Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «környezetvédelem»

Közös fronton kellene tömörülni az erdőirtók ellen

mindenki

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte. Az első rész itt olvasható.

B.D.T.

Schweighofer-ügy

Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke szerint a médiának is nagy szerepe van az erdőirtás elleni harcban; örvendetesnek nevezte, hogy a RISE Project foglalkozik a famaffia leleplezésével, beszerezték a Holzindustrie Schweighofer és a beszállítói közötti szerződéseket, és próbálják követni, helyi szinten törvényesen vágták-e ki azt a fát, amit a HS-nek szállítottak vagy sem. Egyre több ilyen kezdeményezés van, jó lenne együttműködni, hálózatba tömörülni, mint ahogyan a Verespatak-ügyben vagy a palagáz-kitermelés elleni fronton történt. Szerinte azonban nehezebb lesz az erdőirtás esetében egy nagy, közös kampányt elindítani, egy erre fókuszáló közösséget összekovácsolni. A Neuer Weg Egyesület rendszeresen pereskedik, most például a Schweighofer ellen, az aktivista szerint minél többen kellene ezt az utat válasszák, forduljanak az igazságszolgáltatáshoz. Olvasd el a teljes sztorit

Környezetvédelmi kérdések Romániában: Korodi Attila előadása Kolozsváron

FKKA 2014 Meghivo-ProgramNovember 28-29. között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának Környezettudomány Tanszékén szervezik meg a XIII. Felsőoktatási Környezettani Képzési Ankétot. A rendezvénysorozat keretén belül előadást tart Korodi Attila parlamenti képviselő, miniszter (Környezetvédelmi és Klímaváltozás Minisztérium) is Környezetvédelmi kérdések Romániában címmel, november 28-án 10.40-től. Olvasd el a teljes sztorit

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Szabadkereskedelmi egyezmények Kanadával és az USA-val: miért rossz nekünk?

1237799_295231910679446_8715166655240278156_n

Az EU és Kanada, valamint az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmények aláírása napirenden van. A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) és a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a hivatalos uniós álláspont szerint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdasági növekedést. Európai civil szervezetek aláírásgyűjtést indítottak az egyezmények megkötése ellen, mivel ezek voltaképpen nem az egyszerű polgárok, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják.

Olvasd el a teljes sztorit

Meg vagyunk lepve: a hazai lakosság 91%-a fontosnak tartja a környezetvédelmet

szenny
photo by tankist276 via shutterstock.com

A romániai lakosok 91%-a vallja úgy, hogy számára a környezetvédelem (különösen) fontos, a megkérdezettek 60%-a pedig a légszennyeződés problémájával szembesül leginkább. 82% gondolja azt, hogy személyes beleszólása is van a környezetvédelembe, illetve, hogy a fellépő problémák közvetlen hatással vannak mindennapjaikra.

Ugyanígy a lakosság 58%-a gondolja úgy magáról, hogy megfelelően informálva van a környezetvédelmi problémákról, 43% pedig egyetért azzal, hogy nagyon komoly büntetések kiszabása lenne indokolt azokkal szemben, akik megszegik a környezetvédelmi szabályokat. Nem utolsó sorban honfitársaink 80%-a véli úgy, hogy az Európai Uniónak lehetőséget kellene adni, hogy megvizsgálja, mennyire tartják be itthon a jogszabályokat, valamint azt is gondolják, hogy az EU-nak nagyobb összeggel kellene támogatnia a hazai környezetvédelmet.

A fenti adatokat az Eurobarométer közvélemény-kutató intézet gyűjtötte, amely az uniós tagállamok lakosainak környezetvédelemhez fűződő viszonyát vizsgálta. Az EU területéről megkérdezett 28 000 állampolgár 95%-a tartja fontosnak a környezetvédelmet, jó részük pedig úgy gondolja, többet is lehetne tenni a problémák visszaszorítása érdekében.

A megkérdezettek nagy része gondolja úgy, hogy a természeti erőforrások hatékony kihasználásával (79%) valamint a környezet védelme (74%) gazdasági növekedéssel jár együtt. Az emberek 80%-a véli, hogy a gazdasági folyamatok kihatnak az életükre, viszont 75%-uk ugyanígy gondol a környezetvédelemre is, 77%-uk pedig azt tartja, hogy a fellépő környezeti problémák közvetlenül is hatnak a mindennapjaikra. Legfőbb aggodalmaik között pedig a légszennyeződés (56%), a vízszennyezés (50%), a hulladékkezelés problémái és a természetes erőforrások kizsákmányolás szerepel.

totb.ro

Gyilkolási jogot kaptak a környezetvédőkre a perui rendfenntartók

Öt évvel ezelőtt összecsaptak egymással az amazonasi őserdőket védő zöld aktivisták és a perui hadsereg emberei. A konfliktus Észak-Peruban tört ki, amikor is a helyi őslakos awajun és wampi indiánok a kormány új törvényei ellen tüntettek, amely az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény után megkönnyítette volna az élőhelyükön a természeti erőforrások kitermelését. E tiltakozók egy vasúti blokádot állítottak fel Bagua város közelében, megígérve, hogy később le fogják bontani, azonban még a határidő lejárta előtt rájuk lőttek a rendőrök. A harc során 10 rendőr, 5 őslakos és öt civil halt meg, több mint 200-an sebesültek meg, közülük nyolcvanan lőtt sérülésekkel. Ezen felháborodva további 11, túszul ejtett rendőrt végeztek ki a tüntetők.

Az eset rögtön felkeltette az Amnesty International figyelmét is, a szervezet azt kifogásolta, hogy sokáig csak a tüntetők ellen indult büntetőeljárás, az ítélethozatalkor pedig gyenge bizonyítékokra támaszkodtak a bírák, így ítéltek el gyilkosság és lázadás vádjával embereket. Egy kisebb eljárásban megvizsgálták ugyan a biztonsági erők felelősségét, azonban a parancsot kiadó hatóságok ellen soha nem indult eljárás.

A Wikileaks információi szerint az Egyesült Államok limai nagykövete kritizálta a perui kormányt a tüntetőkkel szembeni engedékenységéért, és felhívta a figyelmet, hogy problémák adódhatnak a gazdasági együttműködésben, amennyiben a tüntetések folytatódni fognak.

Aggasztó volt, de nemrég még aggasztóbb lett a helyzet: a perui parlament nemrégiben elfogadott egy törvényt, amely felmenti a szolgálat közbeni fegyverhasználat során emberéleteket kioltó rendőröket, katonákat a felelősségrevonás alól. Hazai és nemzetközi emberjogi szervezetek máris hevesen tiltakoznak, így az Emberjogi Ombudsman (Defensoria del Pueblo), ahogy az ENSZ Emberjogi Biztosa is. A limai illetőségű Instituto Libertad y Democracia pedig egyenesen „gyilkoláshoz való jogról” beszél.

Egy dublini székhelyű civil szervezet, a Front Line Defenders (FLD) e hónapban közreadott jelentésében frappánsan és ijesztően fogalmazza meg, mi történhet, ha Peruban aggódni mersz a természetvédelmi és szociális problémák miatt: „ki leszel téve halálos veszélynek, megerőszakolhatnak, megfigyelhetnek elektronikusan és konkrétan is, megbélyegeznek a nemzeti médiában, lefoglalhatják, vagy ellophatják a felszerelésedet, kezelésbe vehetnek a vállalatok „biztonsági erői” a tüntetések során, letartózhatnak lázadás, terrorizmus, erőszakos viselkedés, bitorlás, birtokháborítás, hivatalos rendelkezésnek való ellenállás vagy engedetlenség, hivatalos személyek bántalmazása, emberrablás, nemzeti szimbólumok gyalázása, randalírozás, zavarkeltés, vagy más vádakkal.”

Az FDL arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás eszközeivel a perek során visszaéltek olyan esetekben, amikor a vádlottak békés tiltakozók voltak, ennek ellenére terrorizmus, vagy lázadás vádjával illették (és helyenként ítélték el) őket. „Jelenleg 400 ember ellen folyik eljárás, az ellentáborból meg senki ellen” – írják, megemlítve, hogy például egy Milton Sanchez Cubas nevű férfiról tudják, hogy legalább 50 esetben bántalmazott brutálisan tüntetőket.

The Guardian

Közérdeket sértő befektetéseknek adhat lendületet Dragnea rendelete

P1440203
A rétyi fűrészüzem építés alatt

Nem sokat ér egy szabály Romániában, ha annak megszegése semmilyen következménnyel nem jár – civil aktivistákat kérdeztünk a Liviu Dragnea által aláírt, május 30-án, a Hivatalos Közlönyben megjelent kormányrendelet lehetséges következményeiről.

Az új Dragnea-kormányrendelet eltörli az Elena Udrea miniszteri mandátuma során, 2010-ben megalkotott 2701-es számú kormányrendelet 4-es cikkét, amely kimondja: semmisnek nyilváníthatók azok az urbanisztikai és területrendezési tervek, amelyek nem veszik figyelembe a kormányrendelet mellékletében rögzített, a közvita megszervezésére és a lakosság informálására vonatkozó előírásait. Hargita megye főépítésze szerint nem a közvita megszervezésének kötelezettsége törlődik, ez a jogszabály csupán azt küszöböli ki, hogy egy projektet, tervet semmisnek nyilvánítsanak abban az esetben, ha valaki kifogást támaszt a lakosságnak a vitafolyamatba való bevonásával kapcsolatosan.

Nem szűnik meg az önkormányzatok kötelezettsége, hogy közvitát szervezzenek a településrendezési tervekről – véli Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti vezetője is. “Ezeknek a terveknek – végső elfogadásuk előtt – környezetvédelmi engedélyt is kell szerezni, a környezetvédelmi törvénykezés mindenképp előírja a közvitát” – magyarázta. Szerinte ha esetleg módosítani akarnák ebbe az irányba a környezetvédelmi törvénykezést, a hatóságok akkor sem tudják megkerülni a közvitát, mivel azt nemzetközi egyezmények (az Aarhusi Konvenció) és EU-s irányelvek (a SEA Direktíva) is előírják, amelyek Romániára is kötelező érvényűek.

A rendelet ellentmond az európai szabványoknak és az Aarhus-i Egyezménynek, valamint olyan alapvető törvényhozási elveknek, hogy egy törvényt elvileg nem lehet miniszteri rendelettel módosítani – véli Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Székely vagyok, gyújtogatok? Március 15-én égették fel a Natura 2000-es területet

1604394_761610447190336_874110752_n

Felháborító, sokkoló, érthetetlen, amit hétvégén történt Hargita megyében: amíg egyesek a nyergestetői március 15-i ünnepségen vettek részt, ismeretlen tettesek felégették az Alcsíki-medence Natura 2000-es területet.

“Több tíz hektár égett néhány óra alatt. Eltűntek a legértékesebb Natura 2000-es élőhelyek… és a hétvége alig kezdődött el… (köszönjük a tusnádi és csíkszentsimoni embereknek, akik részt vettek a tűz oltásában)” – írja a Natura 2000-es terület gondnoka, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Facebook-oldalán közölt galéria mellett magyarázatként. Olvasd el a teljes sztorit

A fák anyja: gyerekeként nevelte a csemetéket a 101 éves asszony


Fotó: beingindian.quora.com

Egy iskolázatlan, egyszerű földműves asszony – aki azt állítja magáról, 101 éves (más források szerint a nyolcvanas éveiben jár) – 284 banyan fát ültetett élete során. Mivel férjével nem volt gyerekük, a csemetéket úgy gondozták, mintha a gyerekeik lettek volna, amíg megnőttek és “függetlenedtek”.

Olvasd el a teljes sztorit

Csak ajánlást adna az EU a palagáz-kitermelésről

Lemondott az Európai Bizottság a palagáz-kitermelés törvényi szabályozásáról, csupán ajánlást tesz a téma kapcsán a tagállamoknak – írja a Le Monde. Ennek nyomán több európai és nemzetközi környezetvédő szervezet és aktivistacsoport az EU döntéshozói fórumainak címzett nyílt levélben sürgeti a szigorú szabályozást és az európai környezetvédelmi elvek és alapjogok tiszteletben tartását.

Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »