Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «klímaváltozás»

13 millió amerikai van veszélyben a klímaváltozás miatt

klima
photo by alphaspirit via shutterstock.com

Több mint tizenhárommillió, vagyis a korábbi becsléseknél jóval több amerikai veszítheti el az otthonát a század végére a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt – figyelmeztettek a szakemberek.

A kutatók a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatait, valamint a népesség-növekedési mutatókat összevetve nézték meg, hogy az Egyesült Államok part menti területein milyen következményei lehetnek a különböző mértékű tengerszint-emelkedéseknek 2100-ig.

Eredményeik szerint 90 centiméternyi tengerszint-emelkedés esetén 4,2 millió, 1,8 méternyi emelkedés esetén 13,1 millió embernek otthont adó földterület kerülne veszélybe.

A sűrűn lakott part menti területek közül Floridának kell szembenéznie a legnagyobb kockázattal: a délkeleti állam 6,06 millió lakója kényszerülne elhagyni az otthonát 1,8 méternyi tengerszint-emelkedés esetén. Egy ilyen forgatókönyv Louisianát, Kaliforniát, New York államot, New Jersey-et, Virginiát, Massachusettset, Texast, Dél- és Észak-Karolinát is súlyosan érintené.

A tanulmányt vezető Mathew Hauer, a Georgiai Egyetem munkatársa szerint az otthonukat elvesztő emberek számára vonatkozó legfrissebb előrejelzés majdnem háromszorosa a korábbi becslésnek.

A Nature Climate Change című folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint megfelelő óvintézkedések hiányában olyan méretű népességmozgás várható az Egyesült Államokban, mint a 20. századi nagy migráció idején, amikor a rossz gazdasági körülmények és a szegregációs törvények miatt több mint hatmillió afroamerikai költözött el a déli államokból.

A szakemberek szerint a Miamihoz és New Orleanshoz hasonló kaliberű városok lakosságának több mint negyede válhat érintetté a part menti áradásokban, míg a floridai Monroe megye, az észak-karolinai Hyde és Tyrrell megyék lakosságának 80 százaléka kényszerülhet elhagyni az otthonát.

mti

Tévesek voltak az óceánkutatók mérései: nagy viharokra számítanak

vihar
photo by Slava Gerj via shutterstock.com

A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez – derítették ki német kutatók.

A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között. Ez például azt eredményezheti, hogy jelentősen megnő a heves viharok kockázata.

Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.

“Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő” – hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.

“Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése” – tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.

A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.

Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. “Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek – mondta Rietbroek.

A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.

mti

Emberi tevékenység okozta az elmúlt évek melegrekordjait

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.

Olvasd el a teljes sztorit

Klímaváltozás Magyarországon: megjelentek a szúnyogirtó fogaspontyok a Zagyvában

"Gambusia holbrooki" by Osado - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Gambusia holbrooki” by OsadoOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A klímaváltozás jele lehet a szúnyogirtó fogaspontyok (Gambusia holbrooki) megjelenése a természetes tavakban, folyókban, legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak példányokat – közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke az MTI-vel.

Olvasd el a teljes sztorit

A tavalyi volt a legmelegebb december Nagy-Britanniában

A tavalyi volt a legmelegebb december Nagy-Britanniában a mérések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ráadásul ez volt a valaha mért legcsapadékosabb hónap – derül ki a brit Meteorológiai Hivatal adataiból.

Olvasd el a teljes sztorit

Ha szerencsések vagyunk, még kb. húsz évig élvezhetjük az életet abban a formájában, ahogyan megszoktuk

Legalábbis így gondolja a Gaia-elméletéről ismert James Lovelock. A saját útját járó klímatudós szerint a katasztrófa elkerülhetetlen, a karbonkvóta-kereskedelem egy vicc, és az etikus, környezettudatos életvitelre való buzdítás valójában becsapás.

Olvasd el a teljes sztorit

Óriási botrány: neves tudósokat „vásárolt meg” a Greenpeace, hogy azt mondják, nem mi tehetünk a klímaváltozásról

harper

A Greenpeace tegnap bejelentette, hogy nemrégiben lezártak egy kísérletet, aminek tárgya az volt, hogy kiderüljön, milyen egyszerű megvásárolni bizonyos tudósok véleményét a klímaváltozás terén. Ráadásul nem akármilyen tudósokról van szó, hanem az Egyesült Államok nagy egyetemeinek professzorairól.

A Greenpeace nagy-britanniai tagjai egy nagy olaj- és aranykitermelő vállalat képviselőinek adták ki magukat, és megkérték a Princeton kutatóit, hogy írjanak tanulmányt a szén-dioxid és a szénalapú iparműködés jótékony hatásairól a fejlődő országokban.

„A professzorok beleegyeztek abba, hogy megírják ezeket a jelentéseket és kijelentették, hogy nem kötelesek bejelenteni, honnan származik ezeknek a tanulmányoknak a finanszírozása. Olyan dokumentumokra hivatkozva, amelyeket ipari képviselők támogattak – és amelyek között olyan is volt, amelyet állami vizsgálatokon és sajtóanyagokban is felhasználtak – Frank Clemente professzor például azt mondta, ezekben az esetekben sosem azonosították a támogatót, és minden publikációját úgy tüntette fel, mint független tanulmányt. A másik híres kutató, aki tagadja a klímaváltozás ember általi okait, William Harper professzor beleegyezett abba, hogy megírjon egy tanulmányt egy közel-keleti olajvállalatnak, a szén-dioxid jótékony hatásairól, és megígérte, hogy titokban tartja a cégfinanszírozást” – írja a Greenpeace közleménye.

William Harper a Princeton fizikaprofesszora. Azt írta a Greenpeace-nek egy emailben, hogy a Peabody Energy (ami a legnagyobb nem állami bányászati vállalat a világon) egyszer több ezer dollárt adott neki, hogy egy állami meghallgatáson tanúskodjon, a környezetvédelmi szervezet ugyanakkor megtudta, hogy egy másik professzor több tízezer dollárt kapott, hogy egy szövetségi meghallgatáson klímaváltozás-szkeptikus álláspontot képviseljen. Ugyanakkor a The Donors Trust, amelyet a közelmúltban többször azzal vádoltak meg, hogy az amerikai konzervatív politikai és gazdasági szereplők pénzét mossa tisztára, egy inkognitóban levő riporternek módszeresen elmagyarázta, hogyan tudnak a Közel-Keletről észrevétlenül pénzt juttatni a megfelelő klímaszakértőknek. A beszélgetés meghallgatható itt.

Frank Clemente professzor szociológus a Pennsylvania Állami Egyetemen. Tőle azt kérték, hogy írjon egy olyan tanulmányt, amely ellentmond azoknak a kutatóknak, akik azt állítják,hogy szénalapú gazdaság korai halálesetek okoz (ahogyan ezt például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítja, akik szerint évente 3,7 millióan esnek áldozatául az ezáltal kiváltott légszennyezésnek). Clemente azt mondta, 15 000 dollárért cserébe megírja ezt a tanulmányt, leközli a nevével és titulusával, 8-10 oldalas lesz. Azt is mondta, hogy egy újságban 6000 dollárért lehet leközölni. A professzor egy levélváltásban elmesélte, hogy egyszer 50 000 dollárt kapott a Peabody Energytől, mert a szén globális értékéről értekezett.

A Greenpeace által közzétett anyagban számos más meghökkentő részletet árultak el az érintettek. Harper egy tanulmány árát 250 dollár/órában határozta meg, és azt kérte, a pénzt a a CO2 Koalíció nevű szervezetnek juttassák el, amelynek ő vezetői körébe tartozik. Harper ezt írta a munka felvezetőjébe, hogy kedvtelésből végezte el a kutatásokat. A konklúziója pedig az, hogy ha lecsökkentenénk a fosszilis források használatát, az egy immorális és irracionális politikai magatartás lenne.

totb.ro

Bhután vállalná a legtöbbet a klímaváltozás ellen: megőrzi erdőit

"HaaValley" by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). - No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

HaaValley” by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Se narancs, se banán, se mogyoró, se kávé? A WWF példái jól mutatják, mennyire fog fájni a klímaváltozás

narancs
photo by chanwangrong via shutterstock.com

A WWF új, Vihar előtti csend címen kiadott jelentése négy, világszerte fogyasztott mezőgazdasági termék – a kávé, a narancs, a mogyoró és a banán – példáján keresztül mutatja be a klímaváltozás drasztikus hatásait.

Thilo Pommerening, a WWF Németország éghajlatváltozási szakértője elmondta: „A klimatikus körülmények változása, valamint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy épp az árvizek már jelenleg is számos mezőgazdasági termény hozamának csökkenéséért felelősek. Arra számíthatunk, hogy a jövőben további terméskiesést tapasztalhatunk a változások következtében. Az éghajlatváltozás negatív hatásai ugyanis a jövőben tovább fognak erősödni, a globális felmelegedés és az ehhez történő alkalmazkodás mértékétől függően. A jelenlegi brazil és kaliforniai aszályok ízelítőt adnak abból, hogy mi vár ránk.”

A jelentés kiemeli, hogy a globális felmelegedést elsődlegesen okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus korlátozása nélkül oda juthatunk, hogy a ma még leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben.

“A terméscsökkenéssel érintett országoknak segítséget kellene kapniuk az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Míg az éghajlatváltozás hatásai az élelmiszerekre  (azaz a magasabb árak vagy minőségcsökkenés) az iparosodott országokban még elviselhetőek, a fejlődő országokban élő gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára drámaiak lehetnek” – fejti ki Pommerening.

A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnam adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az évszázad közepére azonban a jelenlegi termőterületeiknek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban.

A világon legnagyobb mértékben termesztett gyümölcs, a banán termelése is erőteljesen érintett. A melegebb idő, a viharok és áradások kedveznek a veszélyes baktériumok és gombák elterjedésének, e növénybetegségek kiirtása pedig rendkívül költséges. Külön kihívást jelent, hogy a banántermelés jó része egyetlen fajtán alapul, így egy-egy betegség szinte a teljes globális termést tönkreteheti. A világ harmadik legnagyobb exportőreként nyilvántartott Kolumbiában az éghajlatváltozás következtében a banántermelésre alkalmas területek mintegy 60 százaléka eltűnhet 2060-ra.

A narancs számára a legnagyobb veszélyt az aszály jelenti. A világon elfogyasztott narancslé fele Brazíliából származik, és az ország narancstermelésének 80 százalékát egyetlen állam, São Paulo adja. A termeléshez jelenleg is egyre gyakrabban intenzív öntözés szükséges, ami az 1960-as és 1970-es években még egyáltalán nem volt elterjedt. Az ültetvények területe is délre tolódott az államon belül, szintén az éghajlatváltozás következtében. A kaliforniai és floridai termelőterületek is egyre inkább érintetté válnak vagy a vízhiány, vagy pedig a tengerszint-emelkedés miatt.

A mogyoró világpiacát Törökország uralja, a globális termelés 70 százalékát meghaladó részesedésével. 2014-ben egy hatalmas terméskiesés a világpiaci ár megduplázódásához és az európai csokoládégyártók beszerzési stratégiájának megváltozásához vezetett. A török környezetvédelmi minisztérium szerint Törökországban a termőterületek országos szintű eltolódására és terméscsökkenésre kell számítani, ami hatással lesz az ország gazdasági helyzetére is.

„Mindeddig a tudomány az egyes kiemelt mezőgazdasági termékekre összpontosított. Az éghajlatváltozás globális élelmiszerellátásra gyakorolt általános hatásai azonban még nincsenek áttekintő módon felmérve, pedig ezzel sürgősen foglalkoznunk kellene” – mondja Pommerening.

wwf

Borbély László hatékonyabb kommunikációs kampányokat szeretne a klímaváltozásról

Romániának a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aktuális álláspontját ismertették a környezetvédelmi és a külügyminisztérium szakemberei november 24-én, kedden a képviselőház fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságának vezetőivel és tagjaival. Borbély László, az albizottság kezdeményezője elmondta, hogy az általa vezetett külügyi bizottsághoz tartozó albizottság aktívan részt kíván venni abban a folyamatban, amely a már elfogadott országos stratégia gyakorlatba ültetését jelenti.

„A december elején megszervezett párizsi klímaváltozási csúcstalálkozó után Romániának világosan meg kell fogalmaznia céljait és prioritásait. Emellett egy hatékonyabb kommunikációs folyamatot is el kell indítani a közvélemény informálására és felkészítésére, amelyen keresztül körvonalazni kell mind a megelőzési lehetőségeket, mind pedig az esetleges káros hatásokat” – hangsúlyozta a keddi találkozón Borbély.

Borbéály elmondta, hogy Románia teljesítette vállalásait az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentését illetően, jövő év elején, a tavaszi parlamenti ülésszak idején a környezetvédelmi és a külügyi szaktárcák egy átfogó jelentést mutatnak majd be a parlamentnek Románia fenntartható fejlődési stratégiájának helyzetét illetően.

közlemény

előző »