Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hangyaboly»

Tetemrehívás: “járványellenes” intézkedések egy hangyametropoliszban

2. kep
Zombi hangya: Ophiocordiceps fajjal fertőzött hangya (fotó: Penn State via flickr)

Az emberek lakta nagyvárosokhoz hasonlóan, a hangyák szociális rendszere is melegágya lehet mindenféle betegségokozónak. A fertőzések elhárítására a hangyák számos egyéni és társas védekezési stratégiát alkalmaznak. Egy több milliós hangyametropoliszban egy sajátos patogén gomba jelenlétét és az ellene való védekezését vizsgáltuk.

Erős Katalin

A hangyák társas lények, az általuk kialakított hangyafészkekben tömegesen élnek együtt a dolgozók (valójában funkcionálisan steril nőstények) egy vagy több királynővel. Egyes hangyafajok ún. szuperkolóniákat, hangyametropoliszokat képesek létrehozni. A szuperkolónia egymással kapcsolatban álló hangyafészkek hálózata, amelyet a dolgozók közötti információs és genetikai kapcsolat fűz egységes rendszerré. A hangyák nagy egyedszáma (több millió) és fészkeik stabilitása (több tíz év) miatt számos patogén és parazita számára jó megtelepedési lehetőséget nyújtanak, ami fokozottan érvényes egy többfészkes rendszerre, ahol a paraziták gyors terjedése és fennmaradása még könnyebbé válik, akárcsak egy emberi metropoliszban.

Ennek megfelelően a hangyáknál a legkülönbözőbb betegségokozókkal és parazitákkal szemben számos egyéni és társas védekezési viselkedési stratégia jött létre. Kölcsönös és öntisztogatással hatékonyan távolítják el a patogének vagy paraziták spóráit, petéit és más fertőző képleteit a testük felszínéről. Képesek olyan mirigyváladékot termelni, amelyek egy része antimikrobiális és gombaölő hatású. Ugyanakkor az alapos fészektisztítás során eltávolítják az elhullott vagy fertőzött egyedeket is. Ezen védekezési stratégiák hatékonysága révén a hangyák kevesebb parazitával rendelkeznek, mint arra tömegességükből elméletileg következtetni lehetne. Így számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazódhat meg egy szuperkoloniális rendszer és parazitáikat illetően.

Kutatási területünk a Gyergyói-medencében található, ahol egy őshonos hangyafaj (Formica exsecta – nyomott fejű hangya) több mint háromezer fészekből álló, európai szinten rekordméretű hangyametropoliszt hozott létre. Olvasd el a teljes sztorit

Nyolcvanmilliós metropolisz a Gyergyói-medencében

A nyomottfejű-hangya (Formica exsecta). Fotó: BSGC/flickr.com

“A kis földalatti lakásokban a hangya nyáron át télre való táplálékot hord össze, amiből az látszik, hogy igen okos állat, nem csoda, mert hiszen a feje majdnem olyan nagy, mint a potroha, márpedig bizonyos, hogy például ön is okosabb lenne, ha a feje akkora lenne, mint a törzse. Aztán még azt is mutatja ez a megbocsátható árufölhalmozás, hogy a hangya igen előrelátó állat, ami már azért is csodálatos természeti tünemény, mert a szeme oldalt van.” (Nagy Lajos: A hangya. Képtelen természetrajz. Bp., 1921) A Nagy Lajos által bemutatott hangyalakásokra nem mindig megfelelő a „kis” jelző. A Gyergyói-medence déli részén, mindössze húsz hektáron, több mint nyolcvanmillió lakos szorgoskodik, többnyire a föld alatt. A Formica exsecta hangyafaj hozott létre itt egy kisebb-nagyobb „építményekből” álló többfészkes rendszert.

Erős Katalin Olvasd el a teljes sztorit

A boglárkalepke esete a hangyával

Maculinea nausithous egy vérfű virágzatán. Fotó: Vizauer Tibor Csaba

– Anyuuu, a virágok tudnak repülni?
– Nem kisfiam, az egy lepke.
A lepkék nemcsak a gyerekek fantáziáját képesek megmozgatni. Kevés az a felnőtt, aki a természetben sétálva közömbös marad a sokszínű hatlábú repülő csodák látványára. Olykor akkora számban figyelhetjük meg őket, hogy nehéz elhinni, hogy egyes fajaik védelemre szorulnak. És mégis.

Czekes Zsolt-Vizauer Tibor-Csaba Olvasd el a teljes sztorit

A hatlábú vörös szanitéc

Meg lehet tőlük szabadulni? – szól gyakran az első kérdés, ha megtudják, mivel foglalkozom. Mert van kicsi hangya, meg nagy hangya, fekete és piros, békésen bandukoló, szorgos, harapós és csípős, és néha kellemetlenkedő, házbanlakó fajta is. A hangyák szempontjából egyértelműbb a kép: emberek pediglen nincsenek.

Markó Bálint

Szó mi szó, létezik cipőtalpként lesújtó természeti katasztrófa és morzsa képében égből hulló manna. Ez a hangyányi igazság, ami egy ilyen hatlábú lény számára tökéletesen egybevág a normalitással. Akárcsak az is, hogy a kolóniában a dolgozók mind nőstények, és a hímek csupán nagyon rövid ideig és megtűrt státusban vesznek részt a kolónia életében. Amíg azonban a hangyák nálunk gyakran a május elsejei romantikus miccsezést elrontó állatkaként szerepelnek a közbeszédben, vagy kellemetlen albérlőként, addig Európa számos országában egyes hangyafajok nemcsak papíron, hanem ténylegesen is védettek. Sőt, az erdei vöröshangyákat, erdővédelmi jelentőségük miatt, telepítik is mesterségesen. Olvasd el a teljes sztorit