Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «harvard»

Az Ikea és a Harvard legalább olyan nagy hazai erdőmutyiban érintett, mint a Schweighofer

mutyikea
photo by mandritoiu via shutterstock.com

Az IKEA a világ fakitermelésének 1%-áért felelős. A svéd bútorgyártóhoz eddig is kapcsolódtak már jelentős botrányok, de a romániai sztori az egyik legígéretesebbnek mutatkozik. De hogy kerül a világ leghíresebb egyeteme is a történetbe?

2004-től kezdődően a Harvard több mint 33 ezer hektárnyi erdőt vásárolt, amely több száz kis erdőterületből áll össze, melyeket olyan helyi közvetítőktől vásárolták, akiket a romániai ügyészek azóta korrupcióval és szervezett bűnözői csoportokhoz való tartozással vádolnak, és akik ellen nyomozás folyik. Időközben aztán ezek az erdők az IKEÁ-hoz kerültek, de nem tudni, pontosan mennyi fog maradni nekik, mert a bíróság elkezdte érvényteleníteni az üzleteket.

Már az is gyanús, hogy a Harvard és az IKEA nem közvetlenül egymással üzleteltek, hanem olyan más, svéd és luxemburgi cégeken keresztül, amelyek a Harvard tulajdonában vannak, és számos esetben adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A tranzakciók némelyikét a romániai hatóságok kétségbe vonják, mivel állításuk szerint a jelenleg kárpótlási eljárás alatt levő állami erdőterületeket törvénytelenül nyilvánították magántulajdonban levő erdőkké.

Egy romániai bíróság máris érvénytelenített egy, a Harvard portfóliójában levő tulajdonosi okiratot, miután úgy ítélte meg, hogy az erdőterületet nem jóhiszeműen vásárolták meg. Mivel a Harvard a tulajdonában levő erdők nagy részét ugyanattól a csalással gyanúsított csoporttól vásárolta, előfordulhat, hogy sokkal több területet kell visszaszolgáltatnia az államnak. Ez rossz hír az IKEA-nak, mely megvásárolta az erdőterületeket a Harvardtól, mivel nagy esély van rá, hogy a svédek a frissen vásárolt romániai erdőterületeiket is elveszíthetik.

A hazai erdők visszaszolgáltatási programja nem működött sosem zökkenőmentesen, a kezdetektől meghatározzák azt a különböző szinteken fellelhető korrupciós botrányok, amelyek olyan magasra érnek, hogy még a királyi család egyik tagja, Paul herceg is jócskán belekeveredett. A cél az lett volna, hogy azok kapják vissza a területeket, akiktől 1989 előtt az állam elkobozta, de számos esetben úgy kerültek erdőterületek magánszemélyek kezére, hogy a tulajdonjog igencsak homályos volt.

Az IKEA 2015-re felvásárolta a Harvard által birtokolt erdők 98%-át, 100 millió eurót fizettek ki érte, ez az érték kétharmada lenne, de az üzletben van egy olyan záradék is, hogy az IKEA átvállalja a Harvard ismeretlen összegű tartozását. Csakhogy mire az üzletet megkötötték, Romániában már le is tartóztatták az egyik üzletembert, aki segített a Harvardnak erdőhöz jutni. Ez az úr volt Dragoș Lipan, aki rendőrségi vizsgálatok szerint egy nagyobb bűnszövetkezet, az úgynevezett Enigma-csoport tagja (nevüket a kávézóról kapták, ahol rendszerint találkoztak). Lipan aranyosszohodoli (közel van a Törcsvári-kastélyhoz) házában hozták létre azt a vállalatot, amely a környéken később a felvásárlásokért felelt. Ugyanazon a napon, ugyanabban a házban, ahol a harvardosok létrehozták a céget, amely a Scolopax Srl. nevet kapta, megalakult egy másik vállalat is, az Oriolus Limited, amelyet négy svéd állampolgár hozott létre, közülük Jonas Jacobsson a Scolopax ügyvezető elnöke. A Scolopax nevében Lipan kötötte az üzleteket, ezek sokszor nem voltak törvényesek: 2007-ben például Lipan megállapodott Robert Elerrel arról, hogy áron felül megvásároljon 2500 hektárnyi erdőt. A tranzakció feltétele az volt, hogy Eler visszajuttatja a haszon 30 százalékát Lipannak. Csakhogy Elernek nem volt erdője, így elkezdett nagy iramban felvásárolni. A Scolopax elkezdett vásárolni Elertől, és Lipan meggazdagodott, majdnem 1 millió eurót nyert. Ezek a tranzakciók azonban törvénytelenek voltak, ugyanis a törvények értelmében az államnak elővásárlási joga van a magántulajdonosok által meghirdetett erdőterületekre, az eladóknak pedig kötelességük értesíteni az államot az eladási szándékukról, majd 30 napig várni, mielőtt az erdőt ténylegesen eladhatnák. Amennyiben ez nem történik meg, a tranzakció érvényét veszti.

2015 tavaszán Lipant három éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás vádjával, a 2007-2008 között a Scolopax-szal kötött erdővásárlások miatt. A vád szerint Lipan a Scolopax-nál betöltött pozícióját felhasználva előnyös üzletet ígért csúszópénzért cserébe: többek között egy értékes autóra és egy Kanári-szigeteki útra tartott igényt. Lipan az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó portálnak nyilatkozott akkori üzleteiről, szerinte ellenőrizték a papírokat minden esetben, de nem volt erőforrás utánanézni minden egyes tulajdonosi jogtérnek. Lipan szerint a Harvard ügyvédei megnézték ugyan a dokumentumokat, azonban nem vizsgálódtak. A dokumentációt aztán elküldték Jacobssonhoz, aki jóváhagyta a tranzakciót.

Az OCCRP birtokában levő dokumentumok szerint a harvardosoknak és Jacobsson számára ismertek voltak az erdővásárlásokkal kapcsolatos problémák, jóval azelőtt, hogy Lipant letartóztatták és elítélték. Valószínűleg ezek miatt adtak túl az erdőkön: a Scolopax elkezdte azokat eladni egy másik, a Harvard tulajdonában levő cégcsoportnak, a Greengoldnak, ennek is a Greengold Value Forests Srl. nevű leányvállalatának adták el a tulajdonjogilag legkockázatosabb területeket. Mindkét céget egy luxemburi cégen keresztül birtokolta a Harvard. 2006-tól 2012-ig újabb Greengold-cégeket alapított Svédországban egy csoport svéd és román állampolgár – többek között Jacobsson, aki 2004-ben Lipan házában kezdte el a Harvard romániai üzleti tevékenységét. A Greengold-csoport tulajdonosi dokumentumai szerint nincsen jogi viszony a svéd Greengold-csoport valamint a romániai-luxemburgi-delaware-i Greengold-csoport között, azonban az amerikai adóbevallásokból kiderül, hogy a Harvard University a Phemus Corporation-ön keresztül 2012-ben 2,38 millió dollárt fizetett a svédországi Greengoldnak „befektetési menedzsment” címszó alatt. A következő évben az egyetem közel 2 millió dollárt utalt a stockholmi székhelyű cégnek.

A Scolopax és Greengold Value Forests SRL Romania között létrejött szerződés tulajdonképpen két, a Harvard ellenőrzése alatt levő fél között jött létre. A dokumentumban van egy olyan kitétel, miszerint a vásárló, a Greengold, visszakérheti a pénzét, ha egy harmadik fél bíróságon megtámadja a tranzakciót. Ugyanebben a szerződésben azt is rögzítették, hogy a perköltségeket az eladó, tehát a Scolopax állja.

Itt jött be a képbe az IKEA: a bútorgyártó óriás megvásárolta a Greengold Value Forests Srl-t, valamint a cég birtokában levő erdőket, és a cég nevét I.R.I. (IKEA Resource Independence) Forest Assets Srl-re változtatta. Az IKEA nem kommentálta, hogy a korábbi Scolopax-Greengold szerződés, valamint annak a pénz visszaigénylésére vonatkozó kitétele is része a Harvarddal kötött megállapodásnak.

Ez azonban rosszul sült el mindenki számára, ugyanis 2015-ben egy galaci bíró érvénytelenített 108 hektárnyi erdővásárlást, amiatt, mert az államnak nem lett bejelentve az üzlet, így az nem élhetett elővásárlási joggal. A Harvard szerint ők nem tudtak a problémákról, a bíró azonban azt mondta, a Harvard 2008-ban kötött szerződésein jól látszik, hogy annak fényében írták őket, hogy a lehető legjobban megvédjék magukat az ilyen esetektől.

A fent említett erdőrész azonban egy nagyobbnak, egy 3000 hektárosnak a része, és most ez ügyben is nyomozás folyik, pénzmosásért és szervezett bűnözői csoporthoz való tartozásért emelhetnek majd vádat.

A cikk kivonat az Átlátszó honlapján megjelent Offshore cégeken keresztül vásárolt romániai erdőket a Harvardtól az IKEA anyagnak.