Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Brazília»

A brazil nyugdíjas és a pingvin különös barátsága

dindim

Megható történet járja be az internet berkeit, bugyrait: egy brazil nyugdíjasról szól, aki néhány éve a Rio de Janeiró-i tengerparton egy haldokló pingvint talált. Az öregember megmentette, és azóta az állat elválaszthatatlan tőle: egy évből nyolc hónapot együtt töltenek, majd a pingvin elutazik költeni, de mindig visszatér barátjához.

A 71 éves Joao Pereira de Souza és a pingvin történetéről a Daily Mail tudósításán keresztül szerzett tudomást a világ. A brazil öreg 2011-ben talált rá a beteg állatra egy fővároshoz közeli sziget partjain. Az állat tollaiba kőolaj ragadt, és Souza egy héten át gondozta, etette, míg helyrejött. Ezután visszaengedte a tengerbe.

A történetnek normál esetben itt véget is kellene érnie, de néhány hónappal később a pingvin visszatért Souza házához és az öreg egyre jobban megkedvelte a kis szárnyast, el is nevezte Dindimnek.

Dindim szaporodni jár el, nyolc hónapot van Souza házában, innen elutazik mindig Argentína és Chile partjaihoz. Ahhoz, hogy visszatérjen, 8000 kilométert kell úsznia évente.

„Úgy szeretem ezt a pingvint, mintha a gyerekem volna, és azt hiszem, ő is szeret engem” – mondta Souza a Globo TV-nek. A nyugdíjasnak arra is volt gondja, hogy egy olyan hal alapú speciális étrendet alakítson ki a pingvinnek, amely segít neki jó erőben megtenni a hosszú utat. Júniusban érkezik, és az öreg szerint mindig egyre boldogabb, amikor megérkezik. Egyébként Souzán kívül senki másnak nem engedi meg, hogy hozzáérjen.

dailymail

Óriásplakátokon köszönnek vissza a rasszista posztok Brazíliában

rasszista

Ütős antirasszista kampány született Brazíliában egy civil szervezet jóvoltából: a közösségi médiában megjelenített kommenteket óriásplakátokra nyomtatják, és elhelyezik az utcai reklámtáblákra.

A Criolna nevű szervezet kampánya ugyanakkor arra is figyel, hogy ha egy Facebook-rasszista megjelöli a helyet, ahonnan gyűlölködik, akkor minél közelebb helyezzék ki a plakátot a lakásához. Így gyakorlatilag megtörténhet, hogy zsidózol egyet, két nap múlva lemész cigiért, és a saját arcképedet és kommentedet fogod látni”.

Az avatart azonban sajnos kikockázzák, így gyakorlatilag max te és az ismerőseid ismerhetnek magadra/rád.

rasszista2

A Criola célja egyébként az, hogy a virtuális térben relatíve biztonságosan burjánzó rasszizmust a primér valóságba helyezze, ezzel felhívva a figyelmet a jelenségre. Erről is szól a szlogenjük: “Virtuális rasszizmus, igazi következmények.” Emellett egy ilyen kampánynak erős visszatartó ereje tud lenni. Nem véletlen, hogy időről időre valakik megpróbálják valamilyen formában kiragadni a megjelenési helyekről a gyűlölködő megnyilvánulásokat. Magyarországon nemrég indult be a Köztünk élnek nevű blog hasonló, szembesítő céllal.

via adweek

Kevesebb erdőt irtanak Brazíliában, mint tíz éve

b

A korábbi egynegyedére csökkentette Brazília tíz év alatt az amazóniai esőerdők irtását, amely még így is a legnagyobb mértékű a világon – állapította meg a latin-amerikai ország gazdasági és környezetvédelmi teljesítményéről készült OECD-jelentés.

Olvasd el a teljes sztorit

Sosem látott szárazság van Brazíliában

brazilia
photo by Luciano Queiroz via shutterstock.com

A NASA új műholdas adatai szerint a korábban feltételezettnél súlyosabb szárazság sújtja Brazíliát: az elmúlt három év mindegyikében 56 billió liter vizet vesztett az ország délkeleti térsége – ez több, mint amennyivel fel lehetne tölteni a Sierra Nevadában fekvő Tahoe-tavat.

Brazíliában 35 éve nem volt ilyen szárazság: a normális időszakokhoz képest az utóbbi három év során évente 49 billió liter vízzel volt kevesebb az ország nagyobb, de kisebb népsűrűségű északkeleti térségében is – közölték a NASA kutatói.

Augusto Getirana, az amerikai űrkutatási hivatal hidrológusa elmondta, hogy a brazilok tisztában vannak a szárazsággal, hiszen az ország egyes részein megtapasztalhatták a vízelosztást, az áramkimaradásokat és azt, hogy üresek a víztározók, de ez az első olyan dokumentum, amely pontosan kimutatja, hogy mennyi víz tűnik el a vízbázisból és a tározókból – fűzte hozzá.

„Sokkal nagyobb mennyiség, mint képzeltem. A klímaváltozás miatt ez egyre gyakrabban fog megismétlődni” – jelentette ki a tudós, aki a klímaváltozás és a gravitációs mezőben bekövetkező változások földi vízkészletre gyakorolt hatását vizsgáló NASA-műholdak (GRACE) utóbbi 13 évre visszamenő adatait dolgozta fel a Journal of Hydrometeorology című folyóiratban megjelenő tanulmányában.

Getirana rámutatott, hogy Brazíliában, az Amazonas hazájában nincs abszolút vízhiány, inkább az a probléma, hogy a sűrűbben lakott vidékeken, különösen az ország délkeleti részén a vízellátás nagyban függ a helyi vízbázisok és víztározók vízmennyiségétől, és ha ezek a szárazság miatt leapadnak, nincs utánpótlás. A szárazsággal küzdő területekre persze elméletileg lehetne vizet vezetni más térségekből, ám ez hihetetlenül költséges és nehéz volna.

A tudós úgy vélte, az új NASA-adatok figyelmeztetésül szolgálhatnak a politikusok számára, hogy jobban gazdálkodjanak a vízkészletekkel, foglalkozzanak a klímaváltozással, és oldják meg a válságot. Getirana megjegyezte: az adatokból nem lehet következtetni arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat a szárazság, az azonban kiderült, hogy az utóbbi hónapokban is csökkent a vízkészletek szintje Brazíliában.

via greenfo.hu

Milliók szenvednek vízhiánytól Brazíliában: az esőerdők kivágása miatt lehet, és a szegényeket sújtja leginkább

brazilia
photo by Ivan Pavlov via shutterstock.com

Milliók kezdtek vízkészletek felhalmozásába, házi kutak fúrásába és tettek egyéb óvintézkedéseket Brazíliában, miután az utóbbi hónapok súlyos szárazsága miatt felmerült annak a veszélye, hogy akár heti öt napra is leállítják a vezetékes vízszolgáltatást az ország egyes részein, így a legnépesebb metropoliszban, a 20 milliós Sao Paulóban is.

A legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán áll, miközben az esős évszak java már lecsengett – jelenti a Reuters brit hírügynökség.

Bár az illetékesek még reménykednek abban, hogy február második fele és március kiadós esőket hoz, a független előrejelzések nem hisznek az égi csodában: ezek szerint a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra teljesen kiapadhat. Ha a helyzet nem fordul jobbra, akkor a városvezetés szerint drámai víztakarékossági intézkedésekre lehet szükség, amelyek között az is felmerült, hogy a fogyasztók csak heti két napban kapjanak vezetékes vizet. Az elnöki kabinet egy név nélkül nyilatkozó tagja azt mondta a Reutersnak, hogy Sao Paulo mellett várhatóan Brazília két másik nagy agglomerációjában, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kell majd korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintene.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeznek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítenek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával készülnek a közelgő vízhiányra.

„Olyan a helyzet, mint amikor látod, hogy már csak 10 liter benzin van a tankban, és tudod, hogy nem fogsz eljutni a következő kútig” – mondta Stefan Rohr, a Ciesp nevű ipari szövetség környezetvédelmi igazgatója.

Ugyanakkor a lakosok és a kisvállalkozások döntő többsége nem engedhet meg magának ilyen kiadásokat, így számukra beláthatatlan gazdasági és közegészségügyi következményekkel járhat a vízhiány. Sao Paulóban januárban például megháromszorozódott a dengue-lázasok száma, ami szakemberek szerint arra vezethető vissza, hogy az emberek vödrökben kezdték el gyűjteni az esővizet, ez pedig odavonzotta a lázat terjesztő szúnyogokat.

A Sao Pauló-i szegénynegyedekben már most is csak a nap felében van víz, miután esténként 75 százalékkal csökkentik a víznyomást, így a dombokon fekvő favellákba nem jut el a víz. Egyes környező településeken még a karnevált is le kellett fújni a vízhiány miatt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazília vízenergiából fedezi energiaszükségleteinek nagyjából háromnegyedét, így a szárazság egyúttal áramkimaradásokat is hozhat. A víz- és áramhiány okozta potenciális termeléskiesés pedig akár fél százalékkal is csökkentheti Brazília gazdasági kibocsátását 2015-ben, miközben elemzők már e nélkül is stagnálást várnak idén a korábbi években még dinamikusan növekvő országban.

A helyzet súlyossága már csak azért is meglepő, mert Brazília rendelkezik a világ édesvizeinek 12 százalékával, de az ország lakóinak száma mindössze három százalékát teszi ki a Föld lakosságának. Az ország északkeleti csücskétől eltekintve általában inkább az áradások szoktak problémát jelenteni, nem pedig a szárazság.

Idén azonban az időjárás nagyot fordult. “Szörnyű év volt. A legutóbbi esős évszak szárazabb volt, mint a száraz évszak” – mondta Mauro Arce, Sao Paulo vízügyekért felelős illetékese a The Guardian című brit lapnak.

A gondok nem az év elején kezdődtek, már tavaly ősszel is fennakadásokat okozott a szárazság. Szeptemberben már 93 brazil településen kellett korlátozni a víz- és áramfogyasztást a kínálat hiánya miatt, Sao Paulóban sokszor állt a metró és szünetelt az internet-szolgáltatás is. Akkor a városi hatóságok azt mondták, felkészültek a legrosszabbra is, a helyzet azonban az elmaradó esők miatt tovább romlott.

Egyes szakemberek úgy vélik, a problémák mélyebben gyökereznek. Miközben a brazil metropoliszok fékevesztetten növekednek és népesednek, folyóik egyre szennyezettebbek, nem kis mértékben a víztisztítás szinte teljes hiánya miatt. Míg a folyók ideális esetben megoldást jelentenének a vízhiányra, jelen esetben a probléma részeivé váltak.

Antonio Nobre, Brazília egyik legelismertebb klímakutatója ennél is messzebbre ment. Azt mondta a BBCmti

Brazíliában nagyot nőtt az őserdőpusztítás

oserdo
photo by guentermanus vis shutterstock.com

Brazíliában az utóbbi időben nagyon megugrott az erdőkitermelés mértéke az Amazonas mentén.

Csak augusztusban és szeptemberben összesen 1626 négyzetkilométer erdőt vágtak ki, 122 százalékkal többet, mint 2013 azonos időszakában – írja a Folha de Sao Paulo nevű lap. A számokat hivatalosan még nem erősítették meg.

A brazil hatóságok már 2013-ban is jelentős növekedésről számoltak be az erdők pusztítása tekintetében: 2012 augusztusa és 2013 júliusa között 5891 négyzetkilométer esőerdő esett a motoros fűrészek és az égetéses irtás áldozatául. A 2011-2012-es adatokhoz képest ez 29 százalékos növekedést jelentett.

A Folha de Sao Paulo szerint bár az adatok már október 26-án, a brazil elnökválasztás második fordulója előtt ismertek voltak, visszatartották az információkat. Egyelőre nem tudni, mikor közlik a hatóságok a hivatalos számokat.

Csak az elmúlt negyven évben mintegy 763 ezer négyzetkilométernyi (ez több mint háromszorosa például Románia területének) erdőt irtottak ki Brazíliában.

via index.hu

Brazíliai őslakosok fatolvajokat fogtak és fenekeltek el

BRAZIL-INDIANS/

A brazíliai Ka’apor indián törzs harcosai megelégelték, hogy illegálisan vágják ki a fákat az amazonasi lakóhelyükről. Elindultak megkeresni a tetteseket, elfogtak egy csoport fatolvajt, megkötözték, pálcákkal „elfenekelték” őket és elvették a ruháikat. Mindezt a Reuters hírügynökség egyik fotósa dokumentálta.

Az őslakosok husángokkal náspángolták el a foglyokat, használhatatlanná tették a kivágott rönköket, elkobozták a felszerelést, benzint locsoltak a teherautóra és tűz!

A törzs tagjait Lunae Parracho fotós kísérte el az expedícióra, őt az indiánok kérték fel, különben a kormány nem hitt volna nekik, állítólag a fatolvajok több ízben tettek már panaszt a dzsungelben élő törzsekre. Az őslakosok az Alto Turaciu nevű területet pásztázták. Megelégelve a kormány tehetetlenségét az illegális fakitermelésekkel szemben, a Ka’apor törzs vezetői (a törzs egyébként négy másikkal együtt legális gondozója a térségnek) elküldték a harcosokat, hogy kergessenek el minden fatolvajt, és utána alapítsanak figyelőállásokat.

Tavaly a brazil kormány kijelentette, hogy 28%-kal nőttek az amazonasi őserdőkben történt illegális kitermelések, mindezt négy olyan év után, amikor sikerült visszaszorítani ezeket.

Szatellitképek elemzése során a szakemberek arra jutottak, hogy egy év alatt 5843(!!!) négyzetkilométernyi erdő tűnt el. Azért különösen szomorú ez, mert tudjuk, hogy az amazonasi őserdők megléte jelentősen lassítja a klímaváltozást, hiszen az erdő hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni. A fakivágások ráadásul közvetlenül is felelősek az ország üvegházhatású gázainak kibocsátásáért, ezen gázok 75%-a ugyanis a növényzet és a kidőlt fák felégetéséből származik. Ezek körülbelül 400 millió tonnányi üvegházhatású gázt szabadítanak fel évente, ezzel pedig Brazília a világrangsor „elegáns” hatodik helyén áll.

Az akcióról fotókat a totb.ro-n, illetve a Reuters oldalán találtok!

Brazília lecsap az esőerdő kiirtóira

Az amazóniai esőerdők irtásáért felelős bűnszövetkezet tagjait tartóztatták le Brazíliában, a vád szerint a maffiaszervezet illegális tevékenységével mintegy 220 millió dolláros kárt okozott.

A vádlista hosszú: köztulajdonban lévő területek elfoglalása, lopás, környezet elleni bűncselekmények, csalás, adócsalás, pénzmosás is szerepel rajta. Amennyiben bűnösnek találják őket, akár 50 éves börtönbüntetést is kaphatnak. A maffiaszervezet eltulajdonított, letarolt és felégetett nagy kiterjedésű erdős területeket, amelyeket azután illegálisan eladott mezőgazdasági területként vagy legelőnek. Olvasd el a teljes sztorit

Hat nyelven kommunikálnak kicsinyeikkel az amazonasi teknősmamák

Az amazóniai folyami teknős0k nőstényeiu hat hangot használnak, amikor kicsinyeivel kommunikálnak – állapították meg brazil kutatók, akik éveken át készítettek hangfelvételeket, miközben a hüllőket tanulmányozták.

A felvételekből kiderült, hogy a folyami teknősök, más néven arrau-teknősök (Podocnemis expansa) a fészekrakás és a fiókák gondozásának időszakában vokálisan cserélnek információt – idézte a BBC hírszolgálata a Herpetologica című, hüllők kutatásával foglalkozó szaklapban megjelent tanulmányt.

Ez az első alkalom, hogy a folyami teknősöknél a szülői gondoskodás jeleit fedezték fel, ez arra utal, hogy az állatfaj az eddig véltnél összetettebb társas életet élhet. A hangos kommunikációt veszélyeztetheti a hangszennyezés – hívták fel a figyelmet rá a kutatók.

Az amazóniai Trombetas folyón végezték a megfigyeléseket a Vadvédelmi Társaság (WCS) és a Nemzeti Amazóniai Kutatóintézet munkatársai 2009 és 2011 között. Mikrofonokkal és víz alatti hidrofonokkal készítettek több mint 250 felvételt, ezután elemezték és hat kategóriába sorolták őket. Mindegyik hangot egy-egy viselkedéssel párosították.

„Nem világos a hangok pontos jelentése, de úgy gondoljuk, információcsere a feladatuk: összehangolják a tevékenységüket a fészekrakás és az utódgondozás idején” – magyarázta Camila Ferrara, a kutatócsoport egyik tagja.

Attól függően, hogy milyen viselkedés idején rögzítették, eltéréseket találtak az egyes hangok között. Más hangot adtak ki, amikor a felnőtt állatok a folyón átvonultak, mást, amikor összegyűltek a fészekrakó partokkal szemben. Akkor is jellegzetes hangon “szólaltak meg”, amikor a parton vártak kicsinyeik érkezésére.

Ferrara szerint a nőstények azért képzik ezeket a hangokat, hogy a kis teknősöknek irányt mutassanak, amikor a vízben haladnak. „A teknősmamák a parton várják a gyerekeiket, és ha nem hívnák őket hangosan, nem találnának vissza” – hangsúlyozta a kutató.

Mivel sok teknős faj több évtizedet él, a tudósok feltételezik, hogy a fiatal állatok az idősebbektől tanulják a hangos „beszédet”.

mti

Nesze neked génmódosítás: lázadnak a brazil termelők

A brazil gazdák perre mennek a génmódosító-technológiával előállított magokat forgalmazó nagyvállalatok ellen, hiszen az általuk felvásárolt vetőmagok már „nem működnek”- jelentette a Reuters hírügynökség nemrégiben.

A felháborodás oka, hogy a termelők jelentős nyereségkieséseket könyvelhettek el. A GMO-okat forgalmazó cégek ugyanis évek óta azt ígérik, hogy az általuk létrehozott növények képesek önmagukban rezisztensekké válni a kártevőkkel szemben, így további vegyszerezésre már nincs is szükség. Eleinte jó befektetésnek tűnt tehát drágább vetőmagokat venni, hiszen még mindig meg lelehetett spórolni a vegyszerezést utána. (Ez sem teljesen igaz, Indiában például a gyapotültetvényesek csak Monsanto-magokat vehettek, hiszen az minden más, hagyományos vetőmagot kiszorított a piacról. A négyszeres áron megvásárolt termék után a rossz időjárás gyorsan csődbe juttathatta a gazdákat). A brazil termelők problémája most az, hogy egynéhány generáció után a kártevők is kifejlesztették saját ellenálló-képességeiket. Olvasd el a teljes sztorit

előző »