Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «kína»

A világűrben fogja a napenergiát gyűjteni Kína

ur
photo by 3Dsculptor via shutterstock.com

A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói.

Csang Jü-lin altábornagy, a központi katonai vezetés fegyverzetfejlesztési illetékese, egyben parlamenti képviselő a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, a nemzeti űrprogram részeként már azon dolgoznak, hogy milyen feladatokat kapjon Kína első űrállomása, amely a tervek szerint 2020-ra készül el.

Csang elmondta, feltételezéseik szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például “végtelen” mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára.

A hajtóanyagokkal és a napelemekkel pedig “naperőművet” lehetne építeni az űrben. A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Űrállomás súlya alig több mint 400 tonna.

Csang úgy vélte, a most folyamatban lévő kínai űrprogram tapasztalatai alapot szolgáltathatnak egy Mars-programhoz, illetve a világűr mélyebb, bolygóközi részeiben folytatandó kutatásokhoz.

A kínai űrprogram végső célja nem az “egyszerűnek” tekinthető Holdra szállás, vagy a jóval bonyolultabb Mars-program – jelentette ki a szakember, hanem a holdközi térség folyamatos kutatása egyre fejlettebb technológiákkal.

Kína 2020 körül szándékozik üzembe helyezni egy közepes méretű, három modulból álló 60 tonnás űrállomást.

Kína jelentős lépéseket tervez a környezetszennyezés ellen

kina
photo by Tom Wang via shutterstock.com

A kínai kormány szerdán bejelentette, hogy 2020-ig korszerűsítik a kínai szénerőműveket, hogy 60 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat.

A modernizálás eredményeként évente 100 millió tonnával kevesebb szenet égetnek el, és 180 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. Azokat az erőműveket, amelyek 2020-ra nem lesznek képesek megfelelni az energiapolitikai előírásoknak, bezárják.

Kína a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója, egyúttal a légkör szennyezéséért felelős országok listáján is az első helyezett. Tavalyelőtt az ország szénfogyasztása 4,2 milliárd tonna volt, és az elektromos energia több mint 70 százalékát szénerőművek állítják elő. Nemrégiben elismerték, hogy erősen alábecsülték fogyasztásukat, és az utóbbi években több százmillió tonnával több szenet égettek el, mint amennyit eredetileg közöltek.

mti

Kína hazudott CO2-kibocsátásának mértékéről?

Kína 17%-kal több üvegházhatású gázat bocsáthat ki valójában, mint amennyit a hivatalos statisztikái szerint bevallott – derül ki egy jelentésből, amelyet a The New York Times tett közzé.

Olvasd el a teljes sztorit

Nő a fehérarcú gibbonok száma Kína egyes részein

fotó: Gabriela Skollar/Gibbon Conservation Center

fotó: Gabriela Skollar/Gibbon Conservation Center

Növekvőben a ritka, veszélyeztetett fajok közé sorolt fehérarcú gibbonok populációja a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számoltak be egy friss felmérést követően helyi állatvédők a Hszinhua hírügynökségnek.

Olvasd el a teljes sztorit

Rekordszámú újszülött panda élt túl idén

panda
photo by Martinez de la Varga via shutterstock.com

Rekordszámú újszülött panda maradt életben az idén, az eddig világra jött 26-ból 23-an egészségesen fejlődnek a világ legnagyobb pandatenyésztő központjában, a délnyugat-kínai Szecsuanban – közölte a kínai média.

A korábbi rekordot 2013-ban állították be, abban az évben 20 új pandával gyarapodott a helyi pandaközösség. Az idei új bocsokkal, köztük a szintén rekordnak minősülő kilenc ikerpárral együtt a csengtui tenyésztő- és kutatóközpont területén 218 óriáspanda él.

A helyi szakemberek szerint a kivételes idei szaporulat a mesterséges megtermékenyítés tökéletesedésének, a külföldi állatkertekkel folytatott szakmai konzultációnak, a tenyésztésbe vonható alanyok egyre nagyobb választékának és az ezzel járó előnyöknek tulajdonítható. A pandáknak otthont adó központ a hétvégén közszemlére bocsátott az idén érkezettekből 13-at, közük hat ikertestvért, így az eseményről értesült civilek is találkozhattak velük.

Patrick Haverman, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) képviseletében Csengtuban az alkalmat megragadva a vadon élő állatok védelmére hívta fel a nemzetközi közösséget és bejelentette, hogy az egyik – szeptemberben született – pandaikerpárnak az anyját, a 14 éves Csinhót az UNDP jelképének választották.

Napjainkban kevesebb mint 2 ezer panda él vadon elsősorban Szecsuan és Senhszi tartományok bambuszerdeiben, és körülbelül 400-an vannak fogságban a világon. Veszélyeztetett élőhelyeikről épp a héten tett közzé jelentést a Greenpaece környezetvédelmi szervezet. Állításaik szerint a pandák és más vadak természetes életterét, a ritka növényzetet erdőirtások veszélyeztetik.

Ráadásul az elmúlt két évben csaknem 1300 hektár területen vágtak ki fákat olyan vidékeken, amelyeknek egy része az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A dokumentum szerint egyes részeken haszonnövények termesztésébe kezdtek.

Kína eddigi legnagyobb területen végzett pandanépszámlálása során, három tartomány erdőiben 268-nal több pandát találtak, mint tíz évvel ezelőtt. Az idén közzétett adatok szerint a pandák kétharmada az ország 67 természetvédelmi területén, csaknem 2,6 millió hektáron él, a területük nagyjából 12 százalékkal bővült.
Az óriáspandákról közismert, hogy szexuálisan nem számítanak aktívnak, ezért nem is szaporák. A vadon élő nőstények évente egyszer esnek teherbe és legfeljebb három bocsnak adnak életet. A fogságban élőknél ennél rosszabb az arány.

mti

A kínaiak 38%-a egészségtelen levegőjű városban él

Naponta négyezer embert öl meg a szennyezett levegő Kínában – állapították meg amerikai kutatók a hongkongi South China Morning Post című napilap pénteki számában ismertetett tanulmányban.

Olvasd el a teljes sztorit

50 millióan mérgezett vizet isznak Kínában

P1400755

Az ivóvízben található fluorid, arzén és jód körülbelül 50 millió embert mérgez a mai Kínában – közölte a Hszinhua hírügynökség kiadásában megjelenő Oriental Outlook.

Olvasd el a teljes sztorit

Gyárkémények füstjére vetített, síró gyerekarcok

stire-16-iun-foto-4

Kínában évente több mint félmillióan halnak meg a légszennyezésből eredő betegségek következtében. Sokan közülük gyerekek.

Olvasd el a teljes sztorit

Drónok leplezik le a környezetszennyezőket Kínában

d
WMCH Drone” by Clément Bucco-LechatOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Drónokkal ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását Kínában, s máris szabálysértők tucatjait fülelték le a legszennyezettebb levegőjű északi országrészben – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium hétfőn.

Olvasd el a teljes sztorit

Jó hír Kínából: jelentős pandaszaporulatról számolnak be

panda
photo by apiguide via shutterstock.com

2013 végéig a térségben 259-ről 340-re nőtt a pandák száma, miközben a környékben a számukra elérhető erdőterület is csaknem 14 százalékkal, 548 ezer hektárra bővült. Ez a Szecsuan tartományi város közigazgatásához tartozó területnek a 38 százaléka – tájékoztatták a Hszinhua hírügynökséget a település illetékesei.

A szaporulatot azért is tartják nagyon fontosnak, mert 2013 áprilisában a régióban egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés pusztított, amely 16 ezer 600 hektáron olyan területet érintett, amelyet a pandák élőhelyeként tartanak számon.

Az elmúlt években folyamatosan zajlottak a helyreállítási munkálatok, s a helyiek beszámolói szerint immár gyakrabban tűnnek fel a pandák, mint a földrengést megelőző időszakban.

A most ismertetett adatok a 2011-ben kezdett ja’ani pandanépszámlálás eredményei, s részét képezik a negyedik – tízévenkénti – országos felmérésnek. A harmadikat 1999 és 2003 között tartották.

2013 végén Kína három tartományának erdőiben 268-cal több pandát találtak, mint tíz évvel korábban, ami nagyjából 17 százalékos növekedést jelent. A vadon élő pandák számát végül 1864-ben állapították meg.

Szecsuan, Senhszi és Kanszu tartomány hat hegységének erdeiben, mintegy 4,36 millió hektárnyi területet vizsgáltak át. Azt is megállapították, hogy a nyilvántartásba vett állatok kétharmada, 1347 Szecsuan délnyugati erdeiben él.

2013 végén 375 óráspanda élt fogságban, ami szintén jelentős növekedés a tíz évvel korábbi helyzethez képest, amikor még csak 164-en voltak. A külföldi állatkertek közül 17-ben volt panda, kutatási, megfigyelési célból pedig a világ 12 országában 42 élt.

mti

előző »