Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Hartel Tibor»

Kolozsvárra jön előadást tartani a fás legelők “atyja”, Ted Green

A diósi fás legelő

A diósi fás legelő

A fás legelők kiemelkedően fontos, ökológiai és kulturális identitáshordozó elemei az európai tájaknak. November 28-án a kolozsvári Sapientia egyetemen a fás legelőkről tart előadást a fáslegelő-elmélet egyik megalkotója és terjesztője, Ted Green.

Olvasd el a teljes sztorit

Egyértelmű európai irányelveket szorgalmaz Sógor Csaba a fás legelőkről

Fotó: B.D.T.

Fotó: B.D.T.

A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgették a civil és szakmai szféra képviselő Brüsszelben. A szakértők szerint a fás legelőket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.

Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelők olyan élőhelytípust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezőgazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosítottak a legelő állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagították).

Hartel Tibor kifejtette: a fás legelők tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyílt fátlan legelő valamint a zárt erdő között, és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelőnek” nevezik őket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő” hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definíciók szerint azonban a “legelő” csak a gyeptakarót jelenti. “A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelőkről és az erdőbe szorultak. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelőket és szántóföldeket, valamint zárt erdőket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz” – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az első igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti. Úgy véli, a „fás legelő” (angolul „wood-pasture”) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos első lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.

A szakértő szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetleníti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös Sürgősségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemező, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, így ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhívni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelők helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.

“Az erdélyi emberek megtanulták a KAP előnyeit használni és az előírásoknak megfelelően cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelők formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezőgazdasági hagyományainkat” – fogalmazott Sógor Csaba.

közlemény

Jótetteket ültetünk? Invazív fajok csemetéivel erdősítenek a Plantăm fapte bune akcióban

ff

Fehér akácot és lepényfát, agresszív invazív fajokat is előirányoztak kiültetésre a “Plantăm fapte bune” országos akció keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyi hagyományos gazdálkodás: múltból álmodott jövő – előadás Kolozsváron

10955556_10205761162978573_958529259402208022_n

Az Ember és Természet Kollégium keretében Erdélyi hagyományos gazdálkodás: múltból álmodott jövő címmel dr. Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tart előadást 2015. február 11-én, szerdán, 18 órától, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Az előadássorozat házigazdája dr. Farkas György.

>> Facebook-esmény >>

Kihagyják a helyi közösségeket a Natura 2000-es hálózat kutatásaiból

Nagyon sok európai, a Natura 2000-es hálózathoz tartozó terület olyan kulturális tájak részét képezi, amelyek az ember és természet több évszázados együttélése során alakultak ki. Sok faj, élőhely, tájelem a hagyományos mezőgazdasági módszerek gyakorlásától függ, és fennmaradásuknak szükséges feltétele ezeknek a gyakorlatoknak a folytatása. Például a vöröshasú unka léte az időszakos tócsáktól függ, amelyeket nagyon nagy arányban az emberi tevékenység hoz létre (bivalyokkal való legeltetés, itatóhelyek stb.), emellett bizonyos növény- és állatfajok a kaszálásnak és legeltetésnek köszönhetően maradhatnak fenn. Azonban ezeknek a tevékenységeknek az intenzívebbé válása vagy éppen a felhagyása az élőhelyek és az azokat benépesítő fajok eltűnésével jár.

Olvasd el a teljes sztorit

Nem kivágni, élni hagyni, lefotózni: keresik Románia legérdekesebb és legnagyobb fáit

10696380_1541796109382910_399488364918861452_n

Az öreg, érdekes fákat a legtöbben szeretjük. Néha elég csak közölni az emberekkel, hogy az esetleg girbegurba törzsű, korhadt, odvas, esetleg félig kiszáradt, böhönc faóriások a lakóhelyükön vagy annak közelében mennyire fontosak ökológiai, kulturális és történeti szempontokból egyaránt. Nem egy példa van arra, hogy egy gesztus, egy ámuldozó elismerés egy kívülről érkezőtől már elég ahhoz, hogy a helyi lakók is értékelni kezdjék a több száz éves, talán már kivágásra kiszemelt, „csúnya” fát, és megkíméljék, értékként, a következő generációknak (mint ahogyan egy Udvarhely melletti faluban történt egy öreg juharral, amelyet „Kerek fának” neveztek el a helyiek).

Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyben még van, Európából már eltűnt, mi az?

faslegelo

Kisfilmet készített a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem Környezettudomány tanszéke együttműködve a Filmművészet, fotóművészet, média tanszékkel az erdélyi fás legelők egyedi értékeiről.

Olvasd el a teljes sztorit

A tét: Dél-Erdély jövője. Négy forgatókönyv

Mi történhet Dél-Erdélyben az elkövetkező 30 évben? Sikerül-e a helyi közösségek érdekeit és a természetvédelmi szempontokat összehangolva élhető jövőt teremteni a térségben? Ezzel kapcsolatban vázol négy forgatókönyvet egy izgalmas kiadvány, amelyet a lüneburgi Leuphana Egyetem Fenntartható Tájak Munkacsoportja adott ki.

A multidiszciplináris kutatócsoport helyi szervezetek, intézmények, gazdálkodók, iskolák, egyházak, a helyi etnikumok képviselői bevonásával a jövőképtervezés (scenario planning) módszerét alkalmazta, elbeszélgettek a helyiekkel a lehetőségekről, tervekről, ily módon körvonalazódott a négy jövőkép, amely vizuálisan is összehasonlítható. A projektet az Alexander von Humboldt alapítvány finanszírozza.

eredetitaj
A nagy kérdés: miként fog ez a táj megváltozni? Olvasd el a teljes sztorit

Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát?


Fotók: B.D.T.

2014-től liberalizálnia kellene Romániának a termőföld-piacot, ami azt jelentené, hogy külföldiek is szabadon vásárolhatnának romániai földterületeket. Az utóbbi hetekben azonban olyan értelmű nyilatkozatok jelentek meg a médiában, miszerint valamilyen módon továbbra is korlátoznák a külföldi befektetők földvásárlását.

Egyre csábítóbbak a romániai termőföldárak nemcsak a nyugat-európai befektetők, hanem az arabok számára is. A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket. Ez is elég megengedő szabályozásnak bizonyult, rengeteg külföldi birtokol máris romániai földterületet, jelenleg a romániai termőföldek 8%-a van külföldi tulajdonban. Olvasd el a teljes sztorit

Kórokozók pusztítják a fenyveseket: van amit tenni?

Fotó: csaga/flickr.com. A kép csak illusztráció

A fenyőerdőket rejtélyes betegség pusztítja Erdély-szerte, a szakemberek pedig kórokozóra gyanakodnak, de még semmiben sem biztosak. Az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal úgy tudja, valóban kórokozóról van szó.

A Krónika a napokban tudósított arról, hogy a fenyvesek egész foltokban barnulnak, és nem lehet tudni, mi okozza. Megkeresésünkre Balogh Sándor, a Országos Erdőgazdálkodási Hivatal igazgatóhelyettese azt mondta, a hivatal minden hónapban kimutatásokat készít, és a jelenlegi helyzetről is tudomásuk van. Minden bizonnyal kártevőkről van szó, amelyek pusztítását két módszerrel próbálhatnak megakadályozni: kémiai anyagokkal, úgymond „csalikkal”, vagy pedig a beteg fák mielőbbi eltakarításával. Olvasd el a teljes sztorit

előző »