Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «kutya»

Egy medgyesi tanácsost utál most minden kutyatulajdonos Romániában. Joggal.

ciulea

Megőrült egy medgyesi önkormányzati képviselő, vagy már alapból ilyen volt, csak eddig nem került be a hazai mainstream sajtóba . Mondjuk a pártját tekintve ebben nincs semmi meglepő.

A Ioan Ciulea nevű úriember ugyanis a Dan Diaconescu-féle PPDD párt tagja és medgyesi önkormányzati képviselő, s mint ilyen, néha előáll. A legutóbbi annyira jó javaslat lett, hogy sikerült elérnie, hogy petíció induljon ellene. Szerinte ugyanis ki kellene műteni a város azon kutyáinak hangszálait, amelyek túl hangosan ugatnak. Ha pedig erre a tulajdonos nem hajlandó, akkor kötelezzék, hogy valamiképpen szabaduljon meg a kutyától.

A média érdeklődésére, hogy mégis honnan jött ez az ötlete, Ciulea azt mondta: magánházban lakik, és őt is, szomszédait is zavarják az udvarokon túl hangosan ugató kutyák. Azt is elmondta, hogy neki is van kutyája, de az „civilizált”, „normális” és „intelligens” és nem zavarja a szomszédokat.

Az önkormányzati képviselő hétfőn ismerteti javaslatát a medgyesi városi tanácsban. A kezdeményezés elleni petíciót eddig több mint ezren írták alá, és az aláírók elvárása, hogy a medgyesi önkormányzatot, semmi esetre ne fogadja el Ciulea javaslatát, amelyet törvénytelennek neveznek.

„Vajon Ciulea tanácsos urat a játszó gyerekek, a síró csecsemők hangja is zavarja, vagy csak a kutyákkal van baja? Mi jöhet? A gyerekek megölése, vagy csak akkor lehet gyerekünk, ha a szomszédok vagy Ön beleegyezik?” – teszik fel a kérdést..

agerpres

„Ha elpusztult a kutyája, ne a mélyhűtőbe tegye!” – Mi is a helyzet a kutyák klónozásával?

klonok

Például valószínűleg „ennek a vége egy boldogtalan gazda, és egy összezavarodott klón lesz”.

A címben idézett mondattal igyekszik a Sooam Biotech segíteni a gazdáknak abban, hogy klónozható állapotban tartsák az elvesztett kedvenc tetemét. A dél-koreai cég ezzel a morbid mondattal vezeti fel azokat a praktikus lépéseket, amelyeket az eb halála után közvetlenül meg kell tennie a gazdának ahhoz, hogy visszakaphassa az állatot – ezt rögtön az után olvashatjuk a honlapjukon, hogy azt ecsetelik, ők az összetört szíveket is gyógyítják, nem pusztán állatot klónoznak. Ez az egyetlen olyan cég jelenleg, amely ilyesmivel foglalkozik.

Egy társként vagy családtagként számon tartott kutya elvesztése hatalmas fájdalommal jár. Az emberek különböző módon reagálnak rá. Van, aki azonnal vesz egy másik ebet, van, aki évekig, vagy soha többé nem tud kutyát tartani, annyira megviselte az előző halála. És most már van egy csoport, aminek tagjai klónoztatják az elpusztult kedvencet annak reményében, hogy visszakapják az eredetit, és az együtt leélt idő minimum megduplázódhat.

Az első testi sejtből klónozott állat egy bárány volt, Dolly, aki 1996-ban született, a világ első klónozott kutyája, a Snuppy névre hallgató afgán agár pedig 2005-ben. Az ő megszületéséhez több mint ezer petesejtet használtak fel, ezeket 123 szukába ültették vissza. Végül összesen két kiskutya született meg, az egyik hamarosan elpusztult, a másik a híressé vált Snuppy. Azóta már sok száz ebet klónoztak, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mérettől, fajtától és életkortól függetlenül bármelyik kedvencet vissza tudják adni a gazdának. Ehhez mindössze egy sejtre van szükség. Az eredeti kutya bőréből vett sejtekből kinyert örökítőanyag-mintát a petesejtekbe juttatják, a kihordást pedig egy pótanyaként használt kutyákra bízzák – viszonylag egyszerű a folyamat.

Snuppy, a világ első klónozott kutyája (Fotó: An Jang Dzsun)

Snuppy, a világ első klónozott kutyája (Fotó: An Jang Dzsun)

Az azonban, hogy a klónozás eléri-e a célját, és megéri-e, kérdéses. A klónozott kutya, habár külsőleg mása lesz az eredetinek, a viselkedése eltérő lehet. Petruska Imola Ágnest, egy kolozsvári kutyaiskola vezetőjét, kutyakiképzőt kérdeztük ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

„Alapvetően ellenzem a klónozást. Amikor egy kutyát klónoznak, annak az a célja, hogy ne kelljen elveszteni a kedvencet, és egy ugyanolyat kapjon a gazda utána. Ez számomra két ponton is problémás. Az első az, hogy természetellenes nem elengedni egy társat, és nem feldolgozni a halálát. Igen, tudom, mennyire fájdalmas elveszteni egy kutyát, aki társad volt 10-15 évig, de ez az élet rendje, és egy azonos génállománnyal rendelkező másik kutya nem pótolhatja az előző hiányát.

A másik problémám pedig az, hogy a klónozott egyedtől az előző kutyáéval azonos viselkedést várunk el, és bár a genetikai háttér fontos, a kutya viselkedését számos külső tényező befolyásolja. Például az, hogy hol tartják kölyökkorban, milyenek az alomtársak, milyen a környezet, mikor választják el az anyjától, hol és hogyan szocializálták. A gazda egy olyan viselkedést vár el majd a klónozott egyedtől, amit annak élettapasztalata nem fog majd megengedni, így véleményem szerint ennek a vége egy boldogtalan gazda, és egy összezavarodott klón lesz.

kutyayo
Photo by Ermolaev Alexander via shutterstock

Eleve elítélem azokat a beavatkozásokat a természet rendjébe, amelyek eleve beteg, és szenvedő állatokat eredményeznek, lásd túlszaporítás, vagy akár a klónozás. Ugyanakkor a klónozási technológiának számos pozitív hatása is lehet – például betegségek gyógyítása – csak jóra kell használni. Ilyen a génbank, ahol egy adott „sikeres egyed” génállománya továbbvihető, de mesterséges megtermékenyítéssel, nem pedig klónozással.”

Habár a technika hatékonysága alacsony, szakértők szerint vannak pozitív hozadékai, például ha rendelkezésre állnak majd kutya-őssejtvonalak, több élettani és patológiás mechanizmus tanulmányozására is alkalmas állatmodelleket lehet létrehozni. Felvet azonban etikai kérdéseket is az ebek klónozása, ráadásul csökkentheti a menhelyeken várakozó gazdátlan kutyák örökbefogadását. Mindenesetre annak, aki szenved a társának elvesztésétől, nem elég elhatároznia a klónoztatást, gazdagnak is kell lennie hozzá – akár 100 ezer angol fontnak megfelelő összeget is kérhetnek egy tulajdonképpen teljesen új állatért.

Nyitókép: photo by O.M. via shutterstock
(The Guardian, sooam.com)

Elmarad hóhiány miatt a hétvégi tusnádfürdői kutyafogat-verseny

A Green Zone Egyesület lefújta a január 9-10. között tervezett, nemzetközi V. Tusnádfürdő Kupa kutyafogathajtó versenyt.

Olvasd el a teljes sztorit

Három év kihagyás után kutyafogathajtó versenyt szerveznek Tusnádfürdőn

k

Január 9-10. között három év kihagyás után ismét megszervezi a kutyafogathajtó versenyt Tusnádfürdőn a Green Zone egyesület.

Olvasd el a teljes sztorit

Hogyan lehetne csökkenteni a kóbor kutyák számát?

shutterstock_275254040
Hogyan kerül az utcára a kutya? Hogyan segíthetünk nekik és a menhelyeknek? Hogyan előzhetjük meg a bajt? Mi az a foster, és hogy válhatok azzá? Összeállítás a helyzetről és a lehetőségekről.

Gergely Borbála

Számos szervezet és Facebook-oldal szakosodott arra, hogy a gazdátlan, talált kutyáknak igyekezzen befogadót vagy gazdát találni. Ez nem csoda, mert a Romániától nyugatabbra eső országokhoz képest megdöbbentő mennyiségű eb kóborol az erdélyi városokban (településenként nagyjából 200-250), Bukaresten és környékén pedig sokezres ez a szám.

A menhelyek színvonala pedig számos esetben sokkolóan alacsony, egy-egy kisebb városban pedig egyáltalán nincs. Kutyát láncon tartani az erre vonatkozó törvények ellenére is teljesen általános szokás (Kolozsvár belvárosában is látni erre számos példát), ahogy az is elfogadott mentalitás, hogy agyon kell ütni őket, ha öregszenek vagy „rosszak”. A kutyaiskola szó pedig a legtöbb esetben vagy egekig szökő szemöldököket, vagy nevetést, vagy dühös, mióta fontosabb az állat az embernél-típusú reakciókat vált ki – pedig sok esetben megelőzné a bajt. Olvasd el a teljes sztorit

Több tíz millióan nézték meg ezt a magyar kisfilmet. Na miért?

k

Láttad a Gift (Ajándék) című, zseniális magyar kisfilmet, amit eddig 8,8 millión néztek meg a YouTube-on? Ha nem, akkor itt az ideje. Nem lövöm le a poént, hogy miről is szól voltaképpen: csak 4 perces.

Olvasd el a teljes sztorit

3. Alternatív Kutyatár: fajtatiszta és keverék kutyák kiállítása Magyarfenesen

plakátterv: Könczey Elemér

plakátterv: Könczey Elemér

Augusztus 23-án, vasárnap Magyarfenesen 9 órától nem szokványos kutyakiállítást szervez Madaras Péter állatorvos és barátai. Nemcsak fajtatiszta, hanem keverék kutyák is jöhetnek gazdájukkal: minden kutya szerepelhet, fajtától függetlenül, írja a szervező. Az eseményen sok állatvédő egyesület is reszt vesz, különdíjakat is osztanak.

Facebook-eseményoldal >>

Ha van kutyád, gyakran nézz a szemébe!

kutyas
photo by Away via shutterstock.com

A gazdákban és a kutyákban is megnő a szeretethormonnak is nevezett oxitocin, az emberi kötődés kialakulásáért is felelős hormon szintje az együtt töltött idő, különösen a szemkontaktus során – állapították meg japán szakemberek.

A kutatók a Science című tudományos folyóiratban közölték az eredményeiket, egy sor olyan tesztet ismertetve, amelyek arra utalnak, hogy a kutyák háziasítása óta eltelt több ezer évben az embereknél és négylábú társaiknál kölcsönösen kifejlődött ez az ösztönös kötődési mechanizmus.

Az agy hipotalamusz nevű területén termelődő oxitocin főként az érzelmi kötődés, a vonzalom, az anyai ösztönök, a bizalom és a szexuális vágy kialakulásában és szabályozásában játszik fontos szerepet. “Az oxitocinnak számos pozitív élettani és lélektani hatása van az emberre” – mondta a kutatást végző Kikuszui Takefumi, a japán Azabu Egyetem állatorvos-tudományi professzora.

Az elvégzett tesztek egyikében a kutyák és gazdáik ugyanabban a szobában tartózkodtak, a szakemberek megfigyelték kettejük interakcióját, és vizeletmintáikból mérték szervezetük oxitocinszintjének változását.

Azoknál a gazdáknál volt a legnagyobb a növekedés, akik a legtöbbet “szemeztek” kutyájukkal, és ezeknél a négylábúaknál ugyancsak hormonszint-növekedést észleltek a kutatók, vagyis a hatás kölcsönös volt.

A szakemberek hasonló tesztet végeztek farkasok bevonásával is, ám nem tapasztaltak hormonszint-növekedést annak ellenére, hogy a farkasokat is emberek nevelték.

Egy másik tesztben a kutatók oxitocint permeteztek a kutyák orrába, és egy szobába helyezték őket a gazdájukkal és számukra idegen emberekkel. A gazdák és nőstény kutyáik között ez fokozottabb szemkontaktust eredményezett, és a gazdák a szeretethormon-szintje is megemelkedett.

A tanulmány különböző fajtájú – egyebek közt törpe schnauzer, golden retriever, border collie és beagle –, valamint korú kutyák bevonásával készült.

A leszerelt segítő kutyák kapjanak “nyugdíjat” – kérik egy petícióban

maxjpg1

Az állam szolgálatából felmentett állatok “nyugdíjazásának” szabályozására kéri egy petícióban a parlamentet eddig mintegy húszezer aláíró.

Olvasd el a teljes sztorit

Petíciót indítottak Excalibur, az ebolás spanyol eb megmentéséért

Megölik, majd elégetik az ebolával fertőzött spanyol nő kutyáját, Excaliburt – írja az NBC. A nő és férje – akit szintén megfigyelés alatt tartanak, de eddig nem derült ki róla, hogy ő is fertőzött lenne – tiltakoztak a végzés ellen, amelyet a madridi önkormányzatnak kell majd teljesítenie.

A határozat szerint az eddig rendelkezésre álló tudományos kutatások azt mutatják, hogy a nem fajta tiszta kutyák átadhatják az embereknek a vírust. Afrikai megfigyelések szerint állatok is elkaphatják az ebolát, amely akár az állati hússal is az ember szervezetébe kerülhet, és fertőzhet.

Excaliburt el fogják altatni, a Change.org-on elindult egy petíció, amivel arra kérik a kormányt, ne ölje meg az állatot.

via index.hu

előző »