jelenik meg, 80 száma lesz, és minden számhoz egy műgyantába öntött rovar jár: ez a Valódi rovarok (Insecte reale) című sorozat, amely jelenleg a negyedik számnál tart. A „Rovarok” cím különben megtévesztő, mivel a kiadvány nemcsak ebből az osztályból mutat be fajokat.

R.T.

Az ismeretterjesztő sorozat amolyan Tudás Fájaként működik, az első lapszám lényegesen olcsóbb, mint a többi, illetve később „kedvezményes” áron dossziékat is lehet vásárolni, amiben összegyűjthetjük az összest. A magazinban először az illető rovarfajt mutatják be, testfelépítésükkel, élőhelyeikkel, szaporodási szokásaikkal együtt, majd érdekességeket közölnek általában a rovarokról. A kiadvány különlegessége azonban –amiért valószínűleg a gyerekek nyaggathatják érte a szüleiket – a mellékelt, gyantába öntött igazi rovar. Olvasd el a teljes sztorit

előző »