Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «barnamedve»

Emberek és medvék: három erdélyi rövidfilm

k

Hurokba szorult medvék kiszabadítása, függőágyban alvás a téli erdőn, (igaz, szelíd) medvével birkózó székely szamuráj: Juhász Ágota, Gál László és Murányi Sándor Olivér négypercesei a Green Go Short Film Competition versenyre. A három film ugyan nem került be az október közepén kihirdetett győztesek közé, de minden medvegyűlölőnek jó szívvel ajánljuk.

Olvasd el a teljes sztorit

Már infografika is készült a “medvebűnözésről”

01 Medvek helyzete - letszam

“Hargita megyében az optimálisnál négyszer több medve él” – újabban infografikákon is terjeszti saját verzióját a medvepopuláció helyzetéről a Hargita Megyei Tanács.

Olvasd el a teljes sztorit

“Hajtó vagyok, ne lőjetek!”

Nyakörvezett, nyomkövetővel ellátott medvét lőttek ki májusban orvvadászok Hargita megyében. Nyakörvezett, nyomkövetővel ellátott oroszlánt lőtt ki júliusban egy minnesotai fogorvos Zimbabwéban. Empatikus rekviem azokért, akik látják a pökhendi külföldi vadászt és a jólétet, amiben él. Akik hozzá hasonlóvá szeretnének válni, de csak a zsákmányállat húsából kapnak kegyelemfalatokat.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Vadkárok, medvék: ne a tünetet kezeljük, hanem a kiváltó okokat!

Fotó: Gál László

Fotó: Gál László

Ismét forró téma lett a sajtóban a székelyföldi medvekérdés annak kapcsán, hogy Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor petíciót nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumnak. A szenátor a sajtóban azt nyilatkozta, megítélése szerint a medvék elszaporodtak és egyre több kárt okoznak.

B.D.T.

A petíciót 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását sürgető dokumentumban szerepel: 2014-ben 527, medvék által okozott vadkárt jelentettek, ezekből csupán 99 után fizettek kártérítést, 197 esetben nem találták megfelelőnek a dokumentációt, 231 esetben pedig még nem született döntés.

A petíció szövegében az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

A kártérítések rendezetlensége (késnek a kifizetések, az ügyintézés egyesek számára hozzáférhetetlen és roppant bürokratikus stb.), a nagyragadozó-ember konfliktusok hatékony megelőzésének kérdése nagyon fontos téma, csak kár, hogy az a kontextus és retorika, amellyel a közéletben erről kommunikálnak, ismét és új erővel a medvék ellen hangolja a közvéleményt. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a helyi közösségek, gazdák, termelők érdekeit a természetvédők semmibe vennék, vagy nem fordítanának rá kellő figyelmet. A kompenzációk, kártérítések rendezését legalább ennyire fontosnak tartják, és régóta lobbiznak érte. Viszont a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá, mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják.

Az empirikus megfigyelés, hogy “sok a medve” – azaz olyan helyeken is látni a nyomát vagy őt magát, ahol korábban nem, és megszaporodtak a medvék által okozott károk – még nem bizonyítja, hogy többen lennének. (Lásd részletesebben az alábbi idézetet és a belinkelt régebbi cikket.)

A medvéknek nincs „flotantjuk”: sokukról azt sem mondhatjuk, hogy pl. „Hargita megyei”, hiszen rendszeresen vagy időszakosan megfordul több megyében is (mert a vadászterületek határaihoz hasonlóan a medvék az emberi megyehatárokról sem voltak felvilágosítva). Ergo érvényüket veszítik az olyan jellegű kijelentések is, miszerint x megyében elszaporodtak a medvék, ezért növelni kellene a kilövési kvótát.

A mérési módszer pontatlanságával jó esetben maguk a vadászegyesületek is tisztában vannak, ám a terület bérleti szerződése kötelezettségekkel jár: ki kell tölteni az adatlapot valamilyen adatokkal, és le kell jelenteni a számokat. Ezeket megyei, majd országos szinten összesítik. Így jött ki pl. 2011-ben egy 5630-6380 példányos becslés.

A számolási módszer mellett a bürokrácia is keresztbe tesz azoknak, akik lelkiismeretesen szeretnének eljárni. Tételezzük fel, hogy a vadásztársaság maximálisan jóhiszemű és professzionális munkát akar végezni adott keretek között. Vagyis nem pumpálja föl mesterségesen a számokat a kilövési kvóta megnövelése érdekében, sőt valahogyan még a duplázásokat is kiszűrné. Ha ezt tenné, és az előző évben lejelentett számhoz képest reálisan sokkal kevesebb jön ki (mert pl. pont a számláláskor nem jártak arra medvék, különböző okokból: számukra megfelelő élelem hiánya, zavarás hatása miatt stb.), akkor a terület bérleti szerződésének felbontását kockáztatja. Ugyanis a szabályok sincsenek tekintettel a medvék nagytávú mozgásaira, és úgy értelmezik a korábbi évinél kisebb számot, hogy a vadásztársaság nem gazdálkodott megfelelően a területen.

Tehát ördögi kör alakul ki, ami a hivatalos adatokban szereplő számokat egyre feljebb és feljebb srófolja. >>Tovább

A székelyföldi sajtó nagy része jópár éve a politikusok, vadásztársaságok nyilatkozatait visszhangozza a témában, de szinte soha nem esik szó a jelenség hátterében álló okokról. Mi több, aki az okokról próbál beszélni, az azonnal megkapja a “sötétzöld” címkét, és azt, hogy fontosabb neki a medve, mint az ember élete. Ez a leegyszerűsítő és az indulatokra apelláló retorika lassan mindent behálóz, és egyre nehezebb ebből a diskurzusból kilépve racionális érveket felsorakoztatni.

Mégis (ismét) kísérletet teszünk erre, ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, vázolják szempontjaikat, és szakmai hírnevüket, tekintélyüket latba vetve erősítsék azt a tábort, amely a medveellenes retorikát károsnak tartja, és érveket próbál bevinni a közbeszédbe. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük. Olvasd el a teljes sztorit

Kilőnék a visszatelepített medvék egy részét Észak-Olaszországban

P1420854

Engedélyezni akarja a veszélyesnek tartott barnamedvék elfogását és elpusztítását az észak-olasz Trentino tartomány elnöke, miután a térségben túlzottan elszaporodtak a mackók.

Olvasd el a teljes sztorit

Orvvadászok lelőtték a Milvus egyik nyomkövetős medvéjét Hargita megyében

m

Vadorzók áldozata lett egy nyomkövetővel ellátott, fiatal felnőtt barnamedve Hargita megyében.

Olvasd el a teljes sztorit

Brassó a védett területek hetét ünnepli

10478669_945561322161694_2802170617129437824_o

A Pro Park Alapítvány ezen a héten június 2-ától több, a védett területekkel kapcsolatos eseményt szervez Brassóban. Június 4-én 18 órától a Tipografiában a medvékről beszélgetnek szakértők jelenlétében, ugyanaznap este fél 8-tól az erdőirtásokról lesz szó a Maria Baiulescu Házban.

A teljes program itt elérhető.

Nőtt a medvepopuláció Hargita megyében a vadásztársaságok szerint

barnamedve
photo by Budkov Denis via shutterstock.com

A vadásztársaságok becslései szerint mintegy 800-1000 medve él a megye területén található erdőkben.

Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője az MTI-nek azt nyilatkozata, a vadásztársaságok kisrégiónként egy időben végezték a felmérést, hogy csökkentsék az egyes egyedek többszöri megszámolásának a valószínűségét.

Az intézményvezető szerint akár 30 százalékos különbség is lehet a becsült és a valós adatok között, de ennek ellenére nem tartja valósnak a civil szervezetek azon vádjait, hogy a vadásztársaságok túlbecsülik a populáció nagyságát, hogy több medve kilövésére kapjanak engedélyt. A héten befejezett felmérésből az is kiderül, hogy a Hargita megyei erdőkben 600 farkas, 330 hiúz és 580 vadmacska él. Ennek alapján a hatóságok azt állapították meg, a szigorúan védett nagyragadozók állománya stabil a megyében.

erdelyfm

Nem alszanak téli álmot, agresszívebbek a medvék

barnamedve
photo by Volodymyr Burdiak via shutterstock.com

Aki a téli hegyi túrák kedvelője, az jobb, ha elővigyázatos lesz, hiszen a medvék a szokásosnál jóval agresszívebben tudnak viselkedni.

Erre Szlovákiában hívta fel figyelmet Miroslav Saniga, a Szlovák Tudományos Akadémia erdészeti intézetének munkatársa.

A hazájában nagyon népszerű állatszakértő arról beszélt, hogy az elmúlt hetek enyhe időjárásának köszönhetően sok medve kihagyja a téli álmot. A barlangokba esővíz folyik, nem megfelelő a hőmérséklet, ezért a medvék inkább a szabadban kószálnak, a kevés élelem miatt pedig jóval agresszívebbek, mint az megszokott lenne tőlük.

Szlovákiában körülbelül 600 barnamedve él. A nemrég beállt hideg azonban valószínűleg megoldja a szituációt, és a medvék visszatérhetnek a szokásos életformájukhoz.

via mti

előző »