Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Horvátország»

Vukovári túlélő kéri, a kelet-európaiak is legyenek szolidárisak a menekültekkel

Fotók: I Came by Boat (https://chuffed.org/project/i-came-by-boat)

Fotók: I Came by Boat (https://chuffed.org/project/i-came-by-boat)

“Mindannyian el kell kezdenünk úgy bánni másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak az ő helyzetükben. A jóság az egyetlen út. Nincs más helyes ösvény.”

B.D.T.

Háborús menekültek tíz- és százezrei próbálkoznak életüket kockáztatva eljutni a biztonságos világba. Ha valaki, Blanka Dudas tudja, milyen ez. 19 évesen, a délszláv háborúk elől menekült el az egykori Jugoszláviából, Vukovárból Londonba. Tudja, milyen az, amikor egy csapásra fenekestől felfordul a korábbi megszokott, nyugodt élet. Gondtalan tinédzserből, aki egyetemre készül, bujkáló menekülővé válni nem a legideálisabb és fájdalommentesebb módja a felnőtté válásnak.

Vukovárról a balkáni háborúk kontextusában hallottunk. Ha a város nevét olvassuk, akkor a vukovári vérengzés és a Vihar hadművelet ugrik be leghamarabb. És sokkal, sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Figyelmeztető jel kellene legyen, hogy a háború és a menekülés kollektív és személyes tapasztalata mégsincs időben és térben annyira távol tőlünk, amennyire szeretnénk.

1991-ben egy bájos kisvárost – ahol az élet szépen, csöndesen zajlik, különösebb meglepetések és izgalmak nélkül, ahol a szomszédok összejárnak, a gyerekek együtt játszanak, és esténként kigyúlnak a fények a lakótelepi ablakokban – egyszercsak, hirtelen elnyel a káosz és az erőszak. Ami marad, már soha nem lesz a régi.

Egy háború végzetes és visszavonhatatlan, kárpótolhatatlan veszteségekkel jár: a túlélőket félelmük, gyászuk, otthontalanságuk, elveszített életük, egy szétesett közösség emléke kísérti. Az érzés, hogy világuk, amit addig ismertek és otthonosnak éreztek, nincs többé, és talán soha nem lesz már semmi olyan, amilyen volt.

Ezt az érzést semmilyen, a legnagylelkűbb befogadó ország sem tudja eltüntetni, viszont az igenis nagyon sokat számít, hogy a menekültek milyen tapasztalatokkal szembesülnek azokban az országokban, ahová érkeznek. Adnak nekik lehetőséget, hogy dolgozzanak, tanuljanak, beilleszkedjenek? Vagy eleve bűnözőként, csalóként vagy ellenségként tekintenek rájuk?

A háborús traumákon átesett menekült gyerekek, fiatalok különösen fogékonyak arra, hogy milyen közegbe érkeznek, és hogyan bánnak velük. A támogató, emberséges bánásmód arra ösztönzi őket, hogy feldolgozzák és maguk mögött hagyják a múltat, és új életet akarjanak építeni maguknak. Blanka Dudas számára ez a saját bőrén megtapasztalt igazság, amit, végül úgy döntött, hogy megoszt másokkal.

blanka

Blanka sok hányattatás után sikeres karriert épített fel Ausztráliában, profi sminkesként dolgozik. Fotómodelleket, sztárokat sminkel, körbejárta az egész világot. És ő kezdeményezte választott hazájában az “I Came by Boat” kampányt, amelynek célja az illegális bevándorlásról folyó diskurzust áthangolni olyanná, ahol az emberi jogokra és az együttérzésre kerül a fő hangsúly. (A kampányról bővebben itt írtam.) Több emailt is váltottunk angolul, ezekből kerekedett ki az alábbi interjú. Olvasd el a teljes sztorit

Védett állatokat öl a menekültellenes kerítés

12342283_932643770105477_1496756378446406509_n

A menekülthullámot távol tartani hivatott kerítések hatalmas károkat okoznak a védett ragadozók és más állatfajok állományainak – hívják fel a figyelmet a területen dolgozó biológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Tiszta Adriát! Tiltakozik a Greenpeace a horvát tengerpartra tervezett olajkitermelés ellen

MTI Fotó: Marjai János

MTI Fotó: Marjai János

A Greenpeace Magyarország aktivistái a horvát tengerpart közelébe tervezett olajkitermelés ellen tiltakoztak Tiszta Adriát! elnevezésű budapesti akciójukkal július 22-én.

Olvasd el a teljes sztorit

Elektromos kerítéssel próbálják távol tartani a medvéket a horvát autópályától

m

Medvék és más vadon élő állatok ellen épít új védőrendszert a Rijeka és Zágráb közötti autópálya-szakaszon a horvát autópálya-kezelő vállalat – hangzott el a Nova TV tudósításában.

Olvasd el a teljes sztorit

Környezetvédelmi együttműködés a Visegrád Csoport, Románia, Bulgária és Horvátország között

photo5

Kétnapos tanácskozást követően környezetvédelmi együttműködésről írt alá közös nyilatkozatot a Visegrádi Csoport Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal, amely országok részéről a környezetvédelmi miniszterek május 8-án találkoztak. Románia képviseletében Korodi Attila környezetvédelmi miniszter vett részt a találkozón.

A május 7-8 között Budapesten zajlott találkozó főbb témái az Európai Unió levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagja, a 2020-2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint a biodiverzitás voltak. A jelenlevő országok mind egyetértettek abban, hogy a fent említett csomagok, javaslatok előkészítésében részükről egységes álláspontra van szükség.

A levegőtisztaság-védelmi csomagot 2013-ban fogadta el az Európai Bizottság, jelenleg az Európa Tanács vitázik fölötte. „A környezetvédelem alapja, hogy ismerjük, illetve szabályozzuk a levegőbe kibocsájtott szennyező anyagokat. Ezért Románia támogatja az EU minden olyan törekvését, amely lehetőséget teremt a levegő tisztaságának hosszú távú védelmére” – fogalmazott Korodi Attila felszólalásában, majd hozzátette: „Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan Románia be tudja tartani a 2030-ra kiírt célkitűzéseket, de ezek meghatározásakor figyelembe kell vegyék az egyes tagállamok gazdasági helyzetét.” Kifejtette azt is, hogy a megszorítások előtt fel kell mérniük, hogy eddig ki mit ért el. Ugyanakkor meglátása szerint a levegőtisztaság-védelmi csomag jelenlegi formájából nehéz megérteni, milyen módon kellene alkalmazni a 2020-at követő intézkedéseket, amelyek nyomán el kell érni a 2030-ra kitűzött célokat. Mi több, nem mérték azt sem fel, hogy ez a tagállamok számára milyen költségekkel jár.

A környezetvédelmi miniszter kiemelte, Románia azt tudja felvállalni, hogy először tárgyalják meg a levegőminőségi irányelvre vonatkozó módosító javaslatokat a 2030-as csökkentésre vonatkozó vállalások nélkül, és csak azután határozzák meg a 2030-as csökkentési célokat.

A jelenlevő miniszterek egyhangúan úgy gondolták, hogy a V4+ országok közös intézkedéseket kell hozzanak annak érdekében, hogy a kis kapacitású hőtermelő berendezések kibocsátásának szabályozása ne vonjon maga után fölösleges adminisztratív erőfeszítéseket és költségeket.

Biodiverzitás témában az Unió génmódosított szervezetekre vonatkozó stratégiájáról esett szó, illetve az erre vonatkozó új javaslatokról, amelyek értelmében a tagállamok területén jelentősen visszaszorítanák, de akár be is tiltanák a génmódosított szervezetek termesztését.

Ezzel kapcsolatosan a környezetvédelmi miniszter elmondta, a javaslat jó alap ahhoz, hogy elkezdődjön egy vita, amely során olyan megoldást keresünk, amely minden tagállam számára törvényes és elfogadható. Egyébként mindegyik jelenlevő miniszter támogatta a fent említett módosító javaslatot. A cél az, hogy az Európai Unió mielőbb döntést hozzon ebben a tekintetben, hogy majd a tagállamok is tudjanak dönteni, termesztik ezeket vagy sem.

A kétnapos tanácskozás kiemelt témája volt továbbá a 2030-as energia- és klímacsomag. „Románia, akárcsak a tárgyalóasztalnál ülő többi ország, azon EU-s tagállamok közé tartozik, amelyekben az elmúlt 25 évben jelentős mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ezt az új csomag esetében figyelembe kell venni”- mondta Korodi hozzászólásában. Kihangsúlyozta, hogy ez a csökkentés a Kiotói egyezmény nyomán jött létre, ezzel mintegy kiemelve annak fontosságát, hogy az európai uniós tagállamok vállalásai összhangban kell legyenek a különféle nemzetközi klímaváltozási egyezségekkel is. A tagállamok számára ugyanakkor létfontosságú az is, hogy figyelembe vegyék a helyi jellegzetességeket és a csökkentéssel járó költségeket is.

A megújuló energiák és energetikai hatékonyság tekintetében a tanácskozás résztvevői abban maradtak, hogy az általuk elfogadott nyilatkozatba foglalják azt is bele, hogy meglátásuk szerint nem szükséges az erre vonatkozó kötelező célok belefoglalása a 2030-as csomagba.

Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésével kapcsolatosan pedig mindannyian azon az állásponton voltak, hogy a 2030-as csomagba olyan intézkedéseket kell belefoglalni, amelyek megelőzik az uniós tagállamok iparágának elvándorlását. Ezzel kapcsolatosan Korodi kifejtette, a célkitűzések esetében figyelembe kell venni azt is, hogy 2015-ben nemzetközi szinten is új klímaváltozási egyezségeket kell elfogadni.

A tanácskozás végén az átbeszélt dolgokat egy nyilatkozatba foglalták össze, amelyet mindannyian kézjegyükkel láttamoztak.

A Visegrád Csoport húsz éve alakult meg, tagjai Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország. Jó néhány éve már, hogy találkozóikra meghívják Romániát és Bulgáriát is, Horvátország idén csatlakozott először.

Magyar-horvát bioszféra-rezervátum létesül

Fotó: geocaching.hu

Létrejöhet a Mura–Dráva–Duna határon átnyúló magyar-horvát bioszféra-rezervátum; az UNESCO – azaz az Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Man and Biosphere (MAB) – programjának nemzetközi koordinációs tanácsa szerdai ülésén fogadta el a jelölést – tette közzé a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium

A kormányzati hírportál emlékeztet: Magyarország 2009-ben, Horvátország pedig 2010-ben kérte a terület rezervátummá nyilvánítást. A mostani döntéssel a program hivatalosan is zöld utat kapott.

Magyarországon az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi után ez lesz a hatodik, és egyben az első határon átnyúló bioszféra-rezervátum. Ezek a különleges területek leginkább a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzésében, illetve a fenntartható gazdasági fejlődéssel való összhang megteremtésében játszanak kiemelkedő szerepet.

A Mura–Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum Magyarország első, úgynevezett második generációs bioszféra-rezervátuma, amely a természeti értékek megőrzése, védelme mellett nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére és a vidéki lakosság életfeltételeinek javítására is.

A Mura–Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum Magyarország egyik legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, amely biztosítja a nagy folyóink élővilágának védelmét, többek között otthont ad a legnagyobb hazai rétisas-állománynak, valamint a Magyarországon kizárólag a Dráva kavicszátonyain fészkelő kis csérnek.

A rezervátum jelölésének elfogadása az első hivatalos lépése annak a folyamatnak, amelyet tavaly Gödöllőn, a magyar EU-elnökség idején öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) környezetvédelmi minisztere által aláírt szándéknyilatkozat alapozott meg. Ennek köszönhetően a világon egyedülálló ötoldalú bioszféra-rezervátum kialakítására nyílik lehetőség – olvasható a kormányzati hírportálon.

Forrás: MTI

Erdei iskola Horvátországban magyar minta alapján

2012 őszén már fogadhat diákokat az első, magyar program alapján létrehozott horvátországi erdei iskola. A pécsi székhelyű Zöld Gondolat Lovagrend egyesület szervezésében, határmenti együttműködés keretében Kalnik községben kezdheti meg a munkát az első horvátországi erdei iskola – mondta el Farkasné Németh Krisztina, a lovagrend titkára.

A horvát pedagógusok a kezdés előtt nemcsak részletes tananyagot, hanem gyakorlati felkészítést is kapnak magyarországi partnereiktől. A pécsi egyesület 2003 óta működik, azóta sikeresek az erdei iskolai oktatási programok. Olvasd el a teljes sztorit