Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «élelmiszer-pazarlás»

50%-kal csökkentené Amerika az élelempazarlást

1024px-Biodegradable_waste
Biodegradable waste” by Photo taken by Muu-karhuOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Barack Obama adminisztrációja és az amerikai kormány mezőgazdasági kabinetje 50%-kal csökkentené 2030-ig az élelmiszer-pazarlást. Ezt a tervet nemrég, a New York-i ENSZ-közgyűlés előtt jelentették be.

Olvasd el a teljes sztorit

Mekkora az élelempazarlás Magyarországon?

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent – derül ki egy magyarországi felmérésből.

Olvasd el a teljes sztorit

Európában a britek pazarolják el a legtöbb ételt

P1450942

Európában a brit háztartások pazarolják el messze a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi a kukában. Ez a szigetország csaknem 64 millió lakosát tekintve naponta egy doboz babkonzerv súlyát jelenti csütörtökön megjelent számítások szerint.

Olvasd el a teljes sztorit

Hűtő az utcán: akinek túl sok van, beteszi a kaját, aki éhes, kiveszi

Galdakao egy spanyolországi, baszkföldi város. Központjában hatalmas hűtőszekrényt helyeztek el, ahová a vendéglők és magánszemélyek is betehetik a fölöslegessé vált, de még fogyasztható élelmiszert. Ez nem egy jótékonysági projekt, nemcsak rászorulók vehetnek ki a hűtőből, hanem bárki, még akár Iulio Iglesias is – mondták a projekt kezdeményezői.

Olvasd el a teljes sztorit

Globális érvényre emelné kezdeményezője az ételpazarlást tiltó francia törvényt

photo by Vlue via shutterstock.com

photo by Vlue via shutterstock.com

Globális érvényre emelné a boltok ételpazarlását tiltó, múlt héten elfogadott francia törvényt kezdeményezője, Arash Derambarsh, aki egy párizsi külvárosban kezdett harcolni a még fogyasztható élelmiszerek kidobása ellen.

Az önkormányzati tanácsnokként dolgozó Arash Derambarsh szerint “botrányos és abszurd” volt, hogy miközben a hajléktalanok, szegények és munkanélküliek éheztek, a kereskedők pazarolták az élelmiszert, néha még szándékosan is.

A férfi által kezdeményezett, 200 ezer aláírást összegyűjtő és több híresség támogatását is bíró kampány mindössze négy hónap alatt sikeresen meggyőzte a francia parlamenti képviselők többségét arról, érdemes törvényben megtiltani a kereskedőknek a hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek kidobását, valamint hogy szándékosan tönkretegyék a kidobott élelmiszert, amely még segíthetne a szeméttárolókban ételt kereső rászorulókon – írja a The Guardian.

Korábban több olyan eset is napvilágot látott Franciaországban, amikor szupermarketek fehérítőszerrel szennyezték be a még ehető élelmet is tartalmazó tárolóikat. A gyakorlat mögött több esetben az állt, hogy a boltok így akarták elkerülni a kukából gyűjtött élelmiszer miatti esetleges ételmérgezéses eseteket. A múlt csütörtökön elfogadott törvény szerint a még ehető élelmiszert a boltoknak jótékony célra kell felajánlaniuk, míg az emberi fogyasztásra már nem alkalmas ételt állattakarmányozásra kell fordítani.

Arash Derambarsh most szeretné meggyőzni az európai országokat, valamint az egész világot is, hogy érdemes követniük Franciaország példáját. “Az étel az életünk alapja, alapvető szükséglete létezésüknek” – hangsúlyozta. A férfi elmondta: többször is vádolták azzal, hogy naiv és idealista, de ő azért vált önkormányzati tanácsnokká Courbevoie-ban, mert segíteni akart az embereken.

“Talán naiv dolog más emberi lények iránt aggódni, de én tudom milyen érzés éhesnek lenni. Amikor jogot tanultam, mindössze havi 400 euróból éltem. Miután kifizettem az albérletem, csupán napi egy rendes ételt engedhettem meg magamnak délutánonként. Tésztát ettem vagy krumplit, de nehéz tanulni vagy dolgozni, ha éhes vagy, és folyamatosan arra gondolsz, honnan lesz meg a következő étel” – hangoztatta.

A kampányát Arash Derambarsh azzal kezdte, hogy összegyűjtötte és szétosztotta a helyi élelmiszerbolt által el nem adott ételt, napi mintegy 100 emberen segítve ezzel, akik mintegy fele hajléktalan, a többiek egyedülálló vagy többgyerekes anyukák, nyugdíjasok, vagy alacsony fizetésből élők voltak.

A férfi szeretné, ha a problémát megvitatná az ENSZ a szegénység felszámolását célul kitűző millenniumi fejlesztési célok között, valamint ha felmerülne a novemberi törökországi G20 csúcstalálkozón, és decemberben a párizsi ENSZ-klímakonferencián (COP21) is. Mindehhez a Bono ír rockzenész által alapított ONE kampánycsapat segítségét kívánják felhasználni.

A becslések szerint Franciaországban évente 7,1 millió tonna élelmiszer kerül a szeméttárolókba. A kidobott étel mintegy 67 százaléka a fogyasztókhoz, 15 százalék az éttermekhez, és 11 százalék a boltokhoz köthető. Az Európai Unióban 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, globálisan a szám elérheti az 1,3 milliárd tonnát is.

Forrás: MTI

Franciaországban megtiltották a szupermarketeknek, hogy kidobják a fölösleges élelmiszert

kaja
photo by myzsy via shutterstock.com

A francia szupermarketeknek tilos lesz kidobni és megsemmisíteni a nem eladott élelmiszereket, ehelyett kötelezően alapítványoknak vagy állatétkeztetés céljára felajánlaniuk. Az új törvényt az ételpazarlás megfékezésére hozták.

A francia országgyűlés egyhangúlag szavazta meg a törvény elfogadását, mivel Franciaország járványszerű ételpazarlással küzd, ami rávilágított a hatalmas ételforgalmazó cégek és az ételért küzdeni kényszerülő emberek közötti hatalmas szakadékra.

A képviselők ritka, pártközi egyetértésére reagálva a közép-jobboldali Yves Jégo képviselő a parlamentben elmondta, hogy „abszolút sürgető ügyről van szó – a jótékonysági alapítványok kétségbeesettek az élelmet illetően. A legmegindítóbb ezzel a törvénnyel kapcsolatban az, hogy nyithatunk olyan emberek felé, akik szenvednek.”

A szupermarketeknek tilos lesz a megmaradt ételek szándékos elrontása azért, hogy azok ehetetlenné váljanak. A 4305 köbméternyi vagy ennél nagyobb mennyiségű élelmiszerekkel rendelkező vállalatoknak szerződést kell kötniük valamely jótékonysági alapítvánnyal jövő júliusig, vagy szembenézni a következményekkel, amelyek 75 000 euróig terjedő pénzbírságot vagy két év börtönbüntetést is jelenthetnek.

„Felháborító látni, ahogy a szupermarketek ehető ételekkel teli szemétkonténerekbe fertőtlenítőszert öntenek” – mondta a szocialista megbízott, Guillaume Garot, korábbi élelmiszeripari miniszter, aki a javaslatot kezdeményezte.

Az elmúlt években a francia média rávilágított, hogy szegény családok, diákok, munkanélküliek és hajléktalanok éjszakánként szupermarketek szemetesládáiban keresnek élelmet maguknak a túlélésért. Olyan ehető árucikkek után kutatnak a konténerekben, amelyek kidobásra kerültek, amint a szavatossági idejük lejárta közeledett.

Azonban számos szupermarket ehetetlenné tette ezeket az ételeket fertőtlenítőszerekkel, hogy megelőzze a lehetséges ételmérgezést, amit a fogyasztásuk okozhat. Más áruházak szándékosan elzárt raktárakban gyűjtötték ezeket az élelmiszereket a szemétszállítók számára, hogy megfékezzék az ebből táplálkozókat.

A szemeteskonténerekből való étkezés nem kockázatmentes – többeket, akik joghurtokért, sajtokért vagy félkész pizza után kutattak, a rendőrség állított meg, és lopás vádjával kellett szembenézniük. 2011-ben egy 59 éves, hat gyermekes családapa, aki egy Monoprix szupermarketben dolgozik minimálbérért, majdnem elvesztette az állását, miután egy munkatársa riasztotta a biztonsági őröket, látva, hogy a férfi hat dinnyét és két salátát vett ki egy szemetesládából.

Lobbicsoportok, újrahasznosító megmozdulások és élelmezési mozgalmak már évek óta reflektorfénybe állítják a szemét kérdését Franciaországban. A Gars’pilleurs nevű, Lyon-ban alapított csoport tagjai például gumikesztyűben kiszedik az ételeket a szemetesládákból, majd a következő reggel szétosztják azokat az utcán, hogy felhívják a figyelmet a hulladék kérdéskörére, a szegénységre és az ételpazarlásra.

kaja2
photo by Vlue via shutterstock.com

A csoport másik néggyel együtt nyilatkozatot tett közzé idén, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszeróriások kötelezése a megmaradt étel alapítványoknak való továbbítására nem más, mint egy „hamis és veszélyes képzet egy varázslatos megoldásról” az ételpazarlás megállítására. Szerintük a törvény azt az illúziót kelti, hogy a szupermarketek megteszik a tőlük telhetőt, és eltereli a figyelmet az élelmiszeripar túltermeléséről.

A törvény a fentieken kívül bevezet egy élelmiszerpazarlásról szóló oktatási programot is az iskolákba és vállalkozások számára, valamint egy februártól érvénybe lépő intézkedést, amely értelmében el kell távolítani a szavatossági dátumokat a friss élelmiszerekről.

Ez az intézkedés egy szélesebb körű program része annak érdekében, hogy felére csökkentsék az ételpazarlás mértékét 2025-re. Hivatalos becslések szerint egy átlagos francia ember évente 20-30 kg ételt dob ki, amiből 7 kg ekkor még az eredeti csomagolásában van. Ez országos szinten elérheti a 20 milliárd euró értéket.

A 7,1 millió tonna, évente kidobásra kerülő ételből Franciaországban 67% fogyasztók, 15% éttermek, 11% pedig boltok által kerül a konténerekbe. A világon pedig 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül hulladékba.

A Fédération du Commerce et de la Distribution (Kereskedelmi és Elosztási Szövetség), amely nagy szupermarketeket képvisel, kritizálta a tervet: „A törvény mind a célját, mind a szándékát illetően rossz, mivel ezek az áruházak csupán 5%-os élelmiszer-pazarlással működnek, mégis új tiltások hárulnak rájuk” – mondta Jacques Creyssel, a szervezet vezetője. „Ők már most is kiemelkedő élelemadományozók, lévén, hogy 4 500 áruház kötött megállapodást különböző jótékonysági szervezetekkel.”

Egy parlamenti jelentésben kikötötték, hogy a törvény nem tehet terhet az alapítványokra azzal, hogy olyan ételeket továbbítanak nekik, amelyeket azonnal fel kell használni, és az a feladat sem hárulhat rájuk, hogy kiválogassák az adományból az összenyomódott gyümölcsöket vagy a megromlott ételt. A szupermarketek szerint az alapítványoknak tökéletesen fel kell készülniük a szükséges berendezésekkel, hűtőkkel és teherautókkal, hogy kezelni tudják az ételadományokat.

A törvény megszületéséért egy párizsi önkormányzati tanácsnok, Arash Derambarsh tette a legtöbbet, aki egy párizsi külvárosban kezdett harcolni a még fogyasztható élelmiszerek kidobása ellen. A férfi által kezdeményezett, 200 ezer aláírást összegyűjtő és több híresség támogatását is bíró kampány mindössze négy hónap alatt sikeresen meggyőzte a francia parlamenti képviselők többségét arról, érdemes törvényben megtiltani a kereskedőknek a hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek kidobását, valamint hogy szándékosan tönkretegyék a kidobott élelmiszert, amely még segíthetne a szeméttárolókban ételt kereső rászorulókon. Derambarsh szeretné, ha a törvényt minél több más ország is átvenné.

Ez pedig itthon sem ártana: Romániában jelenleg illegális az élelmiszerek újrahasznosítása: a nagy mennyiségben kidobott élelmiszerek vagy a szemétbe kerülnek, vagy a Protan nevű hulladékgazdálkodási vállalathoz. Az országunk uniós szinten a kilencedik helyen áll a pazarlás terén, mindeddig kevés az olyan kezdeményezés, amely ezen segítene.

theguardian, mti, totb

Évi 1.000.000 tonna élelmiszer kerül a kukába Ausztriában

1024px-Biodegradable_waste
Biodegradable waste” by Photo taken by Muu-karhuOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.
Évente egymillió tonna élelmiszer kerül a kukába Ausztriában – derül ki egy hétfőn Linzben bemutatott tanulmányból, amelyet az osztrák környezetvédelmi minisztérium, több tartomány és a bécsi Munkakamara (AK Wien) megbízásából készített az Osztrák Ökológiai Intézet. Olvasd el a teljes sztorit

Adunk tíz tippet, hogy ne pazaroljatok több élelmiszert!

Az élelmiszer-pazarlás egy olyan globális probléma, mindazonáltal egy paradoxona is a modern társadalmaknak, hogy így együtt áll egyes közösségek éhezése és mások pazarlása. Évente 1,3 millió tonna élelmiszert dobunk a szemétbe a világon, háromszor annyit, mint amennyire szükség lenne valamennyi bolygólakó etetéséhez. Van azonban megoldás, mindenki hozzájárulhat a pazarlás megszüntetéséhez. Mi például adunk ehhez tíz jó tanácsot:

1. Próbáld észben tartani a megvásárolt élelmiszerek szavatossági idejét, hogy ne akkor próbáld meg felhasználni, amikor már lejárt.

kaja1
photo by Egyptian Studio via shutterstock.com

2. Ha bevásárolni mész, írj egy egész hétre való bevásárlólistát, és ne éhesen indulj neki, hogy elkerüld a pillanatnyi megkívánásokat.

kaja2
photo by photo-oasis via shutterstock.com

3. Ne vásárolj sokat olyan termékekből, amelyek le vannak árazva, helyette, amiből csak lehet, válaszd a kimérhető terméket, hiszen abból annyit vásárolhatsz, amennyire éppen szükséged van!
hianyzo
photo by daseaford via shutterstock.com

4.A hűtőszekrényben az újonnan vásárolt termékeket tedd hátra, hogy lehetőleg először a régiek fogyjanak el!

huto
photo by Maya Kruchankova via shutterstock.com

5. Az élelmiszereket próbáld meg újra felhasználni, más menükben is!
rizs
photo by Ross Gordon Henry via shutterstock.com

6. Légy kreatív: főzéskor használd fel az egész élelmiszert!
valtozatossag
photo by svry via shutterstock.com

7. Ha étteremben eszel, kérd, hogy csomagolják be elvitelre a maradékot!
elvitel
photo by Africa Studio via shutterstock.com

8.Tudd meg, milyen zöldségeket és gyümölcsöket lehet lefagyasztani, készíts minél több kompótot!
kompot
photo by monticello via shutterstock.com

9. Tanuld meg, hogyan lehet komposztálni az ételmaradékokat!
komposzt
photo by CBCK via shutterstock.com

10. Adományozd a rászorulóknak azt az élelmet, ami neked már nem kell!
donacio
photo by Slava Samusevich via shutterstock.com

Romániában jelenleg a Mezőgazdasági Minisztérium szakemberei szeretnének országos szinten javítani az arányon, ami igencsak elkeserítő: itthon ugyanis az európai átlag kétszeresét dobjuk a szemétbe, és ezzel a kontinens kilencedik legnagyobb pazarlói vagyunk. A minisztériumban jelenleg egy olyan tanulmányon dolgoznak, amely felvázolná a lehetséges átfogó stratégiákat. A csoportban több mint 30 szakember dolgozik a megoldáson, sajnos azonban senki azok közül, akik a pazarlásért elsősorban felelősek: a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók.