Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ikea»

Az Ikea és a Harvard legalább olyan nagy hazai erdőmutyiban érintett, mint a Schweighofer

mutyikea
photo by mandritoiu via shutterstock.com

Az IKEA a világ fakitermelésének 1%-áért felelős. A svéd bútorgyártóhoz eddig is kapcsolódtak már jelentős botrányok, de a romániai sztori az egyik legígéretesebbnek mutatkozik. De hogy kerül a világ leghíresebb egyeteme is a történetbe?

2004-től kezdődően a Harvard több mint 33 ezer hektárnyi erdőt vásárolt, amely több száz kis erdőterületből áll össze, melyeket olyan helyi közvetítőktől vásárolták, akiket a romániai ügyészek azóta korrupcióval és szervezett bűnözői csoportokhoz való tartozással vádolnak, és akik ellen nyomozás folyik. Időközben aztán ezek az erdők az IKEÁ-hoz kerültek, de nem tudni, pontosan mennyi fog maradni nekik, mert a bíróság elkezdte érvényteleníteni az üzleteket.

Már az is gyanús, hogy a Harvard és az IKEA nem közvetlenül egymással üzleteltek, hanem olyan más, svéd és luxemburgi cégeken keresztül, amelyek a Harvard tulajdonában vannak, és számos esetben adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A tranzakciók némelyikét a romániai hatóságok kétségbe vonják, mivel állításuk szerint a jelenleg kárpótlási eljárás alatt levő állami erdőterületeket törvénytelenül nyilvánították magántulajdonban levő erdőkké.

Egy romániai bíróság máris érvénytelenített egy, a Harvard portfóliójában levő tulajdonosi okiratot, miután úgy ítélte meg, hogy az erdőterületet nem jóhiszeműen vásárolták meg. Mivel a Harvard a tulajdonában levő erdők nagy részét ugyanattól a csalással gyanúsított csoporttól vásárolta, előfordulhat, hogy sokkal több területet kell visszaszolgáltatnia az államnak. Ez rossz hír az IKEA-nak, mely megvásárolta az erdőterületeket a Harvardtól, mivel nagy esély van rá, hogy a svédek a frissen vásárolt romániai erdőterületeiket is elveszíthetik.

A hazai erdők visszaszolgáltatási programja nem működött sosem zökkenőmentesen, a kezdetektől meghatározzák azt a különböző szinteken fellelhető korrupciós botrányok, amelyek olyan magasra érnek, hogy még a királyi család egyik tagja, Paul herceg is jócskán belekeveredett. A cél az lett volna, hogy azok kapják vissza a területeket, akiktől 1989 előtt az állam elkobozta, de számos esetben úgy kerültek erdőterületek magánszemélyek kezére, hogy a tulajdonjog igencsak homályos volt.

Az IKEA 2015-re felvásárolta a Harvard által birtokolt erdők 98%-át, 100 millió eurót fizettek ki érte, ez az érték kétharmada lenne, de az üzletben van egy olyan záradék is, hogy az IKEA átvállalja a Harvard ismeretlen összegű tartozását. Csakhogy mire az üzletet megkötötték, Romániában már le is tartóztatták az egyik üzletembert, aki segített a Harvardnak erdőhöz jutni. Ez az úr volt Dragoș Lipan, aki rendőrségi vizsgálatok szerint egy nagyobb bűnszövetkezet, az úgynevezett Enigma-csoport tagja (nevüket a kávézóról kapták, ahol rendszerint találkoztak). Lipan aranyosszohodoli (közel van a Törcsvári-kastélyhoz) házában hozták létre azt a vállalatot, amely a környéken később a felvásárlásokért felelt. Ugyanazon a napon, ugyanabban a házban, ahol a harvardosok létrehozták a céget, amely a Scolopax Srl. nevet kapta, megalakult egy másik vállalat is, az Oriolus Limited, amelyet négy svéd állampolgár hozott létre, közülük Jonas Jacobsson a Scolopax ügyvezető elnöke. A Scolopax nevében Lipan kötötte az üzleteket, ezek sokszor nem voltak törvényesek: 2007-ben például Lipan megállapodott Robert Elerrel arról, hogy áron felül megvásároljon 2500 hektárnyi erdőt. A tranzakció feltétele az volt, hogy Eler visszajuttatja a haszon 30 százalékát Lipannak. Csakhogy Elernek nem volt erdője, így elkezdett nagy iramban felvásárolni. A Scolopax elkezdett vásárolni Elertől, és Lipan meggazdagodott, majdnem 1 millió eurót nyert. Ezek a tranzakciók azonban törvénytelenek voltak, ugyanis a törvények értelmében az államnak elővásárlási joga van a magántulajdonosok által meghirdetett erdőterületekre, az eladóknak pedig kötelességük értesíteni az államot az eladási szándékukról, majd 30 napig várni, mielőtt az erdőt ténylegesen eladhatnák. Amennyiben ez nem történik meg, a tranzakció érvényét veszti.

2015 tavaszán Lipant három éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás vádjával, a 2007-2008 között a Scolopax-szal kötött erdővásárlások miatt. A vád szerint Lipan a Scolopax-nál betöltött pozícióját felhasználva előnyös üzletet ígért csúszópénzért cserébe: többek között egy értékes autóra és egy Kanári-szigeteki útra tartott igényt. Lipan az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó portálnak nyilatkozott akkori üzleteiről, szerinte ellenőrizték a papírokat minden esetben, de nem volt erőforrás utánanézni minden egyes tulajdonosi jogtérnek. Lipan szerint a Harvard ügyvédei megnézték ugyan a dokumentumokat, azonban nem vizsgálódtak. A dokumentációt aztán elküldték Jacobssonhoz, aki jóváhagyta a tranzakciót.

Az OCCRP birtokában levő dokumentumok szerint a harvardosoknak és Jacobsson számára ismertek voltak az erdővásárlásokkal kapcsolatos problémák, jóval azelőtt, hogy Lipant letartóztatták és elítélték. Valószínűleg ezek miatt adtak túl az erdőkön: a Scolopax elkezdte azokat eladni egy másik, a Harvard tulajdonában levő cégcsoportnak, a Greengoldnak, ennek is a Greengold Value Forests Srl. nevű leányvállalatának adták el a tulajdonjogilag legkockázatosabb területeket. Mindkét céget egy luxemburi cégen keresztül birtokolta a Harvard. 2006-tól 2012-ig újabb Greengold-cégeket alapított Svédországban egy csoport svéd és román állampolgár – többek között Jacobsson, aki 2004-ben Lipan házában kezdte el a Harvard romániai üzleti tevékenységét. A Greengold-csoport tulajdonosi dokumentumai szerint nincsen jogi viszony a svéd Greengold-csoport valamint a romániai-luxemburgi-delaware-i Greengold-csoport között, azonban az amerikai adóbevallásokból kiderül, hogy a Harvard University a Phemus Corporation-ön keresztül 2012-ben 2,38 millió dollárt fizetett a svédországi Greengoldnak „befektetési menedzsment” címszó alatt. A következő évben az egyetem közel 2 millió dollárt utalt a stockholmi székhelyű cégnek.

A Scolopax és Greengold Value Forests SRL Romania között létrejött szerződés tulajdonképpen két, a Harvard ellenőrzése alatt levő fél között jött létre. A dokumentumban van egy olyan kitétel, miszerint a vásárló, a Greengold, visszakérheti a pénzét, ha egy harmadik fél bíróságon megtámadja a tranzakciót. Ugyanebben a szerződésben azt is rögzítették, hogy a perköltségeket az eladó, tehát a Scolopax állja.

Itt jött be a képbe az IKEA: a bútorgyártó óriás megvásárolta a Greengold Value Forests Srl-t, valamint a cég birtokában levő erdőket, és a cég nevét I.R.I. (IKEA Resource Independence) Forest Assets Srl-re változtatta. Az IKEA nem kommentálta, hogy a korábbi Scolopax-Greengold szerződés, valamint annak a pénz visszaigénylésére vonatkozó kitétele is része a Harvarddal kötött megállapodásnak.

Ez azonban rosszul sült el mindenki számára, ugyanis 2015-ben egy galaci bíró érvénytelenített 108 hektárnyi erdővásárlást, amiatt, mert az államnak nem lett bejelentve az üzlet, így az nem élhetett elővásárlási joggal. A Harvard szerint ők nem tudtak a problémákról, a bíró azonban azt mondta, a Harvard 2008-ban kötött szerződésein jól látszik, hogy annak fényében írták őket, hogy a lehető legjobban megvédjék magukat az ilyen esetektől.

A fent említett erdőrész azonban egy nagyobbnak, egy 3000 hektárosnak a része, és most ez ügyben is nyomozás folyik, pénzmosásért és szervezett bűnözői csoporthoz való tartozásért emelhetnek majd vádat.

A cikk kivonat az Átlátszó honlapján megjelent Offshore cégeken keresztül vásárolt romániai erdőket a Harvardtól az IKEA anyagnak.

Történelmi erdőt vágatott ki az IKEA?

Fotó: russia-destinations.blogspot.com

Egy észak-oroszországi, történelmi jelentőségű szűz erdő kivágásával vádolja az IKEÁ-t több környezetvédelmi szervezet, akik azt mondják, bizonyítékokkal is rendelkeznek arra nézve, hogy a svéd bútorgyártó felbecsülhetetlen természeti vagyont tett tönkre.

A nemrégiben nyilvánosságra hozott oknyomozás eredményei azt mutatják, hogy a Swedwood, az IKEA faanyagát szállító cég évente 570 hektár erdő kiirtásáért felelős világszerte, és bár azt állítják, hogy természetvédelmi területekről nem szállítanak fát, a természetvédők szerint az orosz Karelia vidék szűz erdejének mintegy 90%-át kiirtották.

A több mint 40 ország civil szervezeteit tömörítő globális erdővédelmi szervezet határozottan elítélte a 200-600 éves fák kivágását, hangsúlyozva, hogy az ilyen erdők létfontosságúak a földi élet fennmaradásában.

Az IKEA erdőkért felelős menedzsere elismerte a vádakat, de azt mondta, a vállalat igyekszik minél felelősségteljesebben kitermelni a szükséges faanyagot.

Forrás: The Guardian, TOTB.ro

DIY-ház az Ikeából? Méghozzá környezetbarát!

Nemcsak bútorokat, hanem köréjük egy teljes, 70 négyzetméteres házat is lehet hamarosan vásárolni az IKEÁ-ban, igaz, egyelőre csak az Egyesült Államokban. Az épület nemcsak könnyen összeállítható az előregyártott elemekből, de a környezettudatosságra is odafigyeltek.

Az IKEA az amerikai Ideabox építészvállalattal közösen tervezte meg az Aktiv házat. Az egyszintes épület egy hálószobából, egy nappaliból, egy étkezővel kombinált konyhából, egy fürdőszobából, valamint két tárlóhelyiségből áll, és persze helytakarékos IKEA-bútorokkal és kiegészítőkkel van berendezve. A ház mindenestül, felállítással együtt nagyjából 80 ezer dollárba fog kerülni, amely az amerikai ingatlanárakat tekintve nagyon is olcsó. Olvasd el a teljes sztorit