Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «énekesmadár»

Kétmillió énekesmadarat mészároltak le Cipruson tavaly

baratposzata
photo by Victor Tyakht via shutterstock.com

Természetvédő szervezetek adatai szerint Cipruson tavaly több mint kétmillió énekesmadarat ejtettek el illegális madárcsapdákkal. Az orvvadászok által kifeszített hálós csapdák együttes hossza elérte a 19 kilométert – számította ki a Royal Society for the Protection of Birds és a BirdLife Cyprus a szigetország déli és a keleti partvidékén végzett felmérések alapján.

A hatóságok 5300 olyan enyves pálcát koboztak el, amelyekkel a védett madarak által használt fákon és szőlőtőkéken csalják lépre az énekesmadarakat. A helyi orvvadászok emberi fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöket erősítenek a pálcára, amelyre enyvet kennek, hogy a lépre csalt szárnyasok ne tudjanak elrepülni. A csapdás madárvadászat évszázadok óta a ciprusiak kedvenc időtöltése, azonban az Európai Unió állampolgáraiként le kellene mondaniuk e szokásukról.

Az illegális madárvadászat felszámolása eurómilliárdokban mérhető bevételkiesést okozna, mivel az énekesmadarak ínyencfalatok a ciprusiak körében. A madárvadászat szigorú korlátozása elleni tiltakozásul egy kormánypárti parlamenti képviselő nemrég egy olyan asztal előtt fényképezkedett, amely énekesmadarakkal teli tányérokkal volt tele. A hagyomány megőrzéséért a ciprusi kormány azt a kompromisszumot javasolta, hogy engedélyezzék a “szelektív vadászatot” kis kaliberű fegyverekkel és légpuskákkal. Az Európai Bizottság azonban azt válaszolta, hogy a védett madarak leölése semmivel sem igazolható az uniós jogszabályok alapján.

A kormány madárcsapda-ellenes erőfeszítései ellenére nagy léptékben folyik tovább a madarak lépre csalása, mivel annak jó része körülkerített magánbirtokokon történik, ahova a hatóságok csak bírósági végzéssel léphetnének be. A BirdLife Cyprus adatai szerint ugyanakkor tavaly ősszel 13 százalékkal csökkent a hálócsapdás madárvadászat aránya 2002-höz képest, ami a természetvédők szerint első jele annak, hogy a szigorú intézkedések, főleg a brit felségterületeken, kezdik meghozni eredményüket.

A brit katonai támaszpontokat övező, brit fennhatóság alá eső területeken a hatóságok megkezdték az akáciafák eltávolítását, amelyek mágnesként vonzzák a madarakat, így az orvvadászokat is. A fő vadászidény ősszel van, amikor barátposzáták és más énekesmadarak milliói szállnak le a szigeten élelemért.

A Committee Against Bird Slaughter (CABS) vadvédő szervezet szerint aggasztóan terjed a vadászat a téli idényben, amikor nagyobb testű költöző madarak lepik el a szigetet. A BirdLife International egy tavalyi jelentésében 25 millióra becsülte a Földközi-tenger medencéjében évente illegálisan elejtett madarak számát. A szárnyasoknak a legéletveszélyesebb régió a Ciprus délkeleti részén fekvő Famaguszta és környéke.

mti

Évente 25 millió madarat mészárolnak le a Földközi-tenger partjain

Regani - A feltöltő saját munkája: „Fringilla coelebs in Thuringia Germany”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

ReganiA feltöltő saját munkája: „Fringilla coelebs in Thuringia Germany”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Kegyetlen bánásmódnak vannak kitéve a madarak a Földközi-tenger medencéjében, ahol évente 25 milliót ölnek meg belőlük, a legtöbbet Egyiptomban, a fő zsákmány az erdei pinty – közölte a témával foglalkozó első átfogó jelentésében a Birdlife International.

Olvasd el a teljes sztorit

Hogyan jutnak hazai énekesmadarak tízezrei az olasz vendéglőkbe?

madarak
photo Milan Ruzic/Newsweek

Évente ötmilliárd madár repül Európából át a mediterrán térségen Afrika felé, hogy ott teleljenek át, ebből akár egy milliárd is áldozatául eshet az emberi vadászatnak. A Földközi-tenger partvidékén különböző technikák vannak az énekesmadarak elfogására: a fák közé a madaraknak láthatatlan vékony hálókat feszítenek, amelybe erős hangfalakkal terelik őket, az ágakat bekenik ragasztóval, a vízimadaraknak rugós hálót készítenek, mérgezett prédákat készítenek elő. Ugyanakkor a balkáni országokat a vonulási időszakban az idesereglett vadászok hadai lepik el, több ezren érkeznek, a vonulási folyosókat figyelik, a madarak pihenőhelyeinél vernek tábort. A Newsweek remek cikkben dolgozta fel, hogyan végzik az itteni élőhelyek madarai az olasz éttermek vendégeinek gyomrában.

A rendkívül hatékony elektromos csapdákkal (amelyek a madarak hangjait utánozzák), a vadászoknak könnyű dolguk van: akár száz madarat is elejthetnek egyetlen ebédidő alatt. Egy romániai vadászatszervező azzal dicsekszik, hogy egyszer 400 madarat lőtt le egy ültében, mindezt egy learatott gabonaföldön, egy karosszék kényelméből. A vadászok vagy szórakozásból lőnek madarat (hiszen ennek Európában több száz éves hagyománya van), vagy eladják őket: a vízi- és énekesmadarakat éttermeknek, a ragadozókat pedig kitömve dísztárgynak.

Az EU határain belül az 1979-es Madárvédelmi irányelv létrehozása óta védettek a madarak. Ennek a célja az volt, hogy minden fajt megvédjen a vadászattól és az élőhelyvesztéstől. A reális védelem azonban kicsi: nagyon kevés faj vadászata tilos teljesen, és vannak tagállamok, amelyek ez alól is mentességet kaptak. Ennek eredményeként furcsaságok jöttek létre: egy Franciaországban legálisan elfogyasztható madár miatt az Egyesült Királyságban börtönbe kerülhetsz. Ha Romániában lelősz egy madarat, hogy Olaszországban add el, ezt megteheted, viszont a köztük levő országokba nem viheted be őket.

Egy 2008-ban a TRAFFIC-ben közzétett jelentés szerint az illegális madárkereskedelem „nagy mértékű szervezettbűnözési tevékenységeket teremt Dél-Kelet Európában. Több száz és ezer madarat ejtenek el és értékesítenek évente, ez pedig több mint 10 millió eurós forgalmat generál”. Többen úgy vélik, a TRAFFIC súlyosan alábecsülte ezeket a számokat, például azért, mert egy olasz határátkelőnél néhány évvel azelőtt egy Szerbiából érkező kamion rakterében 120 000 madártetemre bukkantak. Az akkori nyomozás két céghez kötötte ezt, a cégek azzal is foglalkoztak, hogy külföldi vadászatokat szerveztek olasz állampolgároknak. A vizsgálatot követő tárgyaláson kiderült, hogy ezek a vállalatok több mint kétmillió madarat csempésztek át egy hat éves periódusban, a madarak darabonkénti értéke a fekete piacon 5 és 150 euró között mozogtak. A szerb kormány a CITES-nek (nemzetközi vadkereskedelemmel foglalkozó szervezet) küldött jegyzékében megjegyezte, hogy egyes madárfajok fekete piaci ára nagyobb mint a heroiné vagy a kokainé.

madarak2
photo: Milan Ruzic

Azóta kevés dolog változott: Szerbiában egy helyi vadász névtelenül azt mondta a Newsweek-nek, a helyi rendőrség az olaszok kezében van, egyetlen telefonhívásba kerül, és nem zavarja őket senki. Olyasmi, mint a maffia.

És nem ő az egyetlen, akinek a maffia jut eszébe: a TRAFFIC-nak dolgozó Kecse-Nagy Katalin elmondja, tapasztalataik szerint a madarakat gyakran megkopasztják, és lefejezik, hogy ne lehessen azonosítani a fajukat, az autókba titkos rekeszeket szerelnek be, aztán elindulnak Olaszország felé. Külföldi üzletemberek fizetnek helyieket bizonyos szolgáltatásokért, a kormány pedig nem igazán akar semmit tenni, mondván, fontos a sok odalátogató olasz.

Pedig megoldás lenne, ezt pedig Horvátországban mutatta meg egy állatvédő: Zeljko Vukovic környezetvédelmi kormányügynök arra képzett ki határőröket, hogy megtalálják a lehetséges titkos rekeszeket, és azonosítani tudják a madárfajokat akkor is, ha azoknak hiányzik a fejük és a tollaik. Az eredmény látványos volt: rövid időn belül szinte teljesen megszűnt a horvát határon átáramló illegális madárkereskedelem. Vukovic számára ez személyes háború: ő maga háborús veterán, aki csapatával éjszaka tart razziákat, AK-47-esekkel vannak felfegyverezve, és a civil szervezetekkel együtt dolgoznak. Azt mondja, 13 év alatt rengeteg embert letartóztattak már (orvosokat, katonákat, és rendőröket is), de csak két esetben fogtak el horvátokat. Ugyanakkor azt is hiszi, hogy ha Horvátországon keresztül nem is, a Romániában és Szerbiában lelőtt madarak megtalálják az utat Olaszországba, például Bosznia-Hercegovinán keresztül.

Amikor egy vadász Romániába tart, akkor általában egyetlen bőröndöt visz magával, benne egy távcsővel, terepruhával. De van nála egy köteg euró, és két-három üres zsák, ami visszatértekor már nem üres. Visszás, hogy a törvény mind a Romániából való ki, mind az Olaszországba való belépést megengedi 100 darab pacsirtával. Így ha valaki egy héten minden nap megy, az akár 700 madarat is bevihet az országba. A Newsweek riportere felhívta az egyik vadászattervező céget, és megkérdezte, ha esetleg befizet egy ilyen útra, akkor vihet-e több madarat száznál. Közölték vele, hogy annyit visz, amennyit akar, 500-at, 1000-et, csupán fizesse ki a poggyászárat, a többiről a cég gondolkodik. Arra a kérdésre, hogy tengeliceket vagy barázdabillegetőket is vihet-e (ezek ugyanis veszélyeztetett fajok), azt felelték, el tudják intézni.

Szeptember és október között több mint 10 000 olasz jön Romániába vadászni. Románia az egyetlen hely az EU-ban, ahol szabad pacsirtákat lőni, a kormány pedig évente kiadja az engedélyt 700 000 egyed lelövésére. Ez a szám több mint a teljes populáció egyharmada. Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke úgy hiszi, a Minisztériumnak fogalma sincs a reális állapotokról, a vadásztársaságok kérik a kvótát, ők meg jóváhagyják. És ennek természetesen nem csak a pacsirták esnek áldozatul, hanem minden madár, amelynek énekesmadár mérete van, ezrével.

Newsweek

Madáretető műhelyen vehetnek részt a kolozsváriak

Kolozsvar-madarai-logo

A „Kolozsvár madarai” pályázat keretében újabb rendezvényt szervez a Román Madártani Egyesület december 14-én, 10 és 17 óra között a sétatéri Kaszinó épületében. Az egésznapos program során természetes, valamint újrahasznosított anyagokból lehet majd madáretetőket készíteni.

Olvasd el a teljes sztorit

Kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen a vadászati törvény miatt

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, amennyiben a képviselőház elfogadja a vadászati törvény módosításait – figyelmeztet közleményében a Román Madártani Egyesület.

Olvasd el a teljes sztorit

Énekesmadaraknak helyeztek ki újabb odúkat a Túr mentén

_MG_3872

Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti a Szatmárnémeti Erdészeti Hivatallal partnerségben az elmúlt hetek folyamán mesterséges odúkat helyeztek ki a Túr Menti Védett Területek erdeiben. A Sárközújlaki Erdészeti Hivatallal az elkövetkező hetekben fognak madárodúkat kihelyezni.

A két évvel ezelőtt megkezdett akciót, amelynek során összesen 480 odú került kihelyezésre, az idén folytatták a partnerszervezetek. A mesterséges odúk kiegészítik a természetes fészkelőhelyeket. Így biztosítanak otthont és elősegítik az olyan énekesmadarak szaporodását, mint a mezei veréb (Passer montanus), a kék cinege (Cyanistes caeruleus), a széncinege (Parus major), örvös légykapó (Ficedula albicollis) és csuszka (Sitta europaea). A kihelyezet odúk rendszeres takarítás és ellenőrzés alatt vannak. Az így nyert adatokból nyomon követhető a madárfajok számának változása, valamint az, mennyire hatékonyak az odúk. Az eddig kihelyezet műfészkek körülbelül 80%-át foglalták el az énekesmadarak. Olvasd el a teljes sztorit

Mesterséges odúk védik a szatmári Sárerdőt

Tapasztalva a tavalyi év sikereit, a Szatmárnémeti Erdészeti Hivatal és az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti szakemberei a hét folyamán ismét mesterséges odúkat helyeztek ki Sárerdőn.

A tavalyi akció mintaprogramnak is tekinthető, amely meghozta a várt eredményeket. 2012 tavaszán a két szervezet összesen 80 darab odút helyezett ki Sárerdőn. Ezáltal segítették az énekes madarak megtelepedését, mint a mezei veréb, a kék cinege, a széncinege és az örvös légykapó. Az odúk nagy százalékát el is foglalták a madarak. Olvasd el a teljes sztorit

Svédasztal szárnyas vendégeknek


Mezei verebek a madáretetőn (© Szoldán András)

Újra jégvirágok díszelegnek ablakunkon, érezhetően rövidebbek a nappalok és már lekerültek az első savanyúságos befőttesüvegek a polcról. A hideg téli napokra készülve ne feledkezzünk meg viszont a kertünkben, városunkban áttelelő madarakról sem. Hogyan készítünk etetőt és mivel etessük télen a madarakat? Ki látogatja az etetőnket?

Marton Attila

Függetlenül attól, hogy kertes házban vagy tömbházban lakunk, munkahelyen vagy egyetemen töltjük el a napot, egy madáretetőnek mindig találhatunk helyet. Barkácsolási képességeinkhez mérten készíthetünk álló etetőt, amely esztétikus eleme lehet kertünknek egész évben, vagy akár háztájéki hulladékokból is készíthetünk egész csinos etetőket, „a verebek majd csipogják, hogy maxi respekt”. Olvasd el a teljes sztorit

Mesterséges madárodúk: működő módszer a kártevő rovarok ellen


Széncinege fiókák a Sárerdőben – fotó: Kiss István, Erdélyi Kárpát-Egyesület

Az erdők egészsége minden tavasszal veszélybe kerül a kártevő rovarok okozta levélrágások miatt. Ez alól a Sárerdő sem kivétel. Az elmúlt évek során az erdészeti szakemberek számos vegyi anyagot kipróbáltak a levélrágó hernyók ellen, ám ezek a kémiai vegyületek károsan hatnak a védett rovarfajokra is.

A Szatmárnémeti Erdészeti Hivatal és az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti szakemberei 2012 tavaszán egy új módszert próbáltak ki a kártevők visszaszorítása érdekében. A Dimilinnel való permetezés helyett, amely kivétel nélkül minden lepkefajt elpusztít, 80 darab mesterséges madárodút helyeztek ki. Ez által olyan énekes madarak megtelepedését segítették elő a fertőzött területen, mint a mezei veréb, a kék cinege, a széncinege és az örvös légykapó. Ezek a madarak leginkább hernyókkal és rovarlárvákkal táplálkoznak, természetes ellenségként kordában tartva ezek túlszaporodását. Olvasd el a teljes sztorit

Harmincezer kilométert vándorol egy apró madárfaj

Fotó: Wikimedia Commons

Az eddig mért egyik legnagyobb távolságot teszi meg vándorútja során a picike hantmadár. Az énekesmadár mindössze 25 grammot nyom és a kutatók következtetései szerint ezeknek a kicsi madaraknak csupán a Föld mérete szab határokat – különben még többet lennének képesek repülni.

A hantmadár az északi tundrán neveli a kicsinyeit, néhány hónappal később pedig már Afrikában keres élelmet. A faj különösen érdekes a tudósok számára, mivel az énekesmadarak közül az egyik legelterjedtebb, Kanada északi részétől Grönlandon, Európán és Ázsián keresztül vissza Alaszkáig.

A kutatók 46 madarat láttak el nyomkövetővel, amely 90 napon keresztül naponta kétszer küldött jelet a madarak hollétéről. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a madarak oda-vissza 30 ezer kilométert repültek, naponta átlagosan 290 km-t megtéve.

Forrás: BBC

előző »