Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «NASA»

A NASA szerint felére csökkenthető a repülőgépek fogyasztása

A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés.

Olvasd el a teljes sztorit

Sosem látott szárazság van Brazíliában

brazilia
photo by Luciano Queiroz via shutterstock.com

A NASA új műholdas adatai szerint a korábban feltételezettnél súlyosabb szárazság sújtja Brazíliát: az elmúlt három év mindegyikében 56 billió liter vizet vesztett az ország délkeleti térsége – ez több, mint amennyivel fel lehetne tölteni a Sierra Nevadában fekvő Tahoe-tavat.

Brazíliában 35 éve nem volt ilyen szárazság: a normális időszakokhoz képest az utóbbi három év során évente 49 billió liter vízzel volt kevesebb az ország nagyobb, de kisebb népsűrűségű északkeleti térségében is – közölték a NASA kutatói.

Augusto Getirana, az amerikai űrkutatási hivatal hidrológusa elmondta, hogy a brazilok tisztában vannak a szárazsággal, hiszen az ország egyes részein megtapasztalhatták a vízelosztást, az áramkimaradásokat és azt, hogy üresek a víztározók, de ez az első olyan dokumentum, amely pontosan kimutatja, hogy mennyi víz tűnik el a vízbázisból és a tározókból – fűzte hozzá.

„Sokkal nagyobb mennyiség, mint képzeltem. A klímaváltozás miatt ez egyre gyakrabban fog megismétlődni” – jelentette ki a tudós, aki a klímaváltozás és a gravitációs mezőben bekövetkező változások földi vízkészletre gyakorolt hatását vizsgáló NASA-műholdak (GRACE) utóbbi 13 évre visszamenő adatait dolgozta fel a Journal of Hydrometeorology című folyóiratban megjelenő tanulmányában.

Getirana rámutatott, hogy Brazíliában, az Amazonas hazájában nincs abszolút vízhiány, inkább az a probléma, hogy a sűrűbben lakott vidékeken, különösen az ország délkeleti részén a vízellátás nagyban függ a helyi vízbázisok és víztározók vízmennyiségétől, és ha ezek a szárazság miatt leapadnak, nincs utánpótlás. A szárazsággal küzdő területekre persze elméletileg lehetne vizet vezetni más térségekből, ám ez hihetetlenül költséges és nehéz volna.

A tudós úgy vélte, az új NASA-adatok figyelmeztetésül szolgálhatnak a politikusok számára, hogy jobban gazdálkodjanak a vízkészletekkel, foglalkozzanak a klímaváltozással, és oldják meg a válságot. Getirana megjegyezte: az adatokból nem lehet következtetni arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat a szárazság, az azonban kiderült, hogy az utóbbi hónapokban is csökkent a vízkészletek szintje Brazíliában.

via greenfo.hu

Ötperces holdfogyatkozás lesz szombaton

hold
photo by Stanimir G. Stoev via shutterstuck.com

A teljes holdfogyatkozáskor sem sötétül el teljesen az égitest, hanem fénye narancsvörösre változik, mivel a Föld légkörén átszűrődő fény halvány derengést teremt. A mindössze 3 és fél perces holdfogyatkozást Romániában csak internetről lehet majd követni, mert innen nem lesz látható.

Az évszázad legrövidebb teljes holdfogyatkozása lesz szombaton, április 4-én, amely alig 5 percig tart majd. Az esemény Európából nem lesz látható.

A holdfogyatkozás során égi kísérőnk részben, vagy teljesen a Föld árnyékába kerül. A csillagászati jelenség akkor figyelhető meg, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül és bolygónk árnyéka, vagy félárnyéka a Holdra vetül.

A teljes holdfogyatkozáskor sem sötétül el teljesen az égitest, hanem fénye narancsvörösre változik, mivel a Föld légkörén átszűrődő fény halvány derengést teremt. Részleges holdfogyatkozáskor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.

A szombati csillagászati jelenség a 2014-2015-ös tetrád, vagyis négy egymást követő teljes holdfogyatkozás harmadik “felvonása”. Az első holdfogyatkozásra tavaly április 15-én került sor, a másodikra október 8-án, a sorozat utolsó eseménye pedig szeptember 28-án következik be – olvasható a NASA honlapján, valamint a Space.com hírportálon.

A holdfogyatkozás totális szakasza mindössze 4 perc 43 másodpercig tart, a jelenség egész időtartama 3 óra 29 perc lesz. Észak-Amerika és Dél-Amerika nyugati részén a csillagászati jelenség kezdeti szakaszát figyelhetik meg napkelte előtt, míg Indiában, Kína nyugati vidékein, Oroszország ázsiai részén a finálét láthatják. Grönlandon, Izlandon, Európában, Afrikában és a Közel-Keleten a holdfogyatkozás nem lesz látható.

mti

A földieknél tízszer mélyebb óceán lehet a Jupiter egy holdján

jupiter
photo by Mirai via shutterstock.com

Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganümédészen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.

Bolygókutatók már az 1970-es évek óta gyanítják, hogy a Galilei által 1610-ben felfedezett Ganümédészen óceán lehet. Az amerikai űrkutatási hivatal Galileo nevű űrszondája, amely nyolc éven át kutatta a Jupitert és holdjait, és hatszor megközelítette a Ganümédészt, 2002-ben igazolta mágneses mező létét, ami elsőként erősítette meg az óceánra vonatkozó hipotézist.

A Hubble űrteleszkóp által ibolyántúli sugarak segítségével végzett újabb megfigyelések kimutatták, hogy a Földhöz hasonlóan a Ganümédész sarkvidékein is létezik a sarki fény jelensége, amelyet a mágneses mező okoz. A Ganümédész is a Jupiter mágneses mezejének hatása alatt áll, és valahányszor változik a mágneses mező az anyabolygón, változnak a sarki fények is a holdján – hangzott el a NASA csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A kutatók a sarki fények mozgásából tudták megállapítani a hold mágneses mezejére is hatást gyakorló hatalmas sós óceán létezését a 150 kilométeres, főleg jégből álló felszíni kéreg alatt. Mivel a sós víz vezeti az elektromos áramot, az óceán mozgása kihatással van a mágneses mezőre.

A Hubble megfigyelései minden korábbinál meggyőzőbb bizonyítékkal szolgálnak az óceánnal kapcsolatos feltételezés helytállóságára – közölték az amerikai kutatók. A NASA friss kutatásai szerint a Ganümédészen lévő óceán tízszer olyan mély, mint a Földet borító óceán, vagyis mintegy 100 kilométeres.

„Úgy véljük, hogy a távoli múltban ez az óceán még a felszínnel is érintkezhetett” – mondta Jim Green, a NASA bolygótudományi osztályának igazgatója. A Ganümédészen talált folyékony vízzel tovább gyarapodott azoknak a holdaknak a száma, amelyeknek felszíne alatt vizet gyanítanak a csillagászok.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-re tervez missziót a Jupiter és három holdja, köztük a Ganümédész tanulmányozására.

mti

Hatalmas óceán boríthatta a Mars felszínét

mars
photo by esfera via shutterstock.com

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén – állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai.

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén – állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai. „Talán mintegy 4,3 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett a Mars felszínén ahhoz, hogy nagyjából 137 méter mély folyékony réteget képezzen a bolygó egészének felszínén” – húzta alá közleményében a NASA.

A szakemberek szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a víz a bolygó északi féltekéjének majdnem felét elfoglaló óceánt alkotott, amely néhol meghaladta az 1,6 kilométeres mélységet is. A vörös bolygó ősi óceánja legalább húszmillió köbkilométernyi vizet tartalmazhatott, ám ennek 87 százaléka az űrbe veszett.

A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői a Föld legerősebb teleszkópjait, köztük a hawaii W. M. Keck Obszervatórium távcsöveit használva figyelték meg hat éven keresztül a Mars légkörében lévő – deutériumot (nehézhidrogén) tartalmazó – “nehézvíz” és a könnyű, vagyis a szokás víz arányát.

Az eredmények alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a vörös bolygó nagyjából 6,5-ször annyi vizet veszíthetett, mint amennyit a bolygó északi és déli sapkái jelenleg tartalmaznak. Az elveszett vizet is magába foglaló ősi óceán a Mars felszínének 19 százalékát boríthatta. Összehasonlításképpen az Atlanti-óceán a Föld felszínének 17 százalékát foglalja el.

A vörös bolygó mai felszíne alapján a kutatók úgy sejtik, hogy az ősi óceán valószínűleg a Mars északi síkságán húzódott. “Mivel a Mars ilyen sok vizet veszített, ezért a bolygó nagy valószínűséggel hosszabb ideig volt nedves, mint azt eddig véltük, ami azt sugallja, hogy hosszabb ideig is lehetett lakható” – mondta a tanulmány készítője, Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.

mti

A NASA látványos videóban mutatja be, hogyan szállítják az áramlatok a légszennyeződést

legszenny

Az alábbi videót a Nasa fennhatósága alá tartozó Goddard Space Flight Center készítette, 2006 szeptembere és 2007 áprilisa között. A készítők azt kívánták megmutatni, ahogyan a légszennyeződést különböző áramlatok mozgatják a Földön.

A szennyeződés mértékéről szóló információkat szakemberek gyűjtötték a világ minden részéről, ők figyelembe vették a a meteorológiai körülményeket is, és kiderült, hogy az ázsiai légszennyezés elsősorban a trópusi régiókban fejti ki hatását: erősíti a ciklonokat, szélsőségesebbé teszi az aszályt.

Látványos. Ijesztő.

grist via totb.ro

Ősi mikrobiális élet nyomai a Marson?

potentialsig
A NASA felvétele

Ősi mikrobiális élet esetleges nyomait fedezte fel a Curiosity marsjáró felvételein egy amerikai geobiológus, aki vizsgálati eredményeit az Astrobiology című folyóiratban ismerteti.

Olvasd el a teljes sztorit

A jövő kezdete? A NASA növényeket ültet a Holdon 2015-ben

hold
photo by Ase via shutterstock.com

A NASA nemrég bejelentette, hogy 2015-ben növényeket szeretne ültetni a Holdon. Ez lehet az első lépés ahhoz, hogy más bolygón is meghonosítsuk az életet. A tervek szerint a Lunar Plant Growth Habitat projekt keretében egy tudósokból, munkásokból, egyetemistákból és önkéntesekből álló csapat tervezi meg a Holdra szállítandó „kerteket”. A tervek szerint kisebb tartályokba ültetnének növényeket, ezek megvédenék azokat az extrém időjárási körülmények között is. A tartályok továbbá úgy vannak tervezve, hogy információkat küldjenek a Földre a növények állapotáról.

Az élőhelyeket kamerákkal és szenzorokkal látják el, ez segíteni fog a tudósoknak nyomon követni a növények állapotát. Minden élőhelyet úgy szerelnek fel, hogy biztosítva legyen a vízellátás, a megfelelő hőmérséklet és a tápforrások. Az edények bazsalikomot, napraforgót, fehér répát és lúdfüvet tartalmaznak majd.

A NASA azt tervezi, hogy hasonló kis „ültetvényeket” fog elküldeni több amerikai iskolának, tudósnak is. Ezzel nem csupán nyomon követhetik a holdbéli kísérletet, hanem a gyerekek maguk is részt vehetnek egy nagyszabású projektben.

Ellentétben más NASA-projektekkel, ez most meglehetősen alacsony költségvetésű lesz, ráadásul a Google Lunar X Prize pályázat keretein belül fog megvalósulni. A pályázatra magánvállalatok jelentkezhetnek, a győztes pedig 20 millió dolláros támogatást kap. A vállalat feladata az lesz, hogy egy robotűrhajót küldjön a Holdra, amely vizsgálatokat végez a felszínen, és mintákat gyűjt onnan. A pályázat győztese fogja a NASA növényeit is elvinni, így a szervezet körülbelül kétmillió dollárt fog megspórolni. Még ha a magok nem is csíráznak ki, a NASA így kis összeget kockáztat.

Ha a projekt sikeres lesz, az nem csupán az új bolygók meghódításának kezdete lehet, hanem a Földön lehetséges növénytermesztés új módozataira is rámutathat, amire nagy szükség lehet, amennyiben a klímaváltozás a hagyományos mezőgazdasági területek további felszámolását hozza magával.

via slahshdot

Erős napkitörés tart a Föld fele

Erős napvihar közelít a Föld felé, de a coloradói űridőjárás-előrejelzési központ számításai szerint nem okoz bolygónkon komolyabb zavarokat.

A NASA Napdinamikai Obszervatóriuma (Solar Dynamic Observatory) észlelte a napkitörést, a műhold adatai szerint azonban a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy központi csillagunkból “kispriccelő” töltött részecskék túlnyomó része a Földtől északra süvít el.

A részecskék közepes, óránként 4,02 millió kilométeres sebességgel száguldanak, ez azt jelenti, hogy legkorábban pénteken érik el a Földet.

Tom Berger, az űridőjárás-előrejelzési központ igazgatója hangsúlyozta, hogy több éve nem figyeltek meg ilyen intenzitású napvihart, ám mivel a töltött részecskék túlnyomó hányada elkerüli a Földet, legfeljebb kisebb zavarokat okozhat a műholdak működésében és a rádióforgalomban. Előfordulhatnak kisebb ingadozások a villamosenergia-hálózatban, mivel a napvihar kihat a Föld mágneses terére is.

„Nem kell komoly zavaroktól tartani” – hangsúlyozta Tom Berger, aki pozitívumként emelte ki, hogy a napkitörés keltette mágneses viharnak köszönhetően viszont a sarki fény látványos jelenségében lehet majd gyönyörködni.

mti

Földön kívüli létformákat fog keresni az új űrteleszkóp

Távoli bolygók szennyezésének nyomait vizsgálva a Földön kívüli élet nyomaira bukkanhat az ember – vélik egy amerikai tanulmány szerzői.

A csillagászok már képesek azonosítani, van-e a Naprendszeren kívüli planéták légkörében oxigén vagy metán, amelyet értelmes élet vagy mikrobák állíthattak elő – `rja a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ folyóiratban megjelent tanulmány.

Földön kívüli civilizációk másféle gázokat is kibocsáthatnak, például CFC-t (klór-fluor-karbon), ahogy az a Földön is történik – tették hozzá. Egy új amerikai űrteleszkóp, a James Webb segítségével a messzi planéták légkörének CFC-tartalmát is észlelni lehet.

Az új, 8,7 milliárd dollárba kerülő űreszközt a NASA 2018-ban tervezi az űrbe küldeni. A NASA szerint a távcső tízszer-százszor hatékonyabb lesz, mint elődje, a Hubble.

Korlátai azonban a James Webbnek is vannak, a CFC szintjének tízszer olyan magasnak kell lennie, mint a földi koncentráció, hogy az űrteleszkóp érzékelni tudja. A CFC azonosításának másik feltétele, hogy a megfigyelt bolygó egy bizonyos típusú csillag, egy fehér törpe körül keringjen.

A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy ezzel a kutatási módszerrel az értelmes élet formáira lelhetnek, ám önmagát elpusztító civilizáció nyomait is felfedezhetik. Egyes szennyezőanyagok 50 ezer évig is megmaradnak a földi légkörben, mások ellenben egy évtized alatt eltűnnek. Az utóbbiak hiánya az eltűnt életre utalhat.

“El lehetne képzelni, hogy a földönkívülieknek sikerül bölcsen élniük, ám a sötétebb forgatókönyv alapján olyan dolgokat is felfedezhetünk, melyek arra hívnák fel a figyelmünket, hogy magunk sem vagyunk a saját bolygónk értelmes lakói” – következtetett Avi Loeb, a tanulmány egyik szerzője.

mti

előző »