Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Erdély»

Rejtekhely: az erdélyi, értékalapú kincskereső

Van a Geocaching-nek egy specifikusan erdélyi változata, amelyben nem a láda tartalma a lényeg, hanem az út, amelyet bejárunk ahhoz, hogy eljussunk a ládáig. A helyszínek vagy erős természeti, vagy erős kulturális szimbólumok, így nem csupán a kalandvágyunk, túrázókedvünk elégíthetjük ki vele, hanem az utak bizonyos formájú zarándoklattá válnak. Cikkünkben megkértük az ötletgazdákat, kedvcsinálásra ajánljanak helyszíneket nekünk. Készséggel megtették. Rejtekhely top 10!

Egy régebbi cikkünkben beszámoltunk már a geocaching nevű játékról: a 2000-ben, az Egyesült Államokból elindult játék ma már világszerte hódít, és Erdélyben is nagyon népszerű.
Olvasd el a teljes sztorit

Károly herceg: Erdély az erdők nélkül csak a történelem szomorú emléke lenne

A walesi herceg Románia különleges természeti adottságait dicsérve arra figyelmeztetett, a Kárpátok szűz erdői gyorsan zsugorodnak. Egyes térségekben a helyzet napról napra rosszabb, becslések szerint Romániában óránként 3 hektár szűz erdő tűnik el – áll a hercegi üzenetben.

Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyi arborétumok, Kazinczy kedvencétől a Kemények nyugovóhelyéig

Erdélyben leggyakrabban a kastélyparkokat nevezzük arborétumoknak. Azonban nem minden kastélypark arborétum, fontos szempont a fatelepítés változatosságának tudatos megtervezése (egy gesztenyepark például nem nevezhető arborétumnak). Meglátogatásuk ideális családi program, vagy ismeretterjesztő túra része lehet.

Arborétumoknak azokat a botanikus kerteket nevezzük, amelyek a fás szárú növények bemutatását célozzák meg. Létrehozásuknak többféle oka lehet: máshol élő fajok tudományos bemutatása, élőhely teremtése veszélyeztetett fajták számára, tudományos vizsgálatok folytatása, oktatási célokkal vagy éppen esztétikai díszítőelemként. Az erdélyi arborétumok főleg ez utóbbi céllal születtek, lévén, hogy létrehozásukat többnyire a magyar nemesi múlthoz kapcsolhatjuk. Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyi kaszálók a National Geografic júliusi számában


Fotó: ng.hu

A National Geografic Magyarország és Románia júliusi számában az erdélyi kaszálók különleges hangulatával ismerkedhetnek meg az olvasók. A fotóriportban bemutatott csodavilágra méltán lehetünk büszkék, és érezhetjük magunkat szerencsésnek, hogy a közvetlen közelünkben található mindez.

A Kárpátok völgyeiben húzódó erdélyi kaszálórétek Európa botanikai szempontból leggazdagabb vidékei, egy négyzetméteren akár ötven különféle fű- és virágfaj található. Egy olyan különleges világ ez, ahol ember és természet szimbiózisban él és együtt munkálkodik. A dús növényzetet a nyári kaszálások biztosítják, anélkül a bozót elborítana mindent.

” Aki nyár elején indul sétára Erdély gyönyörű völgyeiben, rögtön érzi, hogy derű és nyugalom tölti el, mosolyogva járja a szívmelengetően szép, édes illatú tájat (…) ahogy a Nap mind följebb hág az égen, a mezők egyre erősebben ontják a fű dús szagát, napszálltakor pedig már a kétlevelű sarkvirág ad hírt magáról a hegyek felől nehéz, mézédes illatfelhőjével – várja az éjjeli lepkéket, hogy beporozzák mámorító szagú virágait.”- írja a National Geografic.

A júliusi számban megjelent képek és szöveg együttese egy olyan idillikus állapotot mutatnak be, amelyet mi, az itt élők hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni. Mindez azonban létezik, csak mi húzódtunk be annyira a nagyvárosokba, hogy már észre sem vesszük. Gyönyörködjünk ebben a csodavilágban, mielőtt túl késő lenne!

Forrás: www.ng.hu

Evolúció és új fajok a Kárpát-medencében: keresd, amíg még van mit!


Erdélyi-Szigethegység, Pádis – fotó: Szitó Erika/panoramio.com

Románia az európai biodiverzitás megőrzése céljából kulcsfontosságú terület. A Kárpát-medence pedig a szó szoros értelmében menedék – kriptikus refúgium -, ahol a földrajzi-geológiai múltbeli folyamatok miatt különleges és sajátos, Európa egyéb térségeitől eltérő élővilág alakulhatott ki. Még most sem ismerjük eléggé, hiszen évente fedeznek fel a kutatók itt élő fajokat. Ránézésre egyesek az ismert fajokhoz hasonlóak, mégis mások: miért?

Kérdezett: Bakk-Dávid Tímea

A terület, ahol élünk, igazi kincsesbánya a kutatók számára, hívja fel a figyelmet Ujvárosi Lujza biológus, akinek a nevéhez több tudományra új faj felfedezése is fűződik. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Kar Taxonómiai és Ökológiai Tanszékének adjunktusa új fajok felfedezéséről, a taxonómus nyomozómunkájáról, az erdőirtások végzetes következményeiről beszélt a TOTB-nek. Olvasd el a teljes sztorit