Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «égetés»

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Egy égető probléma ökológusszemmel: gyeptüzek bizonyíték-alapú megközelítése

Ausztrália, Észak-Amerika, Afrika egyes területein vagy a mediterrán éghajlat alatt a növények adaptálódtak a tüzekhez, sőt egyes esetekben kimondottan profitálnak a tűz hatásaiból. A mérsékelt égövi Európában azonban a növényeknek nem volt lehetőségük tűz elleni védekezési vagy alkalmazkodási mechanizmusokat kialakítani. Friss nemzetközi és hazai kutatások alapján bebizonyosodott, hogy az gyakori és felelőtlen égetés milyen káros hatásokkal jár a mérsékelt égövi gyepekre.

Szerzők: Fenesi Annamária (egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet) és Ruprecht Eszter (docens, BBTE, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet)

Köztudott, hogy egyes ausztráliai orchidea fajok kizárólag bozóttüzek után virágoznak (pl. a Diuris orientalis); az exotikus Banksiák termései csak tűz során nyílnak fel és szóródnak ki magjaik; az eukaliptuszfajok gyúlékony olajokat termelnek, melyek serkentik a gyulladást, de ugyanakkor kemény, bőrszerű leveleik vannak, melyek ellenállnak a magas hőfoknak és nem pusztulnak el; a furcsa megjelenésű fűfa (Xanthorrhoea sp.) megégett törzséből új levelek hajtanak, és azok sokkal gyorsabban nőnek, mint tűz hiányában.

Ilyen és sok más meghökkentő, a tűz elviselésére, sőt kihasználására szolgáló növényi adaptációkkal találkozhatunk olyan területeken, ahol a tüzek már évezredek óta rendszeresen jelen vannak, alakítják a tájat és az élőlényeket. Ilyen pl. a kaliforniai chaparral, az afrikai szavanna és a fynbos vegetáció, és általában a mediterrán típusú éghajlattal rendelkező területek.

Banksia Olvasd el a teljes sztorit

Exkluzív: erdélyi magyar biológus fotózta le idén az első narancslepkéket

narancslepke_gyergyo
Nagyon ritka, mégsem védjük: narancslepke teljes pompájában, 2014. május 18-án a Gyergyói-medencében. Fotók: Vizauer Tibor Csaba

Erdélyi magyar biológus találta meg az idén először az EU-ban a kihalás szélén álló narancslepke két nagyobb populációját Romániában, Gyergyóban és Magyarlétán. Ez azonban, mondhatni, logikus is, hiszen a faj az utóbbi 1-2 évtizedben szinte teljesen eltűnt Európa országaiban, Románián kívül talán még Lengyelországban, illetve Szlovákiában élhet.

Vizauer Tibor Csaba ökológus, a Romániai Lepkésztársaság tagja a napokban felméréseket végzett a szóban forgó romániai térségekben. Most kezdődik május közepén-végén a lepke rajzása, Gyergyóban 8 példányt számolt. Olvasd el a teljes sztorit

Égetés a Rétyi Nyír Natura 2000-es területen is

Szentivánlaborfalva közelében, a Feketeügy partján ismeretlenek több mint egy héttel ezelőtt felégették a Rétyi Nyír Natura 2000-es területhez tartozó füves folyópartot – derül ki Toró Attila fotós fényképeiről, amelyeket a sepsiszentgyorgy.info weboldalon publikált.

Olvasd el a teljes sztorit

A Bükköt és a Malomvölgyet sem kímélik a gyújtogatók

IMG_4002
Fotók: László Zoltán via Natura 2000 Cluj-Kolozsvár

Három személy két hektáron égetett fel egy legelőt a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es terület határán március 24-én. Az illegális és természetromboló tevékenységet a területet felmérő biológusok vették észre és dokumentálták.

A terület a Natura Transilvaniei egyesület gondnokságába tartozik. Kezelési tervét a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület készítteti el egy európai uniós pályázatból, a projekt keretében idéntől többek között élőhely- és fajfelmérések zajlanak. A felmérést végző és felügyelő biológusok, Urák István és László Zoltán fotókkal dokumentálták a történéseket, és értesítették a tűzoltókat, valamint a gondnokságot is. A tűzoltók végül nem szálltak ki a helyszínre, mert a tűz kialvóban volt. Olvasd el a teljes sztorit

Tarló- és parlagégetésről a Geodában – sok kár, kevés haszon

Évről évre védett területek, erdők, kaszálók, legelők és nádasok esnek a tarlótüzek áldozatául. Minden tiltás és szabályozás ellenére még mindig gyakori jelenségnek számítanak az égő domboldalak. A köztudatban még mindig hasznosként számon tartott tarló- és parlagégetés a szakemberek szerint a mi tájainkon inkább csak kárt okoz.

A tarlóégetés pártolói azt mondják, hogy az égetéssel elpusztulnak a gyommagvak, a különböző kártevők és kórokozók. Hogy ez mekkora haszon, az vitatható, az égetés negatív hatásai azonban egyértelműek: levegőszennyezést okoz, és komoly kárt tesz az élővilágban. A tűzben több millió olyan szervezet pusztul el, amely fontos szerepet játszik a talaj életében, emiatt felborul a biológiai egyensúly, táplálékláncok szakadnak meg, és csökkenhet a talaj termékenysége. A tarlótüzeknek emellett kétéltűek, rágcsálók, kisemlősök és madárfészkek is áldozatául esnek. Olvasd el a teljes sztorit

Gyújtogatás Alcsíkon: értékes láp-, sás-, kaszáló- és mocsárrétek károsodtak

1553376_762477273770320_1517371949_o

A mintegy ötven hektáron meggyújtott tűzben védett fajok – szibériai hamuvirág, balogcsiga, hasas törpecsiga, sárgahasú unka, tarajos gőte, eurázsiai hód – élőhelyei semmisültek meg.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrséghez és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez (APM) is tettek bejelentést az Alcsíki-medence Natura 2000-es terület gondnokai a területen történt hétvégi gyújtogatás miatt.

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezettől kapott információink szerint a következő fajok élőhelyei károsodtak a tűzben: szibériai hamuvirág; balogcsiga; hasas törpecsiga; sárgahasú unka; tarajos gőte; eurázsiai hód; valamint a következő élőhelytípusok: tőzegmohás lápok és ingólápok; mészkedvelő üde láp- és sásrétek; kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae); folyóvölgyek ártéri mocsárrétjei; sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis). Hogy pontosan mekkora a kár, azt majd májusban lehet megállapítani, amikor a vegetáció annyira megjelenik.

1779998_761611393856908_555276075_o
Fotók: ACCENT

Ezeken kívül indirekt módon a hódok és a halak is kárt szenvedtek, mert a hódoknak táplálékot és a halaknak árnyékot biztosító partmenti fásszárú növényzet már nem fog kiújulni ott, ahol felégett – közölte Imecs István biológus, a szervezet munkatársa.

Az őrség képviselői közölték a gondnoksággal, ha nincs tettes, nem tudnak semmit tenni, csak akkor, ha rajtakapnak valakit és/vagy lefotózzák, és azonnal kihívják az ügyeletes ellenőrüket. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (Agenţia de Plăţi şi Intervenţie pentru Agricultură – APIA) egyetlen gazda sem jelezte, hogy a területe fel volt égetve. (Érthető is, hiszen a felégetett terület nagyságától függetlenül a mezőgazdasági területalapú támogatások csökkentésével jár az előírások be nem tartása, köztük az égetés tilalmáé. Lásd az APIA idei közleményét ezzel kapcsolatban .doc formátumban.)

Senki nem tehet semmiről, mindenki áldozat, és mindenki úgy tudja, nem ő kell megoldja a dolgot – foglalható össze a helyzetértékelés.

A 2005/195. számú sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló 2006/265. törvény értelmében kihágásnak minősül és 3-6000 lej pénzbüntetéssel büntetendő magánszemélyek, 25-50.000 lejjel jogi személyek esetében, ha a tulajdonukban lévő területen engedély nélkül felégetik a tarlókat, nádasokat vagy füves területeket. Bűnténynek minősül és legkevesebb 3 hónap börtönnel vagy 30-60.000 lej pénzbüntetéssel büntetendő a természetvédelmi területeken a tarlók, nádasok vagy füves területek felgyújtása, ha az az emberekre, állatokra és növényekre veszélyt jelent.

1978842_761611173856930_981289151_n

Kampány indul az égetés ellen

Az Alcsíki–medence Natura 2000 területen gyakran rossz szélviszonyok mellett is tarlókat, háztartási hulladékokat vagy száraz növényzetet gyújtanak meg a mezőgazdasági területek, legelők és kaszálók tulajdonosai, valamint a helyi lakosok. Halmokba gyűjtött száraz növényzet kerül elégetésre pajták, istállók vagy csűrök közelében, elősegítve a tűz gyors terjedését a háztartásokban és környezetükben, hatalmas károkat okozva. Ebből kifolyólag az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet mint az Alcsíki–medence Natura 2000 terület gondnoka szeretné a lakosság figyelmét felhívni, hogy a 2005. december 22-ei 195-ös sürgősségi kormányrendelet 94. cikkelye értelmében tilos a tarló, száraz növényzet és a lágyszárú növények égetése.

A kampány célja a kontrolálatlan égetések elkerülése az elkövetkező időszakban azáltal, hogy informálja/tudatosítja a lakosságot a tarlók, nádasok és száraz növényzet égetésével kapcsolatos törvényekről, valamint a mezőgazdasági területeken a száraz növényzet égetésével járó kockázatokról, illetve az ezt megakadályozó intézkedésekről, beleértve a törvények be nem tartása esetén kiosztandó büntetésekről.

A tájékoztató kampány egy másik kényes témát, a vadászni engedett juhászkutyák tartását  is tematizálja. Négy településen (Tusnád, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály) figyelmeztető és informáló plakátokat osztanak szét (lásd az alábbi galériát), az általános iskolák Junior Ranger csapatai segítségével pedig szórólapoznak, karavánokat szerveznek.

Gyújtogatás a Buffogó tőzeglápban


A felvételt Mihály József (gyurgyalagok.blogspot.com) készítette

A Csomád-Bálványos Natura 2000-es területen található Buffogó tőzeglápban ismeretlen tettesek felgyújtották az információs táblát, a feltehetően továbbterjedő tűz pedig a fenti képen látható területen felégette az avart. Az esetet a Gyurgyalagok blog szerzői fedezték fel hétvégi kirándulásuk alkalmával.

Olvasd el a teljes sztorit

Lecsapolt láp, felégetett kaszálók, rezervátumbeli fakitermelés: illegalitások védett területeken

Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet a gondnokságába tartozó két Hargita megyei természetvédelmi területen zajló illegalitásokról számol be, de képet kapunk arról is, a bürokrácia útvesztői miatt hogyan maradnak büntetlenül a törvénytelenségek. A fotókkal alátámasztott dokumentumot az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

Hangot adtunk véleményünknek 2012-ben is!

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet egy botanikai rezervátum (a Tusnádfürdő melletti Sólyomkő) és egy Natura 2000-es természetmegőrzési terület (Alcsíki-medence ROSCI0007) gondnoka 2010 februárjától. A minisztériummal kövött egyezmény 5 évre szól, és nagyon sok kötelezettséget ír elő egy gondnok számára, viszont mindehhez nagyon kevés jogi hátteret. Azaz példának okáért minden természetkárosító tevékenységet meg kell akadályozzon a gondnok, viszont nem büntethet és nem róhat ki szankciókat sem, így egyetlen eszköze az, hogy a terepen észlelt illegalitásokat továbbítsa az illetékes állami szervek felé, és várja megoldást. Olvasd el a teljes sztorit

Veszélyben a Szénafüvek védett lepkéi


Botár Gellért: Nagykoporsó

Visszaszorult a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területen több veszélyeztetett lepkefaj állománya is, többek között az intenzív legeltetés miatt – derül ki fiatal ökológusok friss kutatásaiból. Természetvédelmi akciótervre lenne szükség a folyamat megállítására, a területnek azonban jelenleg nincs nevesített gondnoka.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »