Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ausztrália»

Kengurukat gázoltak szándékosan halálra Ausztráliában

kenguru

Tizenhét kengurut gázolt halálra egy ismeretlen Ausztráliában, aki az állatvédők meggyőződése szerint szándékosan hajtott az állatok közé.

Hétfő reggel az ország keleti partjainál, Brisbane közelében egy nagyjából száz méteres útszakaszon 16 kenguru tetemét fedezték fel az ott lakók, a 17. állat még élt, de el kellett altatni – közölte az RSPCA ausztrál állatvédő szervezet.

A Wacol térségében futó útszakasz mindkét oldalán széles zöld csík látható, ami arra figyelmeztet, hogy éjszakánként kenguruk tartózkodnak ott. “Nem lehetett véletlen, a sofőr egész biztosan szándékosan gázolta halálra a kengurukat” – mondta Michael Beatty, az RSPCA szóvivője, aki arra kérte a környék lakóit, segítsenek a tettes nyomára akadni.

“Kengurut szándékosan megölni bűntény” – közölte Robin Taylor, a queenslandi rendőrség szóvivője.

Tavaly októberben egy 18 évest vádoltak meg azzal, hogy az ország egy másik útján száz kengurut gázolt halálra. Az RSPCA az ausztrál jog alapján nyomozhat a vadvédelmi törvény megsértői ellen, bizonyítékokat gyűjthet és feljelentheti a feltételezett tettest.

mti

Túlélési praktikákat tanítottak meg egy veszélyeztetett varánuszfajnak Ausztráliában

"ArgusMonitorCincinnati" by Greg Hume - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

ArgusMonitorCincinnati” by Greg HumeOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Ausztrál kutatóknak sikerült megtanítaniuk a sárgapettyes varánuszoknak, hogyan kerüljék el a populációjuk megcsappanásáért felelős mérgező óriásvarangyokat, amelyek jó ideje súlyos fenyegetést jelentenek a kontinens állatvilágára.

Olvasd el a teljes sztorit

Vukovári túlélő kéri, a kelet-európaiak is legyenek szolidárisak a menekültekkel

Fotók: I Came by Boat (https://chuffed.org/project/i-came-by-boat)

Fotók: I Came by Boat (https://chuffed.org/project/i-came-by-boat)

“Mindannyian el kell kezdenünk úgy bánni másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak az ő helyzetükben. A jóság az egyetlen út. Nincs más helyes ösvény.”

B.D.T.

Háborús menekültek tíz- és százezrei próbálkoznak életüket kockáztatva eljutni a biztonságos világba. Ha valaki, Blanka Dudas tudja, milyen ez. 19 évesen, a délszláv háborúk elől menekült el az egykori Jugoszláviából, Vukovárból Londonba. Tudja, milyen az, amikor egy csapásra fenekestől felfordul a korábbi megszokott, nyugodt élet. Gondtalan tinédzserből, aki egyetemre készül, bujkáló menekülővé válni nem a legideálisabb és fájdalommentesebb módja a felnőtté válásnak.

Vukovárról a balkáni háborúk kontextusában hallottunk. Ha a város nevét olvassuk, akkor a vukovári vérengzés és a Vihar hadművelet ugrik be leghamarabb. És sokkal, sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Figyelmeztető jel kellene legyen, hogy a háború és a menekülés kollektív és személyes tapasztalata mégsincs időben és térben annyira távol tőlünk, amennyire szeretnénk.

1991-ben egy bájos kisvárost – ahol az élet szépen, csöndesen zajlik, különösebb meglepetések és izgalmak nélkül, ahol a szomszédok összejárnak, a gyerekek együtt játszanak, és esténként kigyúlnak a fények a lakótelepi ablakokban – egyszercsak, hirtelen elnyel a káosz és az erőszak. Ami marad, már soha nem lesz a régi.

Egy háború végzetes és visszavonhatatlan, kárpótolhatatlan veszteségekkel jár: a túlélőket félelmük, gyászuk, otthontalanságuk, elveszített életük, egy szétesett közösség emléke kísérti. Az érzés, hogy világuk, amit addig ismertek és otthonosnak éreztek, nincs többé, és talán soha nem lesz már semmi olyan, amilyen volt.

Ezt az érzést semmilyen, a legnagylelkűbb befogadó ország sem tudja eltüntetni, viszont az igenis nagyon sokat számít, hogy a menekültek milyen tapasztalatokkal szembesülnek azokban az országokban, ahová érkeznek. Adnak nekik lehetőséget, hogy dolgozzanak, tanuljanak, beilleszkedjenek? Vagy eleve bűnözőként, csalóként vagy ellenségként tekintenek rájuk?

A háborús traumákon átesett menekült gyerekek, fiatalok különösen fogékonyak arra, hogy milyen közegbe érkeznek, és hogyan bánnak velük. A támogató, emberséges bánásmód arra ösztönzi őket, hogy feldolgozzák és maguk mögött hagyják a múltat, és új életet akarjanak építeni maguknak. Blanka Dudas számára ez a saját bőrén megtapasztalt igazság, amit, végül úgy döntött, hogy megoszt másokkal.

blanka

Blanka sok hányattatás után sikeres karriert épített fel Ausztráliában, profi sminkesként dolgozik. Fotómodelleket, sztárokat sminkel, körbejárta az egész világot. És ő kezdeményezte választott hazájában az “I Came by Boat” kampányt, amelynek célja az illegális bevándorlásról folyó diskurzust áthangolni olyanná, ahol az emberi jogokra és az együttérzésre kerül a fő hangsúly. (A kampányról bővebben itt írtam.) Több emailt is váltottunk angolul, ezekből kerekedett ki az alábbi interjú. Olvasd el a teljes sztorit

Botrány: Japán megint bálnákra akar vadászni

balna
photo by Ethan Daniel via shutterstock.com

Az átmeneti kényszerszünet után Japán újra beindította a tudományos célú bálnavadászatot. A japán flotta már el is indult a Déli-sarkot övező tengerekre.

Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.

A japán kormány ezután 2015 tavaszán új bálnavadászati programtervet terjesztett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé, de az IWC szakértői testülete akkor még nem találta kielégítőnek az új programot. Japán, a bizottság kifogásait figyelembe véve, múlt pénteken terjesztette be a program végső változatát. Ez megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét, és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák.

A tervezet pénteki benyújtása után néhány hajó már hétfőn útnak is indult Mijagi kormányzóságból. Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére. George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt az álláspontja megváltoztatására.

A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgató emlékzetet, hogy a térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek.

A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.

Ausztrália 1999-ben hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.

mti

Ilyet még nem láttak: húsz centis hó esett Ausztráliában, Sydney mellett

"Arhs robertson 7344" by Forestgater - Own work. Licensed under CC BY 3.0 via Wikimedia Commons.

Arhs robertson 7344” by ForestgaterOwn work. Licensed under CC BY 3.0 via Wikimedia Commons.

Húsz éve nem látott mennyiségű hó hullott július 17-én Ausztrália keleti partvidékén, Új-Dél-Wales államban, ahol több hegyi főút járhatatlanná vált a szokatlan téli időjárás miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

Az ausztrálok hisznek a legkevésbé a klímaváltozásban

Az ausztrálok 17 százaléka nem hisz a klímaváltozásban. A norvégok 15, az új-zélandiak 13 és az amerikaiak 12 százaléka nem ért egyet azzal, hogy globális felmelegedés megy végbe a Földön – derült ki egy nagyszabású nemzetközi kutatásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Segíti a leszokást a cigaretták egységes csomagolása

cigi

Ausztrália még 2012-ben bevezetett egy törvényt, amely szerint egységes csomagolásban, a dohányzás veszélyeire figyelmeztető fotókkal és feliratokkal lehet csak cigarettát forgalomba hozni. Egy most publikált, átfogó tanulmány szerint ez a módszer sikeresnek bizonyult a dohányzás visszaszorításában.

A British Medical Journal mellékletében közzétett ausztrál tanulmány a 2012 decemberében bevezetett törvény első átfogó értékelése. A kutatás szerint az egyforma olívazöld csomagokban, jól látható márkajelzések nélkül forgalmazott cigaretták, amelyek dobozán a z elrettentő fotók és feliratok kapják a legnagyobb helyet, csökkentik a dohányzás iránti vágyat. A tanulmány megállapította, hogy az egyszerű csomagolás miatt a felnőttek és a gyerekek között is kevesebben gyújtanak rá, és a módszer hatására a már dohányzók 27 százaléka is azt állította, hogy megpróbál leszokni.

Ez jelentős eredmény, hiszen a márkák vonzereje és imázsa fontos szerepet játszik abban, hogy a fiatalok elkezdjék a dohányzást – mondta Melanie Wakefield, a tanulmányt publikáló Cancer Council Victoria kutatója, aki szerint egy ilyen törvény bevezetése más országokban is hasonló eredménnyel járna.

A nagy dohánycégek a világon eddig egyedülálló törvény bevezetése miatt évek óta pereskednek Ausztráliában, mivel a csomagoláson csak apró betűkkel szerepelhet a márkanév, így megszűnt az egyetlen még meglévő felületük arra, hogy termékeiket hirdessék.

mti

Ritka rusnya cápát fogtak ki ausztrál halászok

capa

Ijesztő külsejű galléros cápát fogtak a dél-ausztrál partoknál. A Victoria állam vizeiben elejtett hallal a helyiek emberemlékezet óta nem találkoztak – tudósított az ausztrál média.

A galléros cápa már legalább 80 millió éve alakult ki, élő kövületnek is nevezik – írja az abc-net.au, helyi portál. Ezt a példányt egy Victoria állam, Grippsland régiójában, az Entrance-tavaknál fogta ki egy helyi halászhajó.

„Nem találtunk olyan halászt, aki valaha is látott volna ilyet. Tényleg 80 millió évesnek néz ki, mintha a történelem előtti időkből maradt volna itt!” – mondta Simon Boag, a halászati társaság munkatársa, aki elmesélte, hogy a helyiek nagyot néztek, amikor a hal felszínre került. A feje, mint egy angolnáé, a farka viszont cápafarok volt, így nem tudták hová tenni az állatot.

Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége megerősítette, hogy tényleg egy galléros cápát fogtak ki, a fajt a tudósok ugyan ismerik, mégis különös, hogy helyi halászok találtak rá egy egyedére.

„A halnak 300 foga van 25 sorban, tehát ami egyszer a szájába kerül, az biztosan nem jön ki. Fura és félelmetes, nem mutatnám meg gyerekeknek elalvás előtt” – tette hozzá Boag.

A faj általában 1200 méternél mélyebb vizekben él, de látták már 1500 méteres mélységben is.

Boag elmondta: a mostani egyedet 700 méteres mélységben fogták, de „aggodalomra nincs ok”, 700 méter alatt nem lehet halászni, vagyis újabb galléros cápa kifogására nagyon kevés az esély.

„Ennek a jószágnak egyszerűen nem volt szerencséje” – vélte Boag.

A halat valószínűleg eladják, mert a szakembereknek nincs szükségük a most kifogott példányra.

mti

Bringás és kenguru ütközése (videó)

keng

“Canberrát nem hiába nevezik a bozót fővárosának” – írja az alábbi, Go Pro-kamerával felvett videóhoz feltöltött szövegében a biciklis, aki egy ausztrál úton kenguruval ütközött.

Ő megúszta néhány karcolással, sajnos azonban a biciklisávról a gépkocsisávra kerülő kengurut elütötték az autók. A baleset a 22. másodpercnél következik be.

A kelet-európai utakon főleg kutyák, macskák, rókák esnek az autósok áldozatául, de nagyobb testű állatokat – őzeket, medvéket – is elütnek időnként a figyelmetlen, éjszaka a látási viszonyokhoz képest túl gyorsan hajtó sofőrök, vagy ha elővigyázatosak is, előfordul, hogy egész egyszerűen már nem tudják kikerülni az ütközést a váratlanul eléjük ugró vagy egy kanyarban hirtelen szembekerülő állattal.

Ezeket a baleseteket – emberek és állatok védelmében egyaránt – jobb helyeken az út szélére szerelt védőkerítéssel és -hálóval próbálják megelőzni, és a vadaknak alul- vagy felüljárókon biztosítanak átjárást.

Fakitermelést engedélyeznének a világörökséghez tartozó tasmániai vadonban

1024px-Nelson_Falls
Nelson Falls” by JJ Harrison (jjharrison89@facebook.com) – Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Csökkenteni akarják egy hatalmas, érintetlen erdőkkel, tavakkal és hegyekkel borított világörökségi terület védelmét Tasmaniában: megnyitnák a turizmus és a szelektív fakitermelés előtt is – írja a The Guardian.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »