Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «kísérlet»

Kísérletnap Kolozsváron: ökológiai lábnyom, DNS-izolálás nyálból és más izgalmas kísérletek

Kiserletnap_plakat1

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete újra megszervezi a
Kísérletnapot Kolozsváron, amelyre minden érdeklődőt várnak. A programot úgy állították össze, hogy általános- és középiskolások számára is érthető és érdekes legyen.

Időpont: 2015. április 9, csütörtök, 10.00-15.00 óra
Helyszín: a BBTE Zoológia épülete (Mikó-kert, Klinikák u. 5-7).
További információk: fenesi.annamaria@gmail.com, honlap: http://bioge.ubbcluj.ro/hu/kiserletnap-2015/

Program
Kicsoda Petrov? Embercsontváz testközelből
Egy, két, há’, start: verseny a növényvilágban
Kik takarítanak utánunk? Biológiai lebontás
Madarat tolláról: tollszerkezet vizsgálat
Vérkenetek vizsgálata madaraknál
Ökológiai lábnyom számolása
A mikrovilág rejtelmei
Lufi fújás élesztők segítségével
Növények színanyagainak szétválasztása kréta segítségével
Anatómiai preparátumok vizsgálata
Micsoda madár! Háromszintes madárfelismerési játék
A fürkészdarazsak csodálatos világa
Mi a különbség? Tavaszi növényfajok összehasonlítása
DNS izolálása emberi nyálból

Jó hír: ránevelhetjük agyunkat, hogy az egészséges kaját kívánjuk

barack

Sokunknak okoz gondot, hogy egyszerűen nem tudunk nemet mondani olyan fogásoknak, amelyekről tudjuk, hogy egészségtelenek: tömjük magunkba a csokoládét, chipset, szalmakrumplit, gyorskajáldás szendvicset, pizzát, és átsiklik a menüben a szemünk a salátákon. Nemcsak a jobb íze miatt szeretjük a “junk foodot”, hanem a kalóriadús ételek hosszú távú fogyasztása túlaktiválja az agyunk jutalomközpontját, ezért választjuk inkább például a csokipudingot az alma helyett – írja a News Wise.

Ám van jó hír is: a Nutrition and Diabetes szaklapban megjelent tanulmány szerint lehetséges, hogy fokozatosan ráneveljük az agyunkat, hogy az egészséges élelmiszereket preferálja az egészségtelenekkel szemben, és ellenálljon a függőséget okozó kaják csábításának. Olvasd el a teljes sztorit

Negyven éve nem locsolja, mégis zöldell

urna

David Latimer egy 80 éves brit férfi. 1960 húsvét vasárnapján fogott egy óriási lombikot, és beleültetett egy kertet. Az aljára tett némi földet, egy kis vizet, és utána a palántákat egy drót segítségével beültette. Majd egyszerűen rátette a kupakot.

Az üveget mindössze egyszer, 1972-ben nyitotta ki, hogy megöntözze a kertet. Azóta soh. Amennyivel segített a belső élővilágnak, hogy az üveget néha kitette a napra. Az általa alkotott kis ökoszisztéma immár 54 éve mindenféle probléma nélkül él. És – ahogyan a képeken is látszik – nem is néz ki rosszul. Olyan, mint a Föld bolygó mikróváltozata.

urna2

urna3

A talajban levő baktériumok feldolgozzák az elhalt növényeket, elősegítve a rothadási folyamatot, a rothadás pedig felszabadítja a széndioxidot, amelyre a növényeknek szüksége van. A talajra esett levelek lebomlásából nyerik a kert növényei a tápanyagokat is. A fotoszintézis egyben a páratartalmat is szabályozza, kialakul a víz körforgása. Latimer, (aki foglalkozása szerint mérnök), a The Daily Mail-nek azt mondta, puszta kíváncsiságból vágott bele a kísérletbe. A kísérlet a brit sajtóban a „természet hihetetlen megújuló képességének, az élet körforgásának csodálatos példájaként” jelent meg.

Latimer azt mondja, számára most már kissé unalmas a projekt, de az mindenképpen izgalmas lesz, hogy örökül hagyja a gyerekeinek és unokáinak, hogy kiderüljön, meddig bírja a palackba zárt élővilág. És amennyiben a családjának nem kellene, úgy a Királyi Kertészeti Társaság fogja megörökölni.

Alant pedig egy videó arról, hogy hogyan csinálhatsz te is hasonlót. Mindenesetre mi is leírjuk a lépéseket:

1. Szükség lesz egy üvegtartályra. Széles nyakút érdemes választani mert könnyebb hozzáférhetőséget enged, és esztétikailag is jobban néz ki. Egy aranyhal-gömb például vagy gyerekeknek egy lekváros üveg is tökéletes!

2. Kell még komposzt, némi homok vagy kavics és természetesen a növény maga. Először tegyünk egy réteg homokot az üveg aljára, majd annyi komposztot, hogy a növény gyökereit el tudjuk majd igazgatni benne.

3. Végül helyezzük bele a növényt. Kevés kell belőlük és az az előnyös, ha kicsik, különben nehézkes betenni őket az üvegbe. Ideális a kis páfrány palánta, árvalányhaj vagy a David Latimer gömbjéből is ismert pletyka.

4. Miután a növények a helyükre kerültek, nyomkod meg körülöttük a földet egy hosszú kanállal vagy bottal, és még egy réteg homokot egyengess el a tövükben. Ez eltakarja a komposztot és csinosabb is lesz a kis kert.

5. Locsold meg kevés vízzel óvatosan és helyezd egy fényes helyre (de ne a tűző napra) vagy egy déli fekvésű ablakpárkányra.

Forrás: TOTB.ro/TOTB

Milyen lennél fekete bőrrel? A virtuális valóság empátia-generáló lehet


Illusztráció: RubyJi via flickr

Kutatók szerint a legtöbb embernek berögződött faji előítéletei vannak. Egy új kísérlet azonban azt mutatja, egy virtuális gyakorlattal mindez csökkenthető – a kérdés az, csupán pillanatnyilag, vagy akár hosszú távon.

A Barcelonai Egyetemen a Mel Slater vezette kísérlet előtt több nappal az alanyoknak fekete és fehér bőrszínű személyek arcát kellett párosítaniuk pozitív vagy negatív jelzőkkel, s amennyiben a fehérekhez gyorsabban társítottak pozitív, illetve a sötétbőrűekhez negatív értékelést, megállapítást nyert az implicit előítéletesség. Megjegyzendő, hogy a legtöbb amerikai automatikusan a fehérbőrűeket részesíti előnyben az ilyen asszociációvizsgálatokon. Olvasd el a teljes sztorit

Amerikai állatvédők betiltatnák a csimpánzokon végzett kísérleteket

chimp
Fotó: J P viaFilckr.com

A csimpánzok már évtizedek óta veszélyeztetett fajként vannak számon tartva, ám csak a szabadban élő példányokra érvényes a védettség. A több ezer, Amerikában fogságban élő példányt eddig nem védte törvény, így azokat laboratóriumi tesztekre és akár cirkuszi szórakoztatásra is használhatták. A U.S Fish and Wildlife Service (Amerikai Hal- és Vadvilág Társaság) megpróbálja kiterjeszteni a jogszabályt a fogságban tartott egyedekre is, megelőzve a csimpánzok kihasználását. Ugyanakkor a törvénymódosítás tartalmazza az állatok szállítási és eladási feltételeinek a szigorítását is.

Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen fejlett ország, ahol használják a csimpánzokat laboratóriumi tesztekben. Az állatokat fájdalmas műtéteknek vetik alá, és embertelen körülmények között tartják, sokszor még napvilágot sem látnak.

A módosítás csökkentené a csimpánzok egzotikus állatként való eladását, vagyis a szórakoztatóiparban való felhasználásukat is.

Az állatvédők reménykednek abban, a törvénymódosítás egy újabb lépes afelé, hogy az emberek megfelelően bánjanak a legközelebbi rokonaikkal.

Forrás: treehugger.com

A növények kihalnak a wifi-router mellett

Milyen hatása van az élő organizmusokra a wifi-routerek vagy mobiltelefonok áltak kibocsátott sugárzásának? Dániai diákok kísérlete érdekes eredményekkel szolgál. A kilencedikes lányok eredetileg a sugárzás emberekre gyakorolt hatását akarták vizsgálni, de erre nem volt lehetőség, így maradtak a növényeknél.

A kísérlet ötlete akkor merült fel a lányokban, amikor megfigyelték, ha a mobiltelefonuk közelében alszanak éjszaka, akkor másnap koncentrációs problémáik vannak az iskolában. A dániai Hjallerup Iskola felszerelése azonban nem volt alkalmas egy ilyen jellegű kísérlet embereken való kivitelezésére. Végül egy kicsit módosították az alapötletet, és a sugárzás hatását növényeken tesztelték.

A diákok hat tálca kerti zsázsát (Lepidium sativum) helyeztek el egy sugárzás nélküli szobában, és hat tálcával ugyanabból a növényből egy olyan helyiségbe, ahol két wifi-router is működött (számításaik szerint a két router sugárzása megegyezik egy mobiltelefonéval). Ezt figyelték 12 napon keresztül, dokumentálva a változást fotókkal is. A végeredmény pedig magáért beszél, a router közelében levő növények egyáltalán nem nőttek, vagy elpusztultak.

A kísérlet egy helyi iskolai tudományos versenyen is nyert, de világszerte felkeltette tudósok érdeklődését. A svédországi Karolinska Intézet meg akarja ismételni azt professzionálisan ellenőrzött körülmények között.

Fotók és forrás: mnn.com

Kísérletpéntek Kolozsváron: kulisszatitkok és víztisztítás házilag

Kíváncsi vagy mutáns szervezetekre vagy arra, hogy miért viselnek maszkot a szúnyoglárvák? Április 5-én Kolozsváron ismét vár a Kísérletpéntek.

Második alkalommal szervez a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Kara kísérletnapot, amelynek keretében biológiai és ökológiai kísérleteken, bemutatókon vehetnek részt az érdeklődők. A 2013-as Kísérletpéntek április 5-én lesz a Mikó-kerti (Klinikák 5-7.) Mikó-házban (az Állattani múzeum épületében). Olvasd el a teljes sztorit

Március 11-től tilos állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalmazni


A Society For The Protection Of Animals reklámplakátja

Március 11-től az Európai Unióban tilos állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalmazni – jelentette be a Vier Pfoten. Ez kivétel nélkül minden kozmetikai termékre vagy összetevőre vonatkozik, olyan cikkekre is, mint a szappanok, samponok, fogkrémek, tusfürdők. A régen várt dátum hatalmas győzelmet jelent az állatokkal végzett laboratóriumi kísérletek ellenzői számára.

Első ízben 1993-ban szavazták meg az EU törvényhozói az állati tesztek betiltását, a rendelkezés 1998-ban lépett volna érvénybe, ám többször is kitolták a határidőt. A kozmetikumipar nyomást gyakorolt a döntéshozókra, azzal érvelve, hogy nincs más módszer a biztonságos tesztek elvégzésére. Olvasd el a teljes sztorit

A Monsanto GMO-kukoricája rákot okozott kísérleti egereknél?


Forrás: naturalnews.com

Francia kutatók egy csoportjának kísérlete nyomán egereknél tumorok alakultak ki az amerikai Monsanto által forgalmazott GMO-kukorica rendszeres fogyasztását követően. A hím kísérleti egerek 50%-a, a nőstényeknek 70%-a halt meg idő előtt ezzel kapcsolatos betegségekben. A másik csoportban, amelyet nem génmódosított kukoricával etettek, csupán 20-30%-uk halt meg a természetesnél korábban.

Más szakértők azonban úgy vélik, a francia csoport kutatási módszerei nem voltak megfelelőek, és szkeptikusak az eredmények hitelességével kapcsolatban. A Monsanto szóvivője, Thomas Helscher azt nyilatkozta, a vállalat is megvizsgálja a kutatás megállapításait, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, korábbi tanulmányok százai bizonyították, hogy termékük biztonságosan fogyasztható. Olvasd el a teljes sztorit

Greenpeace: GMO-rizset teszteltek gyerekeken Kínában


Forrás: greenpeace.org

A Greenpeace állítása szerint Kínában gyerekeket használtak kísérleti alanyként, és etettek genetikailag módosított rizzsel egy amerikai-kínai közös kutatás érdekében. A kínai hatóságok tagadják a vádakat, és az ügy kivizsgálását ígérték.

A Greenpeace az augusztusban publikált kutatás után adott hangot erkölcsi aggályainak, rámutatván: az amerikai mezőgazdasági minisztérium által is támogatott projektben legalább kéttucatnyi 6-8 éves gyereket etettek fél éven keresztül a genetikailag módosított úgynevezett aranyrizzsel, anélkül, hogy annak egészségre gyakorolt hatásairól és esetleges mellékhatásairól a kutatók bármit is tudtak volna. Olvasd el a teljes sztorit

előző »