Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «betegség»

Hét mítosz a HIV-ről és az AIDS-ről

forrás: profiles.nlm.nih.gov

forrás: profiles.nlm.nih.gov

Mióta Charlie Sheen bejelentette, hogy HIV-pozitív, trollok hada indított stigmatizációs offenzívát a színész és általában a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek ellen. A Mashable válaszul összegyűjtötte azt a hét mítoszt, ami a vírusfertőzés és a betegség áldozatai kapcsán közszájon terjed.

Az Egyesült Államokban amúgy 1,2 millió HIV-fertőzött él. A fertőzöttekben kifejlődhet az AIDS betegsége, de ez nem szükségszerű, sokan tünetmentesek maradnak.

Forrás: healthline.com

Forrás: healthline.com

Első mítosz
A promiszkuitás és a drogfüggőség a fő oka a HIV/AIDS terjedésének.

Ha valakinek több szexuális partnere van, vagy drogfüggőként többen használnak egy fecskendőt, az valóban megnöveli a kockázatát annak, hogy az illető megfertőződjön, de a stigmatizáció, azaz a kockázatos viselkedés feltételezése a betegekről nem javít a helyzeten, csak ront. A védekezés, a fertőzésekről való tájékozódás a megoldás, így az, aki több partnerrel, de biztonságos szexuális életet él, és megelőzésképpen gyógyszereket szed (PrEP gyógyszereket, mint pl. a Truvada), jobban védve van, mint egy monogám párkapcsolatban élő ember, akinek a tudta nélkül a partnere félrejár.
A HIV terjedésének a fő oka egy vírus.

Második mítosz: a HIV/AIDS kizárólag a melegek és színesbőrűek problémája.

Amerikában az új fertőzések kétharmada valóban olyan férfiakat érint, akik férfi szexuális partnerrel voltak együtt, de ez egyáltalán nem érvényes globálisan. A HIV-fertőzöttek többsége nem illik ebbe a képbe. Nem kizárólag csak bizonyos közösségekben terjed a vírus, viszont azok, akik a társadalom peremén élnek, akik nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz, kitettebbek a fertőzési kockázatnak. A HIV és az AIDS tehát a teljes társadalom problémája.

www.aids.gov

www.aids.gov

Harmadik mítosz: ha védekezés nélkül szexelsz egy HIV-pozitív személlyel, nagy eséllyel elkaptad.

Egy olyan HIV-fertőzött, mint Charlie Sheen, aki négy év kezelés után gyakorlatilag nemcsak tünetmentes, de a vírus immár kimutathatatlan a vérében, nemcsak hogy ugyanúgy tud élni, mint egy egészséges ember, de nagyon pici eséllyel fertőz meg más embereket. Több kutatás igazolta, hogy egyetlen bizonyított eset sem volt, amikor egy kimutathatatlan HIV-fertőzött átadta volna a vírust szexuális partnerének. Persze a nagyon kis esély még mindig nem jelent nullát, ezért az orvosok ezeknek a betegeknek is a további védekezést ajánlják.

Negyedik mítosz: ha csak monogám kapcsolataid vannak, nem kell tesztre járnod.

Ha csak halvány esélye is van annak, hogy a monogám párkapcsolatban valamelyik félnek volt más szexuális partnere, vagy gyanítható, hogy az illető droghasználó, mindkét félnek érdemes elvégeztetnie a HIV-tesztet.

Ötödik mítosz: a HIV/AIDS kriminalizálása csökkenti a fertőzéseket.

Pont az ellenkezője igaz. Ha eltitkolod partnered előtt, hogy HIV-fertőzött vagy, az bűncselekménynek számít Amerika legtöbb szövetségi államában. Viszont a státus kriminalizálása nemhogy a fertőzések csökkenését hozta magával, hanem a növekvő ignoranciát. Sokan nem mennek el tesztre, így védekezhetnek azzal, hogy nem tudják, hogy fertőzöttek. A legtöbb továbbfertőzés amúgy pont akkor történik, amikor az emberek nem tudják magukról, hogy fertőzöttek. A megoldás tehát az lenne, hogy ne bátortalanítsák el azokat, akik amúgy hajlandóak lennének tesztre menni.

Hatodik mítosz: ránézésre megállapítható, hogy valaki HIV-pozitív.

Felejtsd el a sápadt arcú, meggörnyedt AIDS-es fantomképét, mert hamis. Sőt, a fertőzés első heteiben, pont amikor a legtöbb van belőle a szervezetedben, voltaképpen remekül nézel ki.

Hetedik mítosz: ha HIV/AIDS-fertőzött vagy, abba fogsz belehalni.

A HIV-fertőzés nem halálos ítélet. Az új kezelések és gyógyszerek segítségével a fertőzöttek életesélyei magasak. Ha egy húszéves amerikai megfertőződik, és azonnal elkezdi a kezelést, még további 55 év a várható élettartama, vagyis csupán öt évvel kevesebb, mint egy nem fertőzött embernek. Ugyanakkor a gyógyszerek mellékhatásai egyes betegeknél megnövelik a szív- és vesebetegségek kockázatát.

A Mashable hat tippet is ajánl arra, hogyan viselkedjünk a környezetünkben élő HIV-fertőzöttekkel. Kérdezd meg, hogyan segíthetnél nekik vagy támogathatnád őket; jelentsd ki tisztán és világosan, nem félsz tőlük; ne hibáztasd az áldozatokat, ne szégyenítsd meg őket korábbi szexuális életük vagy droghasználatuk miatt; értesd meg velük, a fertőzés nem halálos ítélet, és az új kezelések révén félelem és kényelmetlenségérzet nélkül élhetik tovább az életüket; bátorítsd őket a kezelés elkezdésére. És a legfontosabb: hallgasd meg őket.

Forrás: Mashable

Sok betegséget okoznak a diétás üdítők

dieta

Egy tanulmány, amelyet az Iowai Egyetemen végeztek el 60 000 nő bevonásával, és amely 10 éven keresztül tartott, bebizonyította, hogy a diétás üdítőitalokban található mesterséges édesítőszer, az aszpartám, közvetlenül felelős több betegség kialakulásáért.

Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az aszpartám más tényezők mellet sok betegséget okozhat, mint a cukorbetegséget, neurológiai problémákat, hízást stb. Egy tavalyi tanulmányban pedig, amelyet 60 000 nő bevonásával végeztek, pedig azt is bebizonyították, hogy azon nők körében, akik napi két vagy több diétás üdítőt fogyasztanak, jóval nagyobb esély lesz szívbetegségek kialakulására, és nagyobb arányban hunyhatnak el ilyen megbetegedésektől: 30%-al nagyobb az esély szívrohamra, vagy más szívvel kapcsolatos megbetegedésre, és 50%-al nagyobb az esély, hogy valaki ilyenbe haljon bele, mint azoknál, akik nem, vagy ritkán fogyasztanak diétás üdítőt.

A mostani tanulmány az eddig legátfogóbb ebben a témában, és igazolja a régebbi, kevesebb területre fókuszáló tanulmányok eredményeit is. A tanulmány más olyan faktorokat is figyelembe vett, melyek a szívbetegségek kialakulására hathatnak (hízás, dohányzás, hormonterápia, testi aktivitás, sok só elfogyasztása, sok cukorfogyasztás,magas vérnyomás,magas koleszterinszint stb.), de az aszpartám ezektől függetlenül is nagyon káros,

A kutatásban szereplő nők az Egyesült Államokban élnek, ahol nagyon magas az egy fő által elfogyasztott üdítők száma, és a diétás üdítők piaca virágzik. A jó hír, hogy a Time magazin szerint az utóbbi években nagyon zuhanni látszik ezek fogyasztása. „A fogyasztók mintha kezdenének rájönni, mennyire fontos a diétás étrend, és egy más életstílus kialakítása, főleg ha a modern betegségek ilyen lavinájával szembesülhetnek” – írja a True Activist.

true activist via totb

Kéknyelv-betegség pusztított a hátszegi bölényrezervátumban is

IMG_0409

13 bölényből három elpusztult a Hátszeg-Slivuţ Rezervátumban, nagy valószínűséggel a kéknyelv-betegségben. A Hunyad Megyei Állategészégügyi Igazgatóság karantént hirdetett az egész megyében, ahol a járványnak két gócpontja is van, Hátszegen és Petrozsényben.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a kérődző állatok – szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők – fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszerhigiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre a hatóságok szerint. Olvasd el a teljes sztorit

A talajban kommunikálnak egymással a növények

beteg

Egy, dr David Johnson, az Abeerden-i Egyetem professzora által vezetett kutatás kimutatta, a növények kommunikálni tudnak egymással egy talajgomba segítségével. A kommunikáció annyit tesz, ha támadás éri őket, figyelmeztetik a közelben levőket, hogy azok olyan exudátumokat bocsássanak ki, amelyek megvédhetik őket a hasonló sorstól. – számol be az Inhabitat.

A növények és a talajgomba szimbiózisban élnek egymással, mutatták ki a kutatók, akik az eredményeket a The Economist-ban közölték. Eddig úgy tudtuk, a kapcsolat abban áll, hogy a nővény élelmet biztosít a gombának, a gomba pedig különféle ásványokkal látja el a növényt. Azonban úgy tűnik, a gombák elterjedése egyfajta föld alatti hálózattal látja el a növékenyeket, amely során információkat tudnak továbbküldeni. Már 2010-ben fölfedezte egy kínai kutatócsapat, hogy amikor egy paradicsomot megtámad a ragya, az valamiképpen „figyelmeztette” a többi paradicsomot, hogy azok védekezhessenek a támadás ellen. David Johnson és társai elkezdték vizsgálni, miként lehetséges egy effajta kommunikáció, a kísérletekhez paszulyt használtak.

Hogy bebizonyítsák, a növények a talajban kommunikálnak, a tudósok úgy készítették elő a terepet, hogy tudták, a növényt gyakran megtámadják a levéltetvek. Mikor ezek a támadások megtörténnek, a növények olyan anyagot bocsátanak ki, amelyek odavonzzák a darazsakat és elpusztítják a levéltetveket. „Öt héttel a kísérlet megkezdése után olyan zacskókkal borítottuk a növényeket, amelyek megengedték ugyan a szén-dioxid, az oxigén és a vízgőz kiengedését, de megállítottak más molekulákat, például a paszuly által használt, levéltetvek támadását jelölő anyagot nem.” – írják a tanulmány szerzői. Ekkor észlelték, hogy a darazsakat ugyan nem tudták értesíteni a támadásról, de egymást, a talajon keresztül, igen, amint egyiküket támadás érte.

TOTB.ro

Tetemrehívás: “járványellenes” intézkedések egy hangyametropoliszban

2. kep
Zombi hangya: Ophiocordiceps fajjal fertőzött hangya (fotó: Penn State via flickr)

Az emberek lakta nagyvárosokhoz hasonlóan, a hangyák szociális rendszere is melegágya lehet mindenféle betegségokozónak. A fertőzések elhárítására a hangyák számos egyéni és társas védekezési stratégiát alkalmaznak. Egy több milliós hangyametropoliszban egy sajátos patogén gomba jelenlétét és az ellene való védekezését vizsgáltuk.

Erős Katalin

A hangyák társas lények, az általuk kialakított hangyafészkekben tömegesen élnek együtt a dolgozók (valójában funkcionálisan steril nőstények) egy vagy több királynővel. Egyes hangyafajok ún. szuperkolóniákat, hangyametropoliszokat képesek létrehozni. A szuperkolónia egymással kapcsolatban álló hangyafészkek hálózata, amelyet a dolgozók közötti információs és genetikai kapcsolat fűz egységes rendszerré. A hangyák nagy egyedszáma (több millió) és fészkeik stabilitása (több tíz év) miatt számos patogén és parazita számára jó megtelepedési lehetőséget nyújtanak, ami fokozottan érvényes egy többfészkes rendszerre, ahol a paraziták gyors terjedése és fennmaradása még könnyebbé válik, akárcsak egy emberi metropoliszban.

Ennek megfelelően a hangyáknál a legkülönbözőbb betegségokozókkal és parazitákkal szemben számos egyéni és társas védekezési viselkedési stratégia jött létre. Kölcsönös és öntisztogatással hatékonyan távolítják el a patogének vagy paraziták spóráit, petéit és más fertőző képleteit a testük felszínéről. Képesek olyan mirigyváladékot termelni, amelyek egy része antimikrobiális és gombaölő hatású. Ugyanakkor az alapos fészektisztítás során eltávolítják az elhullott vagy fertőzött egyedeket is. Ezen védekezési stratégiák hatékonysága révén a hangyák kevesebb parazitával rendelkeznek, mint arra tömegességükből elméletileg következtetni lehetne. Így számos izgalmas tudományos kérdés fogalmazódhat meg egy szuperkoloniális rendszer és parazitáikat illetően.

Kutatási területünk a Gyergyói-medencében található, ahol egy őshonos hangyafaj (Formica exsecta – nyomott fejű hangya) több mint háromezer fészekből álló, európai szinten rekordméretű hangyametropoliszt hozott létre. Olvasd el a teljes sztorit

Egy ausztrál, akinek aranyat ér a vére

veradas
Illusztráció: Adam Piotrowski via flickr

James Harrison 76 éves, és 18 éves kora óta rendszeresen ad vért. Az ausztrál férfi vére ráadásul olyan antitesteket tartalmaz, amely gyógyítja a Rhesus-betegséget. A betegség akkor jön létre, amikor az Rh-negatív édesanya magzata Rh-pozitív, ekkor ugyanis inkompatibilitás áll fenn. Harrison több mint 2,4 millió kisbaba életét mentette már meg.

Harrison több mint ezer alkalommal adott már vért. Az Anti-D antitestet csupán néhány száz donor vére tartalmazza, ezek egyike az idős férfi. Már 14 évesen elhatározta, hogy véradó lesz, akkor ugyanis súlyos műtéten esett át, és maga is vérátömlesztést kapott. Ausztráliában a férfi a véradás népszerűsítője, ahányszor csak alkalma adódik rá, felhívja a figyelmet arra, hogy ha csak egyetlen barátját vinné magával minden véradó, nem lenne hiány az életeket mentő vérből a kórházakban. Olvasd el a teljes sztorit

A kertészkedés a hosszú élet titka?


Illusztráció: B.D.T.

A hosszabb élettel hozta összefüggésbe a kerti munkát, illetve a ház körüli teendők elvégzését egy svéd tanulmány, amelyet a British Journal of Sports Medicine című folyóiratban közöltek.

A tanulmány szerint az idősebbek számára nehézséget jelenthet az erőteljes testmozgás, ám a mostani eredmények szerint már az ülő életmód elkerülése is életmentőnek bizonyulhat esetükben. Az összesen 4232, hatvan év feletti ember bevonásával készült vizsgálat szerint a hosszú időn át való ülés kiiktatásával csökkenthető a szívroham és az agyi érkatasztrófa kockázata. Olvasd el a teljes sztorit

Továbbra sincsenek biztonságban a fák Marosvásárhelyen


Április óta kivágott fák csonkjai (fotó: Nemes Gabriella)

Az elmúlt két hónapban hivatalosan nem lehetett fákat kivágni a város területén, de sürgősségi eljárással mégis eltávolítottak több egészségesnek tűnő példányt is. A polgármesteri hivatal azt állítja, csak beteg, kiszáradt fákat vágtak ki, a civilek és a lakosság azonban kételkednek ebben. A megmaradt csonkok alapján nehéz eldönteni, hogy valóban jogosak voltak-e a vágások – véli Szakács László ökológus.

Lukács Katalin

A Valea Soarelui Egyesület júniusban két alkalommal is hivatalos panaszt nyújtott be a Környezetvédelmi Őrséghez, amelyben illegális fakivágásokra hívta fel a hatóság figyelmét. Az őrség eheti válaszából az derül ki, hogy a hatóság engedélyezte ezeket a vágásokat. A Környezetvédelmi Őrség áprilisban 10 ezer lejjel büntette meg a polgármesteri hivatalt a jogtalan fakivágások miatt, és akkor elrendelte, hogy Marosvásárhelyen egyetlen favágás se legyen mindaddig, amíg elkészül a városi zöld övezetek regisztere. A tiltás azokra a fákra is vonatkozott, amelyek kivágását korábban már jóváhagyták és a fák kérgét meg is jelölték e célból.

Hogyan tűnhettek el akkor mégis újabb fák a városból? Olvasd el a teljes sztorit

Autoimmun betegségek, gyorsétel-imádat, állatfóbia: az evolúció terhe

Dara Dunican, Institute of Molecular Medicine, Eire
GE Healthcare/flickr

A nyugati világ leggyakoribb betegségei azzal magyarázhatóak, hogy a modern élettér és életstílus nem felel meg az evolúciós adottságainknak. A steril környezet és a nem megfelelő életmód miatt az autóimmun betegségek, az asztma, a cukorbetegség és a különböző allergiák előfordulása egyre gyakoribb. A 14. Biológus Napok keretén belül a Civilizációs betegségek és az evolúció kapcsolatáról tartott előadást Kolozsváron Dr. Deák Péter, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének vezetője.

Moldovai Rita

Az immunrendszert már nem éri elegendő külső támadás, így nem erősödik meg, vagy a saját szervezetünk ellen fordul. A helyzet már annyira súlyos, hogy a mai társadalomban a gyermekek előrelátható élettartama kisebb, mint a szülőké. Az evolúciós medicina épp erre a veszélyekre hívja fel a figyelmet és keresi a megoldásokat. Olvasd el a teljes sztorit

Rejtélyes betegség tizedelheti az alaszkai fókákat

Fotó: JimNtexas/flickr.com

Rejtélyes kór terjedésének a lehetőségére utal az az alaszkai partoknál talált beteg fóka, amely ugyanolyan tüneteket mutatott, mint az állam északi részén tavaly felfedezett beteg gyűrűsfókák (Pusa hispida) és csendes-óceáni rozmárok (Odobenus rosmarus divergens).

A halászok a múlt héten vették észre a foltokban kopasz és kábult állatot, amely olyan rossz állapotban volt, hogy végül el kellett altatni. A példány valószínűleg a gyűrűsfókák közé tartozott, és ugyanazokat a tüneteket mutatta, mint amelyeket az északi- és északnyugat-alaszkai partoknál – a Beaufort- és a Csukcs-tengerben – felfedezett fókáknál is észleltek. Az állatok közül hatvan már elpusztult, amikor megtalálták őket, hetvenöt pedig beteg volt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »