Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «India»

Több mint 12 ezer leopárd él szabadon Indiában

Az indiai vadonban mintegy 12-14 ezer leopárd él kutatók becslése szerint. Az ország a nagymacskák egyik utolsó fontos bázisa. Hogy az állatok hosszú távon is életben maradjanak, életterük nagyobb védelmet igényel.

Olvasd el a teljes sztorit

A világ legszennyezettebb városai

"Smog in the skies of Delhi, India" by wili hybridOriginal uploader was Lokantha at en.wikipedia.Later version(s) were uploaded by Nikkul, Thisglad at en.wikipedia. - http://www.flickr.com/photos/wili/295189351/Transferred from en.wikipedia. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons.

Smog in the skies of Delhi, India” by wili hybridOriginal uploader was Lokantha at en.wikipedia.Later version(s) were uploaded by Nikkul, Thisglad at en.wikipedia. – http://www.flickr.com/photos/wili/295189351/Transferred from en.wikipedia. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons.

A kínai nagyvárosok szennyezettségének híre már bejárta a nemzetközi sajtót, ezért ha megkérdeznék az embereket, hogy szerintük melyik a legszennyezettebb levegőjű város, bizonyára sokan Pekinget vagy Sanghajt emlegetnék. Ám a Világgazdasági Fórum szerint az indiai városok sokkal szennyezettebbek.

A legszennyezettebb városokról a Statista készített infografikát. Kiderül, Delhi például kétszer olyan szennyezett, mint Peking, és a világ 15 legszennyezettebb városa között is felülreprezentáltak az indiaiak.

Tíz indiai, három pakisztáni, valamint egy iráni város szerepel a 15-ös listában, illetve Katar fővárosa, Doha is bekerült. Olvasd el a teljes sztorit

Egész falvak költöznek el Indiában önként, hogy visszaadják az állatok élőhelyeit

india

Egy virágzó falu Indiában, amelyben több mint 200 földműves család lakott, egy hónapja lakatlan. Nem történt semmi baj, csak a lakosok úgy döntöttek, átadják a helyet az állatoknak, növényeknek. A Tadoba-Andhari Tigrisrezervátum területén fekvő Ramdegi lakói önként vállalták a költözést. És nincsenek egyedül Indiában ezzel.

A rezervátum most egyben van, a flóra és a fauna helyreállhat benne. A faluból való kivándorlás egy nagyobb projekt része, amely során az indiai kormány szeretné csökkenteni az emberek és természeti élővilágok közötti konfliktusokat. Amint a falusiak távoztak, rögtön szemmel láthatóvá vált a siker: négy héttel a kiüresedés után már szarvas-, antilop- és bölénycsordák jelentek meg a térségben.

A vegetáció is fejlődésnek indult, ott, ahol nemrég gabonaföldek, legelők voltak, most vadon burjánzik a növényzet. Még egy tigrist is felfedeztek a térségben, ez valószínűleg lehetséges vadászterületként figyelte meg a zónát. Most nyugodtan sétálhatott, régen elkergették, levadászták volna, mivel fenyegetést jelent a tehéncsordákra. Ramdegi nem az első falu Indiában, amelyet elköltöztettek, mert különböző élőhelyekre jelentett veszélyt. Az országban több mint száz falu lakossága döntött az önként elvonulás mellett, hogy a tigrisek élőhelyeit növeljék: idén pedig több tíz másik falu fogja ugyanezt tenni. költözésben a kormány segít ugyan, de a döntés a helyieket illeti meg.

via totb.ro

Szerelmes szabad hímelefánt szökött be az állatkertbe egy nőstényhez

December végén egy hím elefánt szökött be az indiai Odisha Nandan Kanan nevű állatkertjében élő, Heera nevű nőstény elefánthoz, hogy párosodjon vele. Az esetet nagy szenzációként tálalta az indiai, majd a nemzetközi sajtó, ugyanis eddig még nem volt arra példa, hogy egy szabadon élő elefánt udvarolni menjen egy fogságban tartott fajtársához.

Olvasd el a teljes sztorit

Újraélesztette áramütést szenvedett társát egy majom (videó)

majom

Húsz percen keresztül próbálta újraéleszteni áramütést szenvedett társát egy majom Indiában, és végül sikerrel járt. Az öntudatlan majmot társa addig harapdálta, masszírozta, rázogatta, még vízbe is lökte, míg végül az magához tért – jelentette többek közt a CNN.

Olvasd el a teljes sztorit

Jégkúpokat építenek Ladakban a gleccserolvadás ellensúlyozására

stire-6-nov-tibet-1

A gleccserolvadás miatt az indiai Ladak régió vízhiánnyal küzd. A helyiek – az egyik iskola diákjai – ezért mesterséges gleccsereket kezdtek építeni jégkúpok formájában, hogy tartósítsák a vizet.

Olvasd el a teljes sztorit

Gyerekek hangja: egy lap, amit utcagyerekek írnak

india
photo by TheFinalMiracle via shutterstock.com

A Balaknama (Gyerekek hangja) nevű lap fantasztikus megvalósítás: Újdelhi utcáin élő gyerekek írják, szerkesztik, koordinálják. A több tízezer olvasóval bíró lap az egyik legelképesztőbb sajtós projekt.

A kis hajléktalanok újságja minden társadalmi konvenciót meghazudtol, úgyhogy lehetőségük nyílik újradefiniálni önnön társadalmi szerepeiket. A lapot egy indiai non-profit szervezet, a Chetna támogatja, a cikkeket az utcagyerekek írják. Kezdetben csak 35-en voltak, de aztán elkezdtek történetek érkezni az ország minden szegletéből. A lap hindi nyelven jelenik meg, a cikkek pedig többnyire azokról a problémákról szólnak, amelyekkel a gyerekek nap mint nap szembesülnek: a velük szemben alkalmazott rendőri brutalitásról, a kiskorúak között kötött házasságokról, a megélhetést biztosító alkalmi munkákról és sok egyébről.

Az egyik riporter például, Shambhu egy szállodában dolgozik éjszakánként, nappal meg egy autómosóban, közben pedig cikkeket ír. A 14 éves Jyothi régen szemetet gyűjtött az utcáról, hogy aprópénzért eladja, most ő a lap területi vezetője. A 16 éves Chandhi főszerkesztő-helyettes, ő felel az anyagok összegyűjtéséért, amelyek négy indiai államból érkeznek, és ő dönti el, mi kerülhet a harmadévente megjelenő lapba. A cikkszerzők nem kapnak pénzt az írásokért, de a cikkíráskor felmerülő költségeket (utazás, szállás, étkezés) fedezi a kiadványokat támogató szervezet. A Chetna nem csupán a nyomtatás költségei vállalja magára, hanem a fiatal újságírók képzését is, különböző műfajokat, technikákat stb. tanítva meg nekik.

Shanno, aki most 19 éves, és szerkesztő, egy fa alatt tanult meg olvasni, egy jótékonysági szervezet által fenntartott szabadtéri iskolában. Most azokról ír cikket, akik nem tudnak írni/olvasni. Shanno szeretné, ha hallhatóvá válnának az ő hangjaik is.

„A probléma, hogy senki nem ismeri a helyzetünket, az életmódunkat. Így nagyon jó ötlet, hogy mi, gyerekek készítsünk lapot saját magunkról. A gyerekek, akiknek a történeteit megírjuk, egy sötét világban élnek, és pont így akarjuk ábrázolni őket, abban a térben, ahol nappal és éjszaka dolgoznak” – fejti ki Chandhi. „Nagyon sok hozzám hasonló gyerek él az utcákon, és lassan-lassan egyre többük történetét ismerheti meg a világ. Én drogfüggő voltam, sikerült leszoknom, de sokan olyan gyerek van az utcán, akiket a függőség meggátol a kitörésben” – mondja Shambu.


Habár az Újdelhi nyomornegyedeiben élőknek mindössze fele tud olvasni, a gyerekek újságja hatalmas népszerűségnek örvend, és már több tízezer olvasóval bír.

Az indiai utcagyerekek nap mint nap létharcot vívnak, bármit megtesznek, hogy túléljenek, akár koldulnak, akár a koruknak nem megfelelő munkákat végeznek nagyon kevés pénzért. Naponta szembesülnek fizikai, verbális, de akár szexuális bántalmazással is, emiatt nagyon sokan a drogok által kínált alternatív valóságot választják menekülésként a mindennapok brutalitásával szemben. Csak Új Delhiben 500 000 gyerekmunkás van, jó részük elképesztően rossz körülmények között lakik, és alkohol- vagy drogfüggőségben szenved.

India területén a felmérések szerint legkevesebb 11 millió gyerek él nyomornegyedekben és dolgozik az utcán. Ők nem részesülnek sem oktatásban, sem a napi élelmiszeradag nem adatik meg számukra, úgy, ahogyan orvosi ellátás, állami segély, vagy könyvek sem. Őket legtöbbször nagyon nehéz munkáknak vetik alá. A Balaknama hasábjai őket célozzák meg, és hozzájuk jutnak el, így megismerhetik egymás történeteit, vagy mások kiútjait. A Chetna egy rúpiáért adja el a lapot, az így összegyűjtött pénzt a gyerekek körülményeinek javítására használják.

Források: The Independent/Vocativ/Oddity Central

Több tucat patkány volt egy indiai repülőgépen

Átmenetileg kivonták a forgalomból az Air India légitársaság egy repülőgépét Újdelhiben, mert patkányok seregével a fedélzetén érkezett meg Kalkuttából.

A The Times of India szerdai beszámolója szerint az Airbus A-321 légibusz hétfőn este, a leszállás után nem indulhatott el következő útjára, az utasok kiszállása után rögtön egy hangárba vitték patkánymentesítésre.

A légitársaság egy névtelenséget kérő tisztségviselője elmondta a lapnak, hogy elvileg akár csak egyetlen patkány előfordulása után is rágcsálómentesíteni kell minden repülőgépet, mert a patkányok az elektromos kábelek elrágásával irányíthatatlanná tehetik a gépet és légi katasztrófát idézhetnek elő.

Szerinte világszerte előfordulnak patkányok a repülőgépeken, és csak azért nem történnek szerencsétlenségek, mert az állatok rendszerint el vannak foglalva az utasok által elpotyogtatott ételdarabok elfogyasztásával.

A kalkuttai “patkányjáratot” azért küldték fertőtlenítésre, mert a személyzet különösen sok, több tucat patkányt látott szaladgálni az utastér hátsó felében.

A rágcsálók az illatozó ételek szagát követve, a cateringgel jutnak fel a repülőgépek fedélzetére.

mti

50 év után szabadították ki láncaiból az elefántot. Az állatmentők szerint sírt

Allahabad utcáin kolduló elefántként tengődött, drogos gazdája kínozta, kórosan sovány volt, a szeges láncok mély sérüléseket okoztak a lábán. Kiselefántként orvvadászok fogták be, fél évszázad alatt közel harminc gazdánál fordult meg Raju, akit nemrég szabadítottak ki fogságából indiai állatvédők. Rendőri segítséggel, bírósági végzéssel érkeztek, hogy egy év eltelte után – akkor találtak rá ugyanis – kimentsék végre.

Olvasd el a teljes sztorit

A fák anyja: gyerekeként nevelte a csemetéket a 101 éves asszony


Fotó: beingindian.quora.com

Egy iskolázatlan, egyszerű földműves asszony – aki azt állítja magáról, 101 éves (más források szerint a nyolcvanas éveiben jár) – 284 banyan fát ültetett élete során. Mivel férjével nem volt gyerekük, a csemetéket úgy gondozták, mintha a gyerekeik lettek volna, amíg megnőttek és “függetlenedtek”.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »