Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «egészséges táplálkozás»

Ennél lila kenyeret? Ilyet egész biztosan!

lilakenyer

A fehér kenyér egyre több támadásnak van kitéve. Valszeg már Petőfi anyja se rinyálna a fekete miatt, tudva, hogy mennyi gebasz van vele, mennyire egészségtelen, hízlaló, satöbbi. De mi a helyzet a lila kenyérrel?

Egy szingapúri élelmiszer-szakértő úgy tűnik, megoldotta a problémát. Zhou Weibiao a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora, az általa „összepékelt” kenyér azon felül, hogy lila, rengeteg antidioxánst és rákkeltő-ellenes anyagot tartalmaz úgy, hogy csak természetes hozzávalókból áll. Némiképp lassabb elkészíteni, mit egy hagyományos kenyeret, ugyanis 20%-al több időt vesz fel a megkelése.

Mert ugye mik a hagyományos kenyér legnagyobb problémái? Elsősorban ugye a magas cukortartalom, amely nagyon gyorsan képes feloldódni a vérben. A másik nagy gond, hogy az a kenyér, amit mi általában megveszünk, előzőleg gyorsfagyasztva van, mivel hatalmas mennyiségeket kell előállítani belőle, hogy a lakossági élelmezési űrt be lehessen vele tölteni.

„Az volt a kihívás, hogy megváltoztassuk a kenyér összetételét anélkül, hogy a mindenki által megszokott és kedvelt textúráját is megváltoztatnánk” – mondja a professzor a CNN-nek. úgy döntött, kivonja az antociánt a barna rizsből, és beinjektálja a kenyérbe. Az antociánok erős antidioxánsok, emellett a növények színezékéért is felelnek. Az élelmezésben egyelőre kevesen használják ezeket az anyagokat. Ezeknek 80 százaléka a kenyér héjába kerül.

A kutatások szerint az antociánok segítenek megelőzni számos betegséget amelyek a szívvel vagy az idegekkel kapcsolatosak, mint ahogyan a rák megelőzésében is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a cukros megbetegedéseket is megelőzik.

A lila kenyér egészségesebb, de a professzor szerint nem tartalmaz kevesebb kalóriát, mint a fehér kenyér. Azonban az energia hosszabb időn keresztül szabadul fel belőle, így a kalóriákat is hosszabb időn át, folyamatosan használja fel a szervezet.

A kenyeret egyelőre nem forgalmazzák, de Zhou Weibiao elmondta, hogy több élelmiszer-ipari cég is fölvette már a kapcsolatot, és úgy néz ki, hamarosan elkerülhetetlenül a piacon fog landolni a termék. Egyébként nemrég egy kolozsvári egyetemista is kitalált egy szuperegészséges kenyeret. Ez talán elérhetőbb lesz számunkra.

via cnn

Kevesebb húst kellene fogyasztani, milliók menekülnének meg

nemhus
illusztráció: Bob Alex via shutterstock.com

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

mti

Ingyenes mobilalkalmazással nézheted meg termékek cukortartalmát

kk

Ingyenes mobilalkalmazás használatára buzdítja az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) a szülőket: az applikáció a termék vonalkódját leolvasva grafikán mutatja meg, hány kockányi a cukortartalma.

Olvasd el a teljes sztorit

Szociális vállalkozás Bukarestben: kovászos házikenyér egyedülálló anyáktól

12314533_509392542568930_7911398655825806844_o

Novemberben hivatalosan is elkezdte tevékenységét a Partnerség az Egyenlőségért Központ (CPE – Centrul Parteneriat pentru Egalitate) egyik szociális vállalkozása, a MamaPan pékség. A cégnél egyedülálló és többgyerekes anyákat alkalmaznak, akik rossz anyagi helyzetben vannak.

Olvasd el a teljes sztorit

Ehetünk gyümölcsmagot? Attól függ, mit és mennyit

P1480461

“Köpd ki a magot, mert fa nő a hasadban!” Ezzel riogatják a gyerekeket, ha kíváncsiságtól vezérelve, vagy mert egyszerűen jólesik nekik, lenyelik a meggy-, cseresznye-, szilvamagot. Pedig vannak olyan gyümölcsmagok, amelyek kifejezetten jótékony hatásúak.

Olvasd el a teljes sztorit

A finn orvos, aki tízezreket mentett meg a szívrohamtól

fotó:  uusisuomi.fi

fotó: uusisuomi.fi

Az 1970-es években a finnországi Észak-Karélia tartományban volt a világon a legnagyobb a szívrohamban elhuny férfiak aránya. A helyi orvosok addig inkább azzal foglalkoztak, hogy próbálják az influenzásokat és gyermekbénulásban szenvedőket megmenteni. Mígnem az egészségügyi minisztérium ki nem rendelte az akkor 27 éves fiatal orvost, Pekka Puskát, aki hosszan tartó munkával rávette a tartomány lakosságát, hogy étkezzenek egészségesen. Néhány év alatt sikerült hihetetlen eredményeket produkálni: a középkorú férfiak körében közel 80%-kal szorította vissza a szívbetegségben való elhalálozást.

Puska közegészségügyi alkalmazottként kezdte a karrierjét még abban az időben, amikor még csak az első tanulmányok születtek arról, hogy a rossz élelmezés és a dohányzás közvetlen módon hozzájárulnak a szívrohamok gyakoriságához. Az amerikai kutatók Finnországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Olaszországból, Hollandiából, Görögországból és Jugoszláviából származó férfiak csoportjait vizsgálták , és azt vették észre, hogy minél északabbra élnek, annál egyhangúbb az étrendjük, és annál gyakoribbak a szívrohamok. Észak-Karéliában, ahol például Puska tevékenykedett, a férfiak 30-szor nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot, mint mondjuk Kréta szigetén élők, és átlagban 10 évvel volt rövidebb az élettartamuk. A helyzet olyannyira súlyos volt, hogy 1972-ben Észak-Karéliában volt a világon a legnagyobb a szívrohamban elhalálozók aránya.

A feladat tehát adva volt Puskának és más kutatóknak. Észak-Karélia férfiai a második világháború előtt többnyire favágásból éltek, az étrendjük pedig a levadászott állatok húsából, halból és erdei gyümölcsökből állt. A legnagyobb egészségügyi kockázatokat a térségben a tuberkulózis, a fertőzések és a csecsemőhalálozások jelentették. A második világháború lejárta után a helyi férfiaknak az állam földterületekkel köszönte meg, hogy részt vettek a harcokban. Ők azonban nem értettek a mezőgazdasághoz, így többnyire állatokat tenyésztettek, főleg disznókat és marhákat, így nagyon megnőtt a tejtermékek és húsételek fogyasztása. Hamar kiegészült az étrend is: vajat lehetett a kenyérre kenni, vajban sütni a krumplit. Zöldségeket csak az állatoknak adtak. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az 1972-es felmérés szerint a férfiak több mint fele rendszeres dohányos is volt.

Amikor Puskát kinevezték Joensuuba, a tartomány központjába, rendhagyó módon szervezte meg az egészségügyi csapatot. Folyamatosan konzultált egy Geoffrey Rose nevű angol epidemiológussal, aki meggyőzte, hogy olcsóbb megelőzni, mint gyógyítani a betegségeket. Rose volt az első, aki felhívta a figyelmet a magas vérnyomás és a szívbetegségek közötti közvetlen kapcsolatra. Ugyanakkor azt is kiszámolta, hogyha sikerül egy százalékkal lecsökkenteni az átlagos koleszterinszintet, akkor a szívmegbetegedések 2%-kal esnek vissza a lakosság körében. Puska hatékonyan tanulmányozta a lehetőségeket, és megpróbálta a lakosság viselkedését megváltoztatni egy egészségügyi és szociális jobblét érdekében.

Ebben jelentős segítséget nyújtott neki a Martha Szervezet, amely egy olyan erős női egyesület volt, amelynek tagjai széles körben tevékenykedtek, és elkezdtek ún. „hosszú életi összejöveteleket” szervezni, ahol rövid beszédeket tartottak, és elmagyarázták a lakosságnak, miért jó, ha sütéskor vaj helyett olajat használnak, vagy beveszik az étrendbe a hús mellé a zöldségeket is. Puska csapata kiadványokat is osztogatott, sőt, kiadtak olyan receptes könyvet, ahol a hagyományos helyi ételek zöldségekkel együtt voltak feltüntetve. A helyi tokányba például addig nem tettek mást, mint vizet, disznóhúst és sót. A csapat a hús egy része helyett fehérrépát, sárgarépát és burgonyát javasolt, a helyi nők pedig megkedvelték így az ételt, és elkeresztelték Puska-tokánynak. Puska csapata sokszor helyben főzte meg az újfajta ételeket, a közösségi élmény pedig olyan pluszt adott a kampánynak, amit talán semmilyen szórólap segítségével nem tudtak volna elérni.

Puska faluról falura járt, és több mint 1500 „követet” gyűjtött csapatába, többnyire olyan nőket, akik már tevékenykedtek valamilyen civil szervezetben. Rájuk bízta az üzenetek terjesztését: kevesebb zsiradékot és kevesebb sót tenni az ételekbe! Az orvos ennél is tovább ment: templomokba járt el beszédet tartani, de iskolákat is meglátogatott, és így egyre többen álltak az ügy szolgálatába. Ezután azért lobbizott az élelmiszergyártóknál, hogy minél egészségesebb termékeket állítsanak elő, elősegítette olyan cégek létrejöttét, amelyek az erdei gyümölcsök begyűjtésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkoztak.

Puska erőfeszítéseinek eredményei látványosak voltak: a dohányzók aránya 52%-ról 31-re esett vissza, a középkorú férfiak szívbetegségben való elhalálozási rátája pedig 73%-kal csökkent. Az átlagos élettartam is látványosan megnőtt: a férfiaknál 7, a nőknél 6 évvel.

via the atlantic

Viszlát, és kösz a halakat: importot eszünk, ha egyáltalán eszünk

Kevés halat esznek a romániaiak, egyre kevesebb a helyi feldolgozó, és az országban piacra kerülő hal közel 90%-a importból származik – írja a Gandul.info.

Olvasd el a teljes sztorit

Allergén összetevők, származási ország az étlapon is: szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok

December 13-ától az európai uniós 2011/1169. rendelet értelmében Romániában is kötelezően föl kell tüntetni minden terméken a következő információkat, a fogyasztók tájékoztatása, egészségének és érdekeinek védelme érdekében:

Olvasd el a teljes sztorit

Jó hír: ránevelhetjük agyunkat, hogy az egészséges kaját kívánjuk

barack

Sokunknak okoz gondot, hogy egyszerűen nem tudunk nemet mondani olyan fogásoknak, amelyekről tudjuk, hogy egészségtelenek: tömjük magunkba a csokoládét, chipset, szalmakrumplit, gyorskajáldás szendvicset, pizzát, és átsiklik a menüben a szemünk a salátákon. Nemcsak a jobb íze miatt szeretjük a “junk foodot”, hanem a kalóriadús ételek hosszú távú fogyasztása túlaktiválja az agyunk jutalomközpontját, ezért választjuk inkább például a csokipudingot az alma helyett – írja a News Wise.

Ám van jó hír is: a Nutrition and Diabetes szaklapban megjelent tanulmány szerint lehetséges, hogy fokozatosan ráneveljük az agyunkat, hogy az egészséges élelmiszereket preferálja az egészségtelenekkel szemben, és ellenálljon a függőséget okozó kaják csábításának. Olvasd el a teljes sztorit

Reklámozd a zöldséget úgy, ahogy a chipset vagy kólát!

stire-4-sept-morcovi

Minden zöldség- vagy gyümölcsféle reklámjára 50 olyan reklám jut, amely “junk food”-ot, azaz cukros üdítőitalt, mesterségesen ízesített rágcsálnivalót népszerűsít, írja a FastCoexist amerikai tanul,ányokra hivatkozva.

Az USA-ban az utóbbi típusú élelmiszert gyártó vállalatok évi 2 milliárd dollárt költenek gyerekeknek szánt reklámra. Ha ugyanezt a stratégiát alkalmaznák az egészséges élelmiszerek gyártói is, meg tudnák győzni a gyerekeket, hogy inkább ezeket fogyasszák? Olvasd el a teljes sztorit

előző »