Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «gyógyszer»

Hét mítosz a HIV-ről és az AIDS-ről

forrás: profiles.nlm.nih.gov

forrás: profiles.nlm.nih.gov

Mióta Charlie Sheen bejelentette, hogy HIV-pozitív, trollok hada indított stigmatizációs offenzívát a színész és általában a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek ellen. A Mashable válaszul összegyűjtötte azt a hét mítoszt, ami a vírusfertőzés és a betegség áldozatai kapcsán közszájon terjed.

Az Egyesült Államokban amúgy 1,2 millió HIV-fertőzött él. A fertőzöttekben kifejlődhet az AIDS betegsége, de ez nem szükségszerű, sokan tünetmentesek maradnak.

Forrás: healthline.com

Forrás: healthline.com

Első mítosz
A promiszkuitás és a drogfüggőség a fő oka a HIV/AIDS terjedésének.

Ha valakinek több szexuális partnere van, vagy drogfüggőként többen használnak egy fecskendőt, az valóban megnöveli a kockázatát annak, hogy az illető megfertőződjön, de a stigmatizáció, azaz a kockázatos viselkedés feltételezése a betegekről nem javít a helyzeten, csak ront. A védekezés, a fertőzésekről való tájékozódás a megoldás, így az, aki több partnerrel, de biztonságos szexuális életet él, és megelőzésképpen gyógyszereket szed (PrEP gyógyszereket, mint pl. a Truvada), jobban védve van, mint egy monogám párkapcsolatban élő ember, akinek a tudta nélkül a partnere félrejár.
A HIV terjedésének a fő oka egy vírus.

Második mítosz: a HIV/AIDS kizárólag a melegek és színesbőrűek problémája.

Amerikában az új fertőzések kétharmada valóban olyan férfiakat érint, akik férfi szexuális partnerrel voltak együtt, de ez egyáltalán nem érvényes globálisan. A HIV-fertőzöttek többsége nem illik ebbe a képbe. Nem kizárólag csak bizonyos közösségekben terjed a vírus, viszont azok, akik a társadalom peremén élnek, akik nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz, kitettebbek a fertőzési kockázatnak. A HIV és az AIDS tehát a teljes társadalom problémája.

www.aids.gov

www.aids.gov

Harmadik mítosz: ha védekezés nélkül szexelsz egy HIV-pozitív személlyel, nagy eséllyel elkaptad.

Egy olyan HIV-fertőzött, mint Charlie Sheen, aki négy év kezelés után gyakorlatilag nemcsak tünetmentes, de a vírus immár kimutathatatlan a vérében, nemcsak hogy ugyanúgy tud élni, mint egy egészséges ember, de nagyon pici eséllyel fertőz meg más embereket. Több kutatás igazolta, hogy egyetlen bizonyított eset sem volt, amikor egy kimutathatatlan HIV-fertőzött átadta volna a vírust szexuális partnerének. Persze a nagyon kis esély még mindig nem jelent nullát, ezért az orvosok ezeknek a betegeknek is a további védekezést ajánlják.

Negyedik mítosz: ha csak monogám kapcsolataid vannak, nem kell tesztre járnod.

Ha csak halvány esélye is van annak, hogy a monogám párkapcsolatban valamelyik félnek volt más szexuális partnere, vagy gyanítható, hogy az illető droghasználó, mindkét félnek érdemes elvégeztetnie a HIV-tesztet.

Ötödik mítosz: a HIV/AIDS kriminalizálása csökkenti a fertőzéseket.

Pont az ellenkezője igaz. Ha eltitkolod partnered előtt, hogy HIV-fertőzött vagy, az bűncselekménynek számít Amerika legtöbb szövetségi államában. Viszont a státus kriminalizálása nemhogy a fertőzések csökkenését hozta magával, hanem a növekvő ignoranciát. Sokan nem mennek el tesztre, így védekezhetnek azzal, hogy nem tudják, hogy fertőzöttek. A legtöbb továbbfertőzés amúgy pont akkor történik, amikor az emberek nem tudják magukról, hogy fertőzöttek. A megoldás tehát az lenne, hogy ne bátortalanítsák el azokat, akik amúgy hajlandóak lennének tesztre menni.

Hatodik mítosz: ránézésre megállapítható, hogy valaki HIV-pozitív.

Felejtsd el a sápadt arcú, meggörnyedt AIDS-es fantomképét, mert hamis. Sőt, a fertőzés első heteiben, pont amikor a legtöbb van belőle a szervezetedben, voltaképpen remekül nézel ki.

Hetedik mítosz: ha HIV/AIDS-fertőzött vagy, abba fogsz belehalni.

A HIV-fertőzés nem halálos ítélet. Az új kezelések és gyógyszerek segítségével a fertőzöttek életesélyei magasak. Ha egy húszéves amerikai megfertőződik, és azonnal elkezdi a kezelést, még további 55 év a várható élettartama, vagyis csupán öt évvel kevesebb, mint egy nem fertőzött embernek. Ugyanakkor a gyógyszerek mellékhatásai egyes betegeknél megnövelik a szív- és vesebetegségek kockázatát.

A Mashable hat tippet is ajánl arra, hogyan viselkedjünk a környezetünkben élő HIV-fertőzöttekkel. Kérdezd meg, hogyan segíthetnél nekik vagy támogathatnád őket; jelentsd ki tisztán és világosan, nem félsz tőlük; ne hibáztasd az áldozatokat, ne szégyenítsd meg őket korábbi szexuális életük vagy droghasználatuk miatt; értesd meg velük, a fertőzés nem halálos ítélet, és az új kezelések révén félelem és kényelmetlenségérzet nélkül élhetik tovább az életüket; bátorítsd őket a kezelés elkezdésére. És a legfontosabb: hallgasd meg őket.

Forrás: Mashable

A lejárt gyógyszer veszélyes hulladék. De hogy szabadulhatsz tőle?

gyogyszerek
Fotó: Pranjal Mahna via flickr

Kaotikusan működik a lejárt gyógyszerek begyűjtése a lakosságtól, pedig egy olyan hulladéktípusról van szó, amely a talajba, vízbe jutva súlyosan szennyezi a környezetet. Elvileg ezt a típusú hulladékot a gyógyszertárakban le lehet adni, de sok helyen visszautasítják a zacskónyi lejárt gyógyszerrel érkező, az átlagnál környezettudatosabb betegeket, vagy számukra teljesíthetetlen feltételekkel vennék át csak a gyógyszert. A gyógyszer származási helyét kellene igazolniuk. De most komolyan: ti őrizgetitek a patikában kapott számlákat 2-3 évig, amíg lejár egy gyógyszer szavatossági ideje? Így még azok is, akik tudatában vannak annak, hogy nem szabadna a szemétbe – vagy a filmekben látott módszerrel a lefolyóba – önteni a lejárt gyógyszereket, gyakran arra kényszerülnek, hogy a háztartási hulladék közé dobják azt. Vagy őrizgetik a kamrában, a rendszer megjavulásában reménykedve.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

Hatásos antibiotikum az óceán fenekéről: lépfene ellen is jó lehet


Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus. Fotó: NIAID/flickr

Tökéletesen új és szokatlan antibiotikum-vegyületet vontak ki egy tengeri mikroorganizmusból, amelyet a Kaliforniához közeli óceáni üledékben találtak. Az új anyag hatásos lehet a lépfene és az antibiotikumoknak ellenálló MRSA szuperbaktérium ellen.

Ritka, hogy teljesen új antibiotikumra bukkannak a kutatók. Amerikai tudósok szerint az új anyag, amelyet anthracimycinnek neveztek el, hatásosnak tűnik a lépfene és az antibiotikumoknak ellenálló Staphylococcus aureus (Methicillin-resistent Staphylococcus aureus, MRSA) nevű baktérium ellen – idézi a BBC hírszolgálata az Angewandte Chemie német szaklapban megjelent tanulmányt. Olvasd el a teljes sztorit

Ne húzd le a vécén a gyógyszereket!



Fotó: erix! via flickr.com

A tiszta ivóvízben nincsenek kórokozók, de mi a helyzet a vegyi anyagokkal? A legújabb felmérések szerint az ivóvíz kis mértékben már sok gyógyszer hatóanyagát tartalmazza. Az emberi szervezetre még nem jelent veszélyt, legalábbis nem végeztek kutatásokat még ezen a téren, de a folyók és tavak élővilágára igen.

Általában a mezőgazdaságban és iparban használt vegyi anyagokat nevezik meg a vízszennyezés forrásként, de eddig jelentéktelennek tűnő emberi tevékenységek is hatással vannak a környezetre. A gyógyszerek gyakori használata még nem is lenne akkora gond, habár nyilvánvalóan a szervezet kiüríti a hatóanyagok egy részét. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy sokan csak simán lehúzzák a vécén a már nem használt gyógyszereket.

A gyógyszer veszélyes hulladék, a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki. A gyógyszertárban le lehet adni azokat, ahonnan a hulladékégetőbe viszik.

Forrás: TOTB.ro

Európai vízpolitika: gyógyszerek a szennyezők listáján

Tizenkét új vegyszer kerül fel a felszíni vizekre legveszélyesebb anyagokat tartalmazó listára azt követően, hogy az Európai Parlament képviselői kedden megszavazták az erre vonatkozó szabályokat. Az elterjedőben lévő vegyszerek figyelemmel kísérésére most létrehozott megfigyelési listára elsőként három gyógyszer került fel.

A megfigyelési listára került vegyszerek hatásait folyamatosan vizsgálják, és szükség esetén az anyagokat a legveszélyesebb vegyszerek listájához adják. Olvasd el a teljes sztorit

Önmagukat gyógyítják az állatok: ösztönösen és tanult módon egyaránt

Grover licks her sister Benji's wound
Fotó: animaltourism/flickr

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is.

Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik önmagukat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket gyűjtenek, miként a hangyák és a méhek öngyógyító praktikáját – tűlevelű fák antimikrobiális, baktériumpusztító gyantájával bélelik ki fészküket – is régóta ismerik már. A kutató vezetésével végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az “állati gyógyszerészek” listája sokkal hosszabb, mint eddig feltételezték, ráadásul ténykedésük hatással van mind az ökológiai rendszerekre, mind a gazdaállatok, illetve az élősködők evolúciójára. Olvasd el a teljes sztorit

Veszélyes lehet a grapefruit egyes gyógyszerekkel fogyasztva

A grapefruit és egyes gyógyszerek közötti, esetlegesen veszélyessé váló kölcsönhatásra hívják fel a figyelmet kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című orvosi folyóiratban. A grapefruitlé nagyobb mennyiségű fogyasztása egyes gyógyszerek túladagolását okozhatja, mert gátolja a gyógyszerek lebontásában elsőrendűen fontos folyamatokat a bélrendszerben és a májban.

A kanadai Lawson Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai – akik elsőként azonosították a kapcsolatot a grapefruitlé és egyes gyógyszerek hatása között – arra hívják fel a figyelmet, hogy míg 2008-ban 17 gyógyszerről volt ismert a kölcsönhatás, addig ma már 43 szerről tudják ezt. Olvasd el a teljes sztorit

Leáldozott az antibiotikumok ideje?

A gyógyszerszedésnek mindig vannak ádáz ellenzői és pártolói, meg persze a mértékletesek, de utóbbiak szokták a leghevesebben vallani, hogy „az elkerülhetetlen kezelés rendben van, de antibiotikumokkal ne tömjenek már minket”.

Anyukák mesélik belesápadva az óvodaudvaron, hogy az orvos már megint antibiotikumot akart adni a gyereknek, de bezzeg a gyógynövénykivonat… Az antibiotikum-ellenesség egyre nagyobb méreteket ölt, de vajon alaptalanul?

A gyógyszerszedéssel kapcsolatban évek óta kering egy kis humoros szöveg az interneten, amely szerint a mai orvoslás a gyökerekhez tér vissza – szó szerint:

ie. 5000: – Itt egy gyökér, rágd el!
1000: – A gyökér pogány dolog, imádkozz!
1850: – Az ima babonaság, itt az elixír!
1925: – Az elixír kuruzslás, vedd be ezt a tablettát!
1980: – Ez a tabletta elavult, jobb az antibiotikum!
2012: – Az antibiotikum nem természetes. …tessék itt ez a gyökér!

A szöveg nem teljesen poén: az antibiotikum-rezisztencia mumusként egyre fenyegetőbbé válik, a közbeszédben mindenképp. Nyár végén a The Lancet orvosi szakfolyóirat arról közölt tanulmányt, hogy az Afrikában, Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában pusztító tuberkulózis legalább négy antibiotikumnak áll ellent, és már „aggodalomra okot adó szintet ért el” a terjedése.

“Az antibiotikum-ellenállás egyre növekszik Európában és világszerte. Első vonalbeli antibiotikumainkat veszítjük el. A helyettesítő kezelések drágábbak, mérgezőbbek, tovább tartanak és intenzív osztályon való ápolást szükségeltethetnek. Az ellenálló kórokozók miatti halálesetek 50%-kal növekedtek” – mondta idén márciusban Margaret Chan WHO-elnök.

Az antibiotikumok alkonyának bizonyítékát véli látni a Washington Post által megszólaltatott David Shlaes gyógyszerfejlesztő abban is, hogy a világ vezető tizenkét gyógyszergyárából csupán négy foglalkozik új antibiotikumok fejlesztésével. Tavaly a legnagyobb vállalat, a Pfizer bezárta conneticuti antibiotikum-kutató központját, amit szerintük átköltöztettek Shanghajba, Shaels viszont úgy tudja, hogy le is tettek a kutatásokról. Ezt főleg anyagi okokkal magyarázza: sokkal jobban megéri más típusú, drágább gyógyszereket fejleszteni, illetve olyanokat, amelyeket hosszú időn keresztül kell szedni, nem viszonylag rövid ideig, mint az antibiotikumot.

Az orvostudomány néhány éve tartja számon a szuperbaktériumnak is nevezett meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumot (MRSA) amely legyengült szervezetű, már kórházi kezelésben részesülő embereket támad meg. Ennek rezisztenciáját alaposan kutatják, azonban nem az egyetlen, amely ellenáll a kezeléseknek.


A FDA által megrendelt rezisztencia-szemléltetés

A baktériumok eleve rezisztensek lehetnek az antibiotikumra, illetve mutáció vagy genetikai információ átörökítése által válhatnak azzá. Annak bizonyítására, hogy a rezisztencia nemcsak kialakul, hanem természetes környezetben is létezik, többek között idén áprilisban publikáltak tanulmányt, amelyben több millió éve elszigetelt baktériumokat vizsgáltak, és 93 mintából a legtöbb legalább egy hatóanyaggal szemben ellenállónak bizonyult.

A megnövekedett rezisztencia miatt már számos kampány indult annak érdekében, hogy az orvosok csak valóban indokolt esetben írjanak fel antibiotikumokat. Szintén idén nyáron röppent fel az az elképzelés, hogy a B3 vitamin sokkal hatékonyabb – és persze olcsóbb és biztonságosabb – “gyógymód” a baktériumok okozta fertőzések ellen. Ennek ellenére az amerikai országos egészségügyi központ egyik vezetője szintén úgy vélte, “egyszerűen nem tudunk lépést tartani az antibiotikumok fejlesztésében a baktériumok rezisztenssé válásában.”