Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «önkéntes»

A Háromszéki Közösségi Alapítvány 265.000 lejt gyűjtött 2015-ben

11117374_385323581655581_1520823991_n

A Háromszéki Közösségi Alapítvány adománygyűjtő akciókon keresztül 2015-ben 265.000 lejt gyűjtött helyi szinten, ebből 251.247 lejt fordított vissza közösségi célokra programtámogatásokon és köztéri befektetéseken keresztül.

Olvasd el a teljes sztorit

Helyi hozzávalókból főtt, meleg étel osztásával kezdődik az újév Kézdin

kezdi_info_hir_5436_3

2015. január 3-án, szombaton 16 órakor várnak mindenkit a Kézdi.Infó és a Zöld Nap Egyesület önkéntesei Kézdivásárhely főterén, a szökőkúttal szemben (21-es Udvartér), ahol helyi hozzávalókból ingyenes újévi meleg ételt készítenek és osztanak szét.

Fehér tető, kisebb villanyszámla (legalábbis a forró metropoliszokban)

stire-3-oct-video-1024x682

Fehérre festik a tetőket, így csökkentik a New York-i épületek villanyszámláját a White Roof Project keretében az önkéntesek.

Olvasd el a teljes sztorit

Vidék Kaland: miért lesz önkéntes egy városi fiatal egy falusi gazdaságban?

videkkaland

Idén Maros megyében is fogadnak már olyan kalandvágyó városi fiatalokat, akik meg szeretnék ismerni a falusi gazdaságok életét. A fiatalok egy-egy hetet dolgoznak önkéntesként fiatal gazdáknál, ahol a gazdaság napi életének résztvevőiként ismerkedhetnek meg a vidéki élet szépségeivel és nehézségeivel.

Erdély FM

A magyarországi Vidék Kaland program 2011-ben indult, kezdetben csak magyarországi gazdaságok részvételével. Tavaly azonban már Hargita megyei gazdák is bekapcsolódtak a programba, idén pedig már Maros megyei gazdaságokba is lehet jönni gyakornokoskodni. Olvasd el a teljes sztorit

Ki önkénteskedik Romániában?


Képünk illusztráció (fotó: B.D.T.)

A romániaiak 14%-a önkénteskedett az utóbbi egy évben, derül ki a Társadalmi felelősség egyéni szinten Romániában című, a Centrul de Marketing şi Prognoza Socială által készített felmérésből. A kutatást a React Egyesület rendelte meg. Azok, akik nem önkénteskedtek, elsősorban időhiányra hivatkoztak (34%), illetve információhiányra (34%), valamint arra, hogy nehéz olyan ügyet találniuk, amiben hisznek (16%).

Olvasd el a teljes sztorit

Pénz nélkül, de mégsem ingyen vehetünk könyveket Kolozsváron

Amikor arra gondolunk, hogy “bármit megadnánk” valamiért, mondjuk egy könyvért, valószínűleg nem gondoljuk teljesen komolyan, illetve nem arra, hogy például megölelnénk húsz embert érte, vagy elénekelnénk egy dalt a város közepén. Pedig van, amikor a bármit szó szerint kell érteni.

Ezt most ki is próbálhatjuk: Kolozsváron október elsején pénz nélkül, de mégsem ingyen juthatunk könyvekhez. A 1010 módszer, amivel pénz nélkül lehet könyvet venni projekt ötletét már több nagyvárosban megvalósították, Kolozsvárra a Society for Responsible Consumption (Társaság a felelős fogyasztásért) és az Önkéntesközpont szervezésében érkezik az esemény.
Olvasd el a teljes sztorit

Udvarhelyi mezítlábas park: támogatók és önkéntesek kerestetnek


Fotó: Give-Get-Do! adománygyűjtő honlapról

Kerekes Magdolna-Noémi gyógytornász és az UFF (Udvarhelyi Fiatal Fórum) mezítlábas park létrehozását kezdeményezte az udvarhelyi Sétatéren található játszótéren. A különleges parkban gyerekek, fiatalok és bármely korosztály cipő nélkül sétálhat a különböző anyagokból kialakított ösvényeken, ezzel elkerülve és javítva a lúdtalpat, a testtartást, illetve stimulálva a talp izomzatát és az idegrendszert.

Olvasd el a teljes sztorit

Manóképzésen vettek részt a Yuppi Tábor önkéntesei

Komoly tréningen – VígEnden – vettek részt a Yuppi Tábor önkéntesei a hétvégén, hogy az augusztusi táborban minden a legjobban működjön.

A Yuppi tábor az egyetlen olyan élményterápiás tábor Romániában, amit cukorbeteg kamaszoknak szerveznek. A tábor másik különlegessége, hogy teljes mértékben önkéntesek munkájából épül, hisz az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja nincs, és a tábori beteg gyerekeknek a részvétel mégis teljesen ingyenes.
Olvasd el a teljes sztorit

Nagy Olt-takarítási akció Hargita megyében

A Föld napja alkalmából a Tusnád Ásványvíz Rt., a Hargita Megyei Vízügyi Hatóság, az Eco–Csík és az Ave Huron kft. április 19-én takarítási akciót szervez az Olt folyó Hargita megyei vízgyűjtő medencéjében. Az akció célja a kézzelfogható eredményen túl a figyelemfelkeltés és a környezettudatos életmódra való nevelés.

A szervezők az akcióba be szeretnék vonni a következő települések önkormányzatait, iskoláit és ifjúsági szervezeteit: Olvasd el a teljes sztorit

Kint és bent, avagy ismét a rendszer: egy romániai orvos az itthoni önkénteskedésről

A külföldön humanitárius munkát végző, Romániából származó önkéntesek gyakran szembesülnek azzal a néhol arrogáns, néhol csak értetlen megjegyzéssel, hogy „de hát miért nem itthon próbálnak tenni valamit a rászorulókért”? Turóczi Ildikó több évtizedes itthoni praxisát feladva még 2011-ben megjárta önkéntes orvosként Afrikát. Most itthon póbálkozna önkénteskedni – csakhát a romániai rendszer nem igazán tud mit kezdeni ezzel a fogalommal, jelenséggel, szándékkal. Erre reflektál az orvos blogbejegyzése.

Turóczi Ildikó

Évekkel ezelőtt a rendszerrel volt bajom, nyűglődtem nagyokat, aztán döntöttem.

Ha kilépsz egy rendszerből, belépsz egy másikba – óhatatlan; mondták többen is, hiteles, agyukban jó és tartalmas gondolatokat őrizgető emberek. Mert rendszer nélkül élni nem lehet, ezt beláttam magam is – már akkor és még mindig. Még remeteként sem, az pedig nem vágytam/nem vágyok lenni.
Hogy miért nem önkénteskedem itthon, miért kell elmenni ezért fekete-Afrikába, Nepálba vagy bárhova? – hangzott a kérdés, nyilvánosan és kevésbé.

Hát azért, mert – válaszoltam – itt 2000 emberre jut egy doki, ott 30000-re (nem szociológiai, pontos számadat, hanem persacc). Azért is, mert ott nincs csontig leszabályozott medicina és a „gyógyíts szabadon, tedd a dolgodat!” nagyon csábító tud lenni, ha szereted azt, amit teszel és hivatásodnak is tartod. Én ezek közé tartozom. Azért is, mert a munkám eredményéről nem kell számot adnom csak a páciensemnek, meg önmagamnak – no meg a szellemeknek, általuk meg istennek (nevezhetem akár lelkiismeretnek), ami úgyszint nem elhanyagolható.

Egyáltalán nem. És ha mindez nem lenne elég, akkor hadd szólnom arról, hogy itthon az önkéntességnek, mint gyakorlatnak, nincs infrastruktúrája, sem hagyománya. Mondhatnám azt, hogy nincs rendszere, merthogy az önkéntesség azt jelenti, hogy az önkéntesé az útiköltség, amivel a helyszínre utazik, munkája ellenértékeként pedig biztosítják neki a kaját és a szállást. Korrekt adok-kapok.

Nos, szűk két hónapja már, hogy jelentkeztem önkéntes munkára, itthon – kaját, szállást nem igényeltem, csak helyet, ahol elláthatnám a nem biztosított betegeket. Merthogy télutó-tavaszelő van, ilyenkor dívik az influenza, és nem csupán dívik, de fertőz is, és mert időmből futja az erre szánt heti három-négy alkalom, és azért is, persze, mert én szeretek cigányokkal dolgozni (valóban szeretek, és azért cigányokkal, mert nálunkfelé ők így nevezik magukat). És hogy félre ne értsen senki, nem holmi magasrendű erkölcsiség vagy Teréz-anya mártírszerep okán, hanem, mert valóban szeretek velük dolgozni, változatos és ízes kultúrájuk végett.

Szűk két hónapja várom a választ. Lassan kitavaszodunk, lassan megszűnik a járvány. Aztán a cigányok is elindulnak munkát keresni, ki ide, ki amoda, jórészt idénymunkára. Viszik a családot, felkerekednek, amerre csak tudnak. Mert ezek itt ilyen fajták: dolgosak és családszeretők. Erősek és lendületesek – csapatban szoktak járni, mert erősít az „együtt”. Ilyent láttam fekete-Afrikában is, bizony. Bizonyítja, hogy nem az étkezés, nem a dallam és nem a tánc adja a túlélés esélyét, hanem mindezekben az „együtt”.

És mielőtt lezárnám e rövid elmefuttatást, jó lenne tudni, hogy most melyik rendszerhez tartozom: az egyikhez már nem, a másikhoz még nem. Akkor hát ez a rendszerközti állapot :)

előző »