Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «korall»

Újjászületett egy csendes-óceáni atoll

korall

photo by Luiz A. Rocha via shutterstock.com

Egy több mint száz évvel ezelőtti tájfun során elpusztult csendes-óceáni korallzátony-sziget újjászületését figyelték meg ausztrál kutatók.

Az Aucklandi Egyetem szakemberei, Murray Ford és Paul Kench a Marshall-szigetek részét képező Nadikdik-atoll változásait vizsgálták, amelyek azóta mentek végbe, hogy 1905-ben egy hatalmas tájfun elmosta és elpusztította a térség korallzátonyainak jelentős részét. Tanulmányuk a Geomorphology című folyóiratban látott napvilágot.

A szigetről készített légi felvételek jelentős változásokat mutattak a második világháború vége és 2010 között. Mindössze 61 év leforgása alatt az egyik sziget-kezdemény dús növényzetű, stabil szigetté nőtte ki magát, míg számos, korábban különálló terület egyetlen nagyobb szigetté tömörült össze.

“A vihar kétség kívül hatalmas mennyiségű üledéket termelt és nagy mennyiségű korallt hordott a szigetekre, amelyek így könnyebben tudtak regenerálódni” – magyarázták a szakemberek, hozzátéve, hogy az új szigetek gyakorlatilag a régiek helyén alakult ki. Ford, aki maga is három évig élt a Marshall-szigeteken, elmondta, a változások rövid idő alatt történtek, azt jelezve, hogy a zátonyképződés gyorsan végbemenő folyamat.

“A bizonyítékok szerint annak ellenére, hogy a tájfun több mint száz évvel ezelőtt pusztított, a szigetek földfelszínének alakulása még mindig zajlik” – mutattak rá a kutatók. A szigetképződés bonyolult és dinamikus természetének jobb megértésével a kutatók közelebb kerülhetnek annak megismeréséhez, hogy a szigetek miként reagálnak a globális felmelegedés okozta tengerszint emelkedésre.

A mostani vizsgálat a csendes-óceáni szigetek geomorfológiai tanulmányozására irányuló nagyobb kutatás részét képezte – adta hírül a The New Zealand Herald című új-zélandi napilap internetes oldala.

Forrás: The New Zeeland Herald via MTI

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását


Fotó: Phil Campbell via flickr

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását az óceán élelemhiányos “sivatagában”, mivel magukba szívják a szerves anyagokat és táplálékká alakítják őket a zátonyok élőlényei számára – fedezték fel holland kutatók.

A szivacsok csaknem tízszer annyi anyagot hasznosítanak újra, mint a baktériumok, és annyi tápanyagot állítanak elő, mint a zátony koralljai és algái együtt – idézi a BBC hírszolgálata a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányt. Olvasd el a teljes sztorit

Kétszáz éve pusztítjuk a Nagy Korallzátonyt

Már az európai telepesek 19. századi megérkezésével megkezdődött a Nagy Korallzátony partközeli részeinek pusztulása Ausztráliában.

George Roff, a Queenslandi Egyetem kutatója és munkatársai jutottak erre a következtetésre munkájuk során. A mezőgazdaság miatt a mellékfolyókon keresztül több üledék és több tápanyag került a tengerbe, ez károsította a korallokat és érzékenyebbé tette őket a viharokkal és más káros környezeti hatásokkal szemben. A telepesek 1870-ben érkeztek Queensland partjaira – írják a szakértők a Proceedings B című szaklapban.
Olvasd el a teljes sztorit

Nemsokára alig marad valami a Nagy Korallzátonyból

Fotó: Google Street View

Soha nem látott ütemben pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony: az ország növekvő szén- és földgázexportja, a klímaváltozás és a pusztító tengericsillag-hadjáratok nyomán a természeti kincs korallal borított területeinek kiterjedése öt százalékra eshet vissza a következő évtizedben – figyelmeztet egy tanulmány.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) kutatói szerint kicsivel több mint egy nemzedéknyi idő alatt a világ legnagyobb élő organizmusának korallállománya mintegy felére csökkent. A pusztulás üteme 2006 óta jelentősen felgyorsult. A korallzátonyoknak világszerte számos fenyegetéssel kell szembenézniük, elsősorban is az óceánok hőmérsékletének emelkedésével, a növekvő savasodással és az erőteljes viharokkal. Az ausztrál Nagy-korallzátony esetében azonban sokkal összetettebb és nagyobb mértékű fenyegetésről van szó – húzták alá a szakemberek. “Földrajzi viszonylatban és a pusztulás kiterjedésének tekintetében a világon egyedülálló jelenséggel van dolgunk” – magyarázta John Gunn, az AIMS vezetője.
Olvasd el a teljes sztorit

Napernyőkkel védik majd a korallzátonyokat?

Fotó: Paul/flickr.com

Hatalmas napernyők védhetik meg a különösen veszélyeztetett korallzátonyokat a jövőben kutatók szerint. Sok korallzátony létét olyan súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, hogy sürgősen új módszerek kidolgozására van szükség.

Az Ausztrália keleti partjánál kétezer kilométer hosszan elterülő Nagy-Korallzátony bizonyos területeit csak az óriási árnyékolók menthetik meg – mondta Ove Hoegh-Guldberg, a brisbane-i Queenslandi Egyetem tengerkutatója. Hozzáfűzte, hogy a napernyők segítségével viszont elkerülhető lehet a korallok kifehéredése és elpusztulása.

“A klímaváltozás mértéke és sebessége nagyobb, mint amihez számos faj képes alkalmazkodni, majd fennmaradni” – írta az ausztrál szakértő amerikai kollégáival a Nature Climate Change című szaklapban.
Olvasd el a teljes sztorit

Elektromos áram stimulálja a korallok növekedését

Színpompás korallok lepik el az ember által készített tengeralatti fémszerkezetet, amelybe áramot vezettek. A korallok gyorsabban fejlődnek, mint „normálisan”; a technológia segít abban, hogy visszatelepítsük az organizmusokat olyan helyekre, ahol már kihaltak a vízszennyezés miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

2100-ra visszafordíthatatlan lehet a korallok pusztulása

Fotó: Daniel García Peris/flickr.com

A világ korallzátonyai még a század vége előtt visszafordíthatatlanul elkezdenek pusztulni, vélik a kaliforniai Stanford Egyetem Carnegie Intézetének kutatói. A légkör széndioxid-koncentrációjának emelkedése egyre inkább elsavasítja az óceánokat; az egyre mostohább közegben egy idő után eljön az a pillanat, amikor a korallok lassabban reprodukálódnak, mint ahogy újratermelődnek.

Olvasd el a teljes sztorit