Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «csibi magor»

Nőstény kisbölény született a Szárkő-hegységben

Megszületett az első nőstény kisbölény a Szárkő-hegységben – jelentette be Facebook-oldalán Csibi Magor, a romániai visszavadítási projektben résztvevő WWF Románia programigazgatója. Jelen pillanatban a bölénycsordában két kisbölény van, amelyek már új otthonukban, a visszatelepítési program helyszínéül választott Szárkő-hegységben élnek.

11953243_10153000499830684_7385834317525713762_n

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Kisbölény született a Szárkő-hegységben: az első, aki már ott is fogant

11015301_10152880451255684_4525659477188472150_n

A Szárkő-hegységbe visszatelepített bölénycsordában megszületett az első bölényborjú, aki már a helyszínen fogant – jelentette be Csibi Magor, a WWF Románia programigazgatója.

Olvasd el a teljes sztorit

Közös fronton kellene tömörülni az erdőirtók ellen

mindenki

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte. Az első rész itt olvasható.

B.D.T.

Schweighofer-ügy

Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke szerint a médiának is nagy szerepe van az erdőirtás elleni harcban; örvendetesnek nevezte, hogy a RISE Project foglalkozik a famaffia leleplezésével, beszerezték a Holzindustrie Schweighofer és a beszállítói közötti szerződéseket, és próbálják követni, helyi szinten törvényesen vágták-e ki azt a fát, amit a HS-nek szállítottak vagy sem. Egyre több ilyen kezdeményezés van, jó lenne együttműködni, hálózatba tömörülni, mint ahogyan a Verespatak-ügyben vagy a palagáz-kitermelés elleni fronton történt. Szerinte azonban nehezebb lesz az erdőirtás esetében egy nagy, közös kampányt elindítani, egy erre fókuszáló közösséget összekovácsolni. A Neuer Weg Egyesület rendszeresen pereskedik, most például a Schweighofer ellen, az aktivista szerint minél többen kellene ezt az utat válasszák, forduljanak az igazságszolgáltatáshoz. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás: helyzetkép és megoldások. Kerekasztalt szervezünk Kolozsváron

TOTB-cover

Pénteken, november 28-án 14 órától a Think Outside the Box beszélgetést szervez Kolozsváron a romániai erdőirtás problémájáról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Románia ökológiai lábnyoma a legkisebb az EU-ban, de van baj elég

WWF_3961_infographic_adapt_240914

Negyven év alatt több mint felére csökkent a világ faunájának egyedszáma, figyelmeztet a WWF Élő Bolygó jelentése (Living Planet Report). Ugyanakkor jóval több természeti erőforrást aknázunk ki, mint amennyit a bolygó elbírna. Újra kell gondolnunk a stratégiákat.

Az állatvilág veszteségei leginkább a trópusi és a dél-amerikai térségekben mérhetőek. Az élőhelycsökkenés után a halászat és vadászat, valamint a globális felmelegedés a legjelentősebb romboló tényező.

Sürgős, és a társadalom minden szegmensére kiterjed intézkedéseket kell foganatosítani, hogy egy fenntartható jövőt teremtsünk – nyilatkozta a WWF International vezérigazgatója, Marco Lambertini.

A jelentés kimutatta, hogy azok a védett területek, amelyeket megfelelően működtetnetek, jelentősen segítik a fauna gazdagságának fennmaradását. Nepálban például a tigrispopuláció nőtt. Általánosságban elmondható, hogy a védett területeken kétszer olyan kevés állat pusztul el, mint átlagban más területeken.

A jelentés arra is kitér, hogy az emberiség igényei 50%-kal nagyobbak, mint a bolygó regenerálódási képessége. Azaz másfél bolygó kellene ahhoz, hogy elegendő forrással szolgáljon a több mint 7 milliárd embernek. A tíz ország, amelyeknek egy főre eső ökológiai lábnyoma legnagyobb a következő: Kuwait, Egyesült Arab Emirátusok, Dánia, Belgium, Trinidad és Tibago, Szingapúr, Egyesült Államok, Bahrein és Svédország.

Romániának az egy főre eső ökológiai lábnyoma a legkisebb az Európai Unióban, 1,4 bolygónyi, ha úgy tetszik. „Az eredmény inkább az ipar összeomlásának, mintsem kormánystratégiáknak köszönhető” – mondta Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.

„Habár néhány lépést megtettünk a fenntarthatóság elérésének érdekében, ami az erdőket és vizeket illeti, hiányzik egy átfogó megközelítés a klímaváltozás elleni harcban és az általános környezetvédelemben. Románia és más országok számára a kihívás úgy növelni a gazdasági termelést, hogy közben ne növekedjék a szén-dioxid kibocsátás. Ehhez konkrét erőfeszítésekre, a megújuló energiaforrások kihasználhatóságának technikáira összpontosítva az energiahatékonyság növelésére van szükség. Szerencsére a romániaiak egyre jobban törődnek a környezet állapotával, és egyre aktívabban vesznek részt a szükséges változtatásokban. Reméljük, hogy velük együtt egy olyan társadalom jön létre, amilyet mindig is akartunk, és egy olyan ország, amely tiszteli az embereket és a természetet egyaránt” – fejtette ki Csibi Magor.

Az Élő Bolygó Jelentés egy hónapra rá született, hogy az ENSZ szintén egy jelentésben figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozásnak már most jelentős hatásai vannak az emberek életére világszerte.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, 2014-ben több mint 200 olyan vízgyűjtő medence létezik (ezek több mint 2,5 milliárd embert látnak el vízzel), amelyek területéről évente legalább egy hónapra kifogy az ivóvíz. Már most több mint egy milliárd ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a területhasználat megváltozása együttesen súlyosan érintik a biodiverzitást, és hozzájárulnak az élelemhiány fokozódásához.

Nemzetközi egyezményekkel kell tehát fellépni a klímaváltozással szemben. Létfontosságú, hogy globális megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáról, és a fosszilís üzemanyag-használatot ugyanígy vissza kell szorítani.

A számok aggasztóak, azonban a WWF nem akar riadalmat kelteni velük. Célja inkább egy emberek, vállalatok és kormányok közötti párbeszéd elősegítése, amely során megtalálhatnák közösen a problémákra való megoldást.

A WWF egy One Planet-nek elnevezett modellt javasol, amely tulajdonképpen egy olyan perspektíva alkalmazása lenne, amely a természeti erőforrások ökológiai határvonalon belüli felhasználását szorgalmazná. A WWF a „jobb választást” szorgalmazza, mind politikai, mind egyéni vagy gazdasági szinten. A szervezet ugyanakkor emlékeztet annak fontosságára, hogy „be kell fektetni” a természetbe: ki kell bővíteni a védett területek listáját, konzerválni és újjáültetni az erdőket, a vízkészletet felelősen használni, és meg kell védeni a körülöttünk élő állatfajokat. Ugyanakkor a biokapacitást is figyelembe kell vennünk: fenntartható mezőgazdálkodást és olyan termelési módokat kell folytatnunk, amelyek megtartják az egyensúlyt az ökoszisztémák és a hosszú távú produktivitás között.

Az Élő Bolygó jelentés egy sor tudományos elemzésen és más, előzetes jelentéseken alapszik. A WWF Londoni Zoológiai Társasággal és a Global Footprint Netwok-kal együtt készítette el.

Az első ilyen jelentést a szervezet 1998-ban publikálta, azóta kétévente frissíti az adatokat. A ma kiadott jelentés a Fajok és élőhelyek, emberek és lakhelyek címet viseli. A jelentés több mint 10 000 gerinces faj állapotát m,érte fel 1970–2010 között.

via totb.ro

Hamarosan teljesen szabadok lesznek a Szárkő-hegység bölényei

boleny

Nagyon közel vannak a teljes szabadsághoz a Szárkő-hegység bölényei.

Az információ a WWF Románia elnökétől, Csibi Magortól származik, aki Facebook-oldalán tette közzé őket. Ugyanis hamarosan az eddigi, 15 hektáros területről egy átmeneti, 160 hektárosra engedik őket, ahol akklimatizálódnak a tágabb környezethez. „Ez egy különösen fontos fázis a Rewilding-programban és a bölények szabadsághoz vezető útján” – mondta Joep van de Vlasakker, a Rewilding Europe szakembere, aki a hazai visszatelepítést koordinálta. Ezután már ellenőrzés nélkül járhatnak, kelhetnek.

A héten az örményesi rangerek, akik a bölények felügyeletével vannak megbízva, arról számoltak be, hogy medvék, farkasok és vaddisznók nyomait is megtalálták az új területen. Remek kis együttélésnek ígérkezik ez!

A mértéktelen fakitermelések okozzák az árvizeket?

arviz
fotó: pressalert.ro

A Gorj, Vâlcea és Argeș megyei árvizek a fakitermelések helyszíneiről indultak. Ugyanígy veszélyeztetett Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bákó és Suceava megye is. A kitermelések itt is olyan jelentősek voltak, hogy egy-egy nagyobb esőzést képtelenek lesznek felfogni a megmaradt erdők.

A volt Erdészeti és Vízügyi miniszter, Lucia Varga azt állítja, katasztrofális a helyzet, és a most árvíz-sújtotta területek között van olyan is, ahonnan másfél év alatt 6.000 kamionnyi farakományt hordtak el. Ezek a hivatalos adatok. A volt miniszter szerint a helyi lakosságnak nincs meg a kapacitása ekkora kitermelésekhez, létezik azonban egy famaffia, amelyiknek igen.

A hazai hidrológusok évek óta figyelmeztetnek rá, hogy a fakivágásokkal jelentősen megnőhet az árvízveszély. Ha nincsenek fák, a víz sokkal gyorsabban zúdul a völgy fele, mivel a fák gyökerei akadályozhatnák meg ebben. És ha a víz leért, akkor több tíz patakocska egyesül, s zúdul, amerre zúdulhat. Az, ami most Vâlceában és Argeșben történik, talán azzal is összefüggésbe hozható, hogy az elmúlt években a települések közelében két hegy csupaszodott le hirtelen. „Erdőkivágás sok helyen zajlott, gyakorlatilag az egész Kárpátok-láncolaton. Így valószínűleg máshol is lesznek lezúdulások” – mondta Varga.

Megoldások persze lennének, régóta beszélnek is róluk, de nehezen alkalmazzák őket. Például sokak szerint Romániának le kellene állnia a nagymértékű nyersfa-exporttal, helyette licitáltatnia kellene az erdőkből kivágott fákra, és az eladásokat szigorú ellenőrzések alatt kellene tartania. Másrészt az államnak támogatnia kellene – akár anyagilag is – az erdőtulajdonosokat, hogy ne vágják ki, hanem őrizzék meg a birtokukban levő „zöld vagyont”. „Hallottam egy mondást, és nagyon tetszik, úgy hangzik, hogy az erdő drágább, mint a fa” – mondta a volt miniszter.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrég ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják a Gorj megyében az utóbbi években történt kitermelésének eredményeit. A közlemény szerint a hivatalos szervek tisztázni akarják, hogy a lezúduló víztömeg természetesnek mondható-e, vagy hozzájárult a hegyek „megkopasztása” is.

Egy ilyen megközelítés kimutatná, hogy a felelős szervek mennyire vették komolyan a hidrológusok figyelmeztetéseit. A lezúduló ár sebességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három személy is életét vesztette a katasztrófában.

A történtek miatt lemondatták a Román Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, aki éppen a szabadságát töltötte. Vasilie Pintilie azt állította, hogy telefonon koordinálta a munkálatokat, de aztán inkább maga adta be a felmondását.

A mostani áradásokkal összefüggésben megszólalt Csibi Magor, a WWF Románia elnöke is, aki a Realitatea televízió műsorában arról beszélt, hogy nem a gátakra kell pénzalapot szerezni (mivel lassan minden folyón emeltek már egy gátat). Véleménye szerint már leszabályoztuk a patakok, folyók medreit, mégis egyre erősebb árvizekkel kell szembesülnünk, ezért komolyan el kellene gondolkodni a megoldáson: tovább finanszírozzuk-e a gátépítéseket, vagy pedig valami hasznosabba fektetünk.

Csibi az ökológiai újjáépítést látja az egyetlen megoldásnak, szerinte inkább ebbe kellene időt és pénzt fektetni, hiszen hiába támogatják a WWF-t az aktuális miniszterek, ha nincs egy hosszútávú stratégia. Az ökológiai újjáépítés (amelyet a Duna egy szakaszán már elvégeztek) a növényzet visszatelepítését, az állatvilág térnyerését, a természetes árterek visszaállítását jelentené. Csibi szerint értékelendő a kormány által az árvíz-sújtotta területeken végzendő munkálatokra elkülönített pénzalap, de körültekintően meg kell vizsgálni, pontosan hol szükséges gátakat emelni, mert az elmúlt évek bizonyították, hogy egy átfogó stratégia nélkül nem hatékonyak a védekezések.

Forrás: libertatea.ro

Fiú született a Szárkő-hegységben: itt a várva várt fotó a kisbölényről!

10464194_10152154473335684_2648293805658608998_n
Fotó: Daniel Hurduzeu

Már kb. kéthetes az a bölényborjú, aki a Szárkő-hegységbe visszatelepített, 17 bölényből álló csorda első szabadon született tagja.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »