Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «cristi papp»

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Szabad átjárás a máramarosi medvéknek

macko

A medvéknek nincsenek nagy igényeik, élelemre van szükségük és háborítatlan környezetre. A máramarosi medvék átkelőhelyei azonban veszélyeztetve vannak, ezért a WWF romániai szervezete egy két évig tartó munkálat során próbálta bebiztosítani azokat. Máramarosban kb. 200-250 medve él, ez csak töredéke a hazánk területén élő, mintegy 6000-esre becsült állománynak, de ez a létszám nagyon könnyen drasztikusan lecsökkenhet. A WWF azon dolgozik, hogy a kohóvölgyi erdőben (Strâmbu Băiuț) olyan ökológiai folyosót alakítson ki, amely biztosítja, hogy a medvék a Cibles-hegységből a Gutin-hegységbe juthassanak. Az állatoknak ugyanis ez egyre nehezebben sikerül a környéken zajló fakitermelések és építkezések miatt.

A Nyitott határok a román és ukrán Kárpátok medvéinek elnevezésű projekt egy milliós hektárnyi területet célzott meg, amelyen hat olyan területet térképeztek fel, amelyek a természetes környezetet fragmentálják. A kutatók öt medvét fogtak be, amelyekre nyomkövetőt helyeztek. Az egyik közülük egy hónapon belül vadorzás áldozatává vált, a másodiknak sikerült megszabadulni a nyomkövetőtől, a három nyomon követhető medvét közvetve azonban feltérképezték azokat a zónákat, ahol problémájuk akadt. 6000 – 10 000 hektárnyi területen bizonyosodott be, hogy a medvék itt nagyon megszenvednek: ez hat átjárót jelent, amelyek ugyan még funkcionálnak, de a fakivágások, az építkezések és más beavatkozások miatt kritikus állapotban vannak. Ennek következtében az ott élő medvék éjjeli állatokká váltak, az erdőket csak ezen napszakokban merik átszelni, holott kétszáz évvel ezelőtt még nappal gyűjtötték az élelmet. Olvasd el a teljes sztorit