Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «main»

Helyretették a civilek a szemetelő boltost Vásárhelyen

_DSC8787

Már néhány hete is hatalmas felháborodást váltott ki az Erdély Tv marosvásárhelyi operatőrének, Siklódi Csabának egy Facebook-megosztása, amely egy erdőben felszerelt kamera felvétele volt, azon pedig valaki éppen zsákszámra dobálja autójából a szemetet a fák közé.

Az eset a Nyárádgálfalva mellett levő nyomáti erdőben történt, ahová azelőtt és azóta is dobják a szemetet, holott a civilek sok bejelentést tettek ez ügyben már az illetékes szerveknél, ám megkereséseik rendszerint eredménytelenek maradtak. Tegnap azonban lezajlott egy olyan akció, amely nagy visszhangot látszik kiváltani mind a helyi, mind az országos médiában.

Néhány nappal ezelőtt Siklódi hazafele tartott Marosvásárhelyről, és egy leparkolt autóra lett figyelmes az erdő mellett. Kiszállt, és azt látta, hogy egy úriember éppen kartonokat hajigál a már jelentős szemétkupacra. Kérdőre vonta, és azzal fenyegette meg, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. Az illető hajlandó volt összeszedni néhány darabot, majd gyorsan elslisszolt.
Olvasd el a teljes sztorit

És amúgy is, ki akarna ide jönni?

fotó: crossborderexperience.org

fotó: crossborderexperience.org

Interjú Simina Gugával

Az interjú január elején készült, az akkori helyzetet tükrözi. Románia 160 menedékkérőt vesz át Olaszországból, 135-öt pedig Görögországtól március folyamán, tegnap meg is érkezett az első csoport. Sokan azonban mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy mi is a menekültstátusz, Romániában hány tábor van, milyen jogok illetik meg ezeket az embereket, ebben kívánunk segítséget nyújtani.

kérdezett: Gagyi Zsófia, fordította, szerkesztette: kulcsár árpád

Szociológiát és antropológiát tanultam, majd iszlám tanulmányokon szereztem mesteri diplomát. 2009-ig migrációkutatóként dolgoztam, de abban inkább a Nyugaton dolgozó románokkal foglalkoztam, 2008-tól érintőlegesen a Romániába érkező vendégmunkasokkal is. Amikor 2009-ben már kizárólag a menekültekkel kezdtem dolgozni, akkor egy olyan civil szervezetnél helyezkedtem el, ahol információs segítséget nyújtottunk azoknak, akik az Unión kívülről érkeznek Romániába, a mienknél szegényebb országokból. Ezután tanácsadóként dolgoztam, jelenleg pedig egy olyan projektben, amiben ugyanazt csinálom, konzulens vagyok, de csak azokkal a menekültekkel foglalkozom, akik menedéket kérnek itt.

Olvasd el a teljes sztorit

Nem kell Ázsiáig menni agyondolgoztatott, alulfizetett varrónőkért

fotó: Casa jurnalistului

fotó: Casa jurnalistului

Kelet-Európa országai, köztük Románia és Bulgária (de Magyarország és Lengyelország is) Ázsia versenytársává váltak a könnyűipar terén, ami az olcsó munkaerőt illeti. Százezrek dolgoznak olyan gyárakban, amelyek a legnagyobb márkáknak (Zara, Lacoste, Hugo Boss, Kenzo, Marc O’Polo) készítenek ruhákat. Miközben a nyugati figyelem főként a távol-keleti, például kínai munkások embertelen munkakörülményeire összpontosul, a Made in EU jelzésű termékek esetében ez a kérdés nem merül föl. Laura Ștefănuț, a Casa Jurnalistului nevű tényfeltáró csoport újságírója bejárta az unió perifériáján található országok, Románia és Bulgária gyárait, több tucat munkással beszélt, sőt maga is beállt dolgozni melléjük. Felfedezései szerint a boltokban drágán árult öltözködési cikkeket a környékünkön is minimálbér alatti fizetéssel „jutalmazott”, megfélemlített és embertelen munkakörülmények között dolgoztatott emberek készítik.

Korán reggel a dél-romániai Calafat város egyik ruhagyára előtt dolgozók százai, főként nők gyülekeznek hevenyészve összeütött bódék előtt, hogy bespájzoljanak kajából és innivalóból az előttük álló munkanapra.

Az olasz tulajdonban lévő kötöttáru-üzem, a Maglierie Cristian Impex a legnagyobb munkáltató a környéken, és az egyik legnagyobb textilüzem Romániában, megközelítőleg 1000 alkalmazottal. Olyan nagy neveknek szállít, mint a Kenzo, az Escada, Marc O’Polo, Faconnable és az Inditex, a spanyolországi központú behemót, melynek márkái között a Zara és a Massimo Dutti is szerepel.

A munkások elmondása szerint azonban munkáltatójuk nem fizet rendesen, sokan csak két- vagy háromhavonta kaptak fizetést tavaly. „Munka, munka, munka – de semmi fizetés”, panaszolja az egyik varrónő, a 34 éves Cristina, aki nem szeretné felfedni valódi nevét. Tavaly január végétől július közepéig kétszer kapott fizetést, összesen 1500 lejt a gyártól, mely uniós forrásokat is kapott saját „gazdasága versenyképességének növelésére”.

Sorsa nem egyedülálló, csak Romániában és Bulgáriában kormányzati statisztikák szerint 345 ezer ember dolgozik több mint tízezer textil- és bőripari üzemben, a szektor pedig az egyik legnagyobb exportőrnek számít ezekben az országokban.

A gyártulajdonosok elmondása szerint óriási rajtuk a nyomás, mivel a nagy márkák igyekeznek minél alacsonyabban tartani a termelési költségeket.

A dolgozók túlnyomó többsége nő, gyakran a törvényes, 200 eurót sem elérő minimálbér alatti fizetéssel alkalmazzák őket, és sokszor még ennél is kevesebbet kapnak kézhez.

2014 áprilisában a Maglierie Cristian gyár több mint 300 alkalmazottja sztrájkolni kezdett a késő bérek miatt. A tiltakozók egyik vezetőjét, Cristi Deșeanut és harminc társát elbocsátották. Bár a cég, mely abban az évben 8,3 millió eurós forgalmat bonyolított, tagadja, hogy kirúgta volna őket, Deșeanu dokumentumokkal bizonyítja az ellenkezőjét. A cég saját honlapján kiváló nemzetközi hírnévvel büszkélkedik, és tagadja a dolgozók vádjait, ráadásul tavaly szeptemberben még a legnagyobb kliens, a spanyol Inditex is úgy nyilatkozott, hogy mindent rendben találtak a beszállítónál. Idén januárban azonban újabb vizsgálatot indítottak. A gyár többi kliense még válaszra sem méltatta az érdeklődő újságírót.

Az üzemre mégsem a sztrájk, hanem egy korábbi incidens hívta fel a figyelmet. 2013-ban közel 70 dolgozó nő került kórházba mérgezési tünetekkel, melyek egy rovarirtás után jelentkeztek. Mielőtt a nők sorra elájultak volna a belélegzett gázoktól, többen kérték, hogy kimehessenek a friss levegőre, mert rosszul érzik magukat, ám a felvigyázó minden esetben káromkodva utasította el kérésüket, lustasággal vádolva a dolgozókat.

Ám még amikor nem kerül sor ilyen rendkívüli esetekre, a munkakörülmények akkor is borzasztóak. A gépek és vasalók által okozott hőségben az emberek gyakran elájulnak a hosszú munkaórák alatt, melyek során alig van szünet. Amikor három nő elájult a hőség miatt, az olasz felvigyázó azzal viccelődött, hogy nemsokára temetőt kell létrehozni az üzem mögött.

illusztráció: Andrei Runcanu

illusztráció: Andrei Runcanu

A sokszor cinkos módon néma hatóságok és audit-cégek, illetve a munkahely elvesztése miatti félelem és a jogos követeléseket megfogalmazók kirúgása mind-mind fokozzák a dolgozók kiszolgáltatott helyzetét, akiknek emiatt el kell tűrniük az alacsony és nem rendszeresen fizetett béreket, a hosszú munkaórákat és rossz munkakörülményeket. Egy Bukaresttől 100 kilométerre lévő kisvárosban, Călărași-ban például 2013-2015 között a munkaügy többször megbírságolt egy, szintén a Zarának is szállító céget, amely többszörösen megsértette a bérezésre, a munkaórákra, túlórákra és kötelező szünetekre vonatkozó törvényi előírásokat. Semmi sem változott azonban a dolgozók életében, a céget az vitte csődbe, hogy tulajdonosait adócsaláson kapta az ügyészség. A tulajdonosnő elmondása szerint a problémát még így is az jelentette, hogy a varrónők lusták, nem akarnak dolgozni, inkább a Facebookon lébecolnának. Azt is bevallotta, új cégében már kínai munkások alkalmazásán gondolkodik, hiszen ők „úgy dolgoznak, mint a robotok”.

Hogy a călărași-i céget mégis ilyen sokszor megbírságolták, az azért történt, mert több ott dolgozó nő is a munkaügyi ellenőrzés nyakára járt annak ellenére is, hogy a tulajdonosok folyamatosan fenyegették őket. A dolgozók önszerveződése azonban nem egyszerű, és erről a munkáltatók mellett a kormányzat is tehet. A 2011-ben módosított munka-törvénykönyv ellehetetlenítette a dolgozók belépését a szakszervezetekbe, és megszüntette a kollektív bértárgyalás intézményét is, így a szakszervezetek tárgyalóereje is nullára csökkent.

Az újságírónő által leírt jelenségek a nemzetközi civil szervezetek jelentéseiből is kitűnnek. Egy 2014-es jelentés, amely 10 európai országban és Törökországban nézte át a textilipari dolgozók helyzetét, szintén a szegénységi küszöb környékén tengődő bérekre, veszélyes munkahelyi körülményekre, kötelező túlórákra hívta fel a figyelmet. Az iparág dolgozóiért lobbizó Clean Clothes Campaign szerint a munkások bérei több európai országban is alacsonyabbak, mint Kínában vagy Indonéziában.

Mivel a kliensek minél alacsonyabb termelési költségeket követelnek a beszállítóktól, a cégek pedig nem tudnak spórolni sem az anyagon, sem pedig a rezsin, saját profitjukat pedig nem csökkentenék, egyedül a dolgozók kapcsán jutnak manőverezési lehetőséghez – az ostor pedig épp ezért minden alkalommal az utóbbiak hátán csattan.

Amikor egy márkás ruhadarabot veszel, kb. 1,5 lejjel kellene többet fizetned ahhoz, hogy az azt előállító munkásoknak emberhez méltó fizetése lehessen. Egy thaiföldi tanulmány szerint ahhoz, hogy minden ruhagyártással foglalkozó dolgozó bére 90,53 euróval növekedjen havonta, minden egyes ruházati cikk termelési költségének 0,29 euróval kellene növekednie.

Ehhez persze a vásárlók jóakaratára van szükség, és arra, hogy nyomást gyakoroljanak a nagy márkákra, tegyék érdekeltté őket a munkavállalók helyzetének javításában. Ám még ha ez meg is történik, a globális egyenlőtlenségek csökkentése nélkül a periféria államai mindig is kiszolgáltatva maradnak, az ott dolgozóknak pedig saját egészségüket, vagy akár túlélésüket is fel kell áldozniuk a „befektetők” érdekeinek szolgálatában.

(a szöveg eredetije elolvasható a Casa Jurnalistului oldalán, mi a Kettős Mércén megjelent, Pap Szilárd István által szemlézett anyagot közöljük.)

Dombok mögött: egy fiatal magyartanár harca az előítéletekkel egy székelyföldi kis faluban

dombos

Mihez kezd egy fiatal irodalomtanár, ha becsöppen egy olyan iskolába, ahol a gyerekek jó része alig tud olvasni, s akikről a tanártársak jószerével már lemondtak? Ha mind a tanárok, mind a társak részéről kirekesztéssel szembesülhetnek? Milyen a vidéki valóság, a mélyszegénységben élő gyerekek sorsa, és miért nem látszik, miért nincs megfelelően tematizálva? Mik az oktatási rendszer hiányosságai (egy ilyen közegben)?

Olvasd el a teljes sztorit

Ijesztően szegény a romániai falusi lakosság

Egy vidéki szegénységet felmérő jelentést tett közzé a World Vision Romania nevű szervezet, amelyben ijesztő adatokat publikálnak a romániai falusi élet szegénységéről.

A felmérés szerint a falusi közegben egyre növekszik azon gyerekek csoportja, akik naponta éhesen mennek lefeküdni, nagyjából 225 000 ilyen gyerek van most az országban. Ők olyan családokból származnak, ahol csak az egyik szülőnek van állandó jövedelme. A vidéki családok 72%-a nem tudja megfelelően etetni az 5 év alatti gyerekét, és ez súlyos betegségeket vagy alultápláltságot okozhat.

Olvasd el a teljes sztorit

A szomszéd füve reloaded: a tíz legzöldebb ország

"Repoveden Kansallispuisto Kesayonauringossa" by M. Passinen. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Repoveden Kansallispuisto Kesayonauringossa” by M. Passinen. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A Yale és a Columbia egyetem által a Világgazdasági Fórum szakértőivel közösen kidolgozott, 2016-os környezeti teljesítmény index (Environmental Performance Index) által ransgorolt 180 ország közül az első tíz helyből többet is az észak-európai jóléti államok foglalnak el. A listát az utóbbi 15 évben, kétévenként állítják össze, a rangsor az alapján dől el, hogy az adott ország mennyire teljesít jól az ökoszisztémái és polgárainak egészsége védelmében.

Olvasd el a teljes sztorit

Románia egyre inkább kerékpár-nagyhatalom

bicigli
photo by maradon 333 via shutterstock.com

Nem köztudott tény, de Románia évek óta beletartozik az európai bicikligyártás elitjébe, ráadásul a tavalyi évben olyan ütemű fejlődés ment végbe, amely rövid időn belül akár legelsővé is teheti az országot.

Olvasd el a teljes sztorit

Székelyföldi passzívházra, üvegbetonra és csodakenyérre kattantatok rá leginkább 2015-ben

k

2015-ben összesen több mint 720 cikket – hírt, interjút, publicisztikát, ajánlót, riportot stb. – olvashattatok a Think Outside The Box magyar felületén, ami átlagosan két cikket jelent naponta, a hétvégéket is beleszámolva. Legtöbben Romániából követtétek a TOTB-t (52,41%), illetve Magyarországról (36,21%), több mint 416 ezer oldalletöltést generálva.

Olvasd el a teljes sztorit

Tíz éve támogatják hatalmas összegekkel a zöld kezdeményezéseket

polgartars

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány 10 évvel ezelőtt hozta létre a Zöldövözet programot, amelynek keretében számtalan civil kezdeményezést támogattak jelentős összegekkel, ezzel Erdélyben egyedülálló társadalmi felelősségvállalási programot hozva létre. A kolozsvári Muura Steakhouse-ban tartott jubileumi ünnepség keretében díjakat adtak át azoknak a civil szervezeteknek, akiknek a munkáját idén a legeredményesebbnek ítélték.

“Örömmel tölt el, hogy elmondhatjuk, hogy a Zöldövezet, a MOL Románia egyik legelső társadalmi felelősségvállalási programja fennállásának tizedik évét ünnepli. Ez az évforduló büszkeséggel tölt el bennünket. Egyrészt, mert az utóbbi tíz évben e téren folytatott tevékenységünk bizonyítja vállalatunknak a közösség iránti elkötelezettségét. Másrészt pedig, ha erre az évfordulóra mérlegként tekintünk, azt láthatjuk, hogy ezek a látványos eredmények híven tükrözik a közösségek ezirányú elköteleződését is. Ezek az eredmények megerősítenek abban a hitünkben, hogy ez a program egy hosszú távú pozitív változás alapjait teremtette meg a közösségekben. Ezért biztatjuk és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek környezetünk szebbé tételét célozzák” – mondta el Daradics Kinga, a MOL Románia ügyvezető igazgatója a díjátadón.

A díjazáson a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány vezetői elmondták, hogy az elmúlt 10 év alatt a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány 4,8 millió lejt meghaladó összeggel támogatott összesen 424 projektet. A zöldövezetek létrehozásában, rendezésében és a védett területek népszerűsítésében több mint 170.000 személy vett részt. Számukra a projektek keretében szervezett programok nemcsak a tanulásra nyújtottak jó lehetőséget, hanem arra is, hogy közvetlenül hozzájárulhassanak a különböző környezetvédelmi tevékenységek sikeréhez. A program keretében eddig összesen 69.000 cserjét és fát ültettek, 428.000 négyzetméternyi városi területet zöldesítettek, és 71 tanösvényt hoztak létre az ország védett területein.

„A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány közötti együttműködés 10 éve tart. Egy évtized, amelyben több tízezer résztvevőt vontunk be környezetvédelmi tevékenységekbe, egy évtized, amelyben a zöld oldalon állva, több száz városi övezet megszépítéséhez és Románia lenyűgöző természetvédelmi területeinek védelméhez járulhattunk hozzá. Tízéves partnerségünk, valamint az elért eredmények élő bizonyítékai annak, hogy a vállalati és a civil szféra együttműködése társadalmi szintű pozitív változásokat eredményezhet” – nyilatkozta Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója.

A Zöldövezet programot a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány azért indította el annak idején, hogy bevonja a közösségeket – főleg a gyerekeket és fiatalokat – a különböző, zöldövezetek rendezését célzó projektekbe. Jelenleg a program a Városi zöldövezetek és a Védett területek programrészekre oszlik és évente meghirdetett pályázati kiírás formájában zajlik, a projekteket pedig a támogatást elnyert civil szervezetek bonyolítják le.

A program Városi Zöldövezetek komponense keretében azon civil szervezetek által lebonyolított projektek nyernek támogatást, amelyek célja a városi zöldövezetek felújítása vagy létrehozása a helyi közösségek aktív részvételével. A Védett Területek programösszetevő esetében támogatást nyernek azon projektek, amelyek célul tűzték ki a romániai védett területek népszerűsítését a helyi közösségek körében.

A 2015-ös Zöldövezet díj nyertese a Városi zöldövezetek programrészben az „Asociaţia Centrul de Resurse pentru Acțiune Locală – CRAL” lett, a szervezet „Az idő illatos kertje” elnevezésű projektjét 2015. április és szeptember között valósította meg Hátszegen, a Hátszegvidéki Dinoszaurusz Geopark területén. A projekt célja egy olyan városi zöldövezet létrehozása volt, amely az arra látogató turistákat, diákokat megismerteti a vidék geológiai és növénytani változatosságával, valamint a látássérültek számára is elérhető.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A három különböző zöldövezet-rész, Az idő ösvénye, az Aromaterápiás kert és a Nagymama kertje a helyi földtani, növénytani és biológiai sokféleséget hivatott bemutatni. Az ezeken elhelyezett információs táblák Braille-írással vannak ellátva, így az információk a látássérültek számára is elérhetőek. A különböző land-art elemekkel gazdagított területen egy pihenőrészt és egy, az önkéntesek tevékenységeihez szükséges helyiséget is létrehoztak. A területrendezés mellett a projekt részét képezték különböző foglalkozások és gyakorlati műhelyek is.

aqua

A Zöldövezet-díj nyertese Védett Területek kategóriában idén az Aqua Crisius Egyesület lett, annak is a „A természeti értékek megőrzése és népszerűsítése a közösségek bevonásával” című projektje, amelyben a szervezet a Jád-völgye természetvédelmi terület népszerűsítését tűzte ki célul, a közösségek aktív részvételével. A cél elérése érdekében a megvalósított projekt keretében kijelöltek egy kerékpárutat és környezetismereti, környezetvédelmi témájú nevelési tevékenységeket szerveztek gyerekeknek. A projekt tevékenységeit bővítette egy többnapos Junior Ranger tábor is. A Junior Ranger típusú tevékenységek népszerűsítése érdekében a tábor ideje alatt filmet készítettek, amely az interneten elérhető. A tábor programját különböző játékok és környezeti nevelési tevékenységek képezték.

Közösségfejlesztő projektverseny: szavazz a Telefonos Szeretetszolgálatra vagy a szatmári utcazenére!

11885108_875160222554480_5066461178541835764_n

Idén is rengeteg projektötlettel pályáznak finanszírozásra a “Tara lui Andrei” (András országa) verseny keretében az ország minden részéből. A közösségek fenntartható fejlődését segítő kezdeményezések megvalósítását idén 200.000 euróval támogatja az OMV Petrom és a PACT Alapítvány. Nem tudod, kire szavazz, vagy hogy van-e a közvetlen környezetedben szavazatodra érdemes projekt? Segítünk: az erdélyi projektekből ajánlunk néhányat.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »