Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ivóvízhiány»

Erdélyi falvakban is probléma a vízhiány

cikkek_59662

A legtöbb erdélyi városban még nem jelent problémát a vízhiány: a gyűjtőtavakból, artézi kutakból, folyók vagy patakok tisztított vizéből ellátott vízhálózatok még bírják a lakosság ellátását. Ám kisebb településeken, amelyek még nem csatlakoztak rá a városi vízhálózatra, vagy ahol egy kisebb, forrásokból táplált rendszer látja el a háztartásokat, egyre gyakoribb probléma, hogy elfogy a víz.

B.D.T.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között kiemelt helyen szerepel, hogy 2030-ra minden ember számára elérhető legyen a vezetékes víz és a csatornázás. Vezetékes vízhez persze elsősorban víz kell. És nem szükséges Afrikáig vagy Ázsiáig, sivatagos meleg égövi tájakig tekinteni, ha a vízhiány problémájára fókuszálunk. Kiapadt kutak, hetekig tartó szolgáltatás-szünet, kényszerű vízspórlás, állandó aggódás amiatt, hogy lesz-e holnap is víz a vezetékekben, kutakban: ez ma már egyre több erdélyi, székelyföldi faluban probléma. Olvasd el a teljes sztorit

Algás szennyvíztisztításé a jövő?

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

Új-Mexikóban egy kísérleti projekt keretében algákat használnak szennyvíz tisztítására és ezzel párhuzamosan energiatermelésre.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvíztisztító könyv: egyetlen lapja akár 100 liter vizet tisztít meg

11885212_10152973557832407_4340590601178704717_n

A szennyezett ivóvíz megtisztítására alkalmas könyvet készítettek a kutatók, akik szerint a fejlesztés hatékonynak bizonyult az első terepen végzett teszteken.

Olvasd el a teljes sztorit

50 millióan mérgezett vizet isznak Kínában

P1400755

Az ivóvízben található fluorid, arzén és jód körülbelül 50 millió embert mérgez a mai Kínában – közölte a Hszinhua hírügynökség kiadásában megjelenő Oriental Outlook.

Olvasd el a teljes sztorit

Most már tényleg mindenkit fenyeget az ivóvízhiány

kalifornia
Fogy az ivóvíz Kaliforniában, fotó: Radoslaw Lecyk via shutterstock.com

Az emberek világszerte riasztó mértékben merítik ki a földalatti víztározókat, ezzel százmilliók túlélési esélyeit fenyegetve – derül ki a Kaliforniai Egyetem és a NASA átfogó tanulmányából.

A föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. Ezek közül 13 esetében „jelentős a hiány”, így többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.

„Roppant komoly a helyzet” – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll.”

A tudósok a NASA’s GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.

Az UNESCO szerint  a világon több mint 2 milliárd ember támaszkodik a víztározókra, mint egyedüli ivóvízforrásra. A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, elsősorban éppen a Föld jelenleg is instabil területein, mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja.

Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőző években tapasztalták az ország történelmének legnagyobb szárazságát. A kétségbeesett gazdálkodók a földalatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami többjüket arra kényszerítette, hogy elhagyják az otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot.

Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló szituáció alakulhat ki.

„Az emberek látják a földalatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie” – mondta Iceland. „Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta.”

Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet, illetve gátolhatja a diplomáciai partnereket az Államokkal való együttműködésben.

Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéznek bizonyul a hozzáférés. Tehát az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése valamikor leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.

Mindeközben a földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése mind a föld alatt, mind felett hatalmas pusztításokkal jár.

„Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik” – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt. Nagyon gyorsan használjuk fel.”

A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.

Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.

Brown szerint a történelmi szárazság eddig példa nélküli lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.

Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán állt, miközben az esős évszak java már lecsengett.

Akkor a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy agglomeráció, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.

vice news/mti/totb

Ködből fakasztanak ivóvizet Marokkóban

"Fog over mountain" by Brandvenkatr - shot while on way back from Tirupati. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikipedia.

Fog over mountain” by Brandvenkatr – shot while on way back from Tirupati. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikipedia.

Ködből fakasztanak ivóvizet egy nagyszabású program keretében Marokkóban, ahol az ország délnyugati hegyvidékes térségében megalkották a világ legnagyobb “ködbegyűjtő és vízelosztó rendszerét” a falvak ivóvízellátásnak biztosítására.

Olvasd el a teljes sztorit

Milliók szenvednek vízhiánytól Brazíliában: az esőerdők kivágása miatt lehet, és a szegényeket sújtja leginkább

brazilia
photo by Ivan Pavlov via shutterstock.com

Milliók kezdtek vízkészletek felhalmozásába, házi kutak fúrásába és tettek egyéb óvintézkedéseket Brazíliában, miután az utóbbi hónapok súlyos szárazsága miatt felmerült annak a veszélye, hogy akár heti öt napra is leállítják a vezetékes vízszolgáltatást az ország egyes részein, így a legnépesebb metropoliszban, a 20 milliós Sao Paulóban is.

A legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán áll, miközben az esős évszak java már lecsengett – jelenti a Reuters brit hírügynökség.

Bár az illetékesek még reménykednek abban, hogy február második fele és március kiadós esőket hoz, a független előrejelzések nem hisznek az égi csodában: ezek szerint a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra teljesen kiapadhat. Ha a helyzet nem fordul jobbra, akkor a városvezetés szerint drámai víztakarékossági intézkedésekre lehet szükség, amelyek között az is felmerült, hogy a fogyasztók csak heti két napban kapjanak vezetékes vizet. Az elnöki kabinet egy név nélkül nyilatkozó tagja azt mondta a Reutersnak, hogy Sao Paulo mellett várhatóan Brazília két másik nagy agglomerációjában, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kell majd korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintene.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeznek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítenek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával készülnek a közelgő vízhiányra.

„Olyan a helyzet, mint amikor látod, hogy már csak 10 liter benzin van a tankban, és tudod, hogy nem fogsz eljutni a következő kútig” – mondta Stefan Rohr, a Ciesp nevű ipari szövetség környezetvédelmi igazgatója.

Ugyanakkor a lakosok és a kisvállalkozások döntő többsége nem engedhet meg magának ilyen kiadásokat, így számukra beláthatatlan gazdasági és közegészségügyi következményekkel járhat a vízhiány. Sao Paulóban januárban például megháromszorozódott a dengue-lázasok száma, ami szakemberek szerint arra vezethető vissza, hogy az emberek vödrökben kezdték el gyűjteni az esővizet, ez pedig odavonzotta a lázat terjesztő szúnyogokat.

A Sao Pauló-i szegénynegyedekben már most is csak a nap felében van víz, miután esténként 75 százalékkal csökkentik a víznyomást, így a dombokon fekvő favellákba nem jut el a víz. Egyes környező településeken még a karnevált is le kellett fújni a vízhiány miatt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazília vízenergiából fedezi energiaszükségleteinek nagyjából háromnegyedét, így a szárazság egyúttal áramkimaradásokat is hozhat. A víz- és áramhiány okozta potenciális termeléskiesés pedig akár fél százalékkal is csökkentheti Brazília gazdasági kibocsátását 2015-ben, miközben elemzők már e nélkül is stagnálást várnak idén a korábbi években még dinamikusan növekvő országban.

A helyzet súlyossága már csak azért is meglepő, mert Brazília rendelkezik a világ édesvizeinek 12 százalékával, de az ország lakóinak száma mindössze három százalékát teszi ki a Föld lakosságának. Az ország északkeleti csücskétől eltekintve általában inkább az áradások szoktak problémát jelenteni, nem pedig a szárazság.

Idén azonban az időjárás nagyot fordult. “Szörnyű év volt. A legutóbbi esős évszak szárazabb volt, mint a száraz évszak” – mondta Mauro Arce, Sao Paulo vízügyekért felelős illetékese a The Guardian című brit lapnak.

A gondok nem az év elején kezdődtek, már tavaly ősszel is fennakadásokat okozott a szárazság. Szeptemberben már 93 brazil településen kellett korlátozni a víz- és áramfogyasztást a kínálat hiánya miatt, Sao Paulóban sokszor állt a metró és szünetelt az internet-szolgáltatás is. Akkor a városi hatóságok azt mondták, felkészültek a legrosszabbra is, a helyzet azonban az elmaradó esők miatt tovább romlott.

Egyes szakemberek úgy vélik, a problémák mélyebben gyökereznek. Miközben a brazil metropoliszok fékevesztetten növekednek és népesednek, folyóik egyre szennyezettebbek, nem kis mértékben a víztisztítás szinte teljes hiánya miatt. Míg a folyók ideális esetben megoldást jelentenének a vízhiányra, jelen esetben a probléma részeivé váltak.

Antonio Nobre, Brazília egyik legelismertebb klímakutatója ennél is messzebbre ment. Azt mondta a BBCmti

Súlyos vízproblémák Kínában. Csatornákon terelik a Jangce vizét északra

Több mint 1400 kilométert meghaladó távolságot átszelő csatornák és csővezetékek kezdték meg pénteken ontani Kína leghosszabb folyójának, a Jangcénak a vizét a szomjazó északi országrészbe.

Olvasd el a teljes sztorit

Mi vár ránk 2015-ben?

1511277_10152419148086479_1866213663245549959_n

A Világgazdasági Fórum 1500 szakértője elég sötéten látja a jövőt. 10 jelenség, ami 2015-ben még kellemetlenebb hellyé teszi a világot.

2015-ben a legnagyobb globális probléma a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, nemcsak morális szempontból. Az egyenlőtlen társadalmak ugyanis hosszú távon kevésbé sikeresek. A fejlett és fejlődő országokban egyaránt a népesség szegényebb fele az erőforrások kevesebb mint 10%-a fölött rendelkezik – áll a jelentésben.

Második helyen a munkanélküliség növekedése áll. Régen a gazdasági növekedés új munkahelyeket jelentett, ma kicsit más a helyzet: a termelés simán növelhető az alkalmazottak számának emelése nélkül is. A dolgok ilyen szempontból még rosszabbra fordulhatnak a robotika és a 3D-nyomtatás további fejlődésével és elérhetővé válásával.

A harmadik probléma a vezetőképesség hiánya. Vezetők körében végzett kérdőves kutatás eredménye: 86%-uk szerint a világ a vezetői képességek válságával küszködik. Rengeteg hihetetlenül okos ember van, akik vállalatokat építenek föl, és élen járnak az innovációban, ám amikor a kormányokra és a nemzetközi szervezetekre, intézményekre nézünk, arra hajlunk, hogy csupán rituálékat és kis előrehaladást látunk – áll a jelentésben. Ennek fő okai a nepotizmus és a korrupció.

A hidegháború vége óta most ismét felerősödött a rivalizálás a nagyhatalmak között. A jelenlegi geostratégiai verseny ráadásul a politikai energiákat elvonta az olyan közös problémákon való gondolkodásról, mint a klímaváltozás vagy a globális egészségügy. “Amit ma látunk, az egy állandó, többdimenziós verseny és a kiépített kapcsolatok szimultán gyengülése”, márpedig nem kevesebb, hanem inkább több nemzetközi együttműködésre lenne szükség. Az olyan intézményeknek, mint a Világgazdasági Fórum, többek közt ez a szerepe, hogy a köz- és magánszféra szereplőit, akadémikusokat és civileket bevonjon ezek építésébe.

A képviseleti demokrácia stagnál. A közösségi hálózatok korábban soha nem látott erejű megnyilvánulási lehetőséget adtak az embereknek, de mindezzel együtt hiányzik az a fundamentális kapcsolat, ami az embereket a választott képviselőkkel összekötné.

A környezetszennyezés egyre intenzívebb főleg a fejlődő országokban. Kínában a légszennyezés 1,2 millió korai elhalálozásért volt felelős 2010-ben. Együtt kellene működni olyan technológiák kifejlesztésén, amelyek kevésbé szennyezőek.

A klímaváltozás “iróniája és kegyetlensége”, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek hatásai leginkább a társadalom legszegényebb rétegeit érintik, akik a legsérülékenyebbek, és a legkevésbé képesek tartalékokat felhalmozni. A kibocsátáscsökkentésre vonatkozó tárgyalások is nagyon fontosak, de jelenleg is problematikus a természeti katasztrófák elhárítása, az adaptáció – ebbe kellene sokkal többet befektetni.

A nyolcadik negatív jelenség 2015-re a nacionalizmus erősödése. A jelentés Skócia, Quebec, Katalónia, Belgium, Lombardia példáját hozza föl, igaz, feltételezésbe csomagolva: a nacionalizmus előretörése többek közt annak köszönhető, hogy régi lojalitások és tradicionális identitások erősödnek föl, ahogyan az emberek megpróbálnak védekezni a globalizáció káros hatásai ellen.

Jövőben a vízválsággal is szembe kell nézni; a leginkább érintett térségek a szubszaharai Afrika és Ázsia. Tudatosítani kell a világ közvéleményében és a döntéshozókban, hogy igenis a vízhez való hozzáférés problematikus 750 millió ember számára. Még több infó és változást hozó projektek a water.org oldalon.

Az egészségügyi szolgáltatások költségeinek növekedése az utolsó tétel a listán. Az országok egyre többet költenek majd egészségügyre, a rossz hír viszont, hogy a rákbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív- és keringési betegségek egyre több és több embert érintenek a fejlődő országokban.

weforum.org via totb.ro

100 napon belül kifogyhat az ivóvízből Dél-Amerika legnagyobb városa

A brazil Szövetségi Ügyészség arra figyelmeztet, hogy Sao Paolo városa 100 napon belül kifogyhat az ivóvízből, ha el nem kezdik szabályozni a fogyasztást.

„A Sabesp nevű vízközműnek és Geraldo Alckmin kormányzónak csupán néhány napja van megoldani a szituációt” – olvasható az ügyészség weboldalán. Amennyiben nem intézkednek a megadott határidőre, az ügyészség perrel kényszerítheti mindkettőt a víz adagolására.

A közmű nem ért ezzel egyet, a Bloomberg News kérdésére azt válaszolták, hogy „az intézkedés a fogyasztókat büntetné, és könnyen az ellentétes hatást érnék el vele”.

A vállalat szerint a a Sabesp és a lakosság erőfeszítései máris egy olyan (takarákossági) rendszernek megfelelő szintre csökkentették az igényeket, amely 36 óráig biztosítja vízellátást, majd 72 óráig szünetelteti

A Sabesp áprilisban indította a kampányát, amelyben 30%-os kedvezményt ígért azon fogyasztóknak, akik 12 hónapos átlágjaikhoz képest 20%-al csökkentik a fogyasztást. A vállalat ugyanakkor azt állítja, más vízellátóktól is hajlandó vásárolni, hogy biztosítani tudja Dél-Amerika legnagyobb városának (töb mint 20 millió fő) ellátását.

A Sabesp azt állítja, garantálni tudja az egész régió vízellátását az esős évszak beálltáig. A vállalatot úgy tervezték, hogy képes legyen ellátni márciusig a teljes lakoddágot, támaszkodva a

Centaraira medence biztosítási tartalékaira” – mondta májusban Rui Affonso pénzügyi igazgató. Az ügyészek által hasnzált tanulmány (amelyet a Campinas-i Egyetem kutató készítettek) azonban azt állítja, a medence 100 napon belül teljesen ki fog száradni.

Sao Paolo állam, amely a Sabesp ellenőrző részvényese, negyven éve nem szembesült ilyen aszállyal. A közmű részványei a tegnapi napon 1,5%-al estek(21,43 reálra), ez a legalacsonyabb május óta.

Bloomberg

előző »