Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hús»

Kevesebb húst kellene fogyasztani, milliók menekülnének meg

nemhus
illusztráció: Bob Alex via shutterstock.com

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

mti

Melyik ország lakosai kajálják a legtöbb húst?

2015-05-31 00.10.18

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül az ausztrálok eszik a legtöbb húst – derül ki a Statista infografikájáról. Évente átlagosan fejenként 93 kiló húst esznek meg (marha, disznó, juh és baromfi húsát).

Olvasd el a teljes sztorit

Ötből négy vegetariánus visszaeső húsevő

Egy amerikai kutatás szerint csak ötből egy vegetariánus tudja betartani a húsmentes étkezés szabályait. A Humánkutatások Tanácsa nevű nonprofit szervezet ezért azt ajánlja az amerikaiaknak, hogy ahelyett, hogy drasztikusan átállnának vegetariánusnak, a hatékonyság és egészségük védelme érdekében inkább csökkentsék az állati fehérjék, a hús és tejtermékek fogyasztását.

Olvasd el a teljes sztorit

Négyszer akkorák ma a csirkék, mint 60 éve

pui
Az ábra forrása: M. J. Zuidhof, B. L. Schneider, V. L. Carney, D. R. Korver, F. E. Robinson tanulmánya

Az Albertai Egyetem tanulmánya szerint a ma tenyésztett csirkék négyszer akkorák, mint a múlt század ötvenes éveiben voltak.

A Journal of Poultry Science folyóiratban közölt publikációban a kutatók összehasonlították az 1957-ben, 1978-ban és 2005-ben kereskedelembe került csirkék tömegét. Az utóbbi hatvan évben a csirkemell súlya 80%-kal nőtt meg – állapították meg. Nemcsak a csirkék, hanem a pulykák esetében is megfigyelhető a testtömeg-növekedés, bár nem olyan mértékben: csak kétszer akkorák manapság, mint régebben.

Hank Classen professzor szerint ugyanakkor elsősorban nem a kemikáliák és a hormonok a felelősek a növekedésért, hanem a következetes és ipari méretű tenyésztés: mivel mindig a nagyobb példányokat választották ki szaporodásra, azok utódai is egyre nagyobbak lettek. A tenyésztett csirkék viselkedése is megváltozott, a tyúkok 12 tojás helyett most már 150-180-at tojnak, és kevésbé hajlandóak kikölteni azokat, a keltetők végzik el ezt a feladatot.

A mai csirkék ugyanakkor kevésbé egészségesek elődeiknél, a csontozatuk, a szívük és az immunrendszerük gyengébb.

Forrás: globalnews.ca, businessmagazin.ro

Hogy néz ki egy vegán 78 évesen?

Jim Morris 78 éves fitneszedző lett az arca a “Gondolkozz, mielőtt eszel” című kampánynak, amelyet a PETA nemrég indított a húsfogyasztás és az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen.

Az egykori testépítő 1985-ben hagyott fel a húsevő életmóddal, vegetariánus lett, majd vegán, és saját bevallása szerint egészsége azóta csak javult. Az idős sportember 77 évesen, a Gondolkodó pozíciójában látható a PETA plakátjain. A kampány célja a veganizmus népszerűsítése, mint olyan étrenddé, amely csökkenti az elhízás, a szívbetegségek, a rák, a cukorbetegség és az agyérgörcs kockázatát. Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: a jóléti államok lakói egyenek feleannyi húst!

Egy ENSZ-tanulmány a lóhúsbotrány kapcsán rámutat arra, milyen sötét oldalai vannak az olcsó hússal való kereskedelemnek, és hogyan teszi tönkre az állattenyésztés a természeti erőforrásokat. A javaslat az, hogy a gazdag országokban lakók csökkentsék a jelenleginek a felére húsfogyasztásukat: váljanak “demitariánusokká”.

A kifejezést Mark Sutton professzor, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmányát kiadó kutatócsoport irányítója találta ki. A jelenleg hatalmas és egyre növekvő húsfogyasztást muszáj visszaszorítani; évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal kevesebb húst ettek, és az sokkal minőségibb volt, ám a magas kereslet miatt átalakult a húsipar. A mezőgazdaság is gyökeres változást szenvedett emiatt, hiszen a takarmánygyártásra egyre nagyobb hangsúly kerül, ez pedig a gyomirtók, rovarirtók, növényvédőszerek stb. iránti keresletet is növelte. Ennek folyományaként pedig nőtt az emberi egészségre káros hatású víz- és levegőszennyezés, halott zónák alakultak ki az óceánokban, veszélybe kerültek a méhek, a kétéltűek és sok más, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából fontos faj. Ráadásul a sok és olcsó hústermék előállításának ez a procedúrája nagyon rossz minőséget eredményezett.

Az egyik lehetséges megoldás a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának növelése, és az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése. Sutton szerint húsfélét ritkábban kellene együnk, inkább csak különleges alkalmakkor, és keveset. “Gondoljanak egy kulturális váltásra, amely arra ösztökéli Önöket, hogy azt mondják: szeretem az ízét, de nincs rá szükségem ilyen gyakran.” Az ezzel párhuzamosan növekvő zöldségfogyasztás pedig ugyanakkor pozitív hatással lesz az emberek egészségére is.


Fotók: B.D.T.

Sutton szerint az európaiak inkább fogékonyak egy hasonló étrend alkalmazására, mint az amerikaiak. Az étrendváltás csak a gazdag országok lakóinak javallott; az UNEP tanulmánya a szegény országok lakói számára az ellenkezőjét, az állati fehérjék fogyasztásának növelését tanácsolja, amelyek egymilliárd ember étrendjébe roppant ritkán kerülnek be.

Az UNEP tanulmánya rangsorolta a húsfajtákat a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tekintve. Eszerint a legkisebb kárt a környezetben a csirke- és disznótenyésztés teszi.

A mezőgazdaság nitrát- és foszforfelhasználásának 8%-áért a húsipar felelős; a jövő kihívása az, hogyan lehet több élelmiszert kevesebb energiafelhasználással és környezetszennyezéssel előállítani.

Ha nem történik intézkedés, tovább nő a szennyezés és a fejenkénti energia- és húsfogyasztás, ez pedig súlyosbítani fogja a tápértékcsökkenést, a szennyezettségi fokot, a föld termőérték-veszteségét, és tovább rontja a víz-, levegő- és talajminőséget, hatást gyakorolva a klímára és a biodiverzitásra.

A jelentés egy sor megoldást is javasol, amellyel a mezőgazdaság környezetbarátabbá tehető, olyan egyszerű lépésektől kezdve, mint a műtrágya biztonságosabb tárolása és takarékosabb felhasználása, egészen a természetes trágyának vagy a szennyvízkezelés modern, pénztakarékos módszereinek alkalmazásáig.

Forrás: The Guardian via totb.ro

Flexitariánus: a vega, aki néha húst is eszik


Fotó: lynn.gardner/flickr.com

Egyre több a “flexitariánus” a nyugati jóléti társadalmakban – azaz olyan vegetariánus, aki ha ritkán is, de néha eszik húst, egyébként meg nagy kedvelője és rendszeres fogyasztója a vegetariánus ételeknek. Akkor vega, ha kedve van hozzá.

A kifejezés még a kilencvenes években jelent meg, és a vegetariánus meg a húsevő életmód váltogatóira használják (angolul flexitarian vagy veggie-vore). Például hat napig az illető vegetariánus étrendet és etikát követ, a hetedik napon pedig megenged magának egy húsból készült fogást. Olvasd el a teljes sztorit

Túlságosan sok húst termelünk. Az olcsó hús valójában drágább

Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben rekordértéket ért el egy német jelentés szerint. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke.

A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új “húsatlasz” teszi nyilvánvalóvá. Olvasd el a teljes sztorit

Csodatévő vagy átlagos élelmiszer? A sokat dicsért szójáról

Fotó: VeganWarrior/flickr.com

A vegetáriánusok alapeledele és a húsimádók rémálma, csodaszer, de legalábbis az egészséges táplálkozás kútfeje. Ez az, amit a szójáról évek, sőt évtizedek óta leginkább hallani lehet. A fehérjetartalma valóban magasabb, mint más növényfélének, de a jótékony hatásai mégsem olyan egyértelműek, mint azt sokszor írják.

A szóját mintegy ötezer éve fogyasztják Ázsiában, Európába és Amerikába a XVIII. században került takarmánynövényként. Itt emberi táplálékként csak a XX. század elején kezdték fogyasztani, a második világháború idején vált fontos táplálékká. Olvasd el a teljes sztorit

Én, a zen, én, a kemény, én, a caveman – és a gyomor beszélt

Fotó: churl/flickr.com

Wooooow, el vagyok képedve! Rájöttem, hogy én is csak egy két lábon járó haspók vagyok. Ismerős? Eddig a vegetáriánusokra csak úgy tekintettem, mint akik a tömegtől eltérő étrendet akarnak, szeszélyesek, vagy csak egyszerűen egészségesebben akarnak meghalni, esetleg a Caveman-projekthez hasonló megpróbáltatáson esnek át, amely által jól berögződött elvek óvnak meg a fogyasztói káosztól, de közelebb visznek egy dogma nyugalmához, életmódhoz. Attól függetlenül, hogy mi miatt döntenél a vegetarianizmus mellett, be kell vallanom, hogy nagy erőfeszítésbe kerül megválni húsevő felünktől.

Serban-Miron Copot Olvasd el a teljes sztorit