Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Európai Unió»

Alig van pénz az EU-ban az atomerőművek leszerelésére

nuklear is
photo by jaroslava V via shutterstock.com

Európának több mint 118 milliárd eurója hiányzik ahhoz, hogy fedezni tudja az atomerőművek leszerelésének és a nukleáris hulladékok tárolásának költségeit – ez derült ki az Európai Bizottság egyik munkadokumentumából, amelyet a Reuters hírügynökség ismertetett.

Az Európai Unió tagállamaiban működő atomerőművek leszerelése, valamint a radioaktív hulladékok eltávolítása és tárolása becslések szerint 268,3 milliárd euróba kerülhet, de ebből jelenleg csak 150,1 milliárd euró áll rendelkezésre.

Az érintett 16 uniós tagállam közül egyedül Nagy-Britannia mondhatja el magáról, hogy fedezni tudná atomerőművei leszerelésének 63 milliárd eurós költségeit. Az Európában a legtöbb atomerőművet üzemeltető Franciaország csak 23 milliárd euróval rendelkezik e célra, miközben több mint 74 milliárd euróra lenne szüksége. Németországnak, amely elvileg legkésőbb 2022-re le szeretné állítani atomerőműveit, 7,7 milliárd eurót kell összegyűjtenie a meglévő 38 milliárd euróhoz.

A leszerelési költségek több tényezőtől is függenek, köztük attól, hogy a felszámolásra ítélt atomreaktorok milyen típusúak, milyen nagyságúak, melyik erőműben működtek, illetve rendelkezésre állnak-e és milyen távolságban megfelelő hulladéklerakó létesítmények. Bár a leszereléshez használt technológiák fokozatosan olcsóbbá válhatnak, a radioaktív hulladékok tárolásának végleges költségei nagyrészt nem kiszámíthatóak, és a költségek az idő múlásával emelkedhetnek.

mti

Tovább nőtt a megújuló energiahasználat az Unióban

megujul
photo by SUWIT NGAOKAEW via shutterstock.com

Az Európai Unióban 2014-ben a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, 2004-ben feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.

A megújuló forrásokból származó energiának a fogyasztáson belüli részaránya 2014-ben Svédországban volt a legmagasabb. Az 52,6 százalékos svéd arányt Lettország és Finnország (38,7 százalék), valamint Ausztria (33,1 százalék) és Dánia (29,2 százalék) közelítette meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg állt 4,5 százalékkal, majd Málta 4,7, Hollandia 5,5 és Nagy-Britannia 7 százalékkal.

A 2009-ben elfogadott közösségi irányelv szerint az Európai Uniónak 2020-ra a teljes fogyasztása 20 százalékát megújuló források révén kellene előállítania.

A 28 EU-tagállam közül kilenc – Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, további kettő – Ausztria és Dánia – kevesebb mint 1 százalékpontra áll a cél teljesítésétől. A másik végletet Franciaország képviseli, amely 8,7 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 8,5, Nagy-Britannia 8, Írország pedig 7,4 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól.

A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 24-ben nőtt 2013-hoz képest. Az arány Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában csökkent, Magyarországon pedig stagnált.

mti

Borbély László hatékonyabb kommunikációs kampányokat szeretne a klímaváltozásról

Romániának a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aktuális álláspontját ismertették a környezetvédelmi és a külügyminisztérium szakemberei november 24-én, kedden a képviselőház fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságának vezetőivel és tagjaival. Borbély László, az albizottság kezdeményezője elmondta, hogy az általa vezetett külügyi bizottsághoz tartozó albizottság aktívan részt kíván venni abban a folyamatban, amely a már elfogadott országos stratégia gyakorlatba ültetését jelenti.

„A december elején megszervezett párizsi klímaváltozási csúcstalálkozó után Romániának világosan meg kell fogalmaznia céljait és prioritásait. Emellett egy hatékonyabb kommunikációs folyamatot is el kell indítani a közvélemény informálására és felkészítésére, amelyen keresztül körvonalazni kell mind a megelőzési lehetőségeket, mind pedig az esetleges káros hatásokat” – hangsúlyozta a keddi találkozón Borbély.

Borbéály elmondta, hogy Románia teljesítette vállalásait az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentését illetően, jövő év elején, a tavaszi parlamenti ülésszak idején a környezetvédelmi és a külügyi szaktárcák egy átfogó jelentést mutatnak majd be a parlamentnek Románia fenntartható fejlődési stratégiájának helyzetét illetően.

közlemény

Egyértelmű európai irányelveket szorgalmaz Sógor Csaba a fás legelőkről

Fotó: B.D.T.

Fotó: B.D.T.

A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgették a civil és szakmai szféra képviselő Brüsszelben. A szakértők szerint a fás legelőket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.

Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelők olyan élőhelytípust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezőgazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosítottak a legelő állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagították).

Hartel Tibor kifejtette: a fás legelők tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyílt fátlan legelő valamint a zárt erdő között, és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelőnek” nevezik őket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő” hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definíciók szerint azonban a “legelő” csak a gyeptakarót jelenti. “A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelőkről és az erdőbe szorultak. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelőket és szántóföldeket, valamint zárt erdőket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz” – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az első igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti. Úgy véli, a „fás legelő” (angolul „wood-pasture”) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos első lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.

A szakértő szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetleníti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös Sürgősségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemező, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, így ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhívni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelők helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.

“Az erdélyi emberek megtanulták a KAP előnyeit használni és az előírásoknak megfelelően cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelők formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezőgazdasági hagyományainkat” – fogalmazott Sógor Csaba.

közlemény

40%-os kibocsátás-csökkentést javasolnak az uniós miniszterek

10676241_10153594869867716_7399734046727719128_n

EU supports a full phase out of emissions, but falls short of action to achieve it. Our comment on the EU's position for the Paris climate summit, adopted today: http://bit.ly/1OCzGpJ

Posted by Climate Action Network Europe (CAN Europe) on Friday, 18 September 2015

Az EU-országok környezetvédelmi miniszterei szeptember 18-án Brüsszelben megállapodtak abban, hogy a közelgő párizsi klímatárgyalásokon az unió a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő 40 százalékos csökkentését fogja javasolni az 1990-es kiindulási ponthoz képest.

Olvasd el a teljes sztorit

Lassan búcsút kellene mondjunk a műanyag zacskóknak

plasztikk
photo by bikeriderlondon via shutterstock.com

Az unió tagországaiban csökkenteni kell a leggyakrabban használt és leginkább környezetszennyező műanyag zacskók használatát a kedden a parlamentben megszavazott új szabályok szerint.

„Ezzel a jogszabállyal mindenki jól jár. Hatalmas környezeti problémáról van szó. A nejlonzacskók milliárdjai végzik közvetlenül a természetben, kezeletlen hulladékként. Ez tönkreteszi a természetet, káros a madarakra ,a halakra, tehát tennünk kell valamitˮ – mondta Margrete Auken dán zöldpárti képviselő, a téma parlamenti felelőse, miután a parlament elfogadta a Miniszterek Tanácsával tavaly novemberben kötött megállapodás támogatására tett javaslatát.

Az uniós tagállamok kétféle szabályzás közül választhatnak:

– a könnyű műanyag zacskók éves felhasználását 2019 végéig személyenként  90 darab, 2025 végéig pedig 40 darab alá szorítják, vagy
– garantálják, hogy 2018-at követően a vásárlók nem kaphatnak ingyen ilyen nejlonzacskót

Az Európai Bizottságnak fel kell mérnie, hogy milyen hatást gyakorolnak a környezetre az ún. oxo-biodegradációsan (oxidatív bomlás révén apró darabokra széthulló) lebomló műanyag zacskók, majd az eredmények alapján további lépéseket kell javasolnia. 2017-ig a Bizottságnak javaslatot kell tennie a biológiailag lebomló és komposztálható műanyag zacskók címkézési és forgalmazási szabályairól.

Az unió legelterjedtebb műanyagzacskó-fajtája, az 50 mikronnál vékonyabb, könnyű nejlonzsák a legtöbbször nem használható újra és így hamar a szemétbe kerül. Ezek a természetes vizeket és a vízi ökoszisztémát szennyező műanyag zacskók hatalmas környezetvédelmi problémát jelentenek.

2010-ben az Unió minden egyes polgára kb. 198 nejlonzacskót használt el, amelynek 90 százaléka könnyű műanyag zacskó. Ha minden a szokott mederben folytatódik, akkor továbbra is nőni fog a nejlonzacskók mennyisége. 2010-ben becslések szerint több mint nyolc milliárd nejlonzacskó végezte a szemétben.

közlemény

20 éve nem fogyasztott ilyen kevés energiát az Európai Unió

energija

Az Európai unió energiafogyasztása az utóbbi húsz évben a legkisebb volt, számol be az Eurostat statisztikai hivatal. Eszerint a 2013-as fogyasztás 9 %-al volt alacsonyabb, mint 2006-ban. A fogyasztás csökkenésének legalább két fő oka van: az egyik az Eurózóna válsága, és egy pozitívabb is, hogy ti. a vállalatok egyre jobban igyekeznek az energiahatékony és energiatakarékos megoldásokra.

A csökkenés Romániában is látványos, a 2006-ban mért 38,3 millió tonna olajegyenérték (ez a mérés széles körben elterjedt mértékegysége), tavaly az ország csak 30,9 millió tonna kőolajat használt el.

A látványos csökkenés ellenére az Európai Unió továbbra is nagy mértékben függ a fosszilis energiaforrásoktól, és az elfogyasztott energiaforrások több mint felét a kontinensről kívülről kapja: a Közel-kelet és Norvégia és Oroszország a legnagyobb importőrök.

A legkevésbé Nagy Britannia és Franciaország függenek a fosszilis energiaimporttól, 46 és 48 %-ban. A legrosszabb százalékot ebben Németország és Olaszország bírja, 63 és 77%-okat.

Európa saját energiáját leginkább a nukleáris energia terén termeli meg (29%), a listán a második a megújuló energia (25 %). 2013-ban az Unió 1 666 millió tonna olajegyenértéknyit használt el, ez még 1990-ben is több volt: 1,667 millió tonna.

Ha tovább nő az energiahatékonysági mutatók javítása, akkor az Unió teljesíteni fogja a nemzetközi egyezményekben vállalt ígéretét, hogy 1990-hoz képest 40%al fogja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra. Ezt a teljesítést valószínűleg a párizsi klímacsúcson a bolygó összes országa vállalni fogja.

greenreport

Kedden szavaznak az EP-ben, hogy a tagállamok betilthassák a GMO-kat

gmosok
photo by Marcin Balcerzak via shutterstock.com

Január 14-n tartják azt a szavazást, az Európai Parlamentben, amely során a tagállamok jogot nyerhetnek arra, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy területükön engedélyezik-e a génmanipulációs növénytermesztést.

Az uniós tagállamok akkor is korlátozhatják vagy tilthatják területükön a géntechnológiával módosított növények (GMO-k) termesztését, ha az uniós szinten egyébként engedélyezett: erről szavaz a Parlament kedden. Az eredetileg 2010-ben benyújtott jogszabálytervekről végül decemberben a Parlament és a Tanács között született megállapodást csaknem négy évig hátráltatta a GMO-kat támogató és az azokat ellenző tagországok Tanácson belüli vitája.

Az új szabályok értelmében a tagállamok környezetvédelmi szempontokra hivatkozással is betilthatják a GMO-k termesztését. Ez alól csak azok a szempontok képeznek kivételt, amelyet az Unió élelmiszer-biztonsági ügynöksége, az EFSA már felmért.

A tagállamok többek között várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek megfertőzésére, vagy mezőgazdaság-politikai célokra való hivatkozással tilthatják meg a GMO-k termesztését. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a GMO-t tartalmazó növények nem fertőznek meg egyéb termékeket és fokozottan ügyelniük kell arra is, hogy a fertőzések ne terjedhessenek át a határon, fogalmaz a közösen elfogadott szöveg.

közlemény

Európai szinten rosszul kezelik a környezetkárosító bűncselekményeket

A határokon átívelő környezetkárosító bűncselekmények hátterében a szervezett bűnözés áll – derül ki az Európai Unió igazságügyi együttműködését koordinálni hivatott Eurojust jelentéséből.

A szervezet szerint noha ezekből a bűncselekményekből a maffia jelentős bevételekre, akár évi 30-70 milliárd dollárra tesz szert, a tagállamok ritkán lépnek fel a környezetkárosító bűncselekmények ellen: az Eurojusthoz alig néhány ilyen eset jut el, pedig az intézmény szerint ezen a téren határokon átnyúló megközelítést kellene alkalmazni.

A környezetet károsító bűncselekmények hosszú listájáról az Eurojust közleménye három dolgot emel ki. Egyrészt a veszélyes hulladékok törvényellenes exportját Olaszországból és Írországból az unión kívülre; másrészt a görög, magyar és svéd vizek szennyezésének különféle formáit; végül pedig madártojások és egyes majomfélék illegális kivitelét az EU-ból.

A terjedelmes jelentésben a szervezet arra is kitért, hogy – várakozásaival ellentétben – még a felszíni vizek szennyezése is jövedelmező: a vizeket szennyezők komoly anyagi megtakarítást érnek el azáltal, hogy nem tartanak be környezetvédelmi előírásokat. A jelentés a konkrét magyarországi esetet vagy eseteket nem nevesíti.

A jelentés egyik fő következtetése, hogy a környezetszennyező bűncselekmények magas haszonnal kecsegtetnek, viszonylag alacsony büntetések kockázata mellett. Emellett a maffiához kapcsolódó szemétkereskedelem jelentős részéről nem születik bejelentés a hatóságoknál, vagy nem vizsgálják ki őket. A dokumentum szerint hiányos a koordináció a hatóságok között ezen a téren, mind tagállami, mind nemzetközi szinten, emellett pedig a határokon átnyúló fellépést az is akadályozza, hogy a tagállamok más-más módon ültették át saját jogrendjükbe a vonatkozó uniós előírásokat.

Ezeken kívül a jelentés azt is megállapítja, hogy az országok egy részében nem megfelelő intézményrendszer foglalkozik a problémával, nincs például külön nyomozó vagy igazságszolgáltatási egység, amely a környezetkárosító bűncselekmények feltárásáért felelne.

Az Eurojust az észlelt problémák egy részét orvosolhatónak tartja azáltal, ha a tagállamok szorosabban együttműködnek ezen a területen, illetve hatóságaik előbb bevonják a vizsgálatokba az Eurojustot.

Forrás: MTI

A ciános bányászat betiltására kérték fel az új EU-s környezetvédelmi biztost

cian

Hölvényi György kereszténydemokrata és Sirpa Pietikäinen, finn néppárti EP-képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament tagjai tegnap többpárti levélben fordultak Karmenu Vella környezetvédelmi biztoshoz, melyben a cianidos bányászati technológia mielőbbi uniós betiltását sürgették.

Mint ismeretes, Áder János és Tőkés László indítványára az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmának kezdeményezésére. A széleskörű társadalmi és politikai támogatottság ellenére ugyan a korábbi környezetvédelmi biztos elzárkózott attól, hogy a határozatnak érvényt szerezzen, a kitartó magyar álláspontnak köszönhetően a téma évek óta az európai politika napirendjén szerepel.

Hölvényi György a levél elküldését követően hangsúlyozta: „Európában nemcsak mi, magyarok ismerjük a cianidos bányászat veszélyeit, hiszen e technológia okozta környezeti károk miatt számos más uniós tagállamban is hallatják hangjukat civilek és politikusok egyaránt. A probléma Európa egészét érinti, melyre csak európai válasz, uniós szintű tilalom lehet a megoldás. A tét ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy sikerül-e hosszútávon megóvni ivóvízkészleteinket és egészséges környezetünket, vagy a pillanatnyi aranyláz hevében Lappföldtől Erdélyen át a Chalkidiki-félszigetig időzített bombaként ketyegő méregtavak keletkeznek és páratlan értékű természeti kincsek tűnnek el örökre Európában.”

Éppen ezért Hölvényi György a finn néppárti Sirpa Pietikäinennel közösen írt levélében arra kéri Karmenu Vellát, az idén november 1-jén hivatalába lépett új máltai biztost, hogy az európai polgárok hangját meghallva mielőbb kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmát. A képviselők célja az, hogy az új biztos politikai nyomás alá helyezésével új lendületet adjanak az uniós tilalom ügyének.

Az ügy fontosságát jelzi, hogy Hölvényi kezdeményezését az Európai Parlament 7 képviselőcsoportjából 5-nek a tagjai támogatásukról biztosították (a néppárti, a szocialista, a liberális, a kommunista és a zöld frakciók). A kereszténydemokrata EP-képviselő szerint e pártokon átívelő együttműködés jó példa arra, hogy közös célokért – a pillanatnyi nézeteltéréseket félretéve – erős szövetségek alakulhatnak ki Európában. A levelet Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője is aláírta.

közlemény

előző »