Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «dizájn»

Erdélyi tervező fából készült autóval rukkolt elő

a

A Maros megyei Szabó Péter fából készült autóját bemutatták a frankfurti gépkocsikiállításon. A tervező három évig dolgozott az autón, amelyet Júliának nevezett el. Az autóhoz Ford- és Mercedes-alkatrészeket használt fel.

via promotor.ro

Pandás betűtípus a japán WWF-től

giant-panda-font-wwf-16

Pandás betűtípust dolgozott ki a japán WWF és a Ogilvy & Mather Japan reklámügynökség. Az új betűtípus reklámcélokat szolgál: felhívja a figyelmet a pandák veszélyeztetett helyzetére (már csupán 1.864 példány él belőlük szabadon), készítői adománygyűjtési kampányokban használják, de bármilyen hordozón jól mutat, pólón, sapkán vagy akár biciklin. Mindegyik betű stilizált pandafejeket tartalmaz.

giant-panda-font-wwf-91

stire-26-mai-panda

Forrás: WWF | Ogilvy & Mather via totb.ro

The Dead Prize: díjat kapnak a bolygóra káros megvalósítások

Az Architects for Humanity nevű szervezet hiánypótló díjat alapított. Azokat a tervezőket fogják „megjutalmazni”, akik dizájnerként, mérnökként vagy építészként a bolygó számára káros alkotást hoztak létre. A díj a The Dead Prize nevet fogja viselni. A szervezet egyik alapítója, Cameron Sinclair azzal indokolta a létrehozását, hogy számos olyan díj van, amik méltányolják a kreatív, hasznos épületeket, de egyetlen olyan sem, amely a rosszul sikerültekre hívná fel a figyelmet.

A tervek szerint a díjat évente adnák át, a jelölések pedig minden év november elsejéig történnek. A szervezők úgy vélik, egy ilyen díj felhívná az emberek figyelmét arra, hogy az elkövetett hibákat ne ismételjék meg. „Már 25 éve gondolkodom a díj létrehozásán, mióta, 16 évesen Nagy Britanniába költöztem” – mondta el Sinclair.

Egyszer Bath városkában járva olvasott egy helyi lapban megjelent cikket, A város legrondább épületei címmel. Úgy döntött, megkeresi mindegyik épület tervezőjét, és megkérdi tőlük, hogy mi a kudarc oka. „Képzeljék el, ahogyan egy 16 éves gyerek beállít az irodába, és felteszi a kérdést: Elnézést, az ön épülete mitől lett így elrontva? De sokat tanultam a válaszokból: volt, aki bevallotta, hogy ezúttal mellélőtt, mások a bürokráciát okolták. Rájöttem, hogy egy építészeti kudarcnak ugyanúgy hatása lehet az életünkre, mint egy sikernek” – magyarázza.

A díj tehát valamiképpen határt akar húzni: így nem kellene csinálni! Megmutatja, hogy egy jóindulattal készített projekt hogyan válhat károssá. Vagy hát egy rosszindulattal végigvitt projekt hogyan (fegyvert tervezni például). „Azt reméljük, a tervezők közvetlen kihívásnak fogják majd föl díjat, hogy új terveket készítsenek, amelyekkel kijavíthatják múltbeli hibájukat” – így Sinclair. Bármilyen elrontott projektet lehet nevezni, a fegyverektől kezdve a környezetet nem kímélő városi építészetig.

Az idei jelölteket tehát november 1-ig lehet nevezni, december folyamán bejelentik majd a döntősöket, és jövő év elején jelentik majd be a The Dead Prize győztesét. A zsűriről még nem lehet tudni, de az év folyamán majd őket is bejelentik. Könnyi jelölni: @deadprize a Twitter-en. Az ajánlásokat csak szeptembertől kezdik majd figyelembe venni, de már sokan küldik a javaslataikat. Bővebb infókat a díj hivatalos oldalán lehet találni. Ti mit neveznétek?

totb.ro

Japán módi: vidd magaddal a szobád egy bőröndben!

Egy japán dizájnercég olyat készített, hogy fennakadt a szemünk tőle. Az néha jól jön, ha az életünk elfér egy bőröndben. No, de egy szobányi berendezés…

Márpedig akár konyhai, irodai, vagy hálószobai kényelemről van szó, mostantól ez mind magunkkal görgethető egy bőröndben. Íme, ezt dobta nekünk össze az Atelier-Opa:

butor

butor1

butor3

butor5

butor6

butor7

butor8

butor9

Persze ne feledkezzünk meg Fehér Zoltánról sem, aki ágyat, asztalt, széket és fogast épített egybe!

forrás: TOTB.ro

Ökodizájn hajléktalanoknak: hordozható fekhely egy magyar tervezőtől

terminijuli1

Laczkó Juli dizájner, a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktorandusza. Először néhány éve hívta fel magára a figyelmet, amikor létrehozta az UTOPLAST nevű nejlonanyagot, amelyből Plastenka néven táskákat gyárt. Nemrégiben olyan ötlettel állt elő, amely jelentős segítséget nyújthatna a hajléktalanok számára: terMINI néven olyan hordozható fekhelyet tervezett, amely vízálló, remekül megtartja a hőt, illetve egyszerű összeszerelni, és továbbállni vele.

A terMINI cipzárok segítségével összeszerelhető, bélésének köszönhetően betonon is kényelmes. Két személy is elfér benne – vagy egy ember és egy kutya. Ugyanakkor újrahasznosított anyagból készült, üdítő-márkák címkéi tarkítják. A miértekről Laczkó Julit kérdeztük.

Adódik a kérdés, hogy dizájnerként miért érdekelnek ennyire a progresszív (ha lehet így nevezni) témák? Gondolok itt az újrahasznosítás és hajléktalanság kérdésére, amelyek mind szociális tartalmúak.

Laczkó Juli: Újrahasznosítással 2009 óta foglalkozom, 2010-ben alapítottam saját eco-design márkát (Plastenka), 2011-ben az egyik voltam a reOnion öt alkotója közül. Az eco-design a szakmai oldala ennek a projektnek, az a játékos kísérletezés, ami mellett művészként képes vagyok elköteleződni. Szerintem ezek nem annyira progresszív témák, inkább problémának vélem, hogy még mindig progresszívnak számítanak. A tervezés része legalább annyira mozgat, mint a társadalmi provokáció lehetősége. Ami igazán érdekel, hogy a design, vagy, ha úgy tetszik, a művészet címkéje képes-e ebben az esetben a fizikai védőburkon felül jogszabályi, szimbolikus védőréteget biztosítani az intézkedő végrehajtókkal, önkormányzattal, közterületesekkel, rendőrséggel szemben. És ez szerintem, legalábbis nekem, létkérdés. Hogy van-e a vizuális alkotómunkának valódi társadalmi létjogosultsága. Szóval, számomra adódik a kérdés, hogy a többi dizájnert miért nem érdeklik progresszív témák?

terminisiman

Van-e egy ilyen trend a magyar képzőművészeti közegben?

L.J: Nem érzem magam feljogosítva arra, hogy “magyar képzőművészeti közeg”-ről beszéljek. Sőt, lehet-e egyáltalán ilyenről beszélni? A hivatalos, jól fizetett, állami képzőművészekről? Vagy az ellenzéki közegről? És az apolitikusok? Mitől közeg a közeg? Szakmán belül, vagy a nyilvánossággal KÖZ-ösen? Trendekről beszélni szerintem ebben a helyzetben luxus. Felelősségről talán már kevésbé. Az én személyes látóteremben vannak a felelősség kérdésével foglalkozó alkotók és projektek, de ez pont nem reprezentatív minta. Ahhoz képest, amit személyesen kívánatosnak vagy elvárhatónak tartanék, vagy trendnek mernék titulálni, az én csekély és szubjektív látóterem kevesebb ilyet fog be, mint amennyit szeretne.

Mi történik a termék forgalmazásával, van-e esély rá, hogy széles körű (akár állami) megrendelések történjenek?

L.J.:Egyelőre az állami megrendelés az, amitől a “legkevésbé félek”. De mégis azt gondolom, a lehető legnagyobb elismerés lenne, ha a főváros önkormányzata engedné a hajléktalan embereket a művészet türelmi zónájában várni a jobb napokra. Erre nem számítok. Viszont kereskedelmi forgalmazással kapcsolatban érkeztek már hozzám megkeresések. Optimális esetben egy hónapon belül elindulhat a “pilot” fázis, a kísérleti gyártási szakasz, amiben nem csak magát a terméket tesztelem majd, hanem az általam tervezett manufakturális, hajléktalanokat bevonó gyártási módszert is.

Egyáltalán mennyibe kerül a terMini?

L.J.:A terMINI jelenleg nem “kerül semennyibe”, nem megvásárolható. Az egy darabra eső gyártási költség tartalmazza a műhely üzemeltetését, és a benne működő gépek árát, anyagszállítást, kellékeket, és a képzett munkaerőt, napi egy késztermék előállításához szükséges dimenzióban ez kb. 25.000 Ft/db.

A gyártás elindulása esetén hajléktalan emberek számára ingyenes lesz, és a kereskedelmi forgalomban fesztiválokon lehet majd kibérelni a szintén hajléktalanok bevonásával készült, de még használatlan példányokat. Hosszútávon ez a bevétel fedezné a gyártás költségeit.

terminimakett

A kilátás kérdése. Nem izolál, gubóz be a terMini?

L.J.:Az első és legfontosabb szükséges fejlesztendő kérdés a kilátás kérdése, valamint, hogy egyértelmű legyen, hogy fekszik benne valaki, hogy a gubózás és izolálás csak pozitív értelemben lehessen a terMINI funkciója.

Ha valaki ebben alszik el, nem kerül veszélybe?

L.J.:Aki az utcán elalszik, a jólétben élők nézőpontjából elképzelhetetlen számú veszélynek van kitéve. Az ötlet fázisban én a fagy, eső, hó, szél, tolvaj, rendőr veszélyekkel számoltam, ami, ahogy az néhány hajléktalanokkal folytatott beszélgetésből kiderül, messze nem kimerítő számítás.

A Magyarországot sújtó társadalmi elszigetelődés riasztóan szélsőséges méreteket ölt, ami sok más mellett a hajléktalanokkal szembeni civil gyűlöletben is megmutatkozik. Az én naiv lényem számára tehát fontos kritika, hogy veszély (pl. benzinnel lelocsolva meggyújtás) esetén azonnal meg lehessen a terMINItől szabadulni. Mindenképp szükség van minimális tréningre a felelős használathoz. Természetesen a terMINI ettől még nem lesz atombunker, de az az intenzív médiafigyelem, amit kiváltott, önmagában fantasztikus esély a közös gondolkozásra.

Nem tartod esetleg “tájidegennek”?

L.J.:Milyen tájhoz képest, illetve pozitívan vagy negatívan? Az egész projekt kissé futurisztikus, filmdíszlet-szerű, hogy az emberek reciklált, áttetsző, lepkebáb-szerű design-objektumokban alszanak az utcán. Nem áll távol tőlem az apokaliptikus utópiák látványvilága, sőt, véleményem szerint a világunk sem áll már tőlük olyan messze, mint amennyire azt sokan hinni szeretnék.

Bioműanyag halott rovarok kitinjéből


© Aagje Hoekstra

Aagje Hoekstra holland dizájner áz eindhoveni Dutch Design Week keretében bemutatott egy környezetbarát, lebomló “bioműanyagot”, amelyet elhullott rovarok kitinpáncéljából állított elő.

Olvasd el a teljes sztorit

Milyen lehet egy önfenntartó vízalatti város?

Phil Pauley brit futurológus és konceptdizájner Sub-Biosphere 2 néven megalkotta egy önfenntartó, vízalatti város látványterveit. Pauley ezáltal a jövőbeni kutatás, fejlesztés és befektetés alapjait próbálja megteremteni a jövő természeti és ember okozta katasztrófái ellen védelmet nyújtó élettér gyakorlati megvalósítása érdekében.

Olvasd el a teljes sztorit

Tégla, amiben bátran fészkelhetnek a madarak


Forrás: www.aarondunkerton.com

Az építészet, a technológia rohamos fejlődésének következtében saját otthonaink kialakításakor legtöbben megfeledkezünk az állatvilág lakóhelyeiről. A modern, hőszigetelt házak már nem biztosítanak otthont és élőhelyet a madarak, kisemlősök, ízeltlábúak számára.

Ez inspirálta a Kingstoni Egyetem egyik végzős diákját, Aaron Dunkertont arra, hogy megalkossa a Bird Brick elnevezésű építőelemet. Az öt tégladarabból álló madárbarát elem bármilyen falba beépíthető, imitálja a kőfalak réseit, így vonzó fészkelőhelyet nyújthat a verebeknek. Alacsony hő- és nedvességtartalommal rendelkezik, így egyszerre erős építőanyag, és kiváló hajlék az apró lények számára. Olvasd el a teljes sztorit

Energiatakarékos tűzhely a fejlődő országoknak és nemcsak

Fotó: ckr.se

A nyílt láng használata a főzéshez, sütéshez még mindig gyakori jelenség akár egy modern háztartásban is. Főleg nyáron, a miccs országában, ahol az új pikniktörvény megtiltja a nyílt tűzhelyrakást, itt az idő, hogy befektessünk egy hordozható tűzhelybe.

A stockholmi Claesson Koivisto Rune dizájnstúdió erre a problémára keres megoldást, a saját fejlesztésű Baker cookstove-névre keresztelt energiatakarékos tűzhelyével, amelynek az üzemeltetéséhez csupán egyharmad mennyiségű fára van szükség, így jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását, kevesebb korom kerül a környezetbe, emellett még esztétikus is.

A tűzhely célközönsége mégsem a Dácsiából kiszálló slápos miccskirályok, hanem a fejlődő országok háztartásai, ahol a nyílt lángon való főzés mindennapos esemény. Ez az új fejlesztés lehetővé teszi, hogy egy olcsó, energiatakarékos megoldással készíthessék el a napi étkezéshez szükséges, hagyományos ételeket, megőrizve tradícióikat, környezettudatosan.

A Narobi egyetem vizsgálatai alapján a tűzhely mintegy 56%-kal kevesebb szénmonoxidot bocsát ki a hagyományos tűzhelyeknél. A kályha újrahasznosított alumíniumból készült. A terméket egy Kenyában bejegyzett cég gyártja, így a fejlődő országokba olcsóbban jut el, megspórolva a szállítási költséget, illetve hozzájárul a helyi gazdaság fejlesztéséhez is.

Forrás: inhabitat.com

Irodai szemétből bútor: kreatív bukaresti újrahasznosítás

Furnitubes címmel különleges kiállítás tekinthető meg a bukaresti Imbold galériában, amely bemutatja, hogyan lehet a szemétnek tekintett irodai hulladékból mindennapi használatra alkalmas bútorokat varázsolni.

Moldovai Rita

Fotó: Imbold Galéria Facebook oldala

Az újrahasznosított kartoncsövekből létrehozott bútorok ötlete egy tervezőirodában született meg. Adrian Ibric, Mircea Mihai és Florin Cristache műépítészek – látva a Studioplot cégnél felhalmozott karton csöveket – egy kreatív és egyben hasznos módozatát gondolták ki a mindennapi hulladék csökkentésének. Az első kartonbútorvázlatok 2008-ban készültek el, az alkotók azóta is folyamatosan kísérleteznek és terveznek, így 2011-re már teljes irodai berendezést hoztak létre. A bútorokat használták is, hihetetlenül strapabíróak és ugyanakkor különlegessé teszik a munkakörnyezetet.

Fotó: Imbold Galéria Facebook oldala

A bútorok dizájnja a csövek ragasztómentes illesztésén alapszik, így azok bármikor szétszedhetőek, és az igényeknek megfelelően módosíthatóak, valamint a súlyuk is nagyon kicsi.

A Furnitubes projekt tulajdonképpen az irodai munka során létrejövő nagymennyiségű hulladék hasznosításának fontosságára próbálja felhívni a figyelmet.

A kiállítás sajnos csak április 3-ával bezárólag tekinthető meg, naponta 13:00–20:00 óra között. Azonban ha nem is sikerül eljutni, mindenképp megéri benézni az Imbold Galériába, hiszen más izgalmas kiállításaik is lesznek. Ha a bukaresti zsongásból akar valaki kicsit kizökkeni, akkor pedig a galéria chilles hangulatú kávézóját is csak ajánlani tudom.

előző »