Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «repülő»

“Környezetbarát” repülőgép készül átszelni a La Manche csatornát

Forrás: airbusgroup.com

Forrás: airbusgroup.com

A La Manche csatorna több mint 100 évvel ezelőtti átrepülésével új korszakot nyitott a repülésben Louis Bleriot, a héten egy újabb nagy lépést tesz az Airbus a légiközlekedésben, amikor a vállalat áram hajtotta gépe átkel a La Manche fölött.

Olvasd el a teljes sztorit

Sikeresen tesztelték a leggyorsabb napelemes repülőgépet

Sikeresen teljesített összesen hét repülési teszten a leggyorsabb napelemes repülőgép, az ultrakönnyű Sunseeker Duo. Miután áprilisban Németországban bemutatták az AERO nemzetközi kiállításon, Olaszországba szállították, ahol a pilóták, Irena és Eric Raymond próbálták ki, minden rendben működik-e.

Unpowered maiden flights of Sunseeker Duo from Solar Flight on Vimeo.

Olvasd el a teljes sztorit

A Temzére építenék London új repülőterét

A brit kormány egy ideje már tervezi egy újabb londoni reptér megépítését, néhány építész viszont olyan ambiciózus ötletekkel állt elő, amelyekben a London Britannia Reptér egyenesen a városban, méghozzá a Temzén épülhetne meg. A város ebbe még nem egyezett bele.

A Gensler tervezőiroda olyan repülőteret képzelt el, amely a vízen lebeg. A szakértők szerint ennek minimális hatása lenne a környezetre, energiaellátását vízi turbinák biztosítanák. A leszállópályákat karbantartáskor egyszerűen el lehetne vontatni egy kikötőbe, amúgy maga a reptér is eleve egy hajógyárban készülne el, és csak készen kerülne ki a folyóra.

A mérnökök víz alatti csatornákkal kötnék össze a repteret London központjával és a nagy sebességű vasúti hálózattal. Az még nem világos azonban, hogy miként tudnának rögzített bejáratot építeni egy olyan lebegő platformhoz, amely a vízállás változása miatt feltehetően el-elmozdul a helyéről.

Forrás: Index.hu, io9.com

A zöld repülésért szövetkezett a Google és a NASA

A Solar Impulse-szal még nem utazhatunk… Fotó: Stephanie Booth/flickr.com

A repülő hatékony, ám rendkívül szennyező közlekedési eszköz, így ha sikerülne minél jobban csökkenteni a káros széndioxid-kibocsátásokat, mindenki jól járna. A Google ezért a CAFE Foundation nevű repülési technológiakutató csoporttal együtt szponzora lett a NASA által kiírt zöld repülőtervező versenynek.

A több mint egymillió dolláros fődíj azé a csapaté lesz, amelyiknek sikerül megterveznie azt a repülőt, amely bebizonyítja, hogy a kibocsátás-mentes repülés nemcsak egy lehetőség, hanem meg is valósítható. A repülés történetében valaha kitűzött legmagasabb díjért 13 csapat száll versenybe. Olvasd el a teljes sztorit

Létezik-e időzónaváltás-szindróma?

A jetlag márpedig létezik – foglalhatnánk össze röviden annak a kételkedőnek, akinek kijelentése nyomán születik ez a cikk. Az igazolandó hipotézis ezúttal nem az volt, hogy a köztudatunkba egy nem létező jelenség vagy esemény valósként épült be, hanem ellenkezőleg: az a városi legenda, hogy az időzónaváltás-szindróma városi legenda.

Rácz Tímea

Az általános meghatározás szerint a jetlag, vagy időzónaváltás-szindróma az ember cirkadián (kb. egy napos, azaz 24 órás) ritmusának, az alvást szabályozó belső biológiai órájának felborulása, amelyet több időzóna átlépése vált ki. A jelenség elsősorban a kelet–nyugat irányú utazásoknál lép fel, ugyanis így a napunk „hosszabb” lesz: például reggel indulunk, és ugyanaznap reggel érkezünk meg; a belső óránk szerint már lefeküdnénk, de kint még fényes nappal van. A nyugat–kelet irányú repülés szintén megviseli az embert, viszont ebben az esetben a nap rövidebb lesz, így könnyebb kiheverni a jetlaget, mondják az orvosok.

A jelenség tünetei elsősorban a fáradékonyság, aluszékonyság és alvászavarok. A feltételezés szerint, amelyből kiindultunk, a fáradékonyságot és rossz közérzetet nem az időzónák, csak a repülő természetellenes légköre, és az utazás önmagában is fárasztó mivolta okozza. A gépben valóban az ember számára szokatlan (550-600 Hgmm-es) nyomás uralkodik, ez azonban nem hosszútávon okoz panaszokat.

Mit mondanak az utazók? Azok a megkérdezett személyek, akik egyszer utaztak Amerikába, azt mondják, nehéz megítélni, mi a jetlag és mi az új élmények hatása. Amikor az embert ennyi új inger éri egyszerre, az izgalom vagy esetenként a bizonytalanság is hatással lehet a közérzetre, bioritmusra (pl. valaki nehezebben alszik el az új környezetben).

Az észak–dél irányba, Romániából Dél-Afrikába repülő utas megerősítette, hogy nem lehet szó pusztán a repülés kényelmetlenségeiről. A két ország ugyanabba az időzónába esik, és bár hosszú utat kell megtenni (légvonalban mintegy 8000 kilométer a távolság Kolozsvár és Johannesburg között), az utazó semmilyen kényelmetlenséget nem tapasztalt leszállás után. A szokatlan környezet persze itt is hatással volt rá, de ezúttal pozitívan: télből a nyárba érkezett.

Általában azt mondják, egy-két időzóna átlépése még nem okoz panaszokat – ezt megcáfolhatja az az utazó, akit még egyetlen óra eltérés is megvisel: korábban ébred és korábban álmosodik el, ezt számtalan magyarországi út alkalmával megtapasztalta. Valószínű azonban, hogy ez nem elterjedt jelenség; a 4-5 óránál nagyobb eltérés inkább kiváltja a jetlag jellemző tüneteit. Ugyanez a megkérdezett egy hosszú és kényelmetlen repülőutat tett meg északnyugati irányba, egy, a romániaitól szintén csak egy órával korábbi időzónába, és másnap semmivel sem tapasztalt több kellemetlenséget, mint egy Magyarországra való buszozás alatt/után. A repülés ténye tehát nem valószínű, hogy önmagában problémát jelentene.

Mit tegyünk a jetlag ellen? A cirkadián ritmust a hipotalamusz, valamint a „sötétség-hormonnak” is nevezett melatonin hormon befolyásolja. Éppen ezért a jetlag leküzdése ellen melatonin-alapú készítményeket is javasolnak, bár léteznek ennek hatásosságát megkérdőjelező kutatások is. Leginkább sok folyadék, kevés étel és zéró alkohol bevitelét ajánlják, valamint megérkezés után a minél több természetes fényben való tartózkodást.