Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «rákkeltő»

Mit keres a rákkeltő gyomirtó az európaiak szervezetében?

permet

Meglepő eredményei lettek nemrég lezajlott kutatásoknak: Németországban például 4-ből három ember szervezetében megtalálható egy nagy valószínűséggel rákkeltő gyomirtó. A legszomorúbb, hogy olyanok szervezetében is megtalálható, akik bio-élelmiszeren élnek. Romániából nincsenek eredmények, de nagy az esély rá, hogy például a sörből a mi szervezetünkbe is bejut, mert míg az ivóvíz szabályozva van, a sörgyártásban senki sem figyel erre.

A glifozát nevű gyomirtó ma a világon a legjobban fogyó generikus készítményekben fordul elő. A haszonnövény kelése előtti felhasználású felszívódó hatóanyag számára a növényi géntechnológia teremtette meg a lehetőséget a kelése után való felhasználás felé, de terjed az állományszárítási célra való használata is. A 2015-ös WHO (Egészségügyi Világszervezet) rákkutató ügyöksége, az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) szerint, a glifozát valószínűleg rákkeltő az emberek esetében. Ennek ellenére az Európai unióban engedélyezett, és a német állampolgárok 75%-ának szervezetében megtalálható.

A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2013-as cikke szerint „Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt, vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken, Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják, de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.”

Egy 2015 májusában megjelent tanulmány szerint a hormonkárosító szerekhez kapcsolódó egészségügyi ellátásra az EU évente 150 milliárd dollárt költ. Ugyanitt olvashatjuk, hogy alacsonyabb IQ, a felnőttek körében 5%-kal nagyobb valószínűségű elhízottság és több autizmus eset köthető az endokrin diszruptorokhoz. Független kutatások szerint a glifozát valószínűleg az egyik ilyen hormonkárosító vegyszer.

A Heinrich Böll Alapítvány új tanulmánya szerint Németország lakosságának háromnegyede glifozáttal mérgezett. A tanulmány glifozát jelenlétét vizsgálta a vizeletben, és eredményei szerint a célcsoport 75%-ának vizeletében a glifozát maradvány szintje ötször magasabb volt, mint az ivóvízben engedélyezett határérték. A lakosság egynegyede esetében pedig a határérték negyvenkétszeresét mérték.

A vizsgálatok alátámasztották a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményeit, miszerint a lakosság nagy része vizeletében glifozát maradvány mutatható ki, mondta Monika Krüger nyugdíjas állatorvos, aki a kutatást felügyelte. Ez a kutatás volt az eddigi legnagyobb kutatás a témában.

Krüger hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint további tanulmányokat kell végezni, hogy teljesen feltárják a glifozát kapcsolatát egyes betegségekkel és más egészségi problémákkal.

Harald Ebner, a német zöld párt géntechnológiai és biogazdaságpolitikai szakértője figyelmeztetett, „most közülünk majdnem mindenkit megmérgeztek gyomirtó szerrel, számomra világos, hogy szóba sem jöhet egy 2031-ig tartó újraengedélyezés.” Ebner ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság szeretné meghosszabbítani 2031-ig a glifozát használatát.

Ugyanakkor még folynak a tudományos elemzések, beleértve az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals Agency) tanulmányait, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) növényvédő szerekkel foglalkozó közös bizottságának felmérését. Ebner felszólította Christian Schmidt mezőgazdasági és Barbara Hendricks környezetvédelmi minisztert, hogy ne szavazzák meg az Európai Bizottság javaslatát.

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Maria Krautzbergert nem lepték meg a tanulmány eredményei, hangsúlyozta, hogy a hivatal további tanulmányok elvégzését kéri, hogy ezt a valószínűleg rákkeltő anyagot az EU jelenlegi jogszabályai alapján ne engedélyezzék gyomirtóként.

Ugyanakkor viszont a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) nem lát semmilyen egészségkárosító kockázatot a mostani felmérés eredményeiben. A hatóság elismeri, hogy kis mennyiségű vegyszer jelenlétére számítani lehet, de kitartottak véleményük mellett, hogy a hatóanyag a vizelettel hamar kiürül a szervezetből, és ily módon nem jelent kockázatot.

Nagy a probléma a sörgyártással is, a hagyományos német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) szerint a sörbe csak komló, maláta és forrásvíz kerülhet, és ez sokáig meg is határozta a német sörgyártók sörgyártáshoz való hozzáállását. Ezt a tisztasági törvényt 1516-ban alkották meg Bajorországban, idén lesz 500 éves. Bár a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, állítólag számos sörgyártó még mindig alkalmazza. Az 500. évforduló alkalmából tesztelte egy németországi civil egyesület, a Müncheni Környezetvédelmi Intézet (Umweltinstitut München) a 14 legnépszerűbb német sört, és megdöbbentő eredményeiket február 25-én tették közzé (angolul itt). Mind a 14 vizsgált sör glifozát maradványt tartalmazott.

glifozat

A német DBV mezőgazdasági szövetség azonnal tagadta a felelősségét, kijelentették, hogy tilos glifozátot használni olyan árpa termelésénél, amiből majd maláta készül. Hozzáfűzték, hogy a vegyszert vetés előtt használhatták.

Az Anheuser-Busch sörgyártó óriás brémai irodája szerint a civil szervezet megállapításai “nem valószínűek”, majd a német BfR (német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) adataira hivatkoztak, miszerint a sörben talált glifozát mennyiségek nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra. Az ipar vélekedése szerint kivédhetetlen a glifozát jelenléte, mert egy világszerte elterjedt gyomirtóról van szó, amit évtizedek óta használnak.

Az AB InBev (Anheuser-Busch InBev) három sörrel képviseli magát a civilek listáján, övék a legtöbb glifozátmaradványt tartalmazó sör, aminek glifozáttartalma 300-szor magasabb, mint Németországban az ivóvízben engedélyezett glifozát határértéke.

„Egy felnőttnek mintegy 1000 liter (264 US gallon) sört kellene naponta meginni ahhoz, hogy akkora mennyiséget fogyasszon el, ami káros lehet az egészségére” – áll a nyilatkozatukban, ez a hozzáállás pedig csak tovább bőszíti a fogyasztókat. A BfR álláspontját képviseli Christian Schmidt szövetségi mezőgazdasági miniszter is, annak ellenére, hogy Németországban egy átlagfogyasztóra évente 107 liter sör jut, tehát jelentős kereslet van a folyékony kenyérre.

Ha az ivóvíz esetében szabályozott a glifozát (C3H8NO5P) határértéke, a sör esetében nincs ilyen szabályozás.

Az Anheuser-Busch InBev cégcsoport 2015-ben a második helyen állt a német sörpiacon, ismert sörmárkái Németországban, Magyarországon és Romániában a Stella Artois, Corona Extra, Leffe, Löwenbräu, Beck’s, Hoegaarden, Diebels, Franziskaner, Haake-Beck, Hasseröder, Löwenbräu, Spaten és a Noroc. Romániában nincs üzeme a cégcsoportnak, de a ploiesti-i Bergenbier sörgyárban az AB inBev számára gyártanak Stella Artois és Beck’s söröket. Romániai glifozátmérésekről nincsenek adatok, de ezen különösen nincs miért csodálkozni.

glifozatsor

Sarah Wiener berlini sztárszakács, akit leginkább a bioélelmiszerek melletti elszánt elköteleződéséről ismernek, azt nyilatkozta a német DPA ügynökségnek, hogy a peszticidek elkerülése majdnem lehetetlen. Wiener igyekszik környezettudatosan élni, csak bio élelmiszert vásárol, és ennek ellenére glifozátot mutattak ki a vizeletében.
Pár éve a Föld Barátai civil szervezet tanulmányt végzett európai országokban, Magyarországon minden tíz embertől vett vizeletmintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. Romániában nincs tagszervezete a Föld Barátainak, így Románia kimaradt a tanulmányból.

A tanulmány adatait 18 országból gyűjtötték, az önkéntesektől begyűjtött minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. A mintaadó önkéntesek mindegyike városi lakos volt, és egyikük sem használt glifozátot, vagy érintkezett ilyen termékkel. A glifozát használata általánosan elterjedt, mindenhol használják, a vasúti sínek mellett, magánkertekben, vagy a mezőgazdaságban. Wienernek meggyőződése, hogy nem lenne kötelező glifozátot használni, ha másfajta termelési módot választanánk.

Martin Häusling, a Zöldek/ Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoport EU-képviselője szerint az Európai Bizottság tervei között szerepel, hogy március elején újabb 15 évvel meghosszabbítják a glifozát használatának engedélyét. Az engedély idén jár le.

Világszerte 96 tudós írta alá az Egészségügy és élelmiszer-biztonság EU-biztosának, Vytenis Andriukaitisnek címzett nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy az Európai Bizottság utasítsa el az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) véleményét, miszerint a glifozát valószínűleg nem okoz rákot.

A Ki a glifozáttal a sörből!-kampányt pár napja a Müncheni Környezetvédelmi Intézet indította. Levélküldésre biztatják a lakosságot. Arra biztatják a levél aláíróit, hogy kérdezzék meg a sörgyártókat, miként jutott glifozát a sörbe, a sörgyártókat pedig felszólítják, tegyenek meg mindent, hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő, és végül tiltsák be a glifozátot.

via bozseikakcioban/greenfo/atlatszo.hu

Rákkeltő lehet a világ leggyakrabban használt gyomirtója

weed
photo by Rudy Umans via shutterstock.com

A lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Monsanto Roundup gyomirtóját, amely a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt – terméke.

A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését.

A francia ügynökség négy kategóriát használ az anyagok besorolására: ismert karcinogének, lehetséges karcinogének, nem besorolható anyagok és valószínűleg nem rákkeltő anyagok. A Lancet Oncology című folyóirat internetes oldalán közölt döntés szerint a glifozátot most a második kockázati kategóriába sorolták a szakemberek, így egy csoportba került az anabolikus szteroidokkal és a váltott műszakban végzett munkával.

A figyelmeztetés elsősorban a hatóanyag ipari felhasználására vonatkozik. Az IARC szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot.

Az IARC szerint több mint 750 különböző herbicid tartalmaz glifozátot, amelynek jelenlétét – a gyomirtó szer használatától függően – a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben is kimutatták.

A szakértők szerint “korlátozott bizonyítékok” vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot.

A glifozát alapú herbicideket gyártó cégek, köztük az amerikai génmódosított növényeket forgalmazó cég, a hírhedt Monsanto, hevesen tiltakoznak a mostani minősítés ellen.

mti

50%-kal nő a rákos betegek száma 2030-ig

karkoto
Fotó: Jen Goellnitz via flickr

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a rákbetegség világnapja, február 4. alkalmából kiadott egy jelentést, amely szerint a rákos megbetegedések száma 50%-kal nő 2030-ig. Margaret Chan, a WHO elnöke szerint ez a probléma fokozottan érinti majd a fejlődő országok lakosságát, akik körében a rák szegénységhez köthető válfajai máris sok áldozatot szednek.

Olvasd el a teljes sztorit

Armani, Calvin Klein, Zara: veszélyes anyagokat mutatott ki a ruhákban a Greenpeace


Magyar tüntetők a budapesti Zara előtt, november 20-án. Fotó: Kisbenedek Attila/AFP via La Stampa

A Greenpeace International jelentése szerint a vezető divatcégek olyan ruhákat forgalmaznak, amelyekben lévő veszélyes vegyi anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat okozhatnak vagy akár rákkeltő anyagokká bomlanak.

“A vezető divatcégek veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó ruhákat árusítanak, melyek világszerte szennyezik a vizeinket mind a gyártás, mind a mosások során. A textilipar a világ élővizeit továbbra is a saját szennyvízcsatornájaként használja. Pedig fölöslegesen: a ruháinkat veszélyes vegyi anyagok nélkül is el lehet készíteni” – áll a Greenpeace Magyarország közleményében. Olvasd el a teljes sztorit