Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «India»

Életmű: 550 hektáros erdőt ültetett egy indiai férfi 1979 óta

Jadav Payeng 1979-ben kezdett fákat ültetni, mára 550 hektáros területen terül el az indiai kormány által az ő tiszteletére róla elnevezett erdő. Nemcsak faiskoláról van szó: az erdő rengetegféle fajnak ad otthont, még őzek, elefántok és tigrisek is élnek benne.

Payeng akkor határozta el, hogy a természet megőrzésére teszi fel életét, amikor szűkebb hazájában, Assam államban heves esőzések és árvizek tönkre tették a talajt, az erózió miatt a fák gyökerestől kidőltek, sok faj elveszítette élőhelyét. Tinédzserként értette meg, az egyedüli megoldás az élőhelyet újrakonstruálni. A falu öregjei adtak neki néhány bambuszcsemetét, és megkérték, ültesse el – emlékszik vissza. 34 évig minden nap ültetett néhány csemetét a Brahmaputra folyó melletti, terméketlen homoktengerré változott területen, kezdetben csak bambuszt és más helyi növényeket, aztán indiai tölgyfát is. Olvasd el a teljes sztorit

Minden lány születésekor 111 fát ültetnek egy indiai faluban


Fotó: mckaysavage via Flickr.com

Szó szerint gyökereket vert egy új szokás a kelet indiai Piplantri faluban: minden leánygyermek születésekor 111 gyümölcsfát ültetnek. A szimpatikus hagyomány által a helyiek zöldebb jövőt akarnak biztosítani az elkövetkező generációknak.

A nagy demográfiai növekedés következtében Indiában általában nem örülnek a leány gyermekáldásnak, sőt gyakran már a magzati korban abortusszal vetnek véget az életének. A Piplantri falu lakói ennek a trendnek mondanak teljességgel ellen, hiszen minden leánygyermek születésekor ünnepséget rendeznek, amelynek keretén belül az újszülött tiszteletére 111 gyümölcsfát ültetnek. A helyiek gondozzák is a fákat, így mire a lány felnő, azok gyümölcsöznek.
Olvasd el a teljes sztorit

Kitiltották a turistákat az indiai tigrisrezervátumokból

Fotó: amanderson2/flickr.com

Az indiai legfelsőbb bíróság kitiltotta a turistákat a kormány által fenntartott negyven tigrisrezervátum “törzsterületéről”, nyolc szövetségi államra pedig büntetést szabott ki, mert nem létesítettek ütközőzónákat a veszélyeztetett ragadozók lakta erdők körül.

A világ tigrispopulációját 3200-ra becsülik. 2011-es adatok szerint a tigrisek több mint fele, 1700 Indiában él, ahol egy évszázaddal ezelőtt százezres volt az állományuk. Jelenleg a legtöbb indiai tigrisrezervátumban van egy “törzsterület”, amely a ragadozók élőhelye, körülötte pedig pufferzónát létesítettek, amelyek szélessége eléri a tíz kilométert. Februárban a tigrispopuláció megóvása érdekében például egy teljes falut átköltöztettek Radzsasztán államban. Olvasd el a teljes sztorit

Egyedül ültetett 550 hektárnyi erdőt egy indiai férfi

Saját kezével, harminc évvel ezelőtt kezdett erdőt ültetni egy indiai férfi. Egyszemélyes akciójának eredménye mostmár több mint 500 hektáron mutatkozik meg.

Jadav “Molai” Payeng akkor vágott bele a faültetésbe, amikor 1979-ben egy áradás több kígyót sodort lakóhelye közelébe, a hüllők pedig a fás, erdős területek hiánya miatt elpusztultak. Payeng felkereste a hatóságokat, de elutasították azzal, hogy ott semmilyen mövény nem marad meg.

Az akkor még csak 17 éves férfi kiköltözött egy homokzátonyra, és bambuszültetésbe kezdett. Amellett, hogy minden egyes maggot kézzel vetett el, és folyamatosan öntözte, gondozta a növényeket, még vöröshangyákat is szállított a szülőfalujából, mivel a hangyák jelenléte megváltoztatja a talaj minőségét. Olvasd el a teljes sztorit

Tüdőbetegek a nepáliak a tehénlepény égetése miatt

Kalkutta, szmogban. Fotó: Tilemahos_E/flickr.com

Dél-Ázsiában is romlik a téli szmoghelyzet A fosszilis tüzelőanyag és a biomassza-égetés okozta légszennyezés gyors növekedése miatt Dél-Ázsia több részén rosszabbodott a téli szmoghelyzet – állítják indiai, bangladesi és nepáli szakértők és hivatalosságok.

A három országban csökkent a hőmérséklet, a napfényt napokig eltakarták a felhők és a köd. Az alacsony látótávolság a közlekedésben is zavarokat okozott: számos járatot törölni kellett, és a vonatok is késtek. Szakértők a szmog intenzitásának növekedését figyelték meg az Indus-Gangesz-alföldön az elmúlt években, amelynek a hatásai is fokozottabban érvényesülnek. Olvasd el a teljes sztorit

Nő a természeti katasztrófák kockázata a városiasodó Indiában

Fotó: Tamara Areshian/flickr.com

A gyors urbanizáció és a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárás miatt megduplázódik, s ezzel 1,5 milliárdra emelkedik a természeti katasztrófák veszélyeinek kitett lakosság száma 2050-ig, közülük pedig mintegy 200 millióan Indiában élnek majd – derül ki a Világbank által közzétett adatokból.

A tisztségviselők szerint sok múlik a megelőző lépéseken és az ország felkészültségén, és nem szükségszerű, hogy a veszélyeztetettséggel együtt a sebezhetőség is növekedjen. Mindehhez “strapabíró infrastruktúra” és korai figyelmeztető rendszerek kiépítése kell. Olvasd el a teljes sztorit

Élőhidak Indiában: fikuszgyökerek a folyó felett

Egy indiai falu lakosai egyedi, mégis kézenfekvő technikával készítenek hidakat több száz éve: fikuszok gyökereit terelik olyan irányba, hogy végül élőhidat alkossanak a folyók, patakok felett.

Meghalaya környékén egész rendszert “növesztettek” ilyen hidakból, némelyik valószínűleg 500 évnél is idősebb. A fikusz gyökere mintegy 15 év alatt nő meg megfelelő méretűre, de idővel akár egyszerre 50 embert is elbír. Olvasd el a teljes sztorit

A napelemgyártás sötét oldala: súlyos ólomszennyezések Kínában és Indiában


Fotó: Inhabitat

Mire jó megújuló energiát felhasználó paneleket gyártani, ha az előállítási folyamat során többmillió tonnányi veszélyes anyag kerül a környezetbe, veszélyeztetve egészségünket és az élővilágot? Ez a napelemgyártás dilemmája. Az üzletág szorosan egybefonódik az ólomalapú akkumulátorgyártással.

Kínában az utóbbi időben egyre több ólomszennyezéses esetre derül fény; a szennyezések az ólomalapú akkumulátorok újrahasznosításának, illetve magának a termelésnek a hiányos és elégtelen biztonsági körülményei miatt következnek be. Az ólom bányászata, olvasztása, az akkumulátor-gyártás, akkumulátor-újrahasznosítás elsősorban Kína és India területén zajlik, ahol az ellenőrzés hiánya miatt az ólom jelentős része elszivárog a környezetbe. Kínában 33, Indiában 22 százalékos a veszteség, azaz a felhasználatlanul, szennyezésként a könyezetbe kerülő ólom aránya. Olvasd el a teljes sztorit

Karda Zoltán, aki elstoppolt Afganisztánba

Olyan helyeken járt, amelyeket sok más ember meglátogathat, de rendhagyó módon jutott el oda. Eredeti terve szerint stoppal jutott volna el Indiába, de csak Afganisztánig sikerült így utaznia. A Kelet iránti szerelméről, az Afganisztánban tapasztalt szörnyű helyzetről, Kőrösi Csoma Sándor sírjáról három blogon is beszámol. Karda Zoltán eredetileg földrajz-hidrológiát végzett, jelenleg területfelértékelő, de az utazás szinte lételeme. Mostantól kevesebb veszélyes kalandra vállalkozik: afrikai útitervéről is le kellett mondania.

kérdezett: Rácz Tímea

Mit takar a Süni Keletkutató Társaság (blogfelhasználó) név?

Sokan Süninek szólítanak a tüskés hajam miatt. A keletkutató társaság pedig onnan ered, hogy egyszer viccelődtünk a barátaimmal, aminek következtében nem hivatalosan létrehoztam ezt a társaságot. Majd ez lesz a családom utazási irodája, amelyen keresztül megismerhetik ezt a világot, amelyet én nagyon szeretek. Olvasd el a teljes sztorit

Fotózás mentett meg egy tigrist Indiában

Fotó: The Hindu

A vadvilág fotózása sok természetbarát számára azt jelenti, hogy “birtokolhatják” az állatot anélkül, hogy megölnék vagy elfognák. Indiában nemrégiben egyenesen életet mentett egy amatőr fotós azzal, hogy lencsevégre kapott egy tigrist.

Rajasthan tartomány turisztikai minisztere, Bina Kak a Ranthambhore-i Nemzeti Parkban fotózott le egy nőstény tigrist kölykeivel együtt. Amikor visszanézte a képeket, észrevette, hogy az anyatigris lábán gennyes seb van, amely saját és kölykei életére nézve is veszélyt jelentett. A miniszterasszony visszament a helyre, ahol a tigris feküdt, és vérfoltokat talált a földön. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »