Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ivóvíz»

Algás szennyvíztisztításé a jövő?

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

Új-Mexikóban egy kísérleti projekt keretében algákat használnak szennyvíz tisztítására és ezzel párhuzamosan energiatermelésre.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvíztisztító könyv: egyetlen lapja akár 100 liter vizet tisztít meg

11885212_10152973557832407_4340590601178704717_n

A szennyezett ivóvíz megtisztítására alkalmas könyvet készítettek a kutatók, akik szerint a fejlesztés hatékonynak bizonyult az első terepen végzett teszteken.

Olvasd el a teljes sztorit

Így hűtsd a cicádat a kánikulában

cica

Végy egy lufit, töltsd meg vízzel, rakd a fagyasztóba, majd a kész jégömböt tedd a cicák vizestáljába, s nézd meg, mi történik.

Olvasd el a teljes sztorit

Most már tényleg mindenkit fenyeget az ivóvízhiány

kalifornia
Fogy az ivóvíz Kaliforniában, fotó: Radoslaw Lecyk via shutterstock.com

Az emberek világszerte riasztó mértékben merítik ki a földalatti víztározókat, ezzel százmilliók túlélési esélyeit fenyegetve – derül ki a Kaliforniai Egyetem és a NASA átfogó tanulmányából.

A föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. Ezek közül 13 esetében „jelentős a hiány”, így többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.

„Roppant komoly a helyzet” – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll.”

A tudósok a NASA’s GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.

Az UNESCO szerint  a világon több mint 2 milliárd ember támaszkodik a víztározókra, mint egyedüli ivóvízforrásra. A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, elsősorban éppen a Föld jelenleg is instabil területein, mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja.

Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőző években tapasztalták az ország történelmének legnagyobb szárazságát. A kétségbeesett gazdálkodók a földalatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami többjüket arra kényszerítette, hogy elhagyják az otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot.

Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló szituáció alakulhat ki.

„Az emberek látják a földalatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie” – mondta Iceland. „Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta.”

Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet, illetve gátolhatja a diplomáciai partnereket az Államokkal való együttműködésben.

Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéznek bizonyul a hozzáférés. Tehát az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése valamikor leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.

Mindeközben a földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése mind a föld alatt, mind felett hatalmas pusztításokkal jár.

„Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik” – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt. Nagyon gyorsan használjuk fel.”

A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.

Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.

Brown szerint a történelmi szárazság eddig példa nélküli lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.

Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán állt, miközben az esős évszak java már lecsengett.

Akkor a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy agglomeráció, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.

vice news/mti/totb

Ködből fakasztanak ivóvizet Marokkóban

"Fog over mountain" by Brandvenkatr - shot while on way back from Tirupati. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikipedia.

Fog over mountain” by Brandvenkatr – shot while on way back from Tirupati. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikipedia.

Ködből fakasztanak ivóvizet egy nagyszabású program keretében Marokkóban, ahol az ország délnyugati hegyvidékes térségében megalkották a világ legnagyobb “ködbegyűjtő és vízelosztó rendszerét” a falvak ivóvízellátásnak biztosítására.

Olvasd el a teljes sztorit

Fekáliából tiszta víz: egy gép, amely Bill Gates legújabb szenvedélye

Bill-Gates

A nem megfelelő csatornázás sok fejlődő országban problémássá teszi a tiszta ivóvízhez való hozzáférést. Az ebből adódó betegségek miatt több mint 700.000 gyerek hal meg évente. Erre jelenthet megoldást egy berendezés, amelyet Bill Gates is népszerűsít.

Olvasd el a teljes sztorit

A csapvizet reklámozzák Magyarországon

P1400755

A lakosságot a csapvíz fogyasztására ösztönző kampányt indított Magyarországon öt állami tulajdonú regionális vízmű. Az általuk kínált 15 mintát december 22-ig lehet megkóstolni és minősíteni a budapesti Árkád Bevásárlóközpontban.

Olvasd el a teljes sztorit

Rémisztő mértékű a vízszennyezés Kínában

3412711352_c395f96e82

A legnagyobb kínai folyók fele, a földalatti vizek 60%-a szennyezett Kínában. A probléma évek óta tartósan fennáll, és a lakosság ivóvíz-ellátását is komolyan veszélyeztetheti a jövőben – derült ki a legújabb kormányzati felmérésből.

Az ország általános környezeti adottságairól szóló éves jelentés szerint a tíz legnagyobb kínai folyó fele – így a Sárga folyó, az 1100 kilométeren át húzódó Huaj vagy az 1400 kilométert átszelő Liao – szennyezett, a szennyezés 9%-ban súlyos mértékű. A leghosszabb kínai folyó, a Jangce vize “viszonylag jó” minőségű – olvasható a jelentésben.

A 31 legnagyobb tó több mint fele, 17 hasonlóan rossz értéket, legalább enyhe szennyezettséget mutatott – derül ki az adatokból. A tavak a magas fokú szennyezettség mellett zsugorodást is mutatnak, ami az ivóvízbázisra is hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.

A kilenc legnagyobb öbölből ötben találtak komolyabb méretű szennyezést, kettőben kifejezetten rossz a helyzet. A földalatti vizek a vizsgált 4800 minta 60%-ában mutattak a normálisnál rosszabb minőségi értéket – sorolja a jelentés.

A környezetvédelmi minisztérium munkatársa szerint a szennyezés oka az, hogy mindenekelőtt az ipari üzemek figyelmen kívül hagyják a környezet védelmét. Az acélgyártó cégek, a vegyipari vállalatok, szénbányák és építőipar környezeti terhelése hatalmas, de ezt sem maguk a vállalatok, sem a helyi hatóságok nem hajlandók beismerni. Becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonnát tesz ki a vizekbe eresztett szennyvíz mennyisége, ami miatt a folyók mintegy 20%-a olyannyira szennyezett, hogy a vizükkel való mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre.

Kínában a városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás.

Forrás: MTI, fotó: PVCG/flickr.com

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Lopják a vizet Kaliforniában

A kaliforniai szárazság egyre súlyosabb, a víz pedig egyre értékesebb és ritkább erőforrás. Úgy tűnik, az ennek következtében egyre gyakoribbá váló vízlopás jelenségével sem tudnak mit kezdeni a hatóságok.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »